← Magyarország

Bt.1450/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése és az eljárás megszüntetése, mert a külföldi ítélet érvénynének ismételt elismerése res iudicata-t teremt, ezért törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.I.1450/2019/

  1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: külföldi ítélet érvényének elismerése Terhelt(ek): terhelt Első fok: Fővárosi Törvényszék, 32.Bpk.800/2014/6., végzés, tárgyaláson kívül,
  4. december
  5. Az indítvány előterjesztője: legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A külföldi ítélet érvényének elismerése miatt folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Fővárosi Törvényszék 32.Bpk.800/2014/
  6. számú végzése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezi és a terhelttel szemben indult eljárást megszünteti. Elrendeli az alapeljárásban felmerült bűnügyi költség címén megfizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] I. A Német Szövetségi Köztársaság területén eljáró Rosenheimi Járásbíróság a
  7. március
  8. napján kelt és a Traunsteini Törvényszék 4 Ns 150 Js 13693/
  9. számú határozatával
  10. július
  11. napján jogerőre emelkedett 6 Ls 150 Js 13693/
  12. számú ítéletével a magyar állampolgár terheltet a német Büntető Törvénykönyvbe ütköző, kábítószer tiltott kereskedelmének bűncselekménye miatt 3 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, melybe a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Bíróság a
  13. szeptember
  14. napján meghozott - és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.10.313/2010/
  15. számú végzése folytán
  16. április
  17. napján jogerős - 21.Bk.1335/2008/
  18. számú végzésével a Rosenheimi Járásbíróság és a Traunsteini Tartományi Bíróság fenti ítéletét [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] kábítószerrel visszaélés bűntette [Btk. 282/A. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés] miatt kiszabott 3 (három) év 4 (négy) hónap fegyházbüntetésként ismerte el. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, valamint a terheltet 10.000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya
  1. május 16-án érkezett átiratában ugyanezen külföldi ítélet elismerése érdekében ismételten megküldte az iratokat a Fővárosi Törvényszéknek. A Fővárosi Törvényszék a
  2. december
  3. napján meghozott 32.Bpk.800/2014/
  4. számú végzésében a Rosenheimi Járásbíróság
  5. március
  6. napján kelt és a Traunsteini Törvényszék 4 Ns 150 Js 13693/
  7. számú határozatával
  8. július 17-én jogerőre emelkedett 6 Ls 150 Js 13693/
  9. számú ítéletének érvényét a terhelttel szemben kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  10. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés] miatt kiszabott 3 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésként ismételten elismerte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 60.110 forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. A Fővárosi Törvényszék végzése
  1. február
  2. napján jogerőre emelkedett. II. A Fővárosi Törvényszék
  3. február
  4. napján jogerős 32.Bpk.800/2014/
  5. számú végzése ellen a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő. Abban arra hivatkozott, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  6. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Nbjt.) - a Fővárosi Törvényszék végzésének meghozatalakor hatályos -
  7. §
(3)bekezdése szerint, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. Az Nbjt.
  1. §-a szerint eltérő rendelkezés hiányában a Btk.-t és a Be.-t a nemzetközi jogsegély forgalomban is alkalmazni kell. A végzés meghozatala idején hatályban volt büntetőeljárásról szóló
  2. évi XIX. törvény
  3. §
(3)bekezdés d) pontja szerint büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. Ezért - a hivatkozott rendelkezésekre figyelemmel - azt követően, hogy a Fővárosi Bíróság 21.Bk.1335/2008/
  1. számú végzésével a terhelt cselekményét jogerősen elbírálta, vele szemben ugyanazon cselekmény miatt büntetőeljárás - rendkívüli jogorvoslati eljárások, illetve különleges eljárások kivételével - nem volt indítható. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék
  2. december
  3. napján kelt és
  4. február
  5. napján jogerős 32.Bpk.800/2014/
  6. számú végzésével törvényt sértett, amikor a külföldi ítélet érvényét újból elismerte. A törvénysértő, jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A külföldi ítélet érvényének elismerése tárgyában hozott határozat nem ügydöntő, így a törvénysértés a Be.
  7. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított perújítási eljárásban nem orvosolható. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdése alapján a törvénysértést állapítsa meg, a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a terhelttel szemben indult eljárást szüntesse meg (BF.1273/2019/3. szám). A Kúria a Be. 668. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslati indítványában foglaltakat fenntartotta, s azzal megegyező indítványt terjesztett elő. Indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék 32.Bpk.800/2014/6. számú végzését a Kúria helyezze hatályon kívül és az eljárást a terhelttel szemben a Be. 4. §
(3)bekezdésében írt okból szüntesse meg. A védő a nyilvános ülésen az ügyészség indítványában foglaltakkal egyezően a törvénysértés orvoslását indítványozta, hivatkozással arra, hogy a terhelt a büntetést Németországban letöltötte, 2011-ben Magyarországra költözött, az újabb elismerés mindennapi életét, így az ügyvezetése alatt álló cég működését is hátrányosan befolyásolja. Ezért kérte a támadott végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését. [16] III. A legfőbb ügyész törvényességi jogorvoslati indítványa alapos. [17] A Be. 667. §
(1)bekezdése szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges, nem ügydöntő végzése ellen. [18] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a XC. Fejezet (felülvizsgálati eljárás) rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (Be. 666. §). [19] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. E rendelkezés irányadó a törvényességi jogorvoslati eljárásban is. [20] A törvénysértő, jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A külföldi ítélet érvényének elismerése tárgyában hozott határozat nem ügydöntő, így a törvénysértés a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított perújítási eljárásban nem orvosolható. [21] A Be.
  1. §-a szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye; ügydöntőnek az első fokon meghozott határozatok közül a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint a vádlottat bűnösnek kimondó vagy felmentő ítélet, az eljárást megszüntetővégzés, továbbá a Be. 739. §
(2)bekezdésére figyelemmel a büntető végzés tekintendő. [22] Miután a megtámadott határozat nem ebbe a körbe tartozik, a törvénysértés csak a Be. 667. §
(1)bekezdése szerinti rendkívüli jogorvoslattal orvosolható. [23] Miután a törvényesség érdekében kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárás feltételei fennállnak, az eljárást a Kúria lefolytatta. [24] Ennek során a jogorvoslati indítványt alaposnak találta. [25] A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 47. §
(1)bekezdése szerint akkor, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, azt úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. [26] Az Nbjt.
  1. §-a szerint - eltérő rendelkezés hiányában - a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt alkalmazni kell. [27] A Be.
  2. §
(3)bekezdés szerint pedig büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. [28] Ezzel egyező rendelkezést tartalmazott a törvényességi jogorvoslattal támadott végzés meghozatala időpontjában hatályban volt büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 6. §
(3)bekezdés d) pontja is. Miután a Rosenheimi Járásbíróság ítéletének érvényét a Fővárosi Bíróság a 21.Bk.1335/2008/
  1. [29] számú,
  2. szeptember
  3. napján kelt és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.10.313/2010/
  4. számú határozatával
  5. április
  6. napján jogerős végzésében már korábban elismerte, az a Be.
  7. §
(3)bekezdés szerint res iudicata-t teremtett. A külföldi ítélet érvényének elismerése nem tartozik a kivételt képező eljárások egyikébe sem, ezért újabb elismerésnek nem volt helye; a megtámadott határozat törvénysértő. [30] A Fővárosi Törvényszék újabb elismerő határozata (32.Bpk.800/2014/6. szám) 2015. február 6. napján emelkedett jogerőre. [31] A jogerőre emelkedés időpontjában az Nbjt. 48. §
(1)bekezdése a külföldi ítélet elismeréséről szóló végzést nem tekintette ügydöntőnek, ugyanakkor az Nbjt. -
  1. július
  2. napjától a
  3. évi CXCVII. törvény
  4. §-ával módosított - a
  5. §
(1)bekezdése már azt tartalmazza, hogy a bíróság ügydöntő végzéssel dönt a külföldi ítélet elismeréséről, továbbá a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárás kapcsán a törvény visszautal az elismerő, jogerős ügydöntő végzésre [Nbjt. 51. §
(2)bekezdés]. Az ügydöntő kifejezés szerepel a
  1. július
  2. napjától a
  3. évi CXCVII. törvény
  4. §
(2)bekezdésével módosított Nbjt. 46. §
(3)bekezdésében is, mely szerint a bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A hivatkozott módosítás törvényességi jogorvoslati eljárásban vizsgálandó eljárásjogi jelentősége az, hogy amennyiben a külföldi ítéletet elismerő végzést ügydöntő végzésnek lehetne tekinteni, ellene a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontja alapján - res iudicata okán - perújításnak lenne helye. [33] A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi jogkövetkezményekről vagy ezek hiányáról. Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg [Be. 456. §
(1)bekezdés]. [34] Az
  1. évi XIX. törvény
  2. §
(1)bekezdése ugyanilyen rendelkezést tartalmazott. [35] Az ítélkezési gyakorlat is egységes abban, hogy ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016.). [36] A külföldi bíróság a terhelt ellen emelt vádról döntött, büntetőjogi felelősségét a külföldi büntetőeljárási szabályok szerint folytatott bizonyítás eredményeként megállapított tényállás alapján határozott a külföldi anyagi jogi szabályok alkalmazásával a terhelt büntetőjogi felelősségéről és a terhelttel szemben alkalmazandó joghátrányról. Nem kétséges, hogy a külföldi bíróság határozata az Nbjt. 48. §
(1)bekezdése és a Be. 456. §
(1)bekezdése szerint is ügydöntő. [37] A külföldi ítélet elismerése ugyanakkor - annak ellenére, hogy az az Nbjt. 47. §
(3)bekezdése szerint úgy tekintendő, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta - nem eljárásjogi értelemben vett elbírálást, azaz vádról való döntést, a büntetőjogi felelősség megállapítását és joghátrány meghatározását jelenti, hanem a külföldi ítélet magyar jogrendszerbe történő olyan „adaptálását" eredményezi, amely tényleges anyagi jogerővel nem bír, hiszen az a külföldi ítélet sajátja. [38] Az Nbjt. 48. §
(1)bekezdése azt is tartalmazza, hogy a bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. E rendelkezés alapján is egyértelmű, hogy a terhelt cselekményét ekként a külföldi bíróság bírálja el, a magyar bíróság nem eltérő tényállás alapján dönt a vádról, a büntetőjogi felelősségről, valamint a jogkövetkezményekről, hanem az csupán a jogalkalmazás technikai, adminisztrációs határozata a külföldi ítélet magyar jogrendszerrel történő egyeztetése érdekében. [39] Következésképpen a módosított törvényi rendelkezések hivatkozott szóhasználata mellett is kétségtelen az, hogy a külföldi ítélet elismerése eljárásjogi értelemben nem ügydöntő határozat, ellene sem felülvizsgálatnak - mely a jogi hibák orvoslására szolgál - sem perújításnak - mely a ténybeli javítást célozza - nincs helye; az eddigi jogalkalmazási gyakorlat megváltoztatására az időközben bekövetkezett törvénymódosítás ellenére sincs ok. [40] Mindebből következően a Kúria álláspontja szerint ügydöntőnek az a határozat minősül - a perújítás és a felülvizsgálat szempontjából -, amely mindenben megfelel a Be. 456. §
(1)bekezdésében meghatározott ismérveknek, vagyis a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről, vagy ezek hiányáról dönt. [41] Ilyen döntést pedig a külföldi bíróság hozott, azaz a külföldi ítélet bír tényleges anyagi jogerővel. [42] A teljesség kedvéért utalni kell arra is, hogy a perújításnak a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontja szerint akkor van helye, ha „ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ügydöntő határozatot hoztak". A cselekményt azonban a külföldi bíróság bírálta el egyszer. Ilyenre a külföldi ítélet érvényének elismerésére irányuló eljárásban nem kerülhet sor. [43] Mindezekre figyelemmel a támadott határozat törvénysértő jellegének megállapítására és a törvénysértés orvoslására csak a Be. XCII. Fejezete szerinti eljárásban kerülhet sor, mivel a döntés meghozatala és az arra irányuló eljárás - a törvényi feltételek hiányában - sem a perújítás, sem a felülvizsgálat feltételrendszerébe nem illeszkedik. Ezek két utóbbi rendkívüli jogorvoslati eljárásra [44] [45] [46] [47] csak a rájuk nézve meghatározott konkrét törvényi okok fennállta esetén kerülhet sor. Erre figyelemmel - miután a Rosenheimi Járásbíróság, illetve a Traunsteini Törvényszék ítéletének érvényét a Fővárosi Törvényszék már korábban elismerte -, az újabb elismerésnek nem volt helye; a megtámadott határozat törvénysértő. A Kúria ezért a Be. 669. §
(1)bekezdés szerint a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta és megállapította, hogy a megtámadott határozat törvénysértő, azt - a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint, a Be. 4. §
(3)bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A Kúria az alapeljárásban felmerült bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkor kamatával együtt a terheltnek a Be. 856. §
(1)bekezdése alapján visszatérítését rendelte el. Az ítélet elleni fellebbezés a Be. 653. §
(1)bekezdésére és a 458. §
(3)bekezdésére figyelemmel kizárt. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bíróság tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.