← Magyarország

M.70013/2020/15 – Balassagyarmati Törvényszék

...-i Törvényszék ... szám A ... ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek - alperes neve (...) alperes ellen - a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság kötelezi alperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül a felperes részére - 1.800.000.- (egymillió-nyolcszázezer) forintot kártérítésként; -

  1. március hónapra 150.000.- Ft (egyszázötvenezer) elmaradt munkabért és ezen összeg után
  2. április
  3. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra évi 0,9 % mértékű késedelmi kamatot; -
  4. április hónapra 150.000.- Ft (egyszázötvenezer) elmaradt munkabért és ezen összeg után
  5. május
  6. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra évi 0,9 % mértékű késedelmi kamatot, valamint 250.000.- (kettőszázötvenezer) forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül adja ki a felperes részére a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat, igazolásokat. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a ...-i Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására a felhívásban megjelölt módon 4.660.- (négyezerhatszázhatvan) forint tanúdíjból álló perköltséget. A perben feljegyzett 144.000.- (egyszáznegyvennégyezer) forint illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...-i Ítélőtáblához címezve, a ...-i Törvényszéken elektronikus úton kell benyújtani. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtják be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtott volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] A bíróság a perben a felek nyilatkozatai és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes
  7. november
  8. napjától
  9. június
  10. napjáig állt határozott idejű 4 órás munkaviszonyban tanácsadó munkakörben az alperesnél, munkavégzési helye változó. A munkabére 150.000,- Ft, emellett más munkaviszonyban állt, illetve egyesületi ügyvezetői tevékenységet is végzett. Az alperesi munkavégzési helyre nem rendszeresen járt be. 2019 márciusáig a munkáltató a felperes részére a munkabért rendszeresen, minden hónap
  11. napjáig banki átutalással, határidőben megfizette.
  12. március
  13. napján ... szakmai vezető kérte e-mailben a tanácsadóktól az önkéntesekre vonatkozó háromhavi beszámolót, majd a felhívást
  14. március 25-én azzal ismételte meg, hogy még három hiányzik. A felperes
  15. március és április havi munkabérét az alperes nem fizette meg.
  16. május
  17. napján ..., a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint ..., az alperes szervezeti törvényes képviselője megjelent a ... szám alatt található, felperes által egyéb munkavégzés céljából használt létesítményben abból a célból, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló, vagy azonnali hatályú felmondást adjon át a felperes részére. A dokumentumok mindegyike a munkáltató részéről aláírásra került. A felperes a dokumentumok egyikét sem írta alá, azonban mindkettőt magához vette. A felperes munkaviszonya az alperes
  18. május
  19. napján kelt azonnali hatályú felmondásával szűnt meg
  20. május
  21. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló
  22. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 78.§

(1)bekezdés alapján. Ennek indokaként az került megjelölésre, hogy a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, alkohol problémái miatt a munkaköri leírásában szereplő feladatait nem megfelelően látja el. A munkáját többszöri felszólítás ellenére is hanyagul végzi, munkahelyére rendszertelenül jár be. Az alperes a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat nem adta ki a felperes részére. A munkaviszony megszűnését követően a felperes pénzbeli ellátásban nem részesült, a munkaviszony megszüntetését megelőzően fennálló korábbi munkavégzéseit folytatta tovább. [2] A felperes 2019. május 23. napján, majd annak visszautasítását követően 2019. július 04. napján keresetlevelet terjesztett elő az Mt. 82.§
(1)-
(2)bekezdései alapján, és kérte 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg, összesen 1.800.000,- Ft kártérítés, valamint a perfelvétel lezárása előtt fenntartott két havi elmaradt munkabér, azaz 2x150.000,- Ft, mindösszesen 300.000,- Ft tőke és a kifizetés napjáig terjedő időszakra számított évi 0,9 % mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest
  1. április
  2. és május
  3. napjától kezdődően. Emellett kérte kötelezni az alperest a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások, iratai kiadására, valamint 250.000,Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Keresetének alapjául az Mt. 78.§
(1)Mt. 42.§
(2)bekezdés b) pontjára, Mt. 80.§
(2)bekezdésére, Mt. 31.§-ra, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. Törvény (továbbiakban Ptk.) 6:
  2. §-ra hivatkozott. Előadta, hogy semmilyen kötelezettségszegést nem követett el, a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartást nem tanúsított, a hanyag munkavégzésére, munkaköri feladatai ellátásának hiányára, valamint a rendszeres alkoholos befolyásoltságára történő hivatkozás valótlan, illetve az alperes részéről korábban jelzés nem érkezett a felmondásban megjelölt indokok egyikének gyanújára nézve sem. [3] A felperes az alábbi iratokat csatolta a perben: munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló irat; munkáltatói azonnali hatályú felmondás; munkaszerződés; számlakivonatok; a ...-i Római Katolikus Plébániával
  3. október 30-án kötött munkaszerződés,
  4. június
  5. napjától
  6. október
  7. napja között folytatott elektronikus levelezés a felperes és ... között; mentoráltakkal folytatott üzenetváltások fotói. Kérte ..., korábbi szakmai vezető, valamint ... projektmenedzser tanúként történő meghallgatását a szakmai munkájának minőségére, valamint bizonyítási indítványt terjesztett elő ..., ..., ... tanúként történő meghallgatása iránt, a felmondás közlésének körülményeire. [4] Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy azonnali hatályú felmondásra jogszerűen került sor, így a felperes kereseti kérelme alaptalan. Kérte a kereset elutasítását, az ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetését. Az elmaradt munkabér vonatkozásában kifejtette, hogy a felperes 2019 március és április hónapokban nem végzett munkát, így az elmaradt munkabér iránti követelése alaptalan. Hivatkozott arra, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolások kiadása a felperes felróható magatartása miatt nem történt meg, így az alperest mulasztás nem terheli. Ténybeli előadást tett arra nézve, hogy a felperes a munkahelyén hónapok óta nem mutatkozott, az alperes őt nem tudta elérni. A munkavállaló alkoholos állapotára vonatkozó szakaszok tévedésből kerültek a szövegbe, így a felmondás indoklásából az alperes az alábbiakat tartotta fenn: „A felperes a munkaköri leírásban szereplő feladatait nem megfelelően látja el. Munkahelyére rendszertelenül jár be." A szakmai vezető ... koordinálta a tanácsadók munkáját, valamint a feladatokra ... is rálátással rendelkezett. Az alperes vitatta a felperes kártérítésre vonatkozó igényét arra tekintettel, hogy más munkaviszonya áll fenn. Az alperes véglegesen fenntartott ellenkérelmében előadta, hogy a felperes a rendszeresen tartott egyeztető megbeszéléseken jelen volt, azonban a munkaköri leírása
  8. pontjában szereplő önkéntesek tevékenységéről, fejlődéséről és tapasztalatairól szóló, háromhavonta elkészítendő írásbeli összefoglaló jelentés elkészítési kötelezettségének nem tetteleget, egyetlen jelentést vagy beszámolót sem küldött. ... e-mailben felhívta
  9. február
  10. napján a tanácsadókat ennek megküldésére. Mivel azt a felperes nem küldte meg, ... a felhívást
  11. június 25-én ismételten megtette. Az alperes hivatkozott arra, hogy ezen kötelezettségének elmulasztása alátámasztotta a munkavállaló hanyagságát, így a feladatok ellátásának hiánya megalapozta a felperes munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetését. [5] Az alperes az alábbi okirati bizonyítékokat terjesztette elő: alperesi számlakivonatok a munkabér átutalásáról; jelenléti ívek
  12. januártól
  13. január hónapig terjedően. Csatolta a felperes munkaköri leírását, az Önkéntesség személyre szabva elnevezésű programfüzetet, újságcikket a felperes tevékenységéről. Az alperes indítványozta ... szakmai vezető, ... egyesületi titkár, valamint ... tanácsadó tanúként történő meghallgatását. [6] A bíróság a polgári perrendtartásról szóló
  14. évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.) munkaügyi perekre vonatkozó szabályai szerint bírálta el a felperes keresetét és azt az alábbiak szerint találta megalapozottnak. [7] Az Mt.
  15. §
(1)bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető
  1. a)közös megegyezéssel;
  2. b)felmondással;
  3. c)azonnali hatályú felmondással. A
(2)bekezdés szerint a megszüntetés okának indoklásából világosan ki kell tűnnie, a megszüntető jognyilatkozásának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Az Mt. 66.§
(1)bekezdése szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. A
(2)bekezdés szerint a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. [8] Az Mt. 78.§
(1)bekezdése alapján a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnal hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
  1. a)a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. b)egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az Mt. 78. §
(2)bekezdése szerint az azonnali hatályú felmondás jogát azt ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. [9] Az Mt. 80.§
(2)bekezdése szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetnie a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az Mt. 82.§
(1)bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszűntetésével összefüggésben okozott kárt. A
(2)bekezdés szerint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. [10] A Pp. 276.§
(1)bekezdése szerint a bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb feladatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelés alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. A bíróság a felperesi, alperesi tényállításokat, a felperes személyes előadást, valamint az alábbi bizonyítékokat vette figyelembe: [11] A felperes személyes meghallgatása során előadta, hogy 2019-től ... vette át a szakmai vezetői feladatokat, a munkahelyen a feladatok kiosztása ... szám alatt történt meeting jellegű értekezlet keretében, keddenként 9 órakor. Ez kéthetes vagy egy hónapos időszakot érintett. E-mail és telefonbeszélgetések kapcsán voltak a feladatok állásáról visszacsatolás. A jelenléti íveket nem rendszeresen, hanem egy hónapban egyszer kellett aláírni a keddi megbeszélésen és akkor kapták meg a bérszámfejtéshez szükséges papírokat is. [12] A felperes
  1. október
  2. napján kelt munkaszerződése szerint munkaköre tanácsadó, feladatai ... projekt kapcsán megvalósítandó tanácsadói feladatok ellátása. A munkaideje heti 20 óra, a munkaidő-beosztás rendjét a munkáltató utasításai határozzák meg. A munkaszerződés
  3. pontjában foglaltak szerint a munkavégzés helye változó. A felperes munkaköri leírása
  4. október
  5. napján kelt, eszerint feladatait képezi a kiválasztott fiatal szakmai fejlődését, pályaorientációjának kifejlődését elősegítő koordinálása, amit 5-15 fiatal vonatkozásában végez. Ennek kapcsán köteles a koordinált önkéntesek tevékenységéről és fejlődéséről, tapasztalatairól 3 havonta írásbeli összefoglalót és jelentést készíteni a szakmai vezető számára. [13] ..., az egyesület titkára tanúként történő meghallgatása során előadta, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert nem végezte maradéktalanul és megfelelő minőségben a munkáját. 2018 nyarától kezdődően, amikor megnyitotta a szépségszalonját ugyanazon a címen, ahol az alperesi egyesület is működött, egyre kevesebbet járt be, illetve be sem járt. 2019 februárjától kezdődően új szakmai vezető lett megbízva a projektben, akivel a felperes nem vette fel a kapcsolatot és nem volt hajlandó bejárni sem. A munkaköri leírásában foglalt kritériumokat nem végezte el, ezek mind elmaradtak. Ő hiába kérte többször is szóban, és úgy gondolta, hogy a szakmai vezető kérte tőle ezt e-mailben is, a feladatok pótlására nem került sor. Előadta, hogy lehetett rugalmasan kezelni a 4 órás munkaidőt, azt, hogy a 4 órát bent töltse, nem várták el, de a felperes egyáltalán nem járt be, míg a többi tanácsadó ezt az időtartamot bent töltötte. A felperestől semmilyen irat nem érkezett a feladatai kapcsán. Feladatokkal ... szakmai vezetőnek kellett ellátni a felperest, aki közölte a tanúval, hogy a felperes nem végezte rendszeresen a munkáját. Előadta, hogy minden héten voltak megbeszélések, amelyeken 2019 februárjától a felperes nem jelent meg. Egyszer vagy kétszer szólt neki arról, hogy el kellene jönni a meetingekre, ahova februárig ugyan járt, de nem rendszeresen, valamint április-május hónapban a meetingek kétharmadáról hiányzott. A tanú emiatt a felperes másik munkavégzési helyére, a szépségszalonba ment be egy-, vagy két alkalommal, és szólt neki a részvétel miatt. A felperes a kért jelentést nem készítette el, így a fiatalokról szóló beszámoló nem készült el, illetve nyomonkövetésük nem valósult meg. A felperesnél 2018-ban észlelt mulasztást, ekkor a tanúnak kellett az önkéntesekkel kapcsolatot felvenni, a felperes mentoráltjai tőle kértek tanácsot. Előadta, hogy közös levelezésük van a szakmai vezetővel, így látta a szakmai vezető által megküldött leveleket, valamint az azokra adott válaszokat is. [14] ..., szakmai vezető a tanúmeghallgatása során előadta, hogy 2019 februárjától áll az alperes alkalmazásában, a felperes szakmai munkáját felügyelte, koordinálta. Szakmai kapcsolata a felperessel kiegyensúlyozott és jó volt, igyekezett kollegiális kapcsolatot kialakítani. Fel tudta venni a kapcsolatot vele, az semmilyen problémát nem okozott számára. Amit kért tőle, azt teljesítette, egyetlenegy dolog volt, ami nem működött: a felperes az önkénteseivel kapcsolatos 3 havi beszámolót nem készítette el. Arra, hogy ennek pótlására megkérte-e, emlékezett, közös levelezési listában hívta fel a tanácsadók figyelmét arra, hogy ha valakinek elmaradása volt. Más személynek is volt ugyanilyen típusú elmaradása. ... felé többször is jelezte a tanácsadók elmaradásait, mert ő ellenőrizte a szakmai vezetés, így a tanú munkáját. Levelezését ... látta. A tanú a felperest a toborzásban nem tartotta eredményesnek, de a munkájával kapcsolatos kifogásként ezen kívül mást nem tudott elmondani. Előadta, hogy a felperes minden olyan meetingen megjelent, amelyikre meghívót kapott, és mindaddig, amíg nem bizonyosodott meg arról, hogy a felperes munkaviszonya ténylegesen megszüntetésre került, az e-maileket részére is továbbította és a feladatokat kiadta. Arra, hogy a felpereshez intézett volna akár írásbeli, akár személyes felhívást a munkája el nem végzése miatt, nem emlékezett. [15] ... tanú előadta, hogy tanácsadói munkakörben dolgozott, rálátott a felperes munkavégzésére és arról tudott nyilatkozni, hogy 2019 februárjától keveset tartózkodott bent a felperes az irodában, a megbeszéléseken nem jelent meg. Hallotta, hogy a felperest figyelmeztették arra, hogy nem rendszeresen jár be az irodába, amely figyelmeztetést ... intézett a felpereshez a folyosón, illetve a saját irodájában. [16] Az alperes által csatolt ... Sportegyesület szervezeti alapadatai szerint a szervezet képviselője felperes neve ügyvezető, a megbízás időtartama 5 év. A megszűnés időpontja
  6. június
  7. napja. A felperes
  8. november
  9. napjától 4 órás munkaviszonyban állt tanácsadói munkakörben a ..-i Katolikus Plébániánál, valamint az alperes által csatolt újságcikk szerint a szépségiparban is tevékenykedett, az a munkahelye a tanúvallomások szerint 2018 nyarától szintén fennállt. [17] Az e-mail levelezések szerint felperes neve és ... egymással 2019 februárjától kezdődően levelezést folytattak,
  10. február
  11. napján ... által küldött levél tartalmazta, hogy a tanácsadók a kötelező 3 havi beszámolókat készítsék el, valamint
  12. március
  13. napján rögzítette, hogy még három adatlap nem érkezett meg hozzá, ennek pótlását határidővel kérte. Ezt követően a
  14. április 4-i ... által küldött e-mail tartalmazott a felperesre nézve feladatkiosztást, azonban az nem a beszámolóról szólt, annak témáját nem érintette. [18] Az elmaradt munkabérre vonatkozó kereseti kérelem tekintetében a bíróság hivatkozik arra, hogy a munkáltatói azonnali hatályú felmondás nem arról szólt, hogy a felperes nem végzett volna munkát. A munkáltatói jogkör gyakorlójának előadása tartalmazott erre nézve hivatkozást, amelyet azonban sem az email levelezésben foglaltak, sem az alperes perfelvétel során tett nyilatkozata, sem pedig a ... tanú által elmondottak nem támasztottak alá. A felperes
  15. március és április hónapban végzett munkát, a meetingeken megjelent, ez az e-mail levelezés, a szakmai vezető tanúvallomása alapján volt megállapítható. Mindezek alapján a bíróság a
  16. március és április havi elmaradt munkabérek vonatkozásában a felperes keresetét megalapozottnak találta, így bíróság az Mt.
  17. §
(2)bekezdése alapján 300.000,- Ft elmaradt munkabér és ennek Ptk. 6:
  1. § szerinti kamata megfizetésére kötelezte az alperest. [19] Az azonnali hatályú felmondás jogellenességére és az emiatt alkalmazott jogkövetkezmények okán a bíróságnak vizsgálni kellett, hogy az azonnali hatályú felmondás valós és jogszerű, az indokolása pedig világos-e. Ennek a három feltételnek együttesen kell megvalósulnia: a kötelezettségszegő magatartásnak lényeges kötelezettséget kell érintenie, annak jelentősnek kell lennie és azt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kell megszegnie. A felperes keresetének összegszerűsége körében a bíróságnak figyelemmel kellett lenni az Mt.
  2. §
(2)bekezdésében maximált összeghatárra. [20] A bíróság egyesével vizsgálta az azonnali hatályú felmondásban foglalt indokokat: „munkáját többszöri felszólítás ellenére is hanyagul végzi" indok körében a lefolytatott bizonyítás alapján egy tanácsadói feladat el nem végzése vált megállapíthatóvá, amely mulasztás nem került azonnali hatályú okként nevesítésre. Egy feladat el nem végzése a hanyag munkavégzéssel nem tekinthető egyenértékűnek, különös tekintettel arra, hogy a szakmai vezető a feladatok elvégzése tekintetében nem hivatkozott olyan körülményre, ami a hanyag munkavégzést támasztotta volna alá. A bíróság pedig a ... tanú közvetett tudomásszerzését, valamint a 2018-as személyes tapasztalatait a felmondási ok körében -alperesi tényállítás és a felmondási határidő megtartottsága hiányában- nem tudta vizsgálni. A hanyag munkavégzés, mint indok -azon túlmenően, hogy önmagában túl általános- a perben nem volt megállapítható, mint ahogy az alperes részéről a felpereshez intézett többszöri felszólítás sem. Emellett nem tekinthető világosan megfogalmazott azonnali hatályú megszüntetési oknak, tekintettel a lényeges és súlyos kötelezettségszegés hiányára. [21] A „munkahelyére rendszertelenül jár be" felmondási ok körében a bíróság a felperes munkaköri leírásában foglaltakat vette figyelembe, amely szerint a felperes munkavégzési helye változó. Ez a megfogalmazás azonban szintúgy nem azonos azzal, hogy ha valaki a munkahelyére egyáltalán nem megy be. A ... tanú által elmondottak is tartalmazták, hogy a teljes munkaidő benntöltése nem volt elvárható. A bíróság a ... és ... tanúvallomásaiban foglalt állítások ellentmondása miatt (... a szépségszalonban kereste fel a felperest, hogy szóljon a be nem járás miatt, míg ... ennek megtörténtét az irodai folyosóra, vagy ... irodájára tette) nem látta bizonyítottnak azt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy egyéb vezető ténylegesen felhívta volna a felperes figyelmét arra, hogy az addig megtűrt bejárási gyakorlattal egyező magatartása már nem megfelelő a munkáltató számára. Ezen felmondási indok körében többször változtatott alperesi nyilatkozatok és ... tanúvallomása alapján a rendszertelen bejárás ugyan megállapítható volt, de ez a magatartás a munkáltató részéről eltűrt volt, ennek tényszerűsége pedig a változó munkahelyen történő munkavégzéssel, és a felperes által végzendő feladat jellegével nem volt összeegyeztethetetlen, így azt lényeges kötelezettségszegésként értékelni nem lehetett. [22] Mindezekre tekintettel a bíróság a 2019. május 7. napján kelt azonnali hatályú felmondás jogellenességét állapította meg, és az alperest ennek jogkövetkezményeként az Mt. 82. §
(2)bekezdés alapján 1.800.000,- Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. [23] A 6/
  1. (XI. 28.) KMK vélemény rendelkező részének
  2. pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót, mint károkozót terheli. A felperes kárenyhítési kötelezettsége körében így a bíróság vizsgálta a felperes alperesnél fennálló munkaviszonyával párhuzamosan végzett, és alperes által is hivatkozott munkatevékenységeit. Mivel a plébániával
  3. november 15-től állt fenn tanácsadói munkaviszonya, az ügyvezetői tevékenységet pedig annak ötéves határozott időre szóló tartama alapján az alperesnél fennálló munkaviszonnyal párhuzamosan végzett tevékenységként kellett tekinteni. Az alperessel fennálló munkaviszony megszűnése a másik munkaviszony fennmaradása miatt ellátás igénybevételére jogosultságot nem keletkeztetett, azonban az alperes által már meg nem fizetett bér a felperesnél kárként volt értékelendő. Erre tekintettel a bíróság a kártérítés felperes által megjelölt összegét nem csökkentette. [24] A bíróság ..., ..., ... tanúként történő meghallgatására vonatkozó felperesi indítványokat - mint szükségtelent- elutasította, mivel a peres felek előadásai között a munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése okán annak tényszerűségében és körülményeiben ellentmondás nem volt. Emellett ... és ... tanúként történő meghallgatását a felperes szakmai munkája vonatkozásában a bíróság nem tartotta indokoltnak, mivel az általuk esetlegesen tapasztaltak az azonnali hatályú felmondás indoka vonatkozásában relevanciával nem bírtak, és mert a jogviszony megszüntetésének indokául leírtak valós voltát az alperesnek kellett bizonyítania. [25] A perben a felperes 100%-ban pernyertes, az alperes pervesztes lett. [26] A pertárgy értéke a Pp. 512.§
(2)bekezdése és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 39.§
(1)bekezdése és az Itv. 42.§
(1)bekezdése szerint a perben 144.000,- Ft illeték került feljegyzésre, amelyet az alperes Itv. 5.§
(1)bekezdés d) pontja alapján fennálló személyes illetékmentességére és a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az állam visel a Pp. 101. és 102.§
(1)bekezdése alapján. A perköltséget a pervesztes alperes a Pp. 83.§
(1)bekezdése szerint a felperes által előterjesztett perköltség felszámítást tartalmazó iratban foglalt összeg megfizetésével köteles viselni, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 2. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint. Az ítélettel szemben a Pp.365.§
(1)és
(2)bekezdés a) pontja szerint van helye fellebbezésnek. ...,
  1. szeptember
  2. ... bíró, a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is ... ülnök ... ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.