A határozat elvi tartalma: Fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésben fel kell tüntetni a törlesztőrészletek számát, összegét is. Ennek hiányában a szerződés érvénytelen. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.169/2015/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Kiss-Gáll Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a Gadó Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gadó Gábor ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon l.P.86.409/
- számon indult és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.586/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 167.100 (egyszázhatvanhétezer-egyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek
- október 5-én lakáshitel kölcsönszerződést kötöttek. Ennek I. pontjában az alperesek arra vállaltak kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételekkel a felperes mint jogosult részére 5.280.000 Ft összegben, japán jenben nyilvántartott lakáshitelt nyújtanak, ingatlanon alapított jelzálogfedezet mellett. A szerződés az induló THM-et tartalmazta. A szerződés II.
- pontja részletesen felsorolta, hogy milyen feltételek megváltozása esetén jogosult a hitelező az ügyleti kamatot, költséget egyoldalúan módosítani. A peres felek megállapodtak abban is, hogy a törlesztő részlet összege egy éven keresztül állandó, ezen összeget japán jenben és forintban is rögzítették. Az egy év elteltét követően a hitelező évente volt jogosult az új fix törlesztő részletek megállapítására az árfolyamváltozás, az árfolyamrés, illetve hiteldíj változás figyelembevételével. A futamidő első 53 hónapja alatt a felperesnek csak a hiteldíjat kellett fizetnie. Az 53 hónapos türelmi idő leteltét követően kellett a tőke törlesztését elkezdenie. A felperes keresetében a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §-a, valamint
- §
(1)bekezdés b), c),
- d)és
- e)pontjaira hivatkozással. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a deviza vételi és eladási árfolyam között keletkező különbözet - árfolyamrés - olyan költség, amely az árfolyam változatlansága mellett is többletterhet jelent a fogyasztóra az egynemű árfolyam alkalmazásához képest. Mivel a perbeli szerződés az árfolyamrésről nem rendelkezett, ezért az a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja alapján semmis. A másodfokú bíróság megítélése szerint a kölcsönszerződés II.
- pontja és az üzletszabályzat III.
- pontja együttes értelmezése alapján sem állapíthatók meg teljes egyértelműséggel, világos és félreérthetetlen tartalommal a hiteldíj alperesek általi egyoldalú módosítására okot adó körülmények, ezért a szerződés a Hpt.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján is semmis. A másodfokú bíróság szerint a szerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés e) pontjában megkívánt feltételeknek sem felel meg, mivel a törlesztő részletek összegének meghatározására a szerződésben nem került sor. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben az alperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a Hpt. 213. §
(1)bekezdés b., c.), d.) és e) pontjaiba ütköző módon jogszabálysértő. Felülvizsgálati kérelmükben minden egyes hivatkozott jogszabályi rendelkezés tekintetében részletesen megindokolták, hogy a perbeli kölcsönszerződés miért felel meg a törvényi elvárásoknak. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértőnek. A jogerős ítélet a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c),
- d)és
- e)pontja alapján állapította meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel rögzíti, hogy a jogerős ítélet a Hpt. 213. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással a szerződés érvénytelenségét nem állapította meg, így e körben a felülvizsgálati kérelem érdemben nem volt vizsgálható. A Kúria egyetért az alperesek felülvizsgálati kérelmében írtakkal atekintetben, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatt a Hpt. 213 §
(1)bekezdés c) pontját nem sérti. A Kúria a 2/
- PJE határozatának
- pontjában úgy foglalt állást, hogy fogyasztói devizaalapú kölcsönszerződésekben az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, egy ilyennek minősülő szerződési feltétel feltüntetésének elmaradása pedig nem teszi a kölcsönszerződést a Hpt. 213 §
(1)bekezdésébe ütközővé. Helyesen utaltak az alperesek e körben arra is, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény
- §-a folytán az árfolyamrést tartalmazó tisztességtelen ÁSzF rendelkezések helyébe a hivatkozott jogszabályi rendelkezések folytán a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lépett. A Kúria alaposnak találta az alperesek Hpt.
- §
(1)bekezdés d) pontjával kapcsolatos érvelését is. A Kúria megítélése szerint más szempontokat kell figyelembe venni a kamat-, költség-, díj módosítását lehetővé tévő szerződéses rendelkezés Hpt. 213 §
(1)bekezdés d) pontja szerinti, illetve a szerződéses rendelkezés Ptk.
- §-a szerinti tisztességtelenségének vizsgálatakor. Fontos eljárásjogi különbség, hogy ez utóbbi vizsgálatára a Pp.
- §
(1)bekezdés k) pontja alapján elsőfokú hatáskörrel a törvényszék rendelkezik. Jelen perben, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban volt elsőfokú eljárásban ezen hatásköri rendelkezésre tekintettel is csak az volt vizsgálható, hogy a kölcsönszerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjának megfelelően részletesen meghatározza-e azokat a feltételeket, illetve körülményeket, amelyek esetén a hiteldíj megváltoztatható. A másodfokú bíróság e körben nem az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei részletes meghatározásának hiányára hivatkozott, hanem arra, hogy a szerződés szerinti ok-lista nem elég egyértelműen, konkrétan határozza meg a feltételeket, az alapján a fogyasztó nem rendelkezik a szükséges információval arról, hogy kötelezettségei növekedésére ezek a rendelkezések mennyiben hatnak ki. Ez utóbbi tényezőket a másodfokú ítélet meghozatalakor már ismert 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény szerint is a tisztességtelenség körében kellett értékelni, mely jogértelmezést később a 2/2014. PJE 2. pontja is megerősített. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak a felperes Hpt. 213. §
(1)bekezdés alapított keresetét el kellett volna utasítania. d) pontjára A másodfokú bíróság ugyanakkor helytállóan állapította meg, hogy a perbeli szerződés a Hpt. 213 §
(1)bekezdés e) pontjába ütközik. A szerződés a törlesztő részletek összegét csak az első évre határozta meg, azt követően új fix törlesztő részletet rendelt megállapítani a változó tényezők függvényében. Előírta azt is, hogy az első 53 hónapos „türelmi idő” alatt az adós csak a hiteldíjat (kamatot, kezelési költséget) köteles megfizetni az időközben bekövetkezett árfolyamváltozással (árfolyamrés változással), illetve a hiteldíj változással korrigálva. Az 54. hónaptól, amikor a türelmi idő lejárt és a tőke törlesztése is megkezdődött, a fizetendő törlesztő részlet ezen konstrukció miatt jelentősen megemelkedett, amelynek összegét a szerződés nem tartalmazta. A Kúria nem osztotta az alperesek azon álláspontját, hogy az előre nem látható tényezők miatt a szerződésben nem lehetett meghatározni a Hpt. 213 §
(1)bekezdés e) pontja által megkövetelt módon a törlesztő részletek összegét. A Kúria megítélése szerint a törlesztő részletek összege a szerződéskötés időpontja szerinti tényezők alapján meghatározható lett volna, ezért helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a perbeli szerződés a Hpt. 213 §
(1)bekezdés e) pontjába ütköző módon semmis. A jogerős ítélet meghozatalkor még alkalmazható és a kereseti kérelemre tekintettel alkalmazandó Ptk. 239/A. §-a alapján előterjesztett kereseti kérelemre tekintettel a perben eljárt bíróságoknak a jogkövetkezmény tárgyában nem kellett, nem lehetett dönteniük. Amennyiben erről is határozniuk kellett volna, a szerződés tartalmát és a szerződéskötés körülményeit kellett volna vizsgálniuk. Ha ugyanis a szerződés rendelkezéseiből egyértelműen kiszámítható, esetleg ha a szerződéskötés előtt vagy a szerződéskötéskor nyújtott információk figyelembevételével megállapítható, hogy a fogyasztó tudott, vagy tudnia kellett a törlesztő részletek alakulásáról (összegéről) a változó tényezők: árfolyam, árfolyamrés, hiteldíj-változás figyelmen kívül hagyásával, úgy a szerződés érvényessé és nem hatályossá nyilvánításának állnak fenn a feltételei figyelemmel a 6/2013. PJE határozat 4. pontjában kifejtettekre is. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alpereseket a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdésére - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely összeg az ÁFA-t is tartalmazza. Budapest,
- július
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ bírósági tisztviselő