A határozat elvi tartalma: Nem vizsgálható a felülvizsgálati kérelemként állított jogszabálysértés, ha a fél nem jelöli meg a jogszabályhelyet és nem fejti ki a jogszabálysértést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.171/2017/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Bajnok István bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Dr. Csontos Ferenc jogtanácsos Az alperes: Az alperes jogi képviselője: Dr. Vasas József ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és az eljárás száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.394/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.G.304.105/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (háromszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 1.456.900 (egymilliónégyszázötvenhatezer-kilencszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- augusztus
- -
- augusztus
- között végelszámolás alatt állt. A végelszámolói feladatokat először a két korábbi ügyvezető, majd
- január 5-től az alperes látta el. Az alperes képviseletében először Cs I járt el, majd az ő halálát követően
- július 16-tól P D. [2]
- december 4-én a felperes részére a perben nem szereplő harmadik személy jogerős bírósági ítélet alapján megfizetett 3.853.750 Ft-ot. [3] Cs I végelszámoló
- szeptember
- napjára készített közbenső mérlege szerint a felperes 3.606.000 Ft tárgyi eszközzel, 5.944.000 Ft követeléssel és 1.165.000 Ft pénzeszközzel rendelkezett. [4] Kényszertörlési eljárást követően
- január 16-án indította meg a bíróság a felperes felszámolását, felszámolóként a C Kft.-t rendelve ki. [5] Az alperes nem készítette el a tevékenységet lezáró mérleget. Arról tájékoztatta a felperes felszámolóját, hogy a felperes vezető tisztségviselői átadták Cs I-nak az iratokat, de az „új végelszámolóval” már nem tartották a kapcsolatot. Az alperes nevében végelszámolóként eljárt P D
- április 15-én készített végelszámolási zárómérlegében a felperes vagyonaként 0 Ft-ot tüntetett fel, mely sem a közbenső mérlegben feltüntetett vagyont, sem a korábban a bankszámlára befizetett összeget nem tartalmazta. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [6] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kártérítésként kötelezze az alperest 14.568.750 Ft és ennek
- október 14-től a kifizetés napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (rPtk.) 301/A. §-a szerint számolt késedelmi kamata megfizetésére. Keresete alapjául előadta, hogy az alperes nem tett eleget elszámolási kötelezettségének, a vagyonvesztést semmivel nem indokolta. Hivatkozott a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(4)és
(5)bekezdésére, valamint az rPtk. 339. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Az alperes kártérítési felelőssége a felperes érvelése szerint fennáll, mert a korábbi közbenső mérlegben feltüntetett vagyon és a végelszámolási eljárás alatt a felperes részére befizetett összeg a végelszámolási zárómérlegben nem szerepel, mivel az alperes a vagyonnal nem számolt el. A kár összegét a felperes 14.568.750 Ft-ban jelölte meg. Kifejtette, hogy a felperes végelszámolója az alperes társaság volt, az pedig nem releváns az ügyben, hogy az alperes hogyan számol el a munkavállalójával. [7] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Vitatta a kár mértékét és az ok-okozati összefüggést a „korábbi végelszámoló” magatartása és a felperes által állított kár bekövetkezése között. Az elsőfokú eljárás során bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, a bankszámlára befizetett, majd onnan felvett összeg tárgyában folyó büntető eljárásra hivatkozással előterjesztett, a tárgyalás felfüggesztésére irányuló indítványát nem tartotta fenn. Az elsőfokú- és a másodfokú bíróság határozata [8] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 14.568.750 Ft-ot és ennek a kereset szerinti késedelmi kamatát. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában elsőként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a feleket terhelő bizonyítási kötelezettséget megfelelően értékelte, telepítette és folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást helytállóan állapította meg, a levont jogi következtetésekkel, az ügyben hozott érdemi döntéssel és annak indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. [10] A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 118. §-ában foglaltaknak megfelelően járt el a jegyzőkönyv elkészítése során. Az írásba foglalt tárgyalási jegyzőkönyv megküldését a perbeli esetre a Pp. nem írja elő. A Pp. 136/B. §
(2)bekezdésében és 219. §
(1)bekezdésében foglalt körülmények a jelen esetben nem álltak fenn. [11] A jegyzőkönyv kiegészítését, illetve kijavítását a felek a tárgyalástól számított 15 napon belül kérhették. Az alperes elkésetten terjesztette elő erre irányuló kérelmét, ezért az elsőfokú bíróság nem sértette meg az eljárás szabályait, amikor a tárgyalási jegyzőkönyv kiegészítésére irányuló kérelmet elutasította. [12]állította az alperes azt is, hogy a büntető eljárás iratait hivatalból be kellett volna szereznie a bíróságnak. Utalva a Pp. 164. §
(1)bekezdésére rögzítette, hogy az alperes sem a büntető eljárás ügyszámát, sem az eljáró hatóságot nem jelentette be, és nem tartotta fenn a tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmét sem. Ebből következően nem állt fenn intézkedési kötelezettsége a bíróságnak. [13]hivatkozott a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltak megsértésére is az alperes. Az elsőfokú bíróság a tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél alapján idézte a feleket a tárgyalásra. Az idézést tartalmazó végzésében figyelmeztette az alperest arra, hogy nyilatkozatát elő kell adnia, okiratait be kell mutatnia. Az idézéshez mellékelt 2/I. számú végzés is részletes tájékoztatást adott a feleknek a kötelezettségeikről. Az alperes tárgyaláson előadott nyilatkozatából megállapítható, hogy érdemi védekezése nem felelt meg a Pp.
- §-ában foglaltaknak, csupán általánosságban vitatta a kár mértékét és az ok-okozati összefüggést. Miután az alperes nem adott elő bizonyításra szoruló tényeket, az elsőfokú bíróságnak nem kellett további tájékoztatást adnia. [14] A fent kifejtettek szerint nem volt olyan tény, amely miatt további bizonyítás elrendelésére szükség lett volna, az elsőfokú bíróság már az első tárgyaláson érdemben határozhatott. Erre a feleket figyelmeztette, ám az alperes ezt követően sem adta elő a védekezése alapjául szolgáló konkrét tényeket, és bizonyítási indítványa sem volt. [15] Utalt arra, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a bíróság a per vezetésére vonatkozó végzéséhez nincs kötve, ezért annak ellenére, hogy először 3 nap határidőt adott az alperes részére az érdemi védekezésére szolgáló tények előadására és bizonyítékok előterjesztésére, ezt a pervezető végzését megváltoztathatta. [16] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a fellebbezésben új tényként állította, hogy
- december 4-én, az alperes végelszámolóként történt bejegyzése előtt vette fel meg nem határozott személy a 3.853.750 Ft-ot és szüntette meg a bankszámlát. Új tényként állította azt is, hogy Cs I örökösei nem adtak át az alperes részére tárgyi eszközt. A fellebbezési eljárás során előadott tények a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében, mint új tények nem voltak figyelembe vehetők. Az elsőfokú bíróság ítélete ezért nem jogszabálysértő, és a Pp. 235. §
(1)bekezdése utolsó mondata alkalmazására sem kerülhetett sor. [17] A Pp.
- § alapján értékelve a rendelkezésére álló bizonyítékokat, az elsőfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a közbenső mérlegben meglévő vagyon és a bankszámlára befizetett készpénz együttes összegének, 14.568.750 Ft-nak, valamint az alperes által készített végelszámolási zárómérleg 0 Ft végösszegének a különbözete az alperes részéről olyan vagyonvesztésnek tekintendő, amely a felperesnél kárként jelentkezik. [18] E körben kiemelte, hogy a felperes végelszámolását a felperes
- november 18-án kelt taggyűlési határozata értelmében a Ctv.
- §
(1)-
(4)bekezdésében foglaltak alapján ezen időponttól kezdődően az alperes látta el. A felperes képviseletére
- január 5-i kezdettel az alperes mint végelszámoló, képviseletében pedig név szerint Cs I volt jogosult,
- július 16-tól ugyancsak az alperes képviseletében eljárva P D végezte a tevékenységet. [19] Hangsúlyozta, hogy mind az alperes, mind az alperes által kijelölt természetes személyek a Ctv.
- §
(4)bekezdésében és 103. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint voltak kötelesek eljárni a felperes vagyonával kapcsolatban, azonban az alperes a közbenső mérleg és a végelszámolási zárómérleg közötti vagyonvesztésre vonatkozóan nem szolgált magyarázattal, nem fokozott gondossággal járt el. [20] A felperes vagyonának részét képezte a bankszámlára átutalt összeg is, függetlenül attól, hogy ez a
- szeptember 30-ára készült közbenső mérlegben nem szerepelt. Az alperest ezen vagyonrésszel kapcsolatban is terhelte a fokozott gondosság. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezni. Állította a Pp.
- §-ának,
- §-ának,
- §
(3)bekezdésének, 3. §
(3)bekezdésének, 4. §
(1)-
(2)bekezdésének megsértését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 1-
- §-aiban foglalt alapelveket megsértette azzal, hogy ugyan
- január 29-én leírta a tárgyalási jegyzőkönyvet, de csak az ítélettel együtt kézbesítette a felek részére,
- március 18-án, holott a felek kérték annak email útján való megküldését. E késedelemmel megfosztotta a bíróság az alperest attól, hogy kifogásait előterjeszthesse, előterjesztett kérelmét pedig azzal utasította el, hogy a hangszalag nem lelhető fel. A tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazza azt a lényeges figyelmeztetést, hogy kérik-e a jegyzőkönyv visszahallgatását a felek. Ennek azért van jelentősége, mert az elsőfokú bíróság törvénysértően nem foglalta jegyzőkönyvbe azt, hogy az érdemi előkészítő irat előterjesztésére 3 napos határidőt engedélyezett, holott az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát az alperes ezért vonta vissza. A jogerős ítélet szerint még akkor sem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, ha 3 napos határidőt adott az alperesnek. Ez azonban a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot sérti. [22] A Pp.
- §
(3)bekezdése körében utalt arra, hogy a bíróság köteles biztosítani a fegyverek egyenlőségét a peres felek között. Jóllehet az alperes nem tudta a büntető eljárás számát, de a felperesnek ezt tudnia kellett, hiszen ő tett feljelentést, ennek ellenére nem csatolta be a büntető eljárásban hozott határozatot. A bíróság még arra sem kötelezte a felperest, hogy közölje az eljárás számát és az eljáró hatóságot. A másodfokú bíróság sem teljesítette a törvényi kötelezettségét, amikor a másodfokú eljárásban nem függesztette fel a tárgyalást és nem kereste meg a büntető hatóságot a tényállás kiderítése érdekében. [23] A Pp. 3. §
(3)bekezdése megsértéseként állította, hogy a másodfokú bíróság új ténynek tekintette a
- december 4-én jóváírt 3.853.750 Ft bankszámlára történt befizetését és még aznap történő felvételét. Ez iratellenes, mert e tényállási elemeket maga a keresetlevél tartalmazta. Az ott leírt tényekből következően az összeg befizetésekor az alperes még nem volt bejegyezve a cégbíróságon, a bankszámla felett nem volt rendelkezési joga. Téves állítás ezért, hogy az összeg eltűnéséért az alperes a felelős. [24] Iratellenesnek állította a jogerős ítélet azon megállapítását is, mely szerint a kár mértékét az alperes nem vitatta. A keresetlevél idézett az alperes által a felperes felszámolójának írt válaszból, mely szerint az adós cég ügyvezetőjének magatartása miatt nem tudta az alperes befejezni a végelszámolást. A keresetlevél e részéből egyértelmű, hogy a végelszámoló nem vett át iratokat vagy vagyont az ügyvezetőtől, akit pedig többször felszólított ennek átadására. [25] A vagyon és a kártérítés elkülönül egymástól. A kereset szerint követelt 5.944.000 Ft követelés még nem realizálódott, ezért annak kártérítés alapján való követelése idő előtti. A tárgyi eszközt és pénzeszközt Cs I örököseinek kellett volna átadniuk, és a felperesnek kellett volna azt bizonyítania. Erre azonban a bíróság nem kérte a felperest. [26] Hangsúlyozta, hogy a büntető eljárást jogerősen megszüntették, de az eljáró bíróságok e körben megsértették a Pp.
- §
(2)bekezdését. [27] Utóbb benyújtott felülvizsgálati kérelem kiegészítésében utalt arra, hogy kétséges a végelszámolást megelőzően készített egyszerűsített éves beszámoló valóságtartalma. [28] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [30] A Kúria elsőként hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 272. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőben lehet benyújtani, azt a határidő lejártát követően a Pp. 273. §
(5)bekezdése értelmében nem lehet kiegészíteni, ezért az alperes felülvizsgálati kérelmet kiegészítő beadványában írtak figyelembe vételére nincs lehetőség. [31] Ugyanígy nem vizsgálható a felülvizsgálati kérelem III/A. pontjában, valamint a III/B. pontjának első részében, a vagyon és kártérítés értelmezése kapcsán kifejtett álláspont, mert az alperes az e helyen állított jogszabálysértéseknél nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet és a jogszabálysértést [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016.(II.15.) PK vélemény
- pontja szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.
- §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiányában a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el. [32] A kár mértékével kapcsolatban kifejtettek vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem szintén nem tartalmazza a megsértett jogszabályhely megjelölését, ezért e részében sem vizsgálható. [33] Az alperes felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi szempontból támadta a jogerős ítéletet. A Kúria hangsúlyozza, hogy az eljárási szabály megsértésének a Pp. 275. §
(3)bekezdése értelmében csak akkor van jelentősége a felülvizsgálati eljárásban, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. [34] A jegyzőkönyv kézbesítésével, kiegészítésével kapcsolatban a Kúria teljes egészében egyetért a másodfokú bíróság által részletesen kifejtett állásponttal, azt megismételni nem kívánja. Nem sértette meg a bíróság a Pp. 1-2. §-aiban foglalt alapelveket, mert a Pp. 2. §
(1)bekezdésében írt ésszerű időn belül történő befejezés érdekében a felek jogaikat a törvényben előírt határidőben gyakorolhatják. [35] A Pp. 8. §
(3)bekezdése állított megsértése kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a pénzbírság kiszabásának elmaradása nem értékelhető a fegyveregyenlőség biztosítása körében. A jogerős ítéletben részletezettek szerint a bíróság részletesen, többször is felszólította az alperest védekezése előterjesztésére, melynek azonban nem tett eleget, s nem jelentett be bizonyítási indítványt sem. Nem hivatkozhat ezért megalapozottan az alperes arra, hogy a felperes elleni pénzbírság kiszabásának elmaradása akadályozta meg védekezése előterjesztésében. [36] A Pp. 3. §
(3)bekezdése állított megsértése körében az nem volt vitás, hogy a keresetlevél tartalmazta a 3.853.750 Ft bankszámlára történt befizetés tényét, valamint azt, hogy a befizetett összeg sorsáról a felperesnek nincs konkrét tudomása. Az alperes az elsőfokú eljárás során azonban nem bizonyította, hogy mi történt a számlára fizetett összeggel, erre vonatkozóan nem tett nyilatkozatot és bizonyítási indítványát is visszavonta. Ebből következően helytállóan alkalmazta a jogerős ítélet a Pp. 3. §
(3)bekezdésében írtakat, jogszabálysértés e körben nem állapítható meg. [37] Az alperes fellebbezésében előadottak közül azt a tényállítást nem tudta figyelembe venni a Pp. 235. §
(1)bekezdésére tekintettel a másodfokú bíróság, hogy a befizetett összeget még ugyanazon a napon egy meg nem határozott személy a számláról felvette és a bankszámlát megszüntette. Az alperes viszont nem valószínűsítette és nem is állította, hogy e tények az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala után jutottak a tudomására, ezért e vonatkozásban sem állapítható meg a Pp. 3. §
(3)bekezdésének a megsértése. [38] Nem értelmezhető ugyanakkor a Pp. 3. §
(3)bekezdésének állított megsértése annak kapcsán, hogy az alperes társaság mint végelszámoló melyik időponttól tartozott felelősséggel a felperes vagyonáért, mert a cégnyilvántartásból is megállapíthatóan
- január 5-től kezdődően működött az alperes a felperesnél végelszámolóként, e körben nem volt helye további bizonyításnak. [39] A Pp.
- §
(2)bekezdésének állított megsértése azért megalapozatlan, mert az alperes maga adta elő azt, hogy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették, ezért a Pp. 4. §
(2)bekezdésében írt körülmény - az, hogy jogerősen megállapították volna a bűncselekmény elkövetelését - nem áll fenn. [40] A fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [41] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a)-b) pontja,
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [42] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §
(1)bekezdése és 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján az alperes köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is. [43] A Kúria tárgyaláson hozta meg határozatát. Budapest,
- október
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: