A határozat elvi tartalma: Bizonyítási kötelezettségről adott tájékoztatás jogszerűségének vizsgálata felülvizsgálati eljárásban. 1952. III. tv. 3. §
(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.247/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Pulay Ügyvédi Társulásügyintéző: dr. Pulay Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes jogi képviselője: dr. Czirmes György ügyvéd A per tárgya: kielégítési jog gyakorlása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.640.390/2018/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 1.P.86.683/2018/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- június 20-án az alperes mint zálogkötelezett a felperes jogelődjével mint zálogjogosulttal az alperes tulajdonában lévő budapesti ingatlanra önálló zálogszerződést kötött. Ez alapján a felperes 102.930 CHF összeg erejéig vált jogosulttá a szerződés feltételei szerint az önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból kielégítést keresni. A szerződés
- pontjában rögzítették: a felmondási idő a felmondás kézhezvételétől számított 15 nap. A felmondó nyilatkozatot a zálogjogosult vagy személyesen vagy ajánlott tértivevényes levélben köteles a zálogkötelezettnek kézbesíteni.
- december 14-én a felperes jogelődje az önálló zálogszerződésből eredő jogait a felperesre átruházta.
- május 23-án a felperes az önálló zálogjogot alapító szerződést felmondta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] [5] [6] [7] [8] A felperes keresetében annak tűrésére kérte kötelezni az alperest, hogy 102.930 CHF és járulékai erejéig az alperes tulajdonában lévő perbeli ingatlanból kielégítést keressen az önálló zálogjoga alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 269-a szerint. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes a per során nem bizonyította azt a tényt, hogy az önálló zálogjogot alapító szerződés felmondása az alperessel szemben hatályosult. A felperes a bíróság tájékoztatása ellenére nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely alapján megállapítható lett volna, hogy a felmondást az alperes átvette, így az önálló zálogjogból való kielégítése joga megnyílt. A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a felperesnek azt a tényt kellett bizonyítania, hogy a felmondást tartalmazó nyilatkozatának az alperes részére történő kézbesítése megtörtént. Utalt arra, az elsőfokú bíróság felhívta felperest, hogy a felmondást és annak mellékletét képező tértivevényt csatolja. A felperes az elsőfokú eljárás során nyilatkozott arról, hogy nemcsak magánokirati, hanem közokirati formában is megtörtént az önálló zálogjog felmondása, ezt igazoló okiratot nem csatolt. A másodfokú eljárásban csatolt okiratok figyelembe vételét az ítéletben írtak szerint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a zárta ki. A másodfokú bíróság hangsúlyozta a zálogjogosult kielégítési jogának előfeltételét képező felmondás megtörténtére hivatkozás esetén fel sem merülhetett az időelőttiség kérdése, így az rPp.
- §
(1)bekezdése, illetve a
- § a) pontja sem alkalmazható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helytadó határozat meghozatalát. kérte. [10] Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok az rPp.
- §
(2)-
(3)bekezdéseibe, 130. §
(1)bekezdés f) pontjába, 141. §
(2)bekezdésébe,
- § a) pontjába,
- §
(2)-
(3)bekezdéseibe, 164. §
(2)bekezdésébe és 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon utasították el a keresetét. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban az rPp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatás nem volt megfelelő, részben olyan tény bizonyítására kötelezte őt a bíróság, amely tényt az alperes nem vont kétségbe. Hivatkozott arra [9] is, a jogerős ítélet indokolása ellentmondást tartalmaz a perbeli önálló zálogjogból eredő követelés érvényesítésének időelőttisége, illetve a felmondás hatályosulása körében kifejtettek kapcsán. A másodfokú bíróságnak vagy azt kellett volna megállapítani, hogy a felmondás nem hatályosult, így a követelés időelőtti, ami perakadályt képez, vagy pedig azt, hogy a felmondás hatályosult, és ennek megfelelően a felperes keresete alapos. Álláspontja szerint a felmondás azáltal hatályosult, hogy a felmondó nyilatkozatot a keresetlevél mellékleteként csatolta, azt pedig az elsőfokú bíróság az alperes részére kézbesítette. Az alperes így tehát a felmondónyilatkozatot a keresetlevéllel együtt kézhez vette, amely tényről az eljáró bíróságoknak az rPp. 163. §
(3)bekezdése alapján hivatalos tudomása volt. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, amely szerint a per megszüntetésének feltételei nem állnak fenn. Az rPp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felmondásra a
- június 20-án létrejött önálló zálogjogot alapító szerződés
- pontjában foglaltaknak megfelelően került sor. A felperes ezt az elsőfokú eljárásban nem bizonyította, de állította, hogy az közjegyzői okiratba foglaltan, vétív által igazoltan megtörtént. Ezt a másodfokú eljárásban a felperes igazolta is, amelynek figyelembe vételét a jogerős ítélet szerint az rPp.
- §-a kizárta. Ez utóbbi megállapítás helyt állóságát a Kúria az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontjában kifejtettekre is - érdemben nem vizsgálhatta, önmagában azért, mert az megsértett jogszabályhelyként feltüntetésre nem került, továbbá ezzel kapcsolatos érvelést sem tartalmazott a felülvizsgálati kérelem. A perbeli felperesi tényelőadás mellett olyan következtetésre jutni, hogy a felperes követelése idő előtti volt és emiatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, ennek hiányában a pert meg kellett volna szüntetni az rPp.
- § a) pontja alkalmazásával nem lehet. [14] A Kúria egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával is, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatási kötelezettségének egyrészt a
- sorszámú végzésében, másrészt a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben írtak szerint, az rPp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően eleget tett. A felperes a megfelelő tájékoztatást követően nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. A Kúria megítélése szerint a
- sorszámú jegyzőkönyvi tájékoztatás a [12] felperest nem téveszthette meg a felmondással kapcsolatos bizonyítási kötelezettség körében. Az rPp.
- §
(2)bekezdése szerint a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező, vagy egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétsége nem volt előadása alapján a bíróság valósnak fogadhat el tényeket. Ezek a feltételek pedig az adott tényállás mellett nem valósultak meg. Az elsőfokú bíróság által kézbesített beadvány melléklete volt a felmondás, de a bírósági kézbesítéssel a felmondás nem hatályosulhatott, mivel a felmondás kézbesítésére nem a szerződés 12. pontjában foglaltaknak megfelelően került sor. [15] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria döntése alapján a felülvizsgálati eljárásban pernyertes alperesnek - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 79. §
(1)bekezdése alapján nem határozott. [17] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. [16] Budapest,
- április
- . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő