Gfv.30346/2019/7 – Kúria

(1), 205/A. §

(2), 205/B. §

(1),

(2),

1. §,
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.346/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Vékony Gabriella Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Vékony Gabriella ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az I-II. rendű alperesek képviselője: dr. Tóth Ádám ügyvéd A per tárgya: kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű alperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 67.Pf.638.213/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.P.300.190/2018/12-II. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra 454.800 (négyszázötvennégyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
3. október 10-én a II. rendű alperes a felperes jogelődjével gépjármű vásárlás céljából CHF alapú kölcsönszerződést kötött. Ugyanezen a napon az I. rendű alperes egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban a II. rendű alperesnek a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítéséért készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés II. pontjában meghatározták [2] [3] [4] a havi törlesztőrészletek számát, az egyes törlesztőrészletek összegét, a kölcsön futamidejét, a THM értékét (11,97%) és az éves kamatlábat 11,77%-ban. E körben feltüntették, hogy a kamat változó, első irányadó kamatláb 2,830% . A III. pont többek között azt tartalmazta, hogy az adós aláírásával nyugtázza, hogy a kölcsönszerződés Általános Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: ÁSZF) megismerte, azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tudomásul veszi, hogy azok a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezik. Az adós az ÁSZF minden oldalát aláírta. Az ÁSZF
4. pontja - egyebek mellett - rögzítette, hogy a kölcsönszerződés ügyleti kamata változó, az egyedi feltételekben feltüntetett kamatláb követi a pénzpiaci kamatokban bekövetkező változást és évente két alkalommal kerül újraszámításra, CHF alapú kölcsön esetén a 6 hónapos LIBOR alakulására figyelemmel. Az újraszámítási dátumon az egyedi feltételekben feltüntetett éves kamatláb az irányadó pénzpiaci kamatláb (utoljára megállapított irányadó pénzpiaci kamatláb) és az először megállapított irányadó pénzpiaci kamatláb különbségével megegyező mértékben módosul.. A
5. június 21-én a felperes a szerződést azonnali hatállyal felmondta az alperesek nem teljesítésére hivatkozással. A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
7. §

(1)bekezdése alapján 4.580.760 Ft tőke és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Érvénytelenségi kifogásként hivatkoztak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjára. Előadták azt is, hogy a szerződés és az ÁSZF 7. pontjának együttes értelmezésével nem állapítható meg, hogy a felek a szerződés lényeges feltételének minősülő kamatmérték tekintetében megállapodtak, ezért a szerződés az rPtk. 205. §

(1)bekezdése alapján nem jött létre. Az első- és a másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével 4.548.760 Ft és járulékai egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés a felek között létrejött, az a kamatmérték tekintetében egyértelmű rendelkezést tartalmaz, a szerződés a felek által hivatkozott okokból nem minősül érvénytelennek. A keresetet annak összegszerűsége tekintetében csak részben találta alaposnak, egyes, a felperes által nem igazolt költségek vonatkozásában azt elutasította. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az ÁSZF az rPtk. 205/B. §

(1)bekezdése alapján a szerződés részévé vált. A felperes jogelődje lehetővé tette, hogy annak tartalmát az alperesek megismerhessék, a II. rendű alperes pedig kifejezetten elfogadta, írásban elismerte, hogy azokról a tájékoztatást megkapta, elolvasta és tudomásul vette. AZ ÁSZF-et, amely a kölcsönszerződés melléklete volt a II. rendű alperes alá is írta. A másodfokú bíróság szerint az első irányadó kamatláb az ÁSZF

1. pontjából is megállapíthatóan nem azonos az éves kamatlábbal, amely az ügyleti kamat mértékét mutatja-, hanem az első irányadó kamatláb a kamat változásának az ÁSZF
2. pontja szerinti kiszámításához szükséges változó. Az ÁSZF
3. pontja a szerződés II pontjában feltüntetett éves kamatláb, az aktuális irányadó pénzpiaci kamatláb, és az első irányadó pénzpiaci kamatláb különbségével módosul. Az ÁSZF
4. pontja meghatározza, hogy a szerződéskötéskor megállapított éves kamatláb mértéke mikor és hogyan változik. Mindezek alapján a másodfokú bíróság szerint az rPtk.
5. § feltételei a kamat meghatározása tekintetében is teljesültek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a felperes keresetét teljes egészében elutasító határozat, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasító döntés meghozatalát kérték. [8] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
6. §-ába, 205/A. §

(2)bekezdésébe és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
2. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a kamat mértékének meghatározása, számítása változó kamatozású szerződés esetén olyan lényeges kérdés, amiben a feleknek meg kell állapodniuk, azt jogszabály nem rendezi. Ennek hiányában a szerződés az rPtk.
3. §-ába ütközik. Az ÁSZF
4. pontja nem egyértelmű, az abban használt szakkifejezéseket az eljárt bíróságok tévesen értelmezték. [9] Az alperesek álláspontja szerint az ÁSZF aláírása nem jelenti annak megismerését, egy ilyen írásos nyilatkozat nem fordítja meg az ezzel kapcsolatos bizonyítási terhet. Az rPtk. 205/A. §-a alapján tehát a blanketta szerződésben önmagának annak rögzítése, hogy a fogyasztó elolvasta, akaratával egyezőnek nyilvánította a szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglaltakat, nem jelenti azt, hogy ezek egyedileg megtárgyalt szerződési feltételnek tekintendők, vagyis ennek bizonyítása nem a fogyasztó kötelezettsége. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [7] A Kúria döntése és jogi indokai [11] [12] [13] [14] [15] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
5. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ÁSZF az rPtk. 205/B. §a alapján a szerződés részévé vált-e, e körben az eljárt bíróságok a bizonyítási kötelezettség rPp. 163. §-ában írt előírásainak megfelelően értékelték-e a perbeli bizonyítékokat és indítványokat. A Kúriának vizsgálnia kellett ezt követően azt is, hogy az rPtk. 205. §

(1)bekezdésére figyelemmel a peres felek között a szerződés létrejött-e, az ahhoz feltétlenül szükséges kamat mértékben megállapodtak-e. Az rPtk. 205/B. §

(1)bekezdése alapján általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és azt a másik fél kifejezetten elfogadta. Az eljárt bíróságok az rPp. 163. §

(1)bekezdése alapján helyesen állapították meg, hogy ezt a tényt az erre hivatkozó felperesnek kellett bizonyítani, aki ennek eleget tett azzal, hogy csatolta az alpereseknek azt a szerződéses nyilatkozatát, amely szerint az általános szerződési feltételt megismerték, azt magukra nézve kötelezőnek fogadták el. A felperes nem hivatkozott arra a perben, és az eljárt bíróságok sem vizsgálták azt, hogy általános szerződési feltételek elnevezésüktől eltérően - egyedileg megtárgyalt feltételek lettek volna, ezt a kereseti kérelem elbírálása érdekében nem is kellett vizsgálniuk. Ezért az adott tényállás mellett nem volt jogi jelentősége a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az rPtk. 205/A. §

(2)bekezdése kapcsán kifejtett érvelésnek és az EBH

2. számú határozatban írtaknak. A jogerős ítélet az rPtk. 205/B. §

(2)bekezdésére utalva helyesen állapította meg azt, hogy a perbeli kölcsönszerződésben nem volt olyan rendelkezés, amelyre ez a jogszabályi rendelkezés irányadó lett volna, mivel az nem tartalmazott olyan, a szokásos szerződési gyakorlattól vagy a felek között korábban alkalmazott kikötéstől eltérő rendelkezést, amelyre külön tájékoztatást kellett volna adni. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt rPtk. 205. §

(2)bekezdése alapján azt lehetett, kellett vizsgálni, hogy a felek a lényeges kérdésekben megállapodtak-e. A kamat mértéke, számítási módja az rPtk.

1. §-ára is figyelemmel, ilyen lényeges feltételnek minősül kölcsönszerződés esetén. A Kúria utal arra, hogy a szerződés tartalmazta az induló ügyleti kamat éves százalékban kifejezett értékét, az ÁSZF
2. pontja pedig rögzítette, hogy a kamat mértéke hogyan változik. Az ÁSZF vonatkozó rendelkezése alapján egyértelmű, ahogy arra a perben eljárt bíróságok egyezően, helyesen rámutattak, hogy a szerződés és az ÁSZF rendelkezései szerint a kamat kamatperiódusonként változik, főszabályként, évente kétszer, mégpedig az először megállapított irányadó pénzpiaci kamatláb és az aktuális kamatláb különbözetével, a irányadó kamatláb pedig a 6 hónapos CHF LIBOR. Az az érv, hogy a kamatot a felperes - az alperesek állítása szerint - nem az ÁSZF rendelkezéseknek megfelelően számolta ki nem befolyásolja a jelen felülvizsgálati eljárásban elbírálandó jogkérdést, azt, hogy a szerződés a felek között létrejött, mivel a kamatot, annak kiszámításának módját a szerződés és annak melléklete az ÁSZF egyértelműen rögzítette. [16] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alpereseket az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes - figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)és

(6)bekezdéseire, a felperes jogi képviselője által a felülvizsgálati eljárásban ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - költségének megfizetésére. Az alperesek illeték-feljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján kötelesek - felhívásra - az államnak megfizetni. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. [17] Budapest,
3. április
4. . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibld Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő