← Magyarország

Kvk.37494/2014/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a kérelmező a választási bizottságok előtt nem nyújtott be bizonyítékot, ezt már a Kúria előtt nem pótolhatja. A KÚRIA Kvk.I.37.494/2014/2.szám A Kúria az I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű és V. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (alperes címe)

  1. április 14-én kelt 1036/
  2. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi v é g z é s t : A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1036/
  3. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőket, hogy államnak - külön felhívásra illetéket. egyetemlegesen fizessenek meg az 10.000 (tízezer) forint eljárási E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Budapesti
  4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület (OEVK)
  5. számú szavazatszámláló bizottságának tagja
  6. április 9-én kifogást nyújtott be a szavazókörben
  7. április 6-án történt jogszabálysértő eseményekre hivatkozással. Állítása szerint nem került sor az urnák szabályos lezárására, ami sérti a választási eljárásról szóló
  8. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.)
  9. §-át, valamint a Ve.
  10. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjában foglalt választási alapelveket. Ennek alátámasztására tanúnyilatkozatot csatolt. A szavazatszámláló bizottság nem biztosította a mozgóurnát igénylő és az átjelentkezőként szavazó választópolgárok számára a Ve. 275. §
(2)bekezdésében írt speciális borítékot. Kérte a jogsértés megállapítását, a szavazás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését. Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a Ve.
  1. § d) pontjára – hatáskör hiánya – hivatkozva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kifogástevő fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a Budapesti
  2. számú OEVB 52/
  3. (IV. 11.) számú határozatát megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, az indokolásban foglaltak szerint elutasította. Az NVB megállapította, hogy a kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményeinek jogszerűségét kérdőjelezi meg. A hivatkozott jogszabálysértések ugyan kihathatnak a választás eredményére is, azonban a kifogás nem tekinthető a Ve.
  4. §-a szerinti jogorvoslatnak. Az OEVB ezen indokból tévesen döntött a Ve.
  5. §
(1)bekezdésére alapítottan a Ve.
  1. § d) pontjára hivatkozva a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, mivel annak elbírálására a Ve.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján rendelkezik hatáskörrel. Az NVB ugyanakkor kifejtette, hogy a Ve. 212. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Az urnák lezárását a közokiratoknak minősülő szavazóköri jegyzőkönyvek igazolják, ennek megcáfolására megfelelő bizonyítékot (képfelvétel) a kifogástevő nem csatolt, az általa benyújtott tanúnyilatkozatot az NVB nem tekinti annak. Kifogástevő azon állításának alátámasztására, hogy a mozgóurnát igénylő, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok számára nem biztosították a Ve. 275. §
(2)bekezdésében meghatározott speciális borítékot, semmilyen bizonyítékot nem csatolt. Ezen kötelező tartalmi elem hiányában a kifogást a Ve.
  1. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasította. A határozatot a kérelmezők akként támadták bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel, hogy az megsértette a Ve.
  2. §
(2)bekezdését, a 212. §
(2)bekezdés
  1. c)pontját és a 215. §
  2. c)pontját. Álláspontjuk szerint a kifogást tevő bizonyítékai alapján meg kellett volna állapítani a jogsértést. A szavazóurnák 9.30 perckor még nyitva voltak, ami sérti a titkosság alapelvét. Új bizonyítékként csatolta a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör szavazatszámlálásának 2014. április 6-ai rendkívüli események jegyzőkönyvét. A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a Ve. 222. §
(1)bekezdés keretei között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg. Arra helyesen utaltak a kérelmezők, hogy a Ve.
  1. § alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Ugyanakkor új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben az NVB a bizonyíték, mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ez a hiány a bírósági felülvizsgálati eljárásban már nem pótolható. Új bizonyíték ugyanis feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot, és kérelmező az új bizonyítékkal a korábbi bizonyítékot kívánja megerősíteni. Ha azonban korábban nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Ez ugyanis nem „új” bizonyíték lesz, hanem „a” bizonyíték. A bizonyítási eljárást pedig nem lehet először a Kúrián kezdeményezni. Az NVB azt is helyesen állapította meg, hogy az urnák lezárását a közokiratoknak minősülő szavazóköri jegyzőkönyvek igazolják, az általa benyújtott tanúnyilatkozat sem alkalmas annak megcáfolására. Fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve.
  2. §
(5)bekezdés a.) pontja szerint helyben hagyta. Az eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(7)bekezdése és 58. §
(1)bekezdés f) pontja alapján állapította meg a Kúria. Az illeték viselésére a kérelmezőket a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 324. §
(1)bekezdésre tekintettel alkalmazandó 82. §
(1)bekezdés alapján egyetemlegesen kötelezte, figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.