A határozat elvi tartalma: A közjegyzői tanúsítványt a közjegyzőnek csak akkor kell felolvasnia, ha a törvény kifejezetten úgy rendelkezik. 1952. III. tv. 123. §, 1991. XLI. tv. 120. §
(1)bekezdés d) pont
- XLI. tv.
- §
(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.003/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Dzsula Marianna előadó bíró . Gáspár Mónika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: Az I-III. rendű alperes képviselője: dr. Jánossy Boglárka ügyvéd A per tárgya: közjegyzői okiratba foglalt felmondás közokirati jellege hiányának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.631.246/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.P.55.803/2016/26-II. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, a kijavított és kiegészített elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatja és az I. rendű és a II. rendű felperes I. rendű alperessel szembeni keresetét elutasítja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 148.800 (száznegyvennyolcezer-nyolcszáz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperesek
- május 20-án ingatlan jelzálogjoggal biztosított OTP világhitel megnevezésű, közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- és jelzálogszerződést kötöttek a II. rendű alperessel. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A II. és III. rendű alperesek képviselői kérelmére dr. Sz.M. közjegyző
- augusztus 30-án a 11075/Ü/2113/2016/
- számú jegyzőkönyv és tanúsítvány megnevezésű okiratban rögzítette, hogy a II. rendű alperes a kölcsönszerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján azonnali hatállyal felmondja és ezzel az adósok (felperesek) tartozása egyösszegben esedékessé válik. A II. és a III. rendű alperes képviselői kérték a felperesek részére a jegyzőkönyv és ténytanúsítvány közjegyzői kézbesítését, továbbá a kézbesítés eredményének tanúsítását.
- szeptember 28-án a II. és a III. rendű alperes a kölcsönszerződésből eredő követelését az I. rendű alperesre engedményezte. A felperesek keresete és az alperesek ellenkérelme A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a közjegyző által a 11075/Ü/2113/2016/
- sz. jegyzőkönyv és tanúsítvány megnevezésű okiratban közölt felmondás közokiratba foglalása jogszerűtlen, az nem közokirat. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat Az elsőfokú bíróság kijavított és kiegészített ítéletével a felperesek keresetének az I. rendű alperessel szemben helyt adott és megállapította, hogy „Dr. Sz.M. közjegyző által a 11075/Ü/2113/2016/
- sz. jegyzőkönyv és tanúsítvány megnevezésű okirat nem közokirat”, míg a II. és a III. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján a közjegyzőnek az okiratot fel kellett volna olvasnia és ennek tényét is rögzítenie kellett volna magában az okiratban, mivel az a felmondásra vonatkozó részében ügyleti okiratnak minősül. A jogerős ítélet szerint az okiratot csak egységesen lehet megítélni, ezért az nem tekinthető közokiratnak. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, utalva a BH2015.
- és a 2017.
- számú határozatokra, hogy fennállnak a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-ában a megállapítási kereset előterjesztésére meghatározott feltételek is, mivel e körben a bíróságnak csupán a védendő jogi érdek fennállásának elvi lehetőségét kell vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. [10] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp.
- §-ába,
- §-ába, a
- §-ába, a Kjtv.
- §
(1)
(2)bekezdésébe, a
- §-ába,
- §
(1)bekezdés
- d)pontjába, 129. §
- e)pontjába, a 131. §
(1)bekezdésébe és a 136. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [11] Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért sérti az rPp.
- §-ában és
- §-ában foglaltakat, mivel az alperesek egységes pertársaságot alkotnak, ezért kizárólag vele szemben nem hozható marasztaló ítélet. [12] Részletesen kifejtette azt az álláspontját, hogy nem állnak fenn az rPp.
- §-ának a megállapítási kereset előterjesztéséhez szükséges feltételei. A másodfokú bíróság által hivatkozott kúriai határozatok (BH2015.
- és a BH2017.347.) az adott ügyben nem alkalmazhatók, mivel a felperesek védendő jogi érdeke fennállásának az elvi lehetősége sem állapítható meg. [13] Az I. rendű alperes álláspontja szerint a közjegyzői ténytanúsítvány kiállítására a Kjtv.-ben meghatározott eljárási szabályok betartásával került sor, az erre irányadó jogszabályok téves értelmezésével jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a közjegyzői ténytanúsítványt fel kellett volna olvasnia a közjegyzőnek. A közjegyzői ténytanúsítvány az alperesek képviselőinek az akaratát tartalmazta, azt megfelelően rögzítette, az ezzel ellentétes elsőés másodfokú ítéleti megállapítások jogszabálysértők. [14] A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és annak jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a következő okok miatt jogszabálysértő. [16] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében – amellyel tartalmilag megegyezik a Kjtv. 112. §
(2)bekezdése – a kölcsönszerződés lejárata előtt, a szerződés felmondásával esedékessé tett kölcsönösszeg [2013. évi CLXXVII. törvény 50. §
(1)bekezdés, rPtk. 526. §
(2)bekezdés] végrehajthatóságához az adott követelés esedékessé válása az, amelyre nézve közokirat kiállítása szükséges. Az rPtk. 214. §
(1)bekezdéséből, 321. §
(1)és
(2)bekezdéseiből, illetve az 526. §
(2)bekezdéséből következően a hitelező felmondó nyilatkozatának az adóssal történt közlése, vagyis a felmondás hatályosulásának ténye és ideje az, amelyre a közokiratnak vonatkoznia kell a Vht. hivatkozott rendelkezése szerint a felmondás eredményeként lejárttá tett követelés közvetlen végrehajthatóságához. [17] A Kjtv. jelen ügyben irányadó 136. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint a közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilatkozat vagy értesítés közléséről. Ehhez kapcsolódóan a Kjtv. 142. §
(1)bekezdése a nyilatkozat vagy értesítés közjegyzői tanúsításához feltételként írja elő, hogy a tanúsítani kért nyilatkozat vagy értesítés közlése vagy annak elmaradása jogkövetkezménnyel járjon. [18] A perben vizsgált, 2016. augusztus 30-i közjegyzői okirat (1/F/4.alatt) tartalmánál fogva arra vonatkozott, hogy – a Kjtv. 136. §
(1)bekezdés e) pontjában, valamint a
- §-ában szabályozottak szerint – az I. rendű alperes jogelődjének, a II. rendű és a III. rendű alperes felmondó nyilatkozatának közlése közjegyző közreműködésével valósuljon meg és kerüljön tanúsításra. A közléssel hatályosult nyilatkozat megtételéből következtek az irat rendeltetésének megfelelő jogkövetkezmények, a felek közti szerződés megszüntetése, a felmondással lejárttá tett követelés esedékessé válása, amellyel teljesült a nyilatkozat közlésének közjegyzői tanúsításához megkívánt feltétel – a közléshez társítható jogkövetkezmény – a Kjtv.
- §
(1)bekezdése szerint. [19] A ténytanúsító közjegyzői okirat megengedett formája a Kjtv. 111. §
(1)bekezdése alapján a jegyzőkönyv. [20] Az előzőekben kifejtettekből következően, a perbeli közjegyzői okiratra – ténytanúsító jellege miatt a jogerős ítéletben kifejtett értelmezéssel szemben – a Kjtv. 120. §
(1)bekezdés d) pontjának az a része vonatkozik, amely szerint a közjegyzőnek a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasnia, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. [21] A Kjtv. azonban a nyilatkozat vagy értesítés közléséről kiállított tanúsítvány tekintetében nem írja elő az okirat felolvasásának kötelezettségét, csupán a jegyzőkönyv aláírását követeli meg a nyilatkozattevő részéről [142. §
(2)bekezdés]. Ennélfogva nem volt kötelező tartalmi eleme a perbeli okiratnak a felolvasás megtörténtének, időtartamának rögzítése a Kjtv. 120. §
(1)bekezdés d), illetve a 129. §
(1)bekezdés e) pontjai szerint. Erre tekintettel megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem a Kjtv.-nek a perbeli okiratre vonatkozó rendelkezéseinek megsértésére, ebből következően arra a jogsértő megállapításra, hogy a keresettel támadott okiratnak nem tulajdonítható közjegyzői okirati jelleg a Kjtv. 131. §
(1)bekezdése szerint. [22] Az előzőekben részletezettekből egyúttal is következik, hogy a felperesek keresetükben megalapozatlanul – a vizsgált ténytanúsító okirat jellegével és rendeltetésével, egyben a Kjtv. 136. §
(1)bekezdés e) pontjával, 142. §
(1)bekezdésével ellentétesen – hivatkoztak a közjegyző által tanúsított tény mibenlétére és a közjegyző vizsgálódási kötelezettségére az adósok szerződésszegése körében. [23] Rögzíti a fentieken túlmenően a Kúria, hogy helytállóan hivatkozott az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a felperesek keresete tekintetében nem volt megállapítható a megállapítási kereset valamennyi, az rPp.
- §-ában meghatározott eljárásjogi feltételének teljesülése. A Kúria korábban a Gfv.VII.30.356/2016/
- számú határozatában a jogellenesnek állított felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdek esetén tekintette fennállónak a jogvédelem szükségességét a kért megállapítással, mivel a felmondás valamennyi jogkövetkezményének elhárítására és a felperesek sérült jogainak orvoslására a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslatok, vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló per nem lehetnek alkalmasak. A Kúriának e korábbi döntésétől, valamint a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt, a BH2017.347., valamint a BH2015.
- számú eseti döntések tényállásaitól eltérően, jelen ügyben a felperesek a támadott közjegyzői okirat e jellegének vitatásán keresztül – az erre vonatkozóan kért megállapítással – a felmondással esedékessé tett követelés közvetlen végrehajthatóságának törvényi feltételét tették vitássá, amellyel nyilvánvalóan a közokirat alapján velük szemben megnyíló közvetlen végrehajtás lehetőségét és elrendelését kívánták elkerülni. A felperesek azonban a közvetlen végrehajtás törvényben meghatározott feltételeinek hiányára hivatkozással jogaikat külön jogorvoslati eszközökkel megvédhetik: a végrehajtás elrendelésének jogkövetkezményei a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási záradék törlésével [Vht.
- §
(2)bekezdés], peres eljárásban pedig a végrehajtás megszüntetése iránti per indításával kiküszöbölhetők [BH2019.301.]. Ezek a jogszabályi rendelkezések nem kerülhetők meg azáltal, hogy a felperesek az rPp.
- §-ának meg nem felelő megállapítási perben kívánják „érvényteleníteni” a záradékoláshoz szükséges közokiratot. [24] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozásainak vizsgálata mindezekre figyelemmel szükségtelen volt. A Kúria ezért csupán megjegyzi, hogy az alperesek között nem állt fenn egységes pertársaság, a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet a II. rendű és III. rendű alpereseket érintő részében jogerőre emelkedett. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria az rPp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta és az I. rendű alperessel szembeni keresetet is elutasította. Záró rész [26] Az eredményes felülvizsgálati kérelem következtében a felperesek az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek az I. rendű alperes megfizetett fellebbezési és felülvizsgálati illetékből, továbbá ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltségének, valamint felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5), valamint
(6)bekezdései alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel határozta meg azzal, hogy az a 4/A. § alapján az áfát is tartalmazza. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2020. július 14. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó, bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: