A határozat elvi tartalma: A törvényen, illetve alapszabályon alapuló szervezeti képviselettől meg kell különböztetni a meghatalmazáson alapuló ügyleti képviseletet. 1996. CXII. Tv. 47. §
(1)b),
- IV. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.377/2016/
- A tanács tagjai: .Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke Beszterceyné dr. Benedek Tímea előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű A felperesek képviselője: Dr. Környei László János ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai András ügyvéd A per tárgya: szerződés létre nem jöttének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.639.520/2015/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.P.51.636/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg államnak felhívásra 650.000 (hatszázötvenezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. az Ft Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az I-II-III. rendű felperesek mint adósok és a néhai N E(jogutóda a IV. rendű felperes) mint zálogkötelezett valamint az A Bank képviseletében eljáró alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) mint hitelező
- december 18-án 11.021/Ü/699/
- ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalt önálló zálogjoggal biztosított devizalapú kölcsönszerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) kötöttek. Az alperes együttes cégjegyzési joggal rendelkező képviselői
- [3] december 18-án, közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást adtak Cs N részére, hogy az alperes nevében önállóan eljárjon - egyebek mellett - közjegyzői okiratba foglalt hitel- és kölcsönszerződések, az azokhoz kapcsolódó önálló zálogjog, jelzálogjog alapításáról szóló szerződések megkötése során. A perrel érintett kölcsönszerződést Cs N írta alá. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] [6] A felperesek végleges kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy a kölcsönszerződés a felek között nem jött létre. Arra hivatkoztak, hogy az alperes két, együttes aláírási jogosultsággal rendelkező képviselője a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében csak együttes aláírási jogot ruházhatott át. Önálló ügyleti képviseleti jogosultság együttesen aláírt meghatalmazásukkal sem keletkezhetett érvényesen. A keresettel érintett kölcsönszerződés a peres felek között nem jöhetett létre, mert azt az alperes nevében kizárólag egy személy írta alá. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ában szabályozott megállapítási kereset előterjesztésének feltételei a felperesek vonatkozásában nem állnak fenn. Ezt önmagában a kereset elutasítását megalapozó oknak tartotta. Ennek, ellenére érdemben is vizsgálta a keresetet és megállapította, hogy az alperes a kölcsönszerződést az alapítója, az A Bank nevében, annak képviselőjeként kötötte. [8] Kifejtette, a kölcsönszerződést és azzal együtt az önálló zálogjogot alapító szerződést a felek írásba foglalták. Azokat az alperes két, együttes aláírási joggal rendelkező szervezeti képviselőjétől származó, érvényes meghatalmazással rendelkező képviselője írta alá. A kölcsönszerződés mindenben megfelel a Hpt.
- §
(1)bekezdésében foglalt alakszerűségi követelménynek. [9] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] Úgy ítélte, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási szabálysértést. Utalt arra is, a fellebbezés nem támadta azt az elsőfokú bírósági jogi álláspontot, amely szerint a megállapítás iránti kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában írt együttes feltételei nem álltak fenn. [11] A másodfokú bíróság kifejtette, az elsőfokú bíróság a Ptk. 217. §
(1)bekezdésében és a Hpt. 47. §
(1)bekezdésében foglaltakat helyesen értelmezve állapította meg, hogy a kölcsönszerződés alakilag nem érvénytelen. [12] Az ítélőtábla a cég szervezeti és ügyleti képviselete közötti különbség körében utalt arra, hogy a Hpt.
- §-a a pénzügyi vállalkozások és a hitelintézetek szervezeti képviseletére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Annak nincs akadálya, hogy a szervezeti képviselő a Ptk.
- §-a szerint képviseletre vonatkozó meghatalmazást adjon a társaság külső ügyeinek vitelére, ugyanis egyedi szerződések megkötése esetén a cégjegyzési jog meghatalmazással más személyre átruházható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperesek az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, másodlagosan azok megváltoztatása, kereseti kérelmüknek való helyt adás iránt felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. [14] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését, a Pp. 146. §
(1)bekezdését, a Ptk. 217. §
(1)bekezdését és a Hpt. 47. §
(1)és
(2)bekezdését. [15] Az eljárásjogi szabálysértések körében arra hivatkoztak, hogy az első tárgyaláson nem került sor a keresetlevél ismertetésére. A felperesek jogi képviselője a tárgyaláson csatolt beadványában vagylagos kereseti kérelmet terjesztett elő. A bíróság téves kioktatása miatt állt el a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó kereseti kérelmüktől, így a rendelkezési joguk sérült. A felperesek sérelmezték azt is, hogy a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvet e-mailen nem küldte el, a határozathirdetésre halasztott tárgyaláson a kihirdetett ítéletnek csupán a rendelkező részét olvasta fel, annak indokolását kihirdetés nélkül, írásban kapták kézhez a felek. [16] A felperesek az anyagi jogszabálysértés körében előadták, hogy a kölcsönszerződésnek a Hpt. 210. §-ában szabályozott írásbeliséget meghaladóan, más alaki követelményeknek is meg kellett felelnie. Utaltak arra, az alperes képviseletében a szerződést egy személy írta alá, annak ellenére, hogy a Hpt. 47. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében együttes aláírási joggal rendelkező személyek eljárása lett volna szükséges. A felperesek szerint, emiatt nem állapítható meg, hogy a kölcsönszerződés írásban megszabott alakban létrejött volna, ezért az a Ptk. 217. §
(1)bekezdése alapján semmis. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül, és azt nem találta jogszabálysértőnek. [19] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság által kifejtettekkel: az elsőfokú bíróság
- sorszámú jegyzőkönyve mint közokirat bizonyítja, hogy az elsőfokú bíróság ismertette a per iratait, valamint, hogy a felperesek a vagylagosan előterjesztett kereseti kérelmüket nem tartották fenn. A felperesek nem kérték a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését. Mindez cáfolja a felperesek által állított Pp.
- §
(1)bekezdés és 146. §
(1)bekezdés megsértését. [20] A hivatkozott egyéb eljárási szabálysértések - jegyzőkönyv emailben történő megküldésének, az ítélet indokolása kihirdetésének hiánya - tekintetében a felülvizsgálati kérelem a megsértett jogszabályhelyeket nem jelölte meg. A Kúria a Pp. 272. §
(2)bekezdése és a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016.(II.15.) PK vélemény
- és
- pontja értelmében ezen hivatkozásokat ezért érdemben nem vizsgálhatta. A Pp.
- §
(2)bekezdése meghatározza ugyanis a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékeit: határozat, amely ellen a kérelem irányul, annak megjelölése, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri, a jogszabálysértés, a megsértett jogszabályhely megjelölésével, valamint az ok, amely a határozat megváltoztatásának alapja. Ha a fél több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a felsorolt tartalmi kellékekkel. Ennek hiányában az adott hivatkozás érdemi elbírálásának nincs helye, figyelemmel a Pp. 273. §
(1)bekezdésére. [21] A Kúria az anyagi jogszabálysértésre hivatkozást sem találta megalapozottnak. A perrel érintett kölcsönszerződést a Hpt. 3. §
(1)bekezdés b) pontja és a Hpt. 210. §
(1)bekezdése értelmében csak írásban lehetett megkötni. Ez - nem vitatottan - közjegyzői okiratba foglaltan megtörtént. Ezáltal a Ptk. 217. §
(1)bekezdésében szabályozott alakiságra vonatkozó követelmény nem sérült. [22] A Hpt. 47. §
(1)bekezdés b) pont értelmében külföldi hitelintézet fióktelepe esetében a cégjegyzésre két vezető állású személy együttesen jogosult. A
(2)bekezdés szerint ezen együttes aláírási jog együttes aláírási jogként ruházható át. A törvényen (Hpt.), illetve alapszabályon alapuló szervezeti képviselettől meg kell azonban különböztetni a Ptk.
- §-ban szabályozott meghatalmazáson alapuló ügyleti képviseletet. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában nem volt jogi akadálya annak, hogy az alperes cégjegyzésre jogosult képviselői a kölcsönszerződést ügyleti meghatalmazott útján kössék meg. A meghatalmazás érvényes és alakilag szabályszerű volt, így az annak alapján eljárt személy által kötött kölcsönszerződés érvényesen létrejött. [23] Nem sértették meg ezért az eljárt bíróságok a felperesek által megjelölt jogszabályokat, amikor a felperesek fenntartott, a perrel érintett szerződés létrejötte hiányának megállapítása iránti keresetét elutasították. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] Az alperesnek igazolt eljárási költsége nem merült fel. Annak viseléséről rendelkezni nem kellett. A felperesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték állam javára való megfizetésére kötelesek a Pp. 78. §
(1)bekezdés és az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés, illetve 74. §
(3)bekezdés értelmében alkalmazandó, a költségmentesség engedélyezéséről a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Beszterceyné dr. Benedek Tímea sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila ak. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő