Gfv.30204/2015/7 – Kúria

(1)e),

1. LXXI. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.204/2015/

1. A tanács tagjai: .Vezekényi Ursula a tanács elnöke .Török Judit előadó bíró .Csőke Andrea bíró A felperesek:I. rendű, II. rendű és III. rendű A felperesek képviselője: Kovács Márton Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kovács Márton ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dávid Stanka Szikla Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Burai Kovács János ügyvéd A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 3.G.44.294/2014/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 83.820 (nyolcvanháromezer-nyolcszázhúsz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Jelen per I. rendű felperese és az alperes
3. augusztus 9-én lízingszerződéseket kötöttek, amelyek biztosítására az I. rendű felperes saját üres váltót állított ki ugyanezen a napon. Jelen per II. és III. rendű felperesei, - akik az I. rendű felperes kft. üzletrészeinek tulajdonosai - váltókezességet vállaltak. A váltó fedezeti jellegét és a biztosított alapügyletet a felek a közöttük
4. augusztus 9-én kelt váltómegállapodásban rögzítették. Ezt követően
5. szeptember 7-én a jelen per I. rendű felperese és az alperes között újabb lízingszerződések jöttek létre, amelyek biztosítására új váltómegállapodást is kötöttek egymással, melyben felsorolták azokat a lízingszerződéseket is, amelyek az első váltómegállapodásban szerepeltek. A jelen per felpereseinek [2] [3] [4] [5] [6] állítása szerint
6. szeptember 7-én egy új saját váltót is kiállított az alperes, ezt a tényt azonban a jelen per alperese vitatta. A lízingdíjak nemfizetése miatt a jelen per alperese a lízingszerződéseket
7. április 20-án felmondta,
8. májusában a lízingelt gépkocsikat birtokba vette, majd
9. augusztus 9-én bemutatta teljesítésre a váltót és azonnali beszedési megbízást is benyújtott a jelen per I. rendű felperese bankszámlájára, amely azonban fedezethiány miatt nem vezetett eredményre. A felek között létrejött választottbírósági kikötés alapján jelen per alperese
10. december 10-én keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságon (továbbiakban: Választottbíróság). Módosított keresetében a jelen per felpereseinek kötelezését kérte 2.637.947 Ft és járulékainak megfizetésére. A Választottbíróság a
11. augusztus 15-én kelt Vb/
12. szám alatti ítéletében a jelen per felpereseit a jelen per alperese által előterjesztett kereset szerint marasztalta. A kereseti kérelem, az alperes védekezése Az állam bíróságánál benyújtott keresetükben a jelen per felperesei kérték, hogy a bíróság érvénytelenítse a Választottbíróság ítéletét a választottbíráskodásról szóló
13. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.)
14. §

(1)bekezdés e) pontja alapján (helyesen 55. §

(1)bekezdés e) pontja), mert a Választottbíróság eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának. A Választottbíróság eljárási szabályzata (továbbiakban: Eljárási Szabályzat) 40. §

(1)bekezdés g) pontja ugyanis előírja, hogy az ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet indokolását. Az indokolási kötelezettségének azonban a Választottbíróság nem tett eleget, mivel ítéletében nem tért ki a jelen per felpereseinek a választottbírósági eljárásban előadott, a választottbírósági alperes követelésének alapját képező váltó érvénytelenségére, hatálytalanságára vonatkozó érvekre, bizonyítékokra. Úgyszintén nem adta indokát annak, hogy a jelen per I. rendű felperese által becsatolt, a perben vitatott gépjármű forgalmi érték bizonyítására vonatkozó igazságügyi gépjármű szakértői véleményben foglaltakat miért mellőzte. A felperesek a Vbt. 55. §

(2)bekezdés b) pontja alapján, közrendbe ütközés címén is kérték a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. E körben azzal érveltek, az Alaptörvény XXXIV. cikke (helyesen XXIV. cikk) alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon intézzék. A tisztességes eljárás elve a magyar jogrendszer olyan alapvető eljárási garanciáinak összessége, amelynek érvényre juttatása az állam feltétlen feladata, így garantálnia kell a bíróság indokolási kötelezettsége elvének érvényesülését. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első fokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 167.500 Ft perköltséget. [8] A Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt érvénytelenítési ok megvalósulását vizsgálva kifejtette, hogy az Eljárási Szabályzat 40. §

(1)bekezdés g) pontja szerint a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet indokolását. Az Eljárási Szabályzat azonban az ítélet indokolásának tartalmi követelményeit nem tartalmazza, ellentétben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 221. §

(1)bekezdésében foglaltakkal. A Pp. hatálya azonban nem terjed ki a választottbírósági eljárásra, így a Választottbíróság ítéletén nem kérhető számon a Pp-nek való megfelelés. [9] Megállapította, hogy a választottbírósági ítélet indokolásából egyértelműen kiderül, a jelen per alperese által bemutatott váltót érvényesnek fogadta el, így ebből következően a jelen per felperesei által felhívott érvénytelenségi okokat, illetve azt az előadást, hogy időközben egy másik váltó került kiállításra a bemutatott váltó pedig érvénytelenítésre került, nem fogadta el. [10] A Választottbíróság ítélete kitér arra, hogy ítélete meghozatala előtt a felek közti alapjogviszonyt is vizsgálta, így azt, hogy a váltótól függetlenül a jelen per alperesének követelése fennáll-e a jelen per felpereseivel szemben. Az ítélet foglalkozik a felek által a Választottbírósághoz benyújtott „szakvéleményekkel”. Kitér arra, mi az oka annak, hogy a jelen per alperese által becsatolt dokumentumot el tudta fogadni ítélete alapjául, míg a jelen per felperesei által előterjesztett beadványt nem. Az utóbbi körében ugyan az ítélet téves beadványra hivatkozik, de a bíróság által kifejtettek alkalmazhatók a módosított kereset előterjesztése után benyújtott szakvéleményre is. Az Eljárási Szabályzat pedig nem tartalmaz arra előírást, hogy a Választottbíróságnak határozatában indokolni kellene, egyes bizonyítási indítványoknak miért nem adott helyt. Azt pedig a jelen perben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a Választottbíróság helyesen mérlegelte-e a bizonyítékokat, amikor meghozta a határozatát. [11] A Vbt. 55. §

(2)bekezdés b) pontjára alapított érvénytelenítési ok körében kifejtette, a választottbírósági ítélet akkor ütközik a közrendbe, ha olyan megállapítást tesz, vagy olyan jogkövetkezményt alkalmaz, amely a felek szerződéses jogviszonyán túlmutat és a közösségre kiható, nem kívánatos következményekkel jár, megingatva a közösségnek a közjó, a közerkölcs és a jogrend által feltételezett rendhez fűződő bizalmát. A választottbírósági ítélet nem tartalmaz ilyen megállapítást. [12] Összegezve megállapította, hogy a Választottbíróság a részére előírt indokolási kötelezettséget nem szegte meg, így emiatt határozata közrendbe sem ütközhet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabálynak megfelelő új határozatként a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. Megismételve a kereseti kérelmükben foglaltakat, állították, hogy az általuk előadottak alapján a bíróságnak a Vbt. 54. §

(1)bekezdés e) pontja (tartalmilag Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontja), valamint az 55. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítenie kellett volna. Ennek elmaradása miatt a jogerős ítélet jogszabálysértő, sérti az Alaptörvény XXXIV. (helyesen: XXIV.) cikkében írtakat. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperesek egyetemleges marasztalását a perköltségben. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és megállapította, hogy az a felperesek által megjelölt indokokból nem jogszabálysértő. [16] A bíróság jogerős ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg az ügyben releváns tényállást, amelyre alapított jogi következtetése, a felperesek keresetét elutasító döntése is helytálló. [17] A Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontja alkalmazása körében a bíróság jogerős ítéletében helytállóan mutatott rá arra, hogy a Választottbíróság Eljárási Szabályzata 40. §

(1)bekezdés g) pontja értelmében a választottbírósági ítélet tartalma - többek között az ítélet indokolása. Az Eljárási Szabályzat azonban nem részletezi az indokolás tartalmi követelményeit. Így amennyiben a Választottbíróság ítéletéből megállapítható, milyen tényállás alapján, milyen jogszabályhelyekre alapította a döntését, indokolási kötelezettségének eleget tett és saját eljárási szabályait nem sértette meg. E követelményeknek pedig a jelen perben vizsgált választottbírósági ítélet minden kétséget kizáróan megfelel. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan utalt arra, hogy a felperesek a Választottbíróság ítéletével érdemben nem értenek egyet és az érvénytelenítési keresetben, továbbá a felülvizsgálati kérelemben felhozott előadásaikkal valójában a választottbírósági ítélet megalapozatlanságát állítják, amely azonban az adott perben nem vizsgálható. [19] A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben kifejtettekkel a tekinetben is, hogy az Alaptörvény XXIV. cikkének megfelelő eljárás keretében hozta meg a Választottbíróság ítéletét, így a Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontjában meghatározott érvénytelenségi ok ez okból sem valósult meg. [20] A bíróság jogerős ítélete ugyancsak helytállóan mutatott rá arra is, hogy a Választottbíróság ítéletében megvalósuló esetleges eljárási szabálysértés amely az ítélet indokolásának hiányosságaiban valósul meg - nem ad alapot az ítélet közrendbe ütközésének megállapítására, az a Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontja alapján eredményezné a választottbírósági ítélet érvénytelenségét. Ahogy azt a Kúria a Gfv.X.30.237/2011/7. számú határozatában kifejtette, ha a keresetben állított, a Vbt. 55. §

(1)bekezdés e) pontjában szabályozott érvénytelenítési ok megvalósulása megállapítható, a választottbírósági ítélet közrendbe ütközésének vizsgálatára nem is kerülhet sor, mivel a választottbírósági ítélet annak tartalma alapján lehet közrendbe ütköző, amely a jelen perben vizsgált választottbírósági ítélet tekintetében nem állapítható meg. [21] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] Az alaptalan felülvizsgálati kérelmet benyújtó felpereseket a Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazott 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költsége - jogi képviseleti munkadíja megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdése és a 4/A. §

(1)bekezdése alapján, ÁFA-val növelt összegben állapította meg. [23] A felülvizsgálati kérelem elbírálására tárgyaláson kívül került sor. Budapest,

1. május
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Török Judit sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő