A határozat elvi tartalma: Az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Ezért az ilyen szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. A Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet a saját teljesítése megfelelőségének megállapítására jogosítja fel. 1959. IV. Tv. 209. §
(1)- IV. Tv.
- §
- CXII. Tv.
- §
- LIII. Tv.
- §
- XLI. Tv.
- §
(1)18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)b) 18/
- (II. 5.) Korm. rend.
- §
(1)- j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.184/2018/7. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Lantos Bálint ügyvéd Az I.r. alperes: Az I.r. alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A II.r. alperes: A III.r. alperes: A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I.r. alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 4.Pf.20.699/2017/4. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék, 23.P.20.767/2016/8. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) másodfokú perköltséget, és 82.700 (nyolcvankettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - felhívásra - 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint adós, és a III. rendű alperes mint adóstárs 2008. január 24-én továbbá 2008. március 17-én az I. rendű alperessel [2] mint hitelezővel deviza alapú kölcsönszerződéseket kötött. A kölcsönszerződésekkel egyidejűleg a kölcsönösszeg visszafizetésének biztosítására a felperes és a II. rendű alperes mint zálogkötelezett, a III. rendű alperes mint adós/özvegyi jogosult az I. rendű alperessel mint zálogjogosulttal jelzálogszerződéseket is kötött. A kölcsönszerződés 2008. január 24-én kelt I.4. pontja többek között a 2008. március 17-én kelt kölcsönszerződés I.4. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazta: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetés esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(
- k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződések I.4. pontjának fenti kikötése, valamint a jelzálogszerződések 8. pontjában foglalt kikötés érvénytelenségének megállapítását kérte azok tisztességtelensége miatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontjára hivatkozással. A II. rendű és III. rendű alperest ennek ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű és III. rendű alperesek érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatát - a kölcsönszerződések keresettel támadott I.4. pontját illetően - azzal indokolta, hogy az nem ütközik a Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontjába. A fogyasztókkal kötött szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételekről feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) nem vonatkoztatható a felperes teljesítésére, és a támadott kikötés a bizonyítási terhet sem változtatja meg a fogyasztó hátrányára. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és megállapította a kölcsönszerződések keresettel támadott I.4. pontja - [2] pontban idézett rendelkezéseinek - az érvénytelenségét. A másodfokú bíróság megítélése szerint - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező szerződéses kikötés a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontja alapján tisztességtelennek minősül. Kifejtette, a támadott kikötés a fogyasztóra nézve a bizonyítási teher megfordításnál is hátrányosabban változtatja meg a bizonyítási terhet, mert az kizárja az ellenbizonyítást. A bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára megváltoztató általános szerződési feltétel pedig a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul állapítja meg a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára. Ezt meghaladóan a kérdéses szerződéses kikötés tartalmilag kizárólag az I. rendű alperest jogosítja fel annak a megállapítására, hogy a felperes teljesítése szerződésszerű-e. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Állította, a jogerős ítélet rPtk. 209. §
(1),
(2)és
(5)bekezdése, 209/A. §
(2)bekezdése, a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontjának téves értelmezésével és alkalmazásával állapította meg a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét. A vitatott kikötés ugyanis nincs semmilyen összefüggésben a kölcsönszerződés közvetlen végrehajthatóságával, az nem fordítja meg a bizonyítási terhet, és nem jogosítja fel az I. rendű alperest a saját teljesítésének jogszerűsége kizárólagos megállapítására sem. [10] A felperes a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett iratában az Európai Unió Bíróság C-51/17. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletre hivatkozással kérte, hogy a Kúria a perbeli szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit hivatalból minősítse tisztességtelennek. Felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [12] A Kúria az EBH 2018.G.
- számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
- §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. tv.
- §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. tv.
- §-ában, a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény
- §
(1)bekezdésében, illetve a Korm. rendelet 1. §
(1)bek.
- i)és
- j)pontjaiban írtakra. Az itt kifejtett jogi álláspontot a BH2018.146. számon közzétett döntésében további érvekkel egészítette ki. Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [13] A jogerős ítélet a perbeli szerződéses rendelkezést a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdésének
- b)pontjába ütközően is tisztességtelennek találta, mert az kizárólagosan az I. rendű alperest jogosítja fel a felperes teljesítése szerződésszerűségének megítélésére. A Kúria az előző pontban már hivatkozott BH2018.146. számon közzétett határozatában már ebben a kérdésben is állást foglalt, amelyet az ott kifejtett indokokra utalással jelen ügyben is fenntart. Annak lényege szerint az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet arra jogosítja fel, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az I. rendű alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
- el)a felperes kötelmi jogát arra, hogy az I rendű alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (rPtk. 283. §), így a kölcsönszerződés I.4. pontja felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésének tisztességtelensége ezen a címen sem állapítható meg. [14] A Kúria a hivatkozott a BH2018.146. számon közzétett határozatában azt is kifejtette, hogy a perbelihez hasonló tartalmú szerződéses rendelkezés a felperes jogi helyzetét nem érinti, azt nem teszi hátrányosabbá. A szerződéses kikötés tisztességtelensége megállapításának az rPtk. 209. §
(1)bekezdésében írt feltétele erre figyelemmel nem valósult meg, mivel az I. rendű alperes a feleknek a szerződésből erdő jogait és kötelezettségeit nem határozta meg a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára. [15] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla az rPtk.209.§
(1)bekezdése, illetve a Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontjának téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződések I.4. pontjának [2] pontban idézett rendelkezései tisztességtelenek. [16] A felperes felülvizsgálati eljárásban előterjesztett, a szerződés más rendelkezése tisztességtelenségének hivatalbóli észlelelésével kapcsolatos kérelemével összefüggésben a Kúria rámutat, a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben (csatlakozó felülvizsgálati kérelemben) megjelölt jogszabálysértésének a vizsgálata. Az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a pert hivatalból kell megszüntetni, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felperesek kérelemében megjelölt, az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésének vizsgálata, az erre vonatkozó adatok, bizonyítékok értékelése a felülvizsgálati eljárásban az eljárásjogi szabályok által megengedett hivatalbóliság körén kívül esik, ezért azzal a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Záró rész [18] A Kúria döntése alapján az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az I. rendű alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján megállapított mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjból és az általa lerótt 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését a nagyszámú, azonos tényállás alapján indult perben az alperes túlnyomórészt azonos jogi alapokon álló védekezése indokolta. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére a felperes köteles az illetékekről szóló
- évi XCIII: törvény 59.§
(1)bekezdése, 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint. [19] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [20] A Kúria a döntését az rPp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyláson kívül hozta meg. Budapest,
- február
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő