Gfv.30142/2019/5 – Kúria

(4),

1. XLIV. tv.
2. §

(7)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.142/2019/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Udvarhelyi Miklós Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Udvarhelyi Miklós ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Varga István ügyvéd A per tárgya: pályázat eredményének megsemmisítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Pf.26.060/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Orosházi Járásbíróság 6.P.20.104/2018/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 130.000 (százharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az alperes által le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] 2017 augusztusában az alperes nyilvános pályázati felhívást tett közzé Sz Város közigazgatási területén helyi autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerződés keretében történő ellátására. A pályázati kiírás tartalmazta a részletes követelményrendszert, az alkalmassági feltételrendszert, a pályázaton való részvétel feltételeit, valamint a pályázat benyújtásához szükséges információkat. A kiírásra a felperes, [2] valamint a D Zrt. (a továbbiakban: perben nem álló pályázó) nyújtott be pályázatot. A kiírást megelőzően ezt a közszolgáltatási feladatott
4. január 1-jétől a perben nem álló pályázó látta el. Az alperes polgármestere mindkét pályázat kapcsán hiánypótlást rendelt el: a perben nem álló pályázótól annak megjelölését kérte, hogy vállalási ára tartalmazza-e az áfa összegét, figyelemmel arra, hogy a felperes ajánlata 495 Ft/km + áfa, a perben nem álló pályázó ajánlata 589 Ft/km volt. A felperest egy kötelező melléklet csatolására hívta fel. A beérkezett kiegészítéseket követően
5. október 31-én az alperes arról tájékoztatta a pályázókat, hogy első a perben nem álló pályázó, második a felperes lett. Egyúttal megküldte az alperes képviselő testületének erről szóló 720/2017.(X.19.) számú határozatát. A felperes keresetindítását követően,
6. december 29-én az alperes Képviselő-testülete a 824/
7. (XII. 29.) számú határozatával a fenti határozatot módosította és a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította. Az alperes döntött arról is, hogy a közszolgáltatás folyamatossága érdekében
8. január 1-jétől
9. június 30-ig terjedő időszakra a perben nem álló pályázót bízza meg a város közigazgatási területén autóbusszal végzett helyi menetrend szerinti személyszállítási feladatok ellátásával. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló
10. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: személyszállítási törvény) 23-
11. §-ai alapján, hogy az alperes jogsértően bírálta el a felperes pályázatát. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli szolgáltatás nyújtása nem tartozott a közbeszerzési eljárás hatálya alá. Utalt arra is, hogy a pályázati kiírás egyértelműen tartalmazta, hogy az alperes jogosult volt indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. A pályázati kiírásban rögzített lehetőség a felperes előtt ismert volt, így számolnia kellett azzal, hogy az alperes a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja és közvetlenül bízza meg a közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló közlekedési szolgáltatót. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, az alperes azzal, hogy nem értesítette az eredményhirdetés időpontjáról az ajánlattevőket, valamint a hiánypótlási eljárás elrendelésével megsértette a személyszállítási törvény
12. §-ában szabályozott pályázati eljárás szabályait. A fellebbezés indokaira tekintettel kiemelte: a hivatkozott jogszabályi rendelkezés a per megindítására jogosultak körét és a perindítás határidejét szabályozza. Ez alapján a felperes jogosult volt a jelen per megindítására. A másodfokú bíróság megítélése szerint azáltal, hogy az alperes a keresettel támadott pályázati kiírást a keresetlevél benyújtását követően eredménytelenné nyilvánította, a kereset nem vált alaptalanná. A jogszabálysértés tényének megállapítására sor kerülhet abban az esetben is, amennyiben az ítélet meghozatalakor a felperest ért sérelem ténye, vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye már nem állapítható meg. A pályázat eredménytelenné nyilvánítása ugyanis nem teszi a pályázati eljárás során elkövetett jogszabálysértéseket meg nem történté. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a személyszállítási törvény
13. §

(4)bekezdésébe és 24. §

(7)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a pályázat eredményének kihirdetéséről, annak időpontjáról és helyszínéről a pályázati kiírás megfelelő tájékoztatást adott, arról további értesítést az alperesnek nem kellett adnia. Előadta azt is, hogy a pályázati kiírás tartalmazta a hiánypótlás elrendelésének lehetőségét, amely lehetőség alkalmazásával semmilyen pályázati szabályt nem sértett meg az alperes. A felperest tehát nem érte jogsérelem. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kért. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló törvény 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [10] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes eljárása során megsértette-e a személyszállítási törvény 23. §

(4)bekezdésében írtakat. Az alperes felülvizsgálati kérelemben bár megsértett jogszabályhelyként a 24. §

(7)bekezdését is feltüntette, de tartalmilag kizárólag azt állította, hogy a felperest azért nem illette meg a kereset előterjesztésének joga mivel annak egyik feltétele a 23. §

(4)bekezdésében foglaltak megsértése nem történt meg. [11] A személyszállítási törvény 23. §

(4)bekezdése egyebek mellett előírja, hogy a pályázati felhívásban többek között az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés időpontjáról tájékoztatást kell adni. A perbeli [9] pályázati felhívás valóban tartalmazta a hiánypótlási eljárás lefolytatásának lehetőségét, de nem olyan esetre mint a perbeli. Az alperes ugyanis tudta vagy tudnia kellett, hogy az adott szolgáltatás nem áfa köteles, ezt az ajánlattevők is tudták. A perben nem álló pályázó ajánlata, majd későbbi, a hiánypótlásra adott nyilatkozata alapján is rögzíthető, hogy a pályázatában szereplő vállalási ár nettó ár volt, amit az alperes félreértelmezve bruttó árnak tekintett és annak nettó mértékét maga számította ki. A hiánypótlási eljárás lefolytatása e pályázó tekintetében indokolatlan, szükségtelen volt, a pályázati szabályok megsértését jelentette. [12] Az alperes jogszabályt sértett akkor is, amikor a hiánypótlási eljárásra tekintettel a pályázati kiírásban foglaltakhoz képest későbbi eredményhirdetési időpontról a pályázókat nem értesítette, az eredményt velük csak levélben közölte. [13] Mindkét fenti okból helyesen, a jogszabályi rendelkezések megsértése nélkül állapította meg a másodfokú bíróság (e körben az elsőfokú bírósággal egyezően), hogy az alperes megsértette a személyszállítási törvény 23. §-ában rendezett pályázati eljárás szabályait. [14] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontjára felülvizsgálati eljárásban felmerült - ügyvédi megbízási szerződéssel igazolt költségének megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. [16] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. [15] Budapest,
3. február
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő