Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf......./2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (......, ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (......) felperesnek - dr. Bene Gábor kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (......) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 65.P......../2020/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi a miniszter utazásaira vonatkozó adatkiadási kötelezettséget, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 (Tizennyolcezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes országgyűlési képviselő, az alperes országos hatáskörű közigazgatási szerv. A felperes
- január
- napján kelt és
- január
- napján postán kézbesített adatkiadási kérelmével az alperestől az alábbi adatok kiadását kérte a d.....@hotmail.com e-mail címére. 1.Az alperesi minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára vagy helyettes államtitkára, az alperesnél működő kormánybiztos vagy miniszteri biztos az elmúlt évben utazott-e az alábbi helyszínekre az ott megadott időpontban? Ha igen, hány fős delegációval, és kik vettek részt az utazáson (név, beosztás)?
- február 17.: Abu Dhabi (Egyesült Arab Emírségek),
- február 20.: Dubai (Egyesült Arab Emírségek),
- április 28.-május 2.: Las Vegas (Amerikai Egyesült Államok),
- május 2-5.: Fuerteventura (Spanyolország),
- június 30.: Alicante (Spanyolország),
- július 6.: Alicante (Spanyolország),
- augusztus 1.: Brac (Horvátország),
- augusztus 27.: Bastia (Franciaország),
- október 10-13.: Thesszaloniki (Görögország),
- október 14-15.: Qabala (Azerbajdzsán),
- október 22.: Abu Dhabi (Egyesült Arab Emírségek),
- október 22.: Doha (Katar),
- november 5.: Albacete (Spanyolország),
- november 5-8.: Fuerteventura (Spanyolország),
- november 19.: Dubai (Egyesült Arab Emírségek),
- november 20-21.: Málta,
- november 27.: Sevilla (Spanyolország),
- november 27-29.: Szöul (Dél-Korea),
- december 1.: Párosz (Görögország),
- december 2.: Beja (Portugália).
- Milyen hivatalos program céljából került sor ezekre az utazásokra? A választ utazásonkénti bontásban közölje! 3.Milyen közlekedési eszköz igénybevételével bonyolították le az utazásokat? Igénybe vették-e a Magyar Honvédséghez került Airbus A319 repülőgép valamelyikét vagy bérelt magánrepülőgéppel, vagy menetrend szerinti repülőjárattal utaztak? A választ utazásonkénti bontásban közölje! Amennyiben magánrepülőgépet béreltek, közölje a cég nevét, amelytől a gépet bérelték! 4.Utazásonkénti bontásban adja meg, pontosan mennyibe kerültek az utazások (útiköltség, napidíj és egyéb költségek)! [2] Az alperes a
- február
- napján kelt válasziratában megtagadta a kért adatok kiadását arra hivatkozással, hogy azokkal nem rendelkezik. [3] A felperes
- március
- napján érkezett keresetlevelében az adatkiadási kérelmében szereplő adatok - továbbá a miniszterre vonatkozó ugyanezen adatok - kiadására kérte az alperest kötelezni. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a minisztérium kizárólag az általa szervezett hivatalos külföldi utazásokra vonatkozó adatot kezel, az ezen a körön kívüli utazásokkal kapcsolatos adatokkal nem rendelkezik. Birtokában nem lévő, általa nem kezelt adat beszerzésére, illetve előállítására pedig nincs jogszabályi kötelezettsége. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperes d.....@hotmail.com címére megküldve az alábbi adatokat: 1.Az alperesi miniszter, illetve az alperesi minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára vagy helyettes államtitkára, az alperesnél működő kormánybiztos vagy miniszteri biztos az elmúlt évben utazott-e az alábbi helyszínekre az ott megadott időpontban? Ha igen, hány fős delegációval, és kik vettek részt az utazáson (név, beosztás)?
- február 17.: Abu Dhabi (Egyesült Arab Emírségek),
- február 20.: Dubai (Egyesült Arab Emírségek),
- április 28.-május 2.: Las Vegas (Amerikai Egyesült Államok),
- május 2-5.: Fuerteventura (Spanyolország),
- június 30.: Alicante (Spanyolország),
- július 6.: Alicante (Spanyolország),
- augusztus 1.: Brac (Horvátország),
- augusztus 27.: Bastia (Franciaország),
- október 10-13.: Thesszaloniki (Görögország),
- október 14-15.: Qabala (Azerbajdzsán),
- október 22.: Abu Dhabi (Egyesült Arab Emírségek),
- október 22.: Doha (Katar),
- november 5.: Albacete (Spanyolország),
- november 5-8.: Fuerteventura (Spanyolország),
- november 19.: Dubai (Egyesült Arab Emírségek),
- november 20-21.: Málta,
- november 27.: Sevilla (Spanyolország),
- november 27-29.: Szöul (Dél-Korea),
- december 1.: Párosz (Görögország),
- december 2.: Beja (Portugália).
- Milyen hivatalos program céljából került sor ezekre az utazásokra? A választ utazásonkénti bontásban közölje!
- Milyen közlekedési eszköz igénybevételével bonyolították le az utazásokat? Igénybe vették-e a Magyar Honvédséghez került Airbus A319 repülőgép valamelyikét vagy bérelt magánrepülőgéppel, vagy menetrend szerinti repülőjárattal utaztak? A választ utazásonkénti bontásban közölje! Amennyiben magánrepülőgépet béreltek, közölje a cég nevét, amelytől a gépet bérelték!
- Utazásonkénti bontásban adja meg, pontosan mennyibe kerültek az utazások (útiköltség, napidíj és egyéb költségek)! [6] A törvényszék kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 48.000 forint, áfával terhelt perköltséget. [7] Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontjára,
- §
(1)bekezdésére, 28. §
(1)bekezdésére, 31. §
(1),
(2),
(3),
(5),
(6),
(7)bekezdésére, Magyarország Alaptörvényének 39. cikk
(2)bekezdésére, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdésére és
- §-ára alapította. [8] Rögzítette, hogy a felperes kérdésfeltevése arra irányult, hogy az alperes szolgálati állományába tartozó személyek részt vettek-e bármilyen minőségben a megjelölt időpontban és helyszínre irányuló utazásokon. Hangsúlyozta, hogy a felperes adatigénylése közpénz felhasználásával kapcsolatos tekintettel arra, hogy közpénzből vásárolt repülőgépekkel lebonyolított kormányzati utazásokon résztvevő személyekről informálódott. [9] A törvényszék kifejtette, hogy a közérdekű adat definíciójából következően az alperesnek nyilvántartásai - így adott esetben a személyzeti nyilvántartása - teljeskörű áttekintésével kell megadnia azt a tájékoztatást, amivel a kérelemmel érintett időszak vonatkozásában rendelkezhet. Álláspontja szerint az alperesnek kell rendelkeznie adattal arról, hogy a kérelemben érintett személyek az adott napokon munkavégzést folytattak-e vagy sem, ha nem, szabadságot vettek-e igénybe és elutaztak-e, az utazásukat bejelentették-e, hivatalos meghívást kaptak-e az utazásra. A költségvetési pénzekből gazdálkodó szervezetek munkavállalói munkavégzésének, illetve ez alóli mentesülésének, valamint költségvetési pénzből finanszírozott utazások elszámolásának szigorú szabályai vannak, így mind a munkavállaló távolmaradásának, mind a külföldön tartózkodása költségei kiegyenlítésének nyoma kell legyen az egyes minisztériumokban a törvényszék álláspontja szerint. [10] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes akkor tesz eleget adatközlési kötelezettségének, amennyiben valamennyi nyilvántartása adatbázisát áttekinti, így az alkalmazottai hivatalos levelezését, valamint a szabadság igénybevételére vonatkozó adatokat rögzítő nyilvántartást is, és ezt követően tesz nyilatkozatot a felperes felé. Miután bírói kérdésre a perben az alperes úgy nyilatkozott, hogy az adatigénylésre adott nemleges válasza nem jelenti az utazásokon való részvétel hiányára vonatkozó nemleges nyilatkozatot, ezért az elsőfokú bíróság a kereset szerinti adatközlésre kötelezte az alperest. [11] A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [12] Nézete szerint a felperesi adatigénylésre adott, az adatok kiadását - azok hiánya miatt - megtagadó válasza jogszerű volt tekintettel arra, hogy az alperes a felperes által kért közérdekű adatokkal nem rendelkezik, így az adatigénylés teljesítése nem lehetséges. Az adat hiánya mérlegelést nem igénylő esete az adatigény elutasításának, így az Infotv.
- §
(3)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettséget kimeríti, ha csak arról tájékoztatja az alperes az adatigénylőt, hogy az általa kért adatokkal nem rendelkezik. [13] Az alperes fellebbezési álláspontja szerint nincs szükség az elsőfokú bíróság által az indokolásban megjelölt nyilvántartások és adatbázisok vizsgálatára, a gazdálkodási főosztály által vezetett nyilvántartás ugyanis lefedi az elsőfokú bíróság által közérdekű adatként meghatározott - közpénz felhasználásával végbement - utazásokat. Az elsőfokú ítéletben valószínűsített, a hivatalos külföldi utazásokból a nyilvántartást vezető szervezeti egység tudomására nem jutott utazások nem valósulhattak meg, mivel nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy minisztériumi szakterület nem jelenti be a gazdálkodási főosztály részére a hivatalos külföldi utat. Minden egyes utazás - tehát a meghívásos alapon történő utazás is - kiküldetési ügyirat alapján történik, amelyet a gazdálkodási főosztály rendelkezésére kell bocsátani. A meghívó által finanszírozott utazás esetén az Utazási Határozat adatlapon jelezni kell, hogy a kiküldött részesül-e napidíjban, illetve teljes vagy részleges ellátásban, tehát az ilyen utazás engedélyezése is az általános eljárásrend szerint történik. [14] Előadta az alperes a fellebbezésében, hogy amennyiben valamely szakmai terület mulasztott, és úgy küldött valamely, az adatigénylésben meghatározott állami vezetőt kiküldetésre, hogy nem tartotta be a szabályzatban rögzített eljárásrendet, úgy az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott nyilvántartások, adatbázisok vizsgálata útján nem lehetséges olyan adatok megismerése, amely alapján egyértelműen megválaszolható az adatigénylésben feltett kérdés. Az utazás megvalósulása elsősorban az utazás kapcsán felmerült költségekkel igazolható, a költségekkel kapcsolatban azonban elsősorban mindig az a minisztérium minősül a közérdekű adatok kezelőjének, ahol a konkrét költség felmerül, ezért az adatigénylést is ez a minisztérium tudja teljesíteni. [15] A fellebbezés utalt a BDT2015.
- eseti döntésben kifejtett álláspontra, amely szerint az állami közfeladatot ellátó szervnek csak az igazoltan kezelésében lévő közérdekű adatot kell kérelem esetén megismerhetővé tennie, a birtokában nem lévő, általa nem kezelt adat beszerzésére nincs jogszabályi kötelezettsége. E körben a fellebbezés hivatkozott még az Alkotmánybíróság 13/2
- (IV. 8.) AB határozatában foglaltakra is. [16]érelmezte a fellebbezés, hogy a felperes a keresetében tágabban határozta meg az igényelt adatok körét, mint ami az eredeti adatigénylésben szerepelt. A kereset ugyanis az alperesi miniszterrel kapcsolatban is tartalmaz adatigénylést, míg a pert megelőző adatkérelemben a miniszterre vonatkozó adatokkal kapcsolatos igény nem volt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezése, amely a miniszterre vonatkozó adatok kiadására is kötelezte az alperest, jogszabálysértő. [17] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének túlnyomó részében történő helybenhagyását kérte. Nem vitatta a fellebbezésnek az alperesi miniszter ítéletben történő szerepeltetésével kapcsolatos kifogását, mely hibát azzal magyarázott, hogy a felperes hasonló petítummal indított pert több minisztérium ellen, a megelőző eljáráshoz képest bővített tartalom ennek folyományaként, adminisztratív tévedésként került a keresetbe és az ítélet rendelkező részébe is. Ezt meghaladóan azonban a felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet valamennyi megállapításával és következtetésével egyetértett. [18] A fellebbezés kis részben alapos. [19] Az elsőfokú bíróság döntésével és annak jogi indokaival a Fővárosi Ítélőtábla túlnyomó részt egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú ítélet helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza, illetve azokhoz a következőket fűzi. [20] Mindenekelőtt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó, a Pp.
- §-ában, illetve
- §-ában rögzített, az ügy érdemi eldöntésére is kiható, lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt. A fellebbezés által e körben hivatkozott, a kereseten történő túlterjeszkedés ilyennek nem tekinthető, mivel egyrészt a felperes a keresetében maga is akként kérte kötelezni az alperest, ahogy az az ítélet rendelkező részében szerepel, az a körülmény pedig, hogy a keresetben kiadni kért adatok közé tévedésből az alperes miniszterére vonatkozó adatok is bekerültek, és ezáltal az elsőfokú ítéletbe foglalt kötelezés e tekintetben az adatkérelemben foglaltaktól eltér, a másodfokú eljárásban orvosolható, és azt a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával és a miniszterre vonatkozó adatok kiadására kötelezésre irányuló elsőfokú ítéleti rendelkezés mellőzésével - orvosolta is. Minderre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési indítványt nem találta teljesíthetőnek, és az elsőfokú ítéletet érdemben bírálta felül. [21] A Fővárosi Ítélőtábla érdemben is helyesnek találta az elsőfokú bíróság ítéletét. [22] A perben az alperes nem tette vitássá, hogy közfeladatot ellátó szerv és ilyenként az Infotv. hatálya alá tartozik. [23] Az sem volt vitás, hogy a felperes adatigénylése közpénz felhasználásával kapcsolatos, lényegében annak megismerésére irányult, hogy a felperes a kormányzat által 2018 év elején megvásárolt és a kormányzati kommunikáció szerint a Magyar Honvédség használatába került, a magyar haderő védelmi képességeit növelő, illetve nemzetközi missziókban történő részvételt segítő Airbus, illetve Dasault Falcon típusú repülőgépekkel történt kormányzati utazásokról ismereteket szerezzen, és a közvéleményt tájékoztathassa a közpénzből vásárolt járművek használatáról. [24] A felperes nem vitatott előadása szerint ezeken a gépjárműveken kormánytagok utaztak, mely információt sajtóértesülésekből szerzett, ennek következtében a felperes több minisztériumhoz fordult adatkiadási kérelemmel annak megtudakolására, hogy az egyes minisztériumok vezető köztisztviselői igénybe vették-e ezeket a kormányzati járműveket a kérelemben rögzített - a sajtó által megismert - időpontokban és helyszínekre. [25] A felperesi adatkérés tehát nem arra irányult, hogy a minisztérium szervezésében milyen külföldi utak valósultak meg, hanem azt tudakolta általa a felperes, hogy a kereseti kérelemben megjelölt személyek részt vettek-e a megjelölt külföldi utakon. [26] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy amennyiben a megjelölt személyek nem magánszemélyként, hanem hivatalos minőségükben vettek részt ezeken az utakon, úgy ezt az adatot az alperesnek kezelnie kell. Ezt az álláspontot támasztja alá egyebekben az alperes fellebbezési érvelése is, mely szerint az alperes ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló belső szabályzatának 3.
- pontja alapján az ideiglenes külföldi kiküldetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalás engedélyezéséhez a gazdálkodási főosztály pénzügyi ellenjegyzésére is szükség van. E belső szabályzat az ideiglenes külföldi kiküldetés fogalmánál nem tesz különbséget az alperes vagy más minisztérium által szervezett út között, minden ideiglenes külföldi kiküldetésre a szabályzatban megjelölt eljárásrendet rendeli alkalmazni. [27] Ebből az következik az ítélőtábla álláspontja szerint is, hogy a felperes adatkiadási kérelmére az alperes válaszolni képes, és amennyiben a nyilvántartásait áttekintve ilyen adatot nem talál, úgy azt közölheti az alperessel, hogy a keresetben felsorolt személyek hivatalos minőségükben a megjelölt utakon nem vettek részt. Az ilyen irányú válaszadás az alperesnek az Infotv.
- §
(1)bekezdéséből levezethető kötelezettsége, amelynek az alperes nem tesz eleget azzal az adatkiadásra adott, és a perben is megismételt válaszával, hogy a kért adattal nem rendelkezik. [28] Az elsőfokú bíróság adatkiadásra kötelező ítélete tehát - a miniszterre vonatkozó adatkiadás kivételével - helytálló volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján kis részben, a miniszterre vonatkozó adatkiadási kötelezettség mellőzésével megváltoztatta, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. [29] A túlnyomórészt eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 364. §-án keresztül érvényesülő Pp. 83. §
(3)bekezdése szerint kötelezte a felperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított, a Pp. 81. §-a
(5)bekezdése szerint, a 31/
- (XII. 27.) IM rendelet által rendszeresített költségjegyzéken felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. [30] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. . Pullai Ágnes s.k. bíró előadó bíró