← Magyarország

Gfv.30572/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nincs helye felülvizsgálatnak a joghatóság hiányát megállapító és a pert megszüntető elsőfokú végzést hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasító jogerős végzés ellen. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Gfv.VII.30.572/2018/

  1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Jalsovsky Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Jalsovsky Pál ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes A III. rendű alperes: Az I-III. rendű alperes képviselője: Jádi Németh Ügyvédi Irodaügyintéző: dr. Jádiné dr. Németh Andrea ügyvéd) A IV. rendű alperes: Az V. rendű alperes: A VI. rendű alperes: A VII. rendű alperes: Az IV-VII. rendű alperes képviselője: Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kovács Orsolya ügyvéd A VIII. rendű alperes: A VIII. rendű alperes képviselője: Hetényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hetényi Kinga ügyvéd A IX. rendű alperes: A X. rendű alperes: A XI. rendű alperes: A XII. rendű alperes: A IX-XII. rendű alperes képviselője: Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gárdos Péter ügyvéd A XIII. rendű alperes: A XIV. rendű alperes: A XV. rendű alperes: A XIII-XV. rendű alperes képviselője: Szecskay Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Keller Anikó ügyvéd, dr. Vajda János ügyvéd, dr. Boronkay Miklós ügyvéd A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla, Gpkf.IV.30.309/2018/
  2. számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Nyíregyházi Törvényszék, 4.G.40.080/2017/
  3. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az I-VIII. rendű és a XIII-XV. rendű alperesek előzetes döntéshozatali eljárás elrendelése iránti kérelmét elutasítja. A Kúria az elutasítja. alperesek felülvizsgálati kérelmét hivatalból Megállapítja, hogy a I., II., III., IV., V., VI.,VII., VIII., XIII., XIV, és XV. rendű alperesek személyenként 31.500 (harmincegyezer-ötszáz), míg a IX., X., XI. és XII. rendű alperesek személyenként 5250 (ötezer-kétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérhetik az adóhatóságtól. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az első- és másodfokú bíróság határozata [1] Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította a joghatósága hiányát és a pert megszüntette. A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Felülvizsgálati kérelem [2] [3] A jogerős végzés ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását. Állították, az EUSZ
  4. cikk

(3)bekezdéséből fakadó tényleges érvényesülés elvére, a 19. cikk
(1)bekezdésében foglalt hatékony jogvédelemhez való jogra és az Alapjogi Charta
  1. cikkében foglalt hatékony jogorvoslatra figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  3. §-át akként kell értelmezni és alkalmazni, hogy jelen perben helye van a jogerős végzéssel szemben felülvizsgálatnak, mert az „az ügy érdemében hozott” végzésnek minősül. Ha ez az értelmezés nem lehetséges, úhy az rPp.
  4. §
(2)bekezdésének „az ügy érdemében hozott” fordulata a Brüsszel Ia Rendelet alapján a joghatóságot megállapító másodfokú végzés esetén nem alkalmazható. Abban az esetben, ha a Kúria nem látná egyértelműen levezethetőnek az európai uniós jogból azt, hogy annak alapján a jogerős végzés ellen lehetővé kell-e tenni a felülvizsgálatot, az I-VIII. és XIIIXV. rendű alperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérték, megjelölve az általuk szükségesnek ítélt kérdéseket. A Kúria döntése és annak jogi indokai [4] [5] [6] A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn. Az rPp. 270. §
(2)bekezdése szerint az ügy érdemében hozott végzés ellen, a
(3)bekezdés értelmében a
(2)bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a keresetlevelet az rPp. 130. §
(1)bekezdés a)-
  1. h)pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. §
  2. a)és
  3. g)pontja, 157/A. §
(1)bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés támadható joghatályos felülvizsgálati kérelemmel. A jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott végzés nem minősül sem az ügy érdemében hozott, sem pedig az rPp. 270.§
(3)bekezdésében felsorolt jogerős végzésnek. Érdemi határozat meghozatalára - várhatóan - a megismételt eljárásban fog sor kerülni. [7] Az alperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a pert a joghatóság hiányában megszüntető elsőfokú végzést hatályon kívül helyező és az eljárás további folytatását elrendelő végzés ellen az uniós jog alapján helye van felülvizsgálatnak. [8] Az alperesek által is hivatkozott, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatában kialakított tényleges érvényesülés elve előírja, hogy a hazai jog nem teheti gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását. Annak megállapíthatóságához, hogy a nemzeti rendelkezés megfelel-e a tényleges érvényesülés elvének, azt kell vizsgálni milyen e rendelkezésnek az egész eljárásban betöltött helye, hogy hogyan zajlik az eljárás, és melyek a sajátosságai a különböző nemzeti fórumok előtt (Peterbroeck ítélet C312/93., ECLI:EU:C:1995:437. 12. és 14. pont). A perbeli esetben az alperesek joghatósági kifogását a bíróságok kétfokú eljárásban elbírálták, és azt a másodfokú bíróság alaptalannak találta. Az alperesek által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás a magyar polgári eljárásban egy rendkívüli perorvoslati lehetőség, amely - jogszabályok által pontosan behatároltan - csak korlátozott esetekben vehető igénybe, így - a fent említett kivételektől eltekintve - kizárt akkor, ha a jogerős határozat nem az ügy érdemében döntött. Az rPp. 270.§
(2)bekezdésében meghatározott és felülvizsgálati kérelemmel támadható „ügy érdemében hozott jogerős végzés” a nemperes eljárásokat lezáró, az ügyet vagy annak egy részét befejező határozattípus. A Kúria utal arra is, hogy a másodfokú bíróság rendelkezése szerint folytatódó eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős ítélet ellen az alpereseknek lesz lehetősége felülvizsgálati kérelemmel élni, így joghatósági kifogásait a Kúria, ugyan valóban a jogerős ítélet meghozatalát követően, de érdemben vizsgálhatja. [9] Az alperesek arra is hivatkoztak, hogy az rPp. felülvizsgálatot kizáró szabálya a hatékony jogvédelemhez, illetve a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogukat sérti. Az uniós jog értelmében a hatékony bírói jogvédelem elve a bírósághoz való fordulás jogát, nem pedig a többfokú bírósági eljárást biztosítja (Europäische Schule-ítélet C-464/13 és C-465/
  1. számú egyesített ügyekben, ECLI:EU:C:2015:163,
  2. pont, Samba Diouf-ítélet, C-69/10, EU:C:2011:524,
  3. pont, Sánchez Morcillo-ítélet, C-169/14, ECLI:EU:C:2014:
  5. pont). Következésképpen, önmagában nem lehet ellentétes az uniós joggal az, hogy az alperesek joghatósági kifogása tárgyában csak egyetlen bírósági fórum előtt rendelkeznek jogorvoslati lehetőséggel és csak a megismételt eljárás során hozott jogerős ítélettel szemben nyújthatnak be érdemben elbírálható felülvizsgálati kérelmet, és hivatkozhatnak ismét a magyar bíróság joghatóságának hiányára. [10] Mindezek alapján Kúria úgy ítélte meg, hogy az rPp. felülvizsgálatot kizáró szabálya nem teszi lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az alperesek uniós jogon alapuló jogainak gyakorlását, nem sérül sem a hatékony jogvédelemhez, sem a hatékony bírói jogorvoslathoz való joguk. [11] Az EUB irányadó gyakorlata (CILFIT-ítélet, C-283/81, ügy, ECLI:EU:C:1982:335,
  6. pont) értelmében azok a tagállami bíróságok, amelyek döntéseivel szemben a tagállami jog nem biztosít jogorvoslatot, kötelesek az eljárásban felmerülő uniós jogkérdéssel kapcsolatban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, kivéve, ha a felmerülő kérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns, a hivatkozott uniós rendelkezést az EUB már értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása annyira nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatban ésszerű kétségnek nincsen helye. [12] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott és az eljárás szempontjából releváns egyes uniós rendelkezéseket az EUB már értelmezte, míg mások helyes alkalmazásával kapcsolatban - a fent kifejtettek tekintettel - észszerű kétség nem merült fel. Ennek megfelelően a Kúriát nem terheli az a kötelezettség, hogy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen. [13] A Kúria a fentiekre tekintettel az alperesek felülvizsgálati kérelmét az rPp.
  7. §
(2)bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította. Záró rész [14] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 58. §
(1)bekezdés f) pontja, 50. §
(2)bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán - a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték 3.500 forint. Az I., II. és III. rendű alperesek az általuk megfizetett összesen 105.000 (százötezer) forint felülvizsgálati illetékből 94.500 (kilencvennégyezer-ötszáz) forint, a IV., V., VI. és VII. rendű alperesek az általuk megfizetett összesen 140.000 (száznegyvenezer) forint felülvizsgálati illetékből 126.000 (százhuszonhatezer) forint, a VIII. rendű alperes az általa megfizetett 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) forint, a IX., X., XI. és XII. rendű alperes az általuk megfizetett összesen 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 21.000 (huszonegyezer) forint, a XIII., XIV. és XV. rendű alperesek az általuk megfizetett összesen 105.000 (százötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 94.500 (kilencvennégyezer-ötszáz) forint visszaigénylését kérhetik az adóhatóságtól az Itv. 80.§
(1)bekezdés i) pontja alapján. A Kúria tájékoztatja az alpereseket, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérniük kell, elbírálására az adóhatóság rendelkezik hatáskörrel. [15] A végzés ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. [16] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Farkas Attila sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.