← Magyarország

Gfv.30377/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Deviza alapú kölcsönszerződés létrejötte körében vizsgálható szempontok. 1959. IV. tv. 205. §

(2),
(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.377/2019/
  1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: Az I-II. rendű felperesek képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Szabó Ügyvédi Irodaügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 73.Pf.630.790/2019/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 26.P.90.775/2017/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperesek személyes költségmentessége miatt le nem rótt 900.000 (kilencszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
  4. július 9-én az I. és II. rendű felperesek mint adóstársak az alperessel mint hitelezővel lakásvásárlás céljából CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés I.
  5. pontja értelmében az alperes 61.753,81 svájci frank összegű kölcsönt vállalt folyósítani. A szerződés II. pontjában a kölcsön forint összegét 9.000.000 Ft-ban rögzítették. A szerződés tartalmazta a havi törlesztőrészletek számát, a havi törlesztőrészlet összegét, az egyes költségeket, az induló kamat éves százalékos értékét és a [2] THM-et is. A szerződéskötéssel egyidejűleg az I. rendű felperes a devizaalapú lakossági hitelek árfolyam és egyéb kockázatairól szóló tájékoztatót írt alá.
  6. december 21-én az alperes a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, a felperesek szerződésből eredő fizetési kötelezettségük nem teljesítésére hivatkozással. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperesek keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy a perbeli kölcsönszerződés nem jött létre, mert az alperes megsértette a tájékoztatási kötelezettségét az árfolyamváltozásra és a tőzsdei fogadásra irányuló megbízási elemek vonatkozásában. Ezekkel kapcsolatban a felek között nem volt konszenzus. Másodlagos keresetük a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására irányult, Harmadlagosan a szerződés megszűnését kérték megállapítani a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  8. §
(1)bekezdése alapján. Álláspontjuk szerint a szerződés egyik félnek sem felróható okból, lehetetlenülés folytán szűnt meg. Vitatták a felmondás jogszerűségét is. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú határozat [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perben alkalmazni kellett a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  2. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
  3. törvény)
  4. §-át. Az elsőfokú eljárásban a felperesek a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetüket a bíróság felhívása ellenére sem módosították ezen jogszabályhely alapján. Erre való tekintettel a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet ez okból érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság szerint a kölcsönszerződés az rPtk.
  5. §-a rendelkezéseinek megfelelt, az a peres felek között létrejött. Figyelemmel a 6/
  6. PJE III.
  7. pontjában foglaltakra is, a kölcsönszerződésnél nem kellett az adós részére a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
  8. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 40-
  9. §-a szerinti tájékoztatást nyújtani. A peres felek között a szerződés létrejötte körében a lényeges kérdésekben konszenzus volt, így a kölcsön összege, a törlesztőrészletek száma és összege, a fizetési ütemezés megfelelően rögzítésre került. A szerződés létrejöttét támasztja alá az a körülmény is, hogy ez alapján a folyósítás megtörtént, a törlesztési kötelezettségüknek a felperesek hónapokig eleget [7] [8] [9] tettek. Az elsőfokú bíróság utalt arra, a felperesek a felmondás érvénytelenségét arra alapították, hogy létre nem jött, illetve semmis szerződést nem lehet érvényesen felmondani, amely érvelés a kifejtettek alapján nem helytálló. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az rPtk.
  10. §
(1)bekezdése rögzíti a kölcsönszerződés lényeges tartalmi elemeit. A perbeli kölcsönszerződés ennek eleget tett, figyelemmel arra, hogy tartalmazta a kölcsön összegét, a futamidőt, az induló kamat mértékét, a törlesztőrészletek számát és összegét. A szerződés alapján az is megállapítható volt, hogy svájci frank alapú kölcsönről van szó. A másodfokú bíróság szerint a perben alkalmazni kellett a DH
  1. törvény
  2. §-át, ennek alkalmazását az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-483/
  3. számú, Sziber Zsolt kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben
  4. május 31-én hozott ítéletében a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelőnek minősítette. A szerződés érvénytelenségét nem kellett vizsgálni, mivel a felperes a bíróság felhívása ellenére sem egészítette ki keresetét a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. A másodfokú bíróság szerint a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  6. §-ában a megállapítási keresetre írt feltételek a felpereseknek a szerződés lehetetlenülésére irányuló keresete vonatkozásában nem álltak fenn, ezért azt érdemben nem lehetett vizsgálni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával elsődlegesen a szerződés létre nem jöttét megállapító határozat, másodlagosan az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasító döntés meghozatalát kérték. [11] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
  7. §
(2)és
(3)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő, mivel a szerződés megkötésekor nem volt meg a szándékegység, a felperesek az árfolyamkockázat kapcsán nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel, így arról a szerződéskötéskor nem tudtak nyilatkozni. A felperesek szerint abban az esetben, ha a szerződés létrejötte megállapítható, az érvénytelen az rPtk. 200. §
(2)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy az alperes az rPtk.
  1. §-ában a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. A felperesek szerint a jogerős ítélet az rPtk.
  2. §-ába, és
  3. §
(3)bekezdésébe is ütközik, mert nem állapította meg a felmondás érvénytelenségét, létre nem jött vagy teljesen semmis szerződést felmondani nem lehet. Utaltak arra is, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
  1. §-ába ütköző módon utasította el a teljesítés [10] lehetetlenülésére vonatkozó kereseti kérelmüket. A felperesek szerint a jogerős ítélet az rPp.
  2. §-ába,
  3. §ába,
  4. §
(1)bekezdésébe, 220. §
(2)bekezdés d) pontjába is ütközik, tekintettel arra, hogy az eljárt bíróságoknem tettek eleget a tényállás felderítési kötelezettségüknek. Ebből következően a levont következtetések nem okszerűek, nem bírálták el a teljes kereseti kérelmet, és nem tettek eleget indokolási kötelezettségének sem. [13] A felperesek előadták, az eljárt bíróságok a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 1. cikk
(2)bekezdését, 4. cikk
(2)bekezdését, 6. cikk
(1)bekezdését és 7. cikk
(1)bekezdését, valamint az EUB ezen irányelvet értelmező C-51/
  1. számú ítéletében és C-371/
  2. számú ítéletében foglaltakat is megsértették. [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [12] A Kúria döntése és jogi indokai [15] [16] [17] [18] [19] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. Az rPp. 272. §
(2)bekezdése alapján figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény
  2. pontjára is - a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja. A Kúria utal arra: az eljárt bíróságok - egybehangzóan - arra tekintettel nem vizsgálták érdemben a felpereseknek a szerződés érvénytelensége megállapítása iránti keresetét, mivel a felperesek nem tettek eleget a DH
  3. törvény
  4. §-ában előírt követelményeknek. Figyelemmel arra, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmükben a DH
  5. törvény ezen rendelkezésének alkalmazására jogszabálysértésként nem hivatkoztak, nem állították, hogy az jelen jogvitában nem irányadó a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a jogerős ítélet megfelel-e ezen jogszabályi rendelkezésnek. A szerződés lehetetlenülés miatti megszűnését a másodfokú bíróság azért nem vizsgálta, mert álláspontja szerint az rPp.
  6. §-a szerinti feltételek teljesülése nem állapítható meg. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben erre eljárásjogi jogszabálysértésként nem hivatkoztak, ezért a Kúria ezt sem vizsgálhatta a felülvizsgálati eljárásban. A Kúria utal arra, a felperesek az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésükben az elsőfokú ítéletnek a felmondás érvénytelensége [20] [21] [22] [23] körében előadott indokait nem támadták, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés korlátaira tekintettel - ezt nem vizsgálhatta, a jogerős ítéletnek a felmondás érvénytelenségéről nincs olyan érdemi rendelkezése, ami felülvizsgálati kérelemmel támadható. A Kúria mindezekre figyelemmel - a felülvizsgálati kérelem alapján - érdemben csak azt vizsgálhatta, hogy az eljárt bíróságok az rPtk.
  7. §
(2)és
(3)bekezdésének megfelelően állapították-e meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés a felek között létrejött. A Kúria egyetért a jogerős ítéletben e körben kifejtettekkel. Az rPtk.
  1. § alapján a perbeli kölcsönszerződés létrejött, a szerződés tartalmazza a kölcsön összegét (forintban és CHF-ben), az irányadó devizanemet, a futamidőt, az induló kamatot és a törlesztőrészleteket. A peres felek ezeket a feltételeket magukra nézve kötelezőnek fogadták el, amit alátámaszt az a tény is, hogy az alperes a kölcsönt folyósította, a felperesek pedig törlesztési kötelezettségüknek ugyanezen szerződés alapján hónapokig eleget tettek. Az árfolyamkockázat terjedelme, a szerződés ezzel kapcsolatos rendelkezései az alperes vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének tartalma és terjedelme a 6/
  2. PJE és a 2/
  3. PJE határozatok, a hivatkozott irányelv és az EUB ítéletek alapján is a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelensége körében értékelendők. A szerződés érvénytelensége pedig a korábban kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel jelen eljárásban érdemben nem volt vizsgálható. A jogerős ítélet mindezek alapján - a fellebbezés korlátai között a teljes kereseti kérelmet érdemben elbírálta, a felek nyilatkozataiból és a bizonyítékokból okszerű következtetéseket vont le, az eljárt bíróságok a kereset elbíráláshoz szükséges tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek eleget tettek, tehát a felülvizsgálati kérelemben állított eljárási szabálysértéseket nem követték el. A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. [25] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. [24] Budapest,
  3. április 21 . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.