Gfv.30375/2017/5 – Kúria

(12)bekezdésében foglaltak alapján a határozat az alperes igazgatóságának „jóváhagyásához kötött, azzal hatályosul”. A felperes igazgatóságának elnöke 2014. október 7-én az Szhitv. 15. §

(12)bekezdésére hivatkozással e-mailben megküldte az alperes elnökének a felügyelőbizottság tisztújító üléséről készült jegyzőkönyvet és a megválasztott elnök elfogadó nyilatkozatát. [4] Mivel az alperestől válasz nem érkezett,

1. január
2. napján ismételten az alpereshez fordult, hiányolva a hozzájárulás tárgyában hozott döntését. Az alperes válaszlevelében, majd a felek között zajló levelezés során több alkalommal is kérte, hogy a felperes terjesszen elő szabályos kérelmet, továbbá csatolja az alperes által megnevezett, a jelölt személyével és a megválasztott tisztségével kapcsolatos dokumentumokat. Jelezte továbbá, szükségesnek tartja a jelölt személyes meghallgatását is. A felperes a kért dokumentumokat nem küldte meg az alperes részére. Felperes
3. május 28-án a Magyar Nemzeti Bankhoz (a továbbiakban: MNB) is benyújtotta a felügyelőbizottsága elnöke megválasztásának engedélyezése iránti kérelmét. Az MNB az előtte az engedélyezés tárgyában indult hatósági eljárást jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] [7] [8] A felperes módosított keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5 §

(2)bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alperes Szhitv. 15. §

(12)bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatát a felperes felügyelőbizottsági elnöke tisztségének betöltéséhez, tekintettel arra, hogy az alperes joggal való visszaélést valósított meg azzal a magatartásával, hogy a 2014. október 7-i felperesi megkeresés ellenére közel 5 hónapon keresztül nem döntött a hozzájárulás megadásáról. Állította, a jognyilatkozat pótlásának törvényi feltételei fennállnak. Elsődleges kereseti kérelme alaptalansága esetén másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a felügyelőbizottság elnöke mint vezető tisztségviselő engedélyeztetése körében a Felügyelet (MNB) jóváhagyásának nem feltétele az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulása, mivel a felügyelőbizottság elnöke nem kinevezéssel, hanem megválasztással tölti be a tisztségét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az ellenkérelmében foglaltak szerint a jognyilatkozat pótlásának törvényi feltételei nem állnak fenn. Nem valósított meg továbbá joggal való visszaélést, mert a felperes nem terjesztett elő határozott kérelmet a hozzájárulás megadása iránt, és a szükséges okiratokat felhívás ellenére sem küldte meg a részére. Megalapozatlan a másodlagos kereseti kérelem is, mert az egyrészt a jogszabály téves értelmezésén alapul, másrészt, ha a felperes azt állítja, hogy nincs szükség az alperes előzetes hozzájárulására, úgy az elsődleges keresetét vissza kellene vonnia. Ebben az esetben ugyanis nincs olyan jogszabály által megkívánt nyilatkozat, amelyet a bíróságnak pótolnia kellene. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Úgy ítélte meg, az alperes által kért dokumentumok felperes részéről történő megküldésének nem lett volna akadálya, hiszen ezen iratokat a felperes az MNB részére megküldte és a peres iratokhoz is csatolta. Így módjában állt volna azokat a cégjegyzésre jogosultak aláírásával ellátott kérelemmel együtt megküldeni az alperes részére is, amely ez esetben döntést tudott volna hozni a hozzájárulás kérdésében. Nem állapítható meg ezért a jognyilatkozat pótlásának Ptk. 1:5 §

(2)bekezdésében írt azon feltétele, amely szerint az érdeksérelem csak a bíróság ítéletével hárítható el. [10] Az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelmet azért tekintette megalapozatlannak, mert megállapítható, hogy a felügyelőbizottsági elnök kinevezéséhez szükséges az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulása. [11] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. Határozata indokolásában rögzítette, a felperes az elsődleges keresetében maga sem vonta kétségbe, hogy az Szhitv. 15. §

(12)bekezdésének helyes értelmezése szerint a felperes felügyelőbizottsági elnökének megválasztása az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulását igényli, hiszen a keresetet ezen jognyilatkozat ítélettel pótlására irányult. Rámutatott, csak a tételes jog elvárásaival és céljával nyilvánvalóan szembehelyezkedő joggyakorlás minősül joggal való visszaélésnek, csak igen kivételes esetben és a Ptk. 1:5 §

(2)bekezdésében foglalt feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség a jognyilatkozat bíróság általi pótlására. [12] A másodfokú bíróság kifejtette, a perbeli időszakban a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) hatálya alatt működő felperesre irányadó Gt. 7. §

(1)bekezdése értelmében a társasági jogban az írásbeli forma alkalmazása kötelező volt. A felperes által 2014. október 7-én küldött e-mail az írásbeliség Gt. 7. §

(1)bekezdésében és az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. §

(1)bekezdésében rögzített követelményeknek nem felelt meg, így az sem alakilag, határozott kérelem hiányában pedig tartalmilag sem volt az Szhitv. 15. §

(12)bekezdésére alapított felperesi kérelemnek tekinthető, amely vonatkozásában az alperes nyilatkozata megtétele elmulasztásával visszaélésszerű joggyakorlást valósított volna meg. Ilyen tényállás mellett nem állapítható meg, hogy az alperes a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásával a joggal való visszaélés tilalmába ütköző magatartást tanúsított, illetve tanúsít, ezért a Ptk. 1:5.§

(2)bekezdésében írt feltételek hiányában az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el az elsődleges kereseti kérelmet. [13] A másodfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú ítélet indokait megváltoztatva hagyta helyben a keresetet elutasító döntést. Megítélése szerint a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-ában megfogalmazott konjunktív feltételei közül hiányzik a felperes alperessel szembeni olyan jogvédelmének szükségessége, amely csak a kért megállapítással biztosítható. Az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló
3. évi CXXXIX. törvény
4. § a) pontja,
5. §

(9)bekezdése és 39. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében a felperes által kezdeményezett engedélyezési eljárásban hatóságként jár el. Eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

1. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a felperes vitatja, hogy a hatósági eljárásban szükséges az alperes igazgatósága előzetes hozzájáruló nyilatkozatának benyújtása, úgy a hatósági eljárásban biztosított jogorvoslat útján kereshet jogvédelmet, amint azt az MNB eljárást felfüggesztő végzése is tartalmazza. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a másodlagos kereseti kérelmet nem az eljárási feltételek hiányában utasította el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének helytadó döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
2. §

(1)bekezdését,

1. §-át, az Szhitv.
2. §

(12)bekezdését, valamint a Ptk. 1:5 §

(2)bekezdését. [15] Felperes a Pp. 221. §

(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettség megsértését abban jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a másodlagosan előterjesztett kereseti kérelem tekintetében nem tartalmaz indokolást, és az ezt sérelmező fellebbezési hivatkozását a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. [16] A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp.

1. §-ában írtakat, mert a jogvédelem szükségességének hiányát a másodfokú bíróság anélkül állapította meg, hogy előzetesen felhívta volna e körben nyilatkozattételre. A felperes határozottan állította, hogy a joga megóvása miatt terjesztette elő keresetét. [17] A felperes a másodlagos kereseti kérelme körében változatlanul fenntartotta azon álláspontját, hogy különbséget kell tenni a vezető tisztségviselő megválasztása, illetve kinevezése között. Az Szhitv.
2. §

(12)bekezdése csak a kinevezéshez írja elő az alperes előzetes hozzájárulását, a felügyelőbizottság elnöki tisztsége viszont megválasztással jön létre, így az alperes hozzájárulására nincs szükség. [18] A jogerős ítélet a Ptk. 1:5 §

(2)bekezdésébe is ütközik, mert annak indokolása téves alapokon nyugszik. A felperes hangsúlyozta, már a keresetében előadta, hogy annak benyújtásáig 5 hónap telt el anélkül, hogy az alperes bármiféle döntést hozott volna. Ilyen hosszú idő válasz nélkül kimeríti a joggal való visszaélést. A felperesi érdeksérelem másként nem hárítható el, az fogalmilag kizárt, hiszen a vezető tisztségviselői pozícióba történő megválasztás és annak elfogadása az alperesi hozzájárulás megadása nélkül nem hatályosul, más szerv hozzájárulásával nem helyettesíthető. [19] Fenntartotta az arra vonatkozó álláspontját is, hogy a perben csatolt iratok alapján az alperesnek az érdemi határozathozatalhoz már a teljes iratanyag a rendelkezésére áll, azonban e kötelezettségének a mai napig nem tett eleget. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. [22] Felperes felülvizsgálati kérelmében az elsődleges kereseti kérelmével összefüggésben a Ptk. 1:5. §

(2)bekezdésének sérelmét állította. E körben arra hivatkozott, hogy 5 hónap telt el az alpereshez intézett kérelem és a keresetlevél benyújtása között, továbbá a peres eljárás során a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi dokumentumot csatolta, így azok az alperes rendelkezésére állnak, az alperes a döntését mégsem hozta meg. A Kúria rámutat arra, hogy ez az érvelés nem cáfolja a jogerős ítélet indokolásában megjelent azon megállapítás jogszerűségét, miszerint a felperes nem is terjesztett elő az alperesi jóváhagyás iránt szabályszerű kérelmet. Azon felperesi állítás helytállósága, miszerint mindazon okiratokat csatolta a peres iratokhoz, amelyek a jóváhagyáshoz szükségesek, cáfolható azzal, hogy az alperes a jóváhagyáshoz szükségesnek tartotta volna többek között a megválasztott felügyelőbizottsági elnök meghallgatását is, amelyet nyilvánvalóan a peres eljárásban csatolt okiratok nem pótolhattak. Egyébként sem helytálló az a jogi érv, hogy a peres eljárásban csatolt okiratokkal a felperes eleget tett hiánypótlási kötelezettségének. [23] A másodlagos kereseti kérelem körében tévesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 221.

(1)bekezdésének, a bíróságot terhelő indokolási kötelezettségnek a megsértésére. A Kúria iratellenesnek találta a felperes azon állítását, az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének a másodlagos kereseti kérelem tekintetében. Az elsőfokú ítéletben kifejtettek szerint a felperes felügyelőbizottsága elnökének kinevezéséhez az alperes igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges, amely hozzájárulás megadása ítélettel történő pótlásának nincs helye. A másodfokú bíróság a másodlagos kereset elutasítását más jogi indokolás mellett hagyta helyben. A felperes maga sem állította, hogy a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, így a jogerős ítélet a Pp.

1. §-ában írt követelményt nem sérti. A másodfokú bíróságnak eltérő jogi álláspontjára tekintettel nem kellett vizsgálnia az elsőfokú bíróság érdemi elutasítást megalapozó indokait, annak esetleges hiányosságait, arra a határozatában nem kellett kitérnie. [24] A felperes megalapozatlanul hivatkozott a Pp.
2. §-ának sérelmére is azon az alapon, hogy a másodfokú bíróság nem hívta fel e tekintetben nyilatkozattételre. A megállapítási kereset előterjesztése jogszabályi feltételeinek megítélése az adott ügyben jogkérdésnek minősült, az ahhoz szükséges adatok az iratok alapján rendelkezésre álltak. A felperes nyilatkozatának beszerzése ezért a másodfokú bíróságnak nem volt kötelezettsége, a felperes eljárási jogai nem sérültek. A felperes felülvizsgálati kérelmében csak állította, hogy másodlagos keresetét jogai megóvása érdekében terjesztette elő, ugyanakkor nem cáfolta, nem vitatta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy jogvédelmet az MNB előtti hatósági eljárásban, illetve az azt követő esetleges jogorvoslati eljárásban szerezhet. Ilyen tartalmú felülvizsgálati érvelés hiányában érdemben nem volt vizsgálható a Pp.
3. §-ában megsértése. [25] A másodlagos kereseti kérelemmel összefüggésben az Szhitv.
4. §

(12)bekezdésének sérelmére alapított felperesi hivatkozás Kúria általi érdemi vizsgálatát az zárta ki, hogy ezen kereseti kérelem elutasítására nem érdemi okból került sor, így e körben e jogszabályi rendelkezés alkalmazásának hiányában annak megsértése fel sem merülhet. Záró rész [26] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre. A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes jogi képviseleti munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján, a kifejtett munkával arányban állóan határozta meg azzal, hogy az a 4/A. §

(2)bekezdése szerint az ÁFAt tartalmazza. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő