A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.012/2021/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Bérces Nóra előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: . A felperes képviselője: dr. Hoffer Henrietta pártfogó ügyvéd Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: A per tárgya: fizetési meghagyással kapcsolatos mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Pécsi Törvényszék 5.K.701.065/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmének helyt ad, és a Pécsi Törvényszék 5.K.701.065/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A Kúria megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] [3] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizetési meghagyásában a felperes által képviselt ... baleseti megtérítés címén 365.406 forint megtérítésére kötelezte, amely összeg megfizetésére majd a
- december
- napján kelt határozatában részletfizetést engedélyezett. A felperes
- december 19-én benyújtott, később pontosított keresetében mulasztási per lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy ő a követelt összeget is vitatta, azonban az alperes az ügyben intézkedést nem tett, „fellebbezését” a hatóság nem továbbította, arra a felperes semmilyen választ nem kapott. Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében felhívta a felperest – egyebek mellett – arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)-
(3)[4] bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolja, mikor vette át a fizetési meghagyást, azzal szemben mikor, melyik közigazgatási szervnél, milyen jogorvoslati kérelmeket terjesztett elő, illetve nyilatkozzon, hogy van-e tudomása arról, milyen eljárási cselekményeket végzett a közigazgatási szerv. A felperes az elsőfokú bíróság felhívására pótlólag becsatolta a fizetési meghagyás másolati példányát és a ... – a felperes fia – által
- október 1-jén a felperesnek adott meghatalmazást, ugyanakkor nem igazolta, hogy mikor vette át a fizetési meghagyást, mikor, melyik közigazgatási szervnél milyen jogorvoslati kérelmeket terjesztett elő a fizetési meghagyással szemben. Az elsőfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Kp.
- §
(1)bekezdés j) pontjára hivatkozással visszautasította. Indokolása szerint a felperes a hiánypótlásban foglaltakat nem teljesítette, így nem állapítható meg, hogy mikor szerzett tudomást az alperes határozatáról, ezért a tekintetben sem tudott állást foglalni a bíróság, hogy a Kp. 128. §
(2)bekezdésében foglalt, a mulasztási kereset előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályokat megtartotta-e, és így a keresetlevél határidőben benyújtottnak tekinthető-e. [6] A felperes a végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be, és a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére igazolási kérelmet is előterjesztett. Az igazolási kérelemben előadta, hogy a végzést
- október 7-én vette át a postahivatalban, ezt követően azonban 14 napra önkéntes karanténba vonult, mivel a Covid19 megbetegedéshez hasonló tüneteket tapasztalt magán. Utóbb azonban kiderült, hogy egészségi állapotát súlyos allergiás megbetegedése és nem a koronavírus járvány okozta. A alperes nevea
- október 21-én benyújtott kérelmére részére pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét engedélyezte. Még ugyanezen a napon a felperes – előadva a fenti körülményeket – további határidő engedélyezését kérte az elsőfokú bíróságtól a fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezés az igazolási kérelemmel együtt a nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napokra is figyelemmel került
- október 29-én benyújtásra. [7] Fellebbezésében a felperes az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását, és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására utasítását kérte. [8] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül értékelte a törvényi rendelkezéseket és téves jogi következtetést vont le akkor, amikor a keresetlevelet visszautasította. A felperes a fia nevében jogosult volt eljárni, melyet a meghatalmazás és a részletfizetésről szóló határozat is igazolt. Ezen felül a keresetlevél határidőben való előterjesztése is megállapítható, mivel a részletfizetési engedély alapján a felperes a fizetési meghagyásban szereplő követelést
- április 10-ig fizeti, így eddig van lehetősége az ügy kivizsgálását kérni. A felperest, mint állampolgárt is megilleti a bírósághoz fordulás alapjoga, azt pedig, hogy a fizetési hagyást mikor vette át, az alperesnek kellett volna igazolnia. [9] A felperes hangsúlyozta, hogy kizárólag azért kényszerült a perindításra, mert a fia elleni eljárásban nem kerültek kivizsgálásra az általa észlelt ellentmondások, és a fia jegyzőkönyvben szereplő tagadó nyilatkozata, valamint a büntetőjogi minősítést vitató kijelentése ellenére sem lett kivizsgálva az ellentmondás többszöri és folyamatos kérése ellenére sem. Mindezek alapján helytelenül alkalmazta az elsőfokú bíróság a Kp.
- §
(1)bekezdésének j) pontját, mivel keresetlevele a Kp.
- §-ában foglaltaknak megfelelt. [10] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a fizetési meghagyást a felperes
- november
- napján vette át, és ellene keresetet nem terjesztett elő, azonban a közvetlenül a bírósághoz benyújtott beadványában méltányosságból a fennálló tartozása elengedését kérte, az alapján került sor a részletfizetés engedélyezésére.
- január 23-án érkezett még egy levél a felperes részéről, melyben azt kifogásolta, hogy igazságtalan ítélet született, és ismét a tartozásának az elengedését kérte. Erre az alperes jogelődje arról adott tájékoztatást, hogy nem áll módjában elengedni a tartozást, és jelezte, hogy a fizetési meghagyás jogalapját csak a 30 napon belül benyújtott keresetlevéllel lehetett volna vitatni. A Kúria döntése és jogi indokai [11] Az igazolási kérelem megalapozott, a fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint. [12] A Kúria a felperes igazolási kérelmének a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(4)bekezdése alapján helyt adott. A becsatolt orvosi igazolást, a köztudomású járványügyi helyzetet, a felperes pártfogó ügyvéd kirendelése körében tett intézkedéseit, valamint azt, hogy a fellebbezési határidőn belül jelezte a bíróságnak, hogy az ügyben a pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, a felperes vétlenségét valószínűsítő körülményként értékelte. [13] Erre figyelemmel a Kúria a fellebbezést érdemben vizsgálta, és ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott akkor, amikor a felperes keresetlevelét visszautasította. [14] A Kp. 37. §-a tartalmazza a közigazgatási perben benyújtandó keresetlevél részletes formai és tartalmi követelményeit. Ehhez képest a Kp. XXII. fejezetében meghatározott mulasztási per kezdeményezése esetén a Kp. 128. §
(3)bekezdése a keresetlevéllel szemben az általános követelményeken túlmutató előírásokat is tartalmaz. Így meg kell jelölni, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási szervhez, fel kell sorolni a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeit, amelyekre a felperes tudomása szerint sor került, meg kell jelölni a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladatellátási kötelezettségét megalapozó jogszabályokat és körülményeket, a mulasztás megállapíthatóságának okait, a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményét, amely a kérelmező tudomására jutott. Mindezeket a speciális adatokat a felperes feladata volt megjelölni a keresetlevelében, mivel a felperes állította a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztását. [15] A felperes keresetlevele ezen követelményeknek nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel a felperest a keresetlevél hiányainak pótlására. A hiánypótló felhívásnak azonban a felperes nem tett maradéktalanul eleget, éppen azokat a tényeket, adatokat nem közölte, amelyek alapján a speciális mulasztási per megindítható lett volna, illetve a mulasztási per esetén irányadó kilencven napos keresetindítási határidő betartása ellenőrizhető lett volna. [16] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [17] A pernyertes alperes a másodfokú eljárás során perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdésén keresztül alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82.§
(1)bekezdése szerinti döntést mellőzte. A másodfokú eljárás során teljes egészében pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az állam viseli, annak összegét a jogi segítségnyújtó szolgálat állapítja meg. [18] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Kp.
- § g) pontja zárja ki. [20] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Béres Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő