Bf.498/2019/20 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 3. fordulat,

(3)bekezdés]. Ezért őt 6 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és annak tartamába beszámította a

1. október
2. napjától
3. február
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kettőharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 631.232,- forint bűnügyi költség viselésére. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: - Az ügyész a vádlott terhére, a tényállás vádiratnak megfelelő megállapítása, eltérő minősítés, a kábítószer kereskedelem befejezett alakzatának megállapítása, a kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása, - a vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, - a vádlott védője a tényállás megalapozatlansága miatt, eltérő tényállás megállapítása, elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.286/2019/
5. számú átiratában, a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a cannabis növények egyedszáma vonatkozásában, a tényállás módosítására irányuló részt mellőzte, egyebekben azzal pontosította, hogy az a vádirattal egyező minősítésre, valamint a vádlottal szemben hosszabb taramú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására irányult. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. [4] Teljes körű felülbírálatra tett indítványt a Be.
6. §

(1)és

(2)bekezdése szerint, a bejelentett fellebbezések irányára tekintettel. [5] Indítványozta az ítéleti tényállás kiegészítését, az iratok tartalma alapján, a vádiratban megfogalmazottak szerint. [6] Kifejtette azon álláspontját, amely szerint, az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelését követően vetette el a vádlott védekezését. Tévedett azonban, amikor nem látta megállapíthatónak a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének befejezett alakzatát, mert indokai szerint, a szüretelés ténye, illetve a levágott növényi részek átadása kétséget kizáróan nem volt megállapítható. Ezzel szemben az ügyészség szerint,[vezetéknév keresztnév] botanikus szakértő szakértői véleményében és a tárgyaláson tett előadásai alapján csak az a következtetés vonható le, hogy szüretelés történt, a leszüretelt növényi részeket pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott értékesítette. [7] Az ügyészség véleménye szerint, az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítás során mérlegelési körébe vont bizonyítékokból téves ténybeli következtetést vont arra, hogy kétséget kizáróan nem bizonyosodott be, hogy az ültetvényen már a betakarítás, illetőleg a forgalomba hozatal is megtörtént, így a vádlott, a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem körébe tartozó, a kábítószer viszonteladóhoz, vagy a fogyasztóhoz eljuttatásának elősegítésére irányuló magatartások közül egy további részmozzanatot is megvalósított volna. Azon ténynek ugyanis, hogy a vádlott által létesített és gondozott cannabis ültetvényről leszüretelt és átadott növényi részek pontos mennyisége utólag nem állapítható meg, illetve az eljárás során nem sikerült feltárni, hogy a vádlott kinek adta át a leszüretelt ágvégződéseket, nem zárják ki a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette befejezett alakzatának megállapítását. [8] Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenysége alapvetően logikus és okszerű volt, az az indítványozott kiegészítéssel és helyesbítéssel az iratok tartalmának megfelel, ezért a főügyészség szerint, az eltérő tényállás megállapítását, illetve a felmentést célzó védelmi fellebbezések nem vezethetnek eredményre, mert azok kizárólag a bizonyítékok mérlegelését támadják. [9] A minősítés körében részletezte, hogy a bűncselekmény az 1/2007. Büntető Jogegységi határozat 4. pontjára és a következetes bírói gyakorlatra tekintettel befejezett bűncselekménynek minősül, hiszen a vádlott maga nem kábítószer-fogyasztó, így szándéka egyértelműen a kábítószer haszonszerzési célú forgalomba hozatala volt. Cannabis ültetvény ilyen célú létesítésével, majd a leszüretelt kábítószer ismeretlen személyeknek történt átadásával pedig a vádlott megvalósította a kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem befejezett alakzatát. [10] Kérte az enyhítő körülményekből mellőzni, hogy a vádlott cselekménye kísérleti szakban maradt, továbbá álláspontja szerint nem értékelte az elsőfokú bíróság kellő nyomatékkal azt a tényt, hogy a vádlott a vele szemben azonos bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt, ugyanolyan bűncselekményt követett el, nemsokkal a korábbi büntetőeljárás során alkalmazott letartóztatásból történt szabadulását követően, a lakhelyelhagyási tilalom szabályait is megszegve. Ez véleménye szerint a jogszabályok olyan fokú semmibe vételére utal, amiből a vádlott személyében rejlő, fokozott társadalomra veszélyességre kell következtetni és azt megfelelő nyomatékkal szükséges értékelni. A büntetési tételkeret irányadó középmértéke 12 év 6 hónap, amelytől az elsőfokú bíróság a vádlott javára jelentősen eltérve, aránytalanul enyhe büntetést szabott ki, ezért összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, a vádlott kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét kábítószerkereskedelem bűntettének minősítse [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés], a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [11] A vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott felmentése, illetve a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését változatlanul fenntartotta. Részletesen kifejtette azon álláspontját, amely szerint, az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét megsértette, részben hiányosan, részben iratellenesen és nem logikusan értékelte a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat. A védői álláspont szerint, az elsőfokú ítélet tényállása az elkövető személyére vonatkozóan téves ténybeli következtetésen alapul, hiszen a tényállást a törvényszék közvetett bizonyítékok alapján állapította meg, viszont ezek a bizonyítékok az elkövető személyére vonatkozóan nem alkotnak egy olyan zárt logikai rendszert, amelyből csak a vádlott elkövetésére lehetne kizárólagos ténybeli következtetést vonni. [12] Hivatkozott a EBH2019. B.9. számú döntés 2. pontjában írtakra, amely szerint, a tényállás hiányosságnak pótlása, a felderítetlenség megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése és a helyes ténybeli következtetés levonása az elfogadott bizonyítékokból, nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, ezért a másodfokú eljárásban a vádlott felmentését megalapozó tényállás megállapítása indokolt és törvényes. [13] Az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékok körében kitért arra, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság tanú1 kihallgatása során, hiszen logikailag elkövetőként a tanú is felmerülhet az ügyben. Ezért véleménye szerint, a tanút a Be. 172. §

(1)bekezdésében írt relatív mentességi jogára is kellett volna figyelmeztetni. Tekintve, hogy ez nem történt meg, indítványozta az ügyben a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyalás tartását és a tanú törvényes figyelmeztetést követő ismételt kihallgatását. [14] A védelem szerint tévesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy az öntözőkonzol használatára a cannabis ültetvény gondozása során került sor, mert ezt a következtetést a vádlotti védekezés és a tanúvallomások is megcáfolták. E körben hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a mezőgazdasági szakértő tárgyaláson tett nyilatkozatát, amely szerint szakértői módszerekkel nem lehetett megállapítani, hogy a berendezés ténylegesen használatban volt-e. Iratellenes véleménye szerint az a logikai következtetés, miszerint, a titkos információgyűjtés során beszerzett lehallgatási anyagban megjelenő tartalom az öntözőkonzol használatára vonatkozna. Ezzel szemben arra van adat, hogy másik öntözőeszközzel, másik földterületen a csemegekukorica öntözését végezte a vádlott, illetve a fia. [15] A beszerzett botanikusszakértői vélemény is ellentmondásos álláspontja szerint a Frisian Duck fajta tekintetében, abban a kérdésben, hogy a 2015. évi ületvényben volt-e ilyen fajta, avagy sem. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy az ítéleti indokolással ellentétben, a szakértő nem tett olyan tartalmú nyilatkozatot, mely szerint, a kendernövények kilátszottak a kukoricából. [16] Mindezek alapján a Be. 593. §

(1)bekezdés b) pontja szerint eljárva, eltérő tényállás megállapítását indítványozta, akként, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy az ügyben lefoglalt cannabis növényeket a vádlott termesztette, ezért a Be. 566. §

(1)bekezdés c) pont

1. fordulata alapján a vádlott felmentésére tett indítványt. [17] A büntetés kiszabási körülmények körében hivatkozott arra, hogy mind az időmúlás, mind a büntetőeljárás elhúzódása és az, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetésétől is hosszabb idő telt el, nyomatékos enyhítő körülményként kell, hogy értékelésre kerüljön. Ezen túlmenően - bűnösség esetén - a vádlott idősebb életkorára is figyelemmel, az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítését látta indokoltnak. [18] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a védői fellebbezésre reagálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy tanú1 tanúval kapcsolatban semmiféle olyan adat nem merült fel, amely arra utalna, hogy a tanú, vagy hozzátartozója a vádbeli kábítószerültetvény létesítésében, gondozásában bármilyen módon részt vett volna, ebből eredően az elsőfokú eljárás során nem kellett figyelmeztetni a tanút relatív mentességi jogára. A védő által felvetett, a lehetséges más elkövetőkre történő hivatkozás, az ügyészség véleménye szerint valójában az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadja. Az ügyészség továbbra is azon az állásponton maradt, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenysége alapvetően logikus és okszerű volt, így eltérő tényállás megállapítása szóba sem kerülhet, tehát a vádlott felmentését célzó védelmi fellebbezés eredményre nem vezethet. [19] vádlott neve vádlott írásban is előterjesztette az elsőfokú ítélettel kapcsolatos észrevételeit. Ezekben lényegét illetően kifogásolta a bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy az öntözőkonzolt a cannabis ültetvény öntözésére használták. [veztéknév keresztnév] igazságügyi mezőgazdasági szakértő ténymegállapításaival kapcsolatban ellentétes álláspontra helyezkedett és részletesen kifejtette a lineár típusú öntözőrendszer tulajdonságait. Kifogásolta annak megállapítását, hogy az öntözőkonzol használata miatt ki volt vágva a kukorica. Hivatkozott arra, hogy az igazságügyi botanikusszakértő által elmondottak nem kerültek pontosan rögzítésre. Összességében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság védekezését elvetve, büntetőjogi felelősségét közvetett bizonyítékokra alapítottan állapította meg. [20] Kizárólag az ügyész által, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezés az alapos. [21] A bejelentett fellebbezések irányára tekintettel, az ítélőtábla a Be.
2. §

(1),

(2)és

(7)bekezdésében írtak szerint, az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt, teljes körűen felülbírálta. [22] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerűen, az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítási eljárást. [23] Nem osztotta az ítélőtábla a védelem azon álláspontját, amely szerint eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor tanú1 tanút kihallgatása során, nem figyelmeztette a Be. 172. §

(1)bekezdésében írt „relatív mentességi jogára". [24] A Be. 172. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, a tanúvallomást megtagadhatja, aki magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. [25] Az elsőfokú bíróság tanú1 tanút a

1. számú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint,
2. március
3. napján hallgatta ki. A tanú kihallgatását megelőzően, de kihallgatása során sem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a tanú magát, vagy hozzátartozóját vallomásában esetlegesen bűncselekmény elkövetésével vádolhatná. [26] tanú1 tanú ugyanis nem használta a váddal érinett földterületet és senki részéről nem történt még csak utalás sem arra, hogy a tanú a cannabis növények termesztésében, gondozásában, bármilyen módon részt vett volna. [27] tanú1 tanú a vádlottal nem állt hozzátartozói viszonyban sem a nyomozás, sem a tanúkihallgatása időpontjában. [28] Egyetértett az ítélőtábla a főügyészség álláspontjával a tekintetben is, hogy a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint, a tanú vallomása egyébként is csak abban a kérdésben nem lenne figyelembe vehető, amellyel kapcsolatban mentességi jog illetné meg, vagy a vallomást megtagadhatna volna (BH
4. 317.). [29] Mindebből következően, tanú1 tanú ismételt kihallgatására és a fellebbezési tárgyalás kitűzésére vonatkozó, a védő által előterjesztett bizonyítási indítványt az ítélőtábla elutasította. [30] A másodfokú felülbírálat során, az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszék érdemét tekintve megalapozott tényállást állapított meg azzal, hogy a vádlott személyi körülményei és büntetett előéleti adatai a Be.
5. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában írtak szerint nem a tényállás, csupán az indokolás részét képezik. [31] A vádlott személyi körülményei körében a másodfokú bíróság azt a kiegészítést tette, hogy a vádlott magasvérnyomás betegségben és mozgásszervi megbetegedésekben szenved. Ez a kiegészítés azért szükséges, mert az elsőfokú bíróság a vádlott betegségeire a büntetés kiszabása során hivatkozott, elmulasztotta azonban ennek ténybeli alapját rögzíteni. [32] Az ítéleti tényállás kis részben hiányos, azaz részben megalapozatlan volt a Be. 592. §

(2)bekezdés a) pontja szerint, ezért az ítélőtábla ezt a részbeni megalapozatlanságot a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, az ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölte és a tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlott nem kábítószer-fogyasztó. [33] Ennek a kiegészítésnek azért van relevanciája, mert a cselekmény minősítése kapcsán, a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése körében, az elsőfokú bíróság maga is hivatkozott arra, hogy a vádlott nem fogyaszt kábítószert (ítélet

1. oldal hatodik bekezdés), ennek azonban ténybeli alapját elmulasztotta megállapítani. [34] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása hiánytalan és megalapozott, melyet a másodfokú bíróság határozatának alapjául elfogadott. [35] Nem osztotta a másodfokú bíróság a főügyészség azon álláspontját, amely szerint a tényállás további kiegészítésekre szorulna. Az ügyész által indítványozott kiegészítések részben nem ténybeli következtetéseken, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésén alapulnának (a növények leszüretelése és a leszüretelt ágrészek értékesítése körében), részben pedig a cselekmény elbírálása kapcsán relevanciával nem bírnak (az ültetvény 80%-a került lemetszésre, nem állapítható meg, hogy a növények klónozását a vádlott végezte volna). [36] Felmentés érdekében bejelentett fellebbezésében a védő azt is kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét részben megalapozatlan tényállás alapján állapította meg, mert az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényre - az elkövető és a vádlott egyező személyére - helytelenül következtetett. [37] Ezzel szemben az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben lefolytatta és az így rendelkezésére álló bizonyítékokat maradéktalanul mérlegelési körébe vonta. Kellő, helytálló indokát adta annak, hogy a vádlott tagadásra irányuló védekezésével szemben miért állapította meg büntetőjogi felelősségét. E körben kifejtett indokait a másodfokú bíróság mindenben osztotta. A vádlott büntetőjogi felelősségét a törvényszék tehát nem ténybeli következtetés, hanem a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg. [38] Ténybeli következtetésről akkor van szó ugyanis, amikor egy már más bizonyítékok alapján megállapított tényből, a formál logika szabályai alapján, egy további, kétséget kizáró tényre történik következtetés. Amennyiben viszont a bíróság több rendelkezésre álló bizonyítékot egymással összevet és értékel, az már nem ténybeli következtetés, hanem (mint jelen esetben) a bizonyítékok mérlegelése. A vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására tanú1 tanú vallomása, a szakértői vélemények, a szakértők tárgyaláson előadott nyilatkozatai és a vádlott korábbi ügyében meghozott ítélet alapján került sor. Ezen bizonyítékok mérlegelése és nem ténybeli következtetés alapján jutott arra a megállapításra az elsőfokú bíróság, hogy a vádbeli cselekményt a vádlott követte el. [39] A felmentésre irányuló fellebbezések ebből következően ezen bizonyítékokat mérlegelő tevékenységet támadják. Megalapozott tényállás esetén azonban a másodfokú eljárásban felülmérlegelésre, a bizonyítékok eltérő értékelésére nincs törvényes lehetőség, ezért az eltérő tényállás és a vádlott felmentésére irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. [40] Tévesen hivatkozott arra is a védelem, hogy a bizonyítékok mérlegelése során az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a tényt, hogy a vádlott fia, [vezetéknév keresztnév] , a korábbi ügyben elítélésre került, erre ugyanis, az elsőfokú bíróság ítéletének
2. oldal első bekezdésében hivatkozott. [41] Ugyancsak tévesen utalt arra a védelem, hogy a botanikus szakértő a bíróság előtt nem tett olyan nyilatkozatot, miszerint a kendernövények kilátszottak a kukoricából. A szakértő ugyanis a
3. sorszámú jegyzőkönyv
4. oldal, hetedik bekezdésében akként nyilatkozott, hogy: „volt olyan növény, amely a kukoricát túlnőtte". Ezen túlmenően a szakértői vélemény ellentmondásosságára is téves a védelmi hivatkozás, hiszen a szakértő
5. sorszámú jegyzőkönyv
6. oldal utolsó bekezdésében nyilatkozott arra, hogy a
7. évi ügyben lábon álló növények között nem volt Frisian Duck fajta, azonba a levágott növények között volt. Nincs tehát ellentmondás a szakértői véleményben foglaltak és a szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata között, hiszen a tárgyaláson a szakértői vélemény szóbeli kiegészítésére került sor. [42] A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűntetőjogi felelősségére és az általa megállapított minősítés is helyes. [43] A minősítés kapcsán az ítélőtábla mindenben osztotta az elsőfokú bíróság indokait. Ezek szerint az eljárás során nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az említett kendernövényeket a vádlott korábban már leszüretelte, illetőleg a leszüretelt, ismeretlen mennyiségű növényi ágrészeket az eljárás során ismeretlenül maradt személyek részére átadta volna. Ebből következően cselekményét sem lehetett az ügyészi indítvánnyal egyezően kereskedéssel elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének minősíteni. [44] A Be.
8. §

(4)bekezdésében írtak szerint, a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Figyelemmel azon körülményre, mely szerint egyértelmű, kétséget kizáró bizonyíték nem merült fel a vádlott kereskedésre irányuló magatartására, az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a vádlott terhére megállapított bűncselekményt forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérleteként értékelte. [45] Az ítélőtábla mindenben egyetértett a törvényszékkel abban is, hogy a vádlott kétséget kizáró módon a cannabis ültetvényt forgalomba hozatali szándékból hozta létre és gondozta. Ezt erősíti az a megállapított tény, hogy a vádlott kábítószert nem fogyasztott, hiszen így a növényi egyedek száma is egyértelműen arra utal, hogy a vádlott az ültetvényt később le kívánta szüretelni és a kábítószert mások részére, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen át akarta adni. [46] A minősítés körében a jogi indokolást az ítélőtábla kiegészítette azzal, hogy a Kúria 1/

1. Büntető Jogegységi Határozata szerint, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Általában adásvétellel valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak, de magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszont eladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló tettesi cselekmény. [47] A jogegységi határozatban írtak szerint a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés. Forgalomba hozatalnak minősül a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. [48] A forgalomba hozatal akkor válik befejezetté, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. [49] A minősítés körében az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztott hivatkozni az
2. évi
3. tvr-el kihirdetett, a New-Yorkban
4. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény I. Jegyzékére, a Btk.
5. §

(1)bekezdés 18.a pontjára, valamint a 66/

1. (IV. 2.) Kormányrendelet I. Melléklet A) pont
2. pontjára, miszerint a cannabis kábítószernek minősül. [50] A büntetés kiszabása körében, az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket szinte maradéktalanul értékelte. Azt a másodfokú bíróság csupán annyival egészítette ki, hogy további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott igazolt betegségekben szenved. Téves ugyanis az az elsőfokú bírósági álláspont, mely szerint a vádlott betegségei nem olyanok, amelyek enyhítő körülményként értékelhetőek lennének. Ugyanakkor mellőzte az ítélőtábla az enyhítő körülmények köréből a vádlott viszonylag idősebb korát, tekintettel arra, hogy a vádlott a nyugdíjkorhatárt nem érte el. Az
3. számú Büntető Kollégiumi véleményben foglaltak szerint, csak a nyugdíjkorhatár azaz életkor, amely enyhítő körülményként értékelhető. Súlyosító körülményként helyesen a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát kell értékelni. [51] Az így helyesbített bűnösségi körülményekre is figyelemmel, nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott vonatkozásában a büntetési célok kizárólag szabadságvesztés alkalmazásával érhetőek el. Tévedett azonban a szabadságvesztés tartamának meghatározása során. A vádlott terhére megállapított bűncselekmény 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható, így az irányadó középmérték - ahogyan arra az elsőfokú bíróság hivatkozott is - 12 év 6 hónap. A vádlottat korábban 312 darab cannabis növény, forgalomba hozatal céljából történő termesztéséért 7 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélték. Jelen ügyben ugyan a növényi egyedszám kevesebb, azonban a vádlott ezen cselekményt a korábbi elítélésével azonos elkövetési módszerrel, büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Ez a törvényi rendelkezések olyan nagyfokú semmibevételét jelenti, amelyből a vádlott személyének fokozottan társadalomra veszélyességére okszerűen lehet következtetni. Ebből fakadóan a kiszabott szabadságvesztést és ezzel együtt a közügyektől eltiltás tartamát az ítélőtábla súlyosította, mert álláspontja szerint, ez az a joghátrány, amely arányban áll az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességgel. [52] A fentieken túlmenően, az elsőfokú bíróság jogszabályi hivatkozásait kellett még az ítélőtáblának pontosítani, illetve helyesbíteni. E szerint, a közügyektől eltiltás helyesen a Btk.
4. §

(1)és

(2)bekezdésén alapult, míg a kábítószer elkobzása a Btk. 72. §

(1)bekezdés b),

1. c)pont 1. fordulat és
2. d)pont 2. fordulatán. Az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdésén nyugszik. [53] A fent részletezettek okán a másodfokú bíróság az ügyész által, kizárólag a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mértékének súlyosítása érdekében előterjesztett fellebbezését ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [54] Az ítélőtábla megállapította, hogy a Be. 10. §

(1)bekezdés

1. pontja, Be.
2. §

(2)bekezdés f) pontja és a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontja alapján vádlott neve vádlott tényleges tartózkodási helye a [bv. intézet neve] [55] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az ítélőtábla pontosította, mert az nyilvánvaló elírás folytán az elesőfokú ítéletben helytelenül szerepelt. [56] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében fellebbezésnek helye nincs. ,

1. január
2. dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke dr. Katona Dorottya s. k.. Kiss Dániel s. k. előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.498/2019/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.458/2018/
4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. január
6. Dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke