Gfv.30215/2019/7 – Kúria

(2),

1. IV. tv.
2. §

(2),

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.215/2019/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű A felperesek képviselője: Dr. Czirmes György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-IV. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.639.652/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Kerületi Bíróság 11.P.51.942/2017/19-I. számú ítélet Központi Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
3. június 11-én a felperesek mint adósok és az alperes mint hitelező CHF alapú kölcsönszerződést kötött, amely alapján az alperes 26.000.000 forint kölcsönt folyósított. A szerződés V.
4. pont második bekezdése, valamint a szerződés kötést megelőzően,
5. április 14-én a felperesek által aláírt okirat
6. pontja (kockázatfeltáró nyilatkozat) részletes tájékoztatást nyújtott a CHF alapú kölcsön kockázatairól. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperesek keresetükben elsődlegesen a szerződés létre nem jöttének, másodlagosan érvénytelenségének, harmadlagosan megszűnésének megállapítását kérték. Többek között arra hivatkoztak, hogy a devizaárfolyam változásának kockázata több, általuk konkrétan megjelölt intézmény és személy nyilatkozata alapján ismert tény volt, amit a szerződéskötéskor az alperes nem osztott meg velük. Lényeges tartalmi elem hiányában a szerződés nem jött létre, illetve az árfolyamkockázat miatt a szerződés jogszabályba ütközik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
8. §-a és
9. §-a alapján létrejött. A felperesek a szerződéskötést megelőzően kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá, amelynek tartalma megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
10. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
11. §-ának, valamint a 6/
12. és a 2/
13. PJE határozat szempontjainak is. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a perbeli szerződés a kölcsönszerződésekre előírt minden lényeges feltételt tartalmazott, az a felek kölcsönös és egybehangzó akarata alapján létrejött. A kockázatfeltáró nyilatkozat mint okirati bizonyíték tanúsítja, hogy az alperes az árfolyamkockázatról és annak mibenlétéről kimerítően tájékoztatta a felpereseket, tájékoztatása formálisnak és általánosnak nem mondható. A kockázatfeltáró nyilatkozathoz képest két hónap elteltével kötött szerződés újabb érdemi tájékoztatást tartalmazott az árfolyamkockázatról és annak mibenlétéről, kitérve a törlesztő részletek jelentős emelkedésének veszélye azaz az árfolyamváltozás adósokra gyakorolt gazdasági következménye. A másodfokú bíróság nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás esetleges elmaradása sem eredményezné a szerződés létre nem jöttét, így a kereset az elsődleges jogcímen jogszerűen került elutasításra. A másodlagos keresetet sem találta alaposnak többek között arra hivatkozva, hogy a szerződés nem ütközött jogszabályba, a felperes megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg. A harmadlagos kereseti kérelem kapcsán azt rögzítette, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének a polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. tv. (a továbbiakban: rPp.)
15. §-a szerinti feltételei nem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv)
16. cikk

(2)bekezdésébe, 6. cikk

(1)bekezdésébe, 7. cikk

(1)bekezdésébe, az rPtk. 205. §

(2),

(3)bekezdésébe, 205/A. §-ába, 200. §

(2)bekezdésébe, 312. §

(1)bekezdésébe, valamint az rPp.

1. §-ába,
2. §-ába,
3. §-ába,
4. §

(2)bekezdés b) pontjába ütköző módon jogszabálysértő. Előadták, hogy az eljárt bíróságoknak a hivatkozott uniós irányelv és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) C-397/

1. és C-51/
2. számú ügyekben meghozott ítéletei alapján hivatalból kellett volna vizsgálniuk a szerződés érvénytelenségét, e körben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelenségét. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [10] A Kúria utal arra, hogy az rPp. 272. §

(2)bekezdése és az azt értelmező a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra akkor alkalmas, ha a fél abban megjelöli a megsértett jogszabályhelyet és annak indokait is előadja, vagyis ezen együttes feltételek fennállása esetén e körben van mód a kérelem érdemi elbírálására. [11] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályi rendelkezések megsértését állították, valamint hivatkoztak a fogyasztói irányelv közvetlen alkalmazhatóságára. [12] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabályokat nem sértettes meg, döntését a szükséges terjedelemben megindokolta, tényállás felderítési kötelezettségének a kereseti kérelmek tekintetében eleget tett és e körben a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségét sem sértette meg. [13] A felperesek állítása szerint a perbeli szerződés azért nem jött létre, mert az alperes az árfolyamkockázattal kapcsolatban több, általa ismert tényt elhallgatott a szerződéskötéskor. A jogerős ítélet helyesen, jogszabálysértés nélkül tartalmazza, hogy az rPtk,
3. §

(2)-

(3)bekezdései alapján az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás esetleges elmaradása a szerződés létrejöttét nem érinti. A szerződés lehetetlenülésével kapcsolatos felülvizsgálati érvelés hiánya pedig a [10] pontban kifejtettekre tekintettel érdemben nem volt vizsgálható. A szerződés jogszabályba ütközése ugyanúgy mint a tisztességtelen szerződési feltétel - a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi, de megítélésük eltérő ténybeli és jogszabályi alapokon nyugszik. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben olyan érvelést nem adtak elő, amely alapján a Kúriának abban a kérdésben állást kellett volna foglalnia, hogy a szerződés jogszabályba ütközött volna. [14] A felperesek valójában azt állították, hogy az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felelt meg az uniós jog elvárásainak, az EU Bíróság joggyakorlatának. Ugyanakkor a fent írtakból következően a per tárgyát nem képezte az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás esetleges tisztességtelenségének megítélése, egyrészt mert ilyen tartalmú keresetet a felperesek nem terjesztettek elő, másrészt azért, mert e jogkérdés megítélésére a perben eljárt bíróságok az rPp. 23. §

(1)bek. k) pontja alapján nem is rendelkeztek hatáskörrel. [15] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Kúria hangsúlyozza, hogy a perben eljárt bíróságok hivatalból sem vizsgálhatták az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás esetleges tisztességtelenségét. Sem az uniós jogból, sem az EU Bíróság joggyakorlatából nem következik, hogy a szerződés egyes rendelkezései tisztességtelenségének elbírálására hatáskörrel nem rendelkező bíróságoknak, ezzel kapcsolatosan elő nem terjesztett kereseti kérelmére tekintettel a tájékoztatás esetleges tisztességtelenségét hivatalból kellene, lehetne vizsgálniuk. [16] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet

(2),

(5)és

(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. március
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: / Seres Józsefné/ tisztviselő