← Magyarország

Gfv.30366/2019/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatról rendelkező szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.366/2019/3. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Ádám Sándor ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla, Pf.VI.20.159/2018/10. számú közbenső- és részítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Törvényszék, 4.P.21.067/2016/30. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső és részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az alperes jogelődje, a VB P L Zrt. mint hitelező (a továbbiakban: alperes) a 2007. június 25. napján kötött kölcsön- és opciós szerződéssel személygépkocsi megvásárlásához 6.640.200 forint CHF alapú kölcsönt nyújtott a felperesnek. A szerződés egyedi részében a felperes tudomásul vette, hogy a forintban meghatározott törlesztőrészlet összege és a kamat összege módosul CHF alapú szerződés esetében, ha a szerződés megkötésének napján és a folyósítást megelőző banki értéknapon irányadó HUF/CHF deviza-vételi, illetve deviza-eladási árfolyam eltér egymástól. Tudomásul vette továbbá többek között azt is, hogy a teljes futamidőre kiszámított kamat nem tartalmazza az árfolyamkülönbözetet. A szerződés részévé vált általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 2.18 pontja tartalmazta a „teljes tartozás" fogalmának meghatározását, annak elemeit példálózóan feltüntetve. Az ÁSZF V. fejezete rendelkezett a kölcsön kondícióiról. Az 5.1. pont egyebek mellett tartalmazta, az adós tudomásul veszi, hogy a [5] [6] [7] szerződésben forintban meghatározott törlesztőrészlet összege és a kamat összege módosul az EUR és CHF alapú szerződések esetében,

  1. a)ha a számla kiállításának napján érvényben lévő,
  2. b)ha az esedékesség napján érvényben lévő, vagy
  3. c)ha a tényleges pénzügyi teljesítés napján érvényben lévő, a magyarországi V Zrt. által közzétett hivatalos HUF/EUR vagy HUF/CHF deviza eladási árfolyam eltér a szerződésben feltüntetett referencia árfolyamtól. Az
  4. a)és
  5. b)alpont esetén a hitelező árfolyam-különbözetet számol fel az adósnak az esedékes tőkére és kamatra, aki azt az esedékes törlesztőrészletbe beépítve, azzal együtt és egyidejűleg azonos módon köteles megfizetni, míg a
  6. c)alpontban meghatározott esetben a hitelező jogosult árfolyam-különbözetet felszámolni és azt az adóssal megfizettetni. Az ÁSZF 6.3. pontja árfolyamkockázat címszó alatt rögzítette, hogy nem forintban nyújtott kölcsön esetében az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az adós viseli. A hitelező ugyanitt fenntartotta a jogot arra, hogy az adós részére biztosított árfolyamot, illetve árfolyam feltételeket a pénzpiaci változások figyelembevételével előzetesen írásbeli értesítés mellett egyoldalúan módosítsa, azzal, hogy a megváltozott árfolyam, illetve árfolyam feltételek az értesítést követően kötött szerződésekre alkalmazandóak. Az alperes részéről az ügyletkötésben az autókereskedő alkalmazottja működött közre, akinek tanúkénti meghallgatására az eljárás során sor került (4.P.21.067/2016/25. számú jegyzőkönyv). Az alperes a kölcsönszerződést nem fizetés miatt 2014. szeptember 30-án felmondta. Az alperes a felperessel elszámolt. A felülvizsgáltnak tekintendő elszámolásban az alperes kimutatása szerint a felperes tartozásának összege 2015. április 25-én 5.510.108 forint volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] [9] A felperes módosított keresetében többek között a kölcsönszerződés több okból is fennálló érvénytelenségének megállapítását, és jogkövetkezményként a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítása mellett a még fennálló fizetési kötelezettségének 372.485 Ft-ban történő megállapítását kérte, szemben a banki elszámolásban szereplő összeggel. Érvénytelenségi okként egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az árfolyamkockázat áthárítása tisztességtelen szerződési feltétellel történt, az ÁSZF 6.3. pontjában foglalt kikötés átláthatatlan, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 209. §

(1)bekezdése és 290/A. §
(2)bekezdése alapján semmis. Az alperes érdemi ellenkérelmében - a felülvizsgálattal érintett körben - a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított keresetnek helyt adva a kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy az induló ügyleti kamat mértékét 6,24%-ban határozta meg. Megállapította továbbá a szerződés részleges (
  1. pontját érintő) érvénytelenségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [11] Az árfolyamkockázat áthárításának tisztességtelenségére alapított keresetet nem találta alaposnak. Nem fogadta el a felperes hivatkozását, miszerint nem kapott tájékoztatást a kölcsön devizában történő nyilvántartásáról, az árfolyamváltozás lehetőségéből fakadó valós kockázatokról, így azt mérlegelni nem tudta. Kifejtette, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kellett az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre, a tájékoztatás azonban nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. Értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés egyedi része kifejezésre juttatta, miszerint a szerződés deviza alapú, illetve hogy a teljes futamidőre kiszámított kamat nem tartalmaz árfolyamkülönbözetet. Ezek mellett az elsőfokú bíróság az ÁSZF 5.3., 5.
  2. és 6.
  3. pontjait értékelte úgy, hogy ezek összevetéséből, illetve e kikötések és az egyedi szerződés kapcsolatából egyértelműen ki kellett tűnnie a felperes számára, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat fennáll, a kedvezőtlen irányú változás kockázata őt terheli, és mindez megnövelheti az általa az alperesnek teljesítendő ellenszolgáltatás összegét. Az ügyletkötésben részt vett tanú vallomását úgy értékelte, hogy nem adhatott olyan tájékoztatást, hogy a kölcsönszerződés forint alapú lenne. Kiemelte az elsőfokú bíróság az ÁSZF 6.
  4. pontját, melyből álláspontja szerint egyértelműen, világosan és érthetően kitűnik, hogy az árfolyamkockázatból eredő kockázatot kizárólag az adós viseli. Ez a tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy a felperes a kockázat ismeretében a gazdasági következményeket, a fizetési teher növekedésének kockázatát megértve döntsön a szerződés megkötéséről. A szerződésbe foglalt rendelkezések az árfolyamváltozásra vonatkozóan mind nyelvtani, mind tartalmi szempontból érthetőek voltak, így az a 2/
  5. Polgári jogegységi határozatban foglaltaknak és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C51/
  6. számú ítéletében kifejtetteknek is megfeleltek. [12] A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla közbenső és részítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatta, és közbenső ítéleti rendelkezésével megállapította, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége okán érvénytelen. Rendelkezett továbbá - többek között - a kölcsönszerződésnek a kamat éves, százalékban kifejezett mértéke feltüntetésének hiányából eredő érvénytelensége miatti érvényessé nyilvánítás mellőzéséről és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása és az elszámolás körében az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasításáról. [13] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben kiegészítette, illetve helyesbítette, és az így megállapított tényállás alapján a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésben, az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenség miatti érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti részében jogalapját tekintve - a felperes fellebbezését alaposnak találta. [14] A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet tényállásából azt a megállapítást, hogy az ügyletkötő az árfolyamkockázat körében tájékoztatást adott. Ehelyett azt állapította meg, hogy a felperes az ügyletkötés során bizonyítottan az ügylet veszélyeiről, kockázatairól nem kapott szóban tájékoztatást. [15] Az egyedi szerződés és az ÁSZF rendelkezéseit vizsgálva az ítélőtábla utalt a Kúria 6/
  7. és 2/
  8. Polgári jogegységi határozataiban és az EUB C-51/
  9. számú ítéletében foglaltakra és kifejtette, az egyedi szerződés a törlesztőrészlet összegének módosulását kizárólag a szerződéskötés és a folyósítás közötti időszakban bekövetkezett árfolyamváltozással hozza összefüggésbe, és a kiszámított kamatra vonatkozóan nyújtja azt (a kamat fogalmából egyébként is következő, ezért tájékoztató értékében kérdéses) információt, hogy a kamat árfolyam-különbözetet nem tartalmaz. Az egyedi szerződésben a kölcsön devizanemének meghatározása mellett ennél több, az árfolyamkockázatot érintő adat nem található. Az ÁSZF sem hordoz az árfolyamkockázat valós jellemzőit tükröző információkat. A teljes tartozás összetevőit egyébként igen részletesen taglaló 2.
  10. pontnak az árfolyamváltozás következményeiről való hallgatása megtévesztő lehet, és a deviza alapúságnak a tartozásra gyakorolt lehetséges hatása nem válik egyértelművé az 5.1 pont alapján sem. Az utóbbi feltételben nem világos, hogy a számla kiállításának napján mit kell érteni, és nincs információ arról sem, hogy a megjelölt eltérések miként hatnak a törlesztőrészletre, az árfolyamkülönbözetet a hitelező miként számítja. A 6.3 pont utolsó mondata pedig kifejezetten azt a látszatot kelti, hogy az árfolyamváltozás érvényesüléséhez külön megállapodás szükséges, a már megkötött szerződés keretei között az nem következik be. Az ÁSZF további pontjai az árfolyamváltozásról és annak kihatásairól semmilyen információt nem nyújtanak. [16] A fenti feltételek sem egyenként, sem összességükben nem nyújtanak elegendő információt ahhoz, hogy az átlagos fogyasztó képes legyen értékelni a nemzeti fizetőeszköz leértékelődésének a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeit. A tájékoztatás nem terjed ki világosan és egyértelműen arra, hogy az árfolyamváltozásnak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A szerződés rendelkezéseinek elégtelenségét a szerződéskötést megelőző szóbeli tájékoztatás sem küszöbölte ki. A fentiekre tekintettel a szerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezése az rPtk. 209.§
(1)bekezdésére tekintettel tisztességtelen, ami a 209/A.§
(2)bekezdés, és a 239.§
(2)bekezdés alapján a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezi. [17] Az ítélőtábla rögzítette, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 253. §
(4)bekezdése szerint a jogkövetkezmények alkalmazására és az elszámolásra nézve folytatódó eljárásban az érvénytelenségi okok miatt keletkezett érdeksérelmeket együttesen szükséges vizsgálni és rendezni, ezért az elsőfokú bíróságot a jogkövetkezmények alkalmazása és az elszámolás tekintetében - a Hpt. 213.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség jogkövetkezményeire is kiterjedően - az eljárás folytatására utasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős közbenső és részítélet közbenső ítéleti rendelkezése ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését és az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége miatt a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős határozat az rPtk. 205. §
(3)bekezdését, 209. §
(1)bekezdését, 209/A. §
(2)bekezdését és 239. §
(2)bekezdését sérti. [19] Hangsúlyozta, a jogerős közbenső és részítéletben is felhívott jogegységi határozatok értelmében a tájékoztatásnak nem kellett kiterjednie forinthitelek és deviza alapú hitelek kockázatának összehasonlítására, illetőleg arra sem, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az adós mire tekintettel vállalja. A megfelelő tájékoztatás esetén a döntést a fogyasztónak kellett meghoznia. A fogyasztótól, így a felperestől is elvárható volt, hogy a szerződés megkötését megelőzően az annak részét képező ÁSZF-et is alaposan elolvassa és megfelelően értelmezze. Ennek elmulasztására a felperes az rPtk. 4. §
(4)bekezdése alapján alappal nem hivatkozhat. [20] Alperes véleménye szerint az egyedi szerződés és az ÁSZF 2.18., 5.
  1. és 6.3 pontjai, valamint a szóban kapott tájékoztatás alapján az átlagosan tájékozott fogyasztónak fel kellett ismernie az ügylet árfolyamkockázatát. Ezeket a pontokat az ítélőtábla tévesen értékelte, illetve értelmezte. Az ÁSZF kifejezetten tartalmazza a kockázat szót. Az átlagosan tájékozott fogyasztónak tudnia kell, hogy a kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége. Tájékoztatást kapott arról, hogy mi az az árfolyamváltozás, azt annak felmerülésekor kizárólag ő viseli, és hogy annak mi a hatása a törlesztőrészletre, vagyis hogy az árfolyam változása miatt őt pénzügyi veszteség érheti, ami nem más, mint hogy a fizetési kötelezettsége emelkedik. Ezáltal az alperes az rPtk.
  2. §
(3)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének teljes mértékben eleget tett. A perbeli kölcsönszerződés érvénytelensége mindezek miatt nem állapítható meg. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős közbenső és részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott közbenső ítéleti rendelkezését - annak megállapítását, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége okán érvénytelen az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek. [23] A Kúria előrebocsátja, az alperes eljárási szabálysértésre felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott, az rPp. 206. §
(1)bekezdését mint megsértett jogszabályhelyet nem tüntette fel. Ez figyelemmel az rPp. 272. §
(2)bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II.15.) PK véleményben (a továbbiakban: PK vélemény) írtakra a tanúvallomásban foglaltak újra értékelését kizárta. A Kúria azonban utal arra, hogy a tanú a felperesnek konkrétan nyújtott tájékoztatásra nem emlékezett. [24] A Kúriának a fent kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli kölcsönszerződés egyedi részében és a felülvizsgálati kérelemben felhívott ÁSZF rendelkezésekben adott tájékoztatás tartalmilag megfelelő volt-e, és erre tekintettel a per tárgyát képező kölcsönszerződés érvényes-e. [25] A perben nem volt vitatott, hogy a gépjármű vásárlása céljából kölcsönt felvevő természetes személy felperes az rPtk.
  2. § d) pontja alapján fogyasztónak minősül. Az eljárt bíróságok a 6/
  3. PJE határozat
  4. pontjában, illetve a 2/
  5. PJE határozat
  6. pontjában írtaknak megfelelően helytállóan a tájékoztatás tisztességtelenségét, ezen belül annak világos és átlátható jellegét vizsgálták, mivel a tájékoztatási kötelezettség megsértéséhez (nem vagy nem a jogszabályoknak megfelelő teljesítéséhez) sem az rPtk., sem az rHpt.
  7. §-a nem fűzi a semmiség jogkövetkezményét. [26] A Kúria az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás megítélése tekintetben egyetértett az ítélőtábla jogi álláspontjával. A perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa nyújtott tájékoztatás tisztességes volt (2/
  8. PJE
  9. pont, indokolás). [27] Az alperes az eljárás során e körben arra hivatkozott, hogy az egyedi szerződés és az ÁSZF 2.18., 5.
  10. és 6.3 pontjai megfelelnek a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a nyújtott, az [2], [4] és [5] pontokban részletezett információk alapján a felperes számára az egyértelmű kellett, hogy legyen, miszerint deviza alapú szerződést kötött, az árfolyam változhat és az kihat a törlesztő részletek összegére, aminek a hatásait ő viseli. A hivatkozott rendelkezések azonban nem hívták fel a felperes fogyasztó figyelmét az azzal járó kockázatokra, arra, hogy akár a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami az általa fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, őt gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja. A kockázat szó ÁSZF-ben történő szerepeltetése erre önmagában nem volt alkalmas. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a felek között információs egyensúlyhiány áll fenn. Éppen ezért nem megfelelő az olyan tájékoztatás, ami csak azt tartalmazza, hogy a törlesztőrészlet és a kamat összege módosul, ha az 5.
  11. pontban meghatározott időpontokban a „szerződésben feltüntetett referencia árfolyamtól" a megadott bank hivatalos deviza eladási árfolyama eltér, és az átlagos fogyasztó tájékozottságára bízza a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint azt, hogy tisztában legyen azzal, miszerint a kikötött devizanem forinthoz viszonyított árfolyama a forint gyengülése, illetve erősödése esetén milyen irányba változhat, és ez rá nézve milyen gazdasági következményekkel jár, illetve járhat. [28] A Kúria rámutat továbbá arra, önmagában nem kifogásolható, ha a kockázat feltárása nem külön nyilatkozatban, hanem a szerződésben történik, ha kellő idő áll rendelkezésre annak áttanulmányozására, de éppen az érthetőség és átláthatóság érdekében ez esetben elvárás, hogy arra figyelem felhívóan kerüljön sor. A Kúria gyakorlata szerint nem világos és nem érthető a devizaalapú pénzügyi lízingszerződés (kölcsönszerződés) általános szerződési feltételeinek a fogyasztó lízingbevevő (adós) fizetési kötelezettségét szabályozó kikötése, ha az árfolyamkockázat viselése - az árfolyamkockázat mibenlétére, a fogyasztó fizetési kötelezettségeire gyakorolt hatására, kockázatviselése mértékére vonatkozó, a fogyasztó részére nyújtott kifejezett tájékoztatás hiányában csak kikövetkeztethető az általános szerződési feltételek több, különböző helyen, nem áttekinthető szerkezetben szereplő rendelkezéseinek egybevetése és együttes értelmezése alapján (BH
  13. III.). Jelen ügyben is az árfolyamkockázattal kapcsolatos információk több helyen (5.
  14. pont és 6.
  15. pontban, különböző címek alatt: A kölcsön kondíciói - a kölcsön devizaneme és a kölcsön és járulékainak megfizetése - árfolyamkockázat) találhatók, ami abban az esetben is lerontaná az átláthatóságot, ha tartalmukban megfelelőek lennének. A felülvizsgálati kérelemben nevesített, a teljes tartozást meghatározó 2.18 pont az árfolyamkockázattal kapcsolatos információt nem tartalmaz (éppen ezt tekintette az ítélőtábla olyannak, ami adott esetben megtévesztő is lehet). [29] A Kúria egyetértett a jogerős határozatban írtakkal abban, hogy a tájékoztatás tartalmában sem volt megfelelő, a korábban kifejtettek szerint. A világos és érthető megfogalmazás követelménynek sérelme már abból is kitűnik, hogy az ÁSZF 6.
  16. pontját az alperes és a másodfokú bíróság nyelvtanilag is eltérően értelmezte, így az az általánosan tájékozott fogyasztó számára sem jelenthetett tartalmilag egyértelmű tájékoztatást, ami alapján megalapozott döntést hozhatott. [30] A Kúria utal arra is, a fogyasztótól valóban elvárható, hogy az általa kötendő szerződést előzetesen áttanulmányozza, a számára esetlegesen nem világos rendelkezésekről tájékozódjon, és ezen elvárás elmulasztásának következményét nem háríthatja át a szerződő partnerére. Ez azonban nem mentesíti a fogyasztóval szerződő felet azon kötelezettsége alól, hogy a szerződésben megfelelő tájékoztatást nyújtson. Az nem róható a fogyasztó felperes terhére, hogy az egyébként nem világos, nem átlátható rendelkezésekre nem kérdezett rá, nem kísérelte meg tisztázni azok helyes értelmét, illetve azt adott esetben azt el sem olvasta. Az alperes hivatkozása csak abban az esetben lett volna helytálló, ha a szerződésbe foglalt tájékoztatás megfelelő lett volna. [31] A Kúria a fentiekre tekintettel - egyezően az ítélőtáblával - úgy ítélte meg, hogy az alperes által nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a 2/
  17. PJE határozat
  18. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlata által kimunkált követelményeknek (pl. a C-51/
  19. sz. ügyben hozott ítéletben kifejtetteknek), ezért az tisztességtelen volt. [32] Az alperes megsértett jogszabályhelyként hivatkozott az rPtk.
  20. §
(2)bekezdésére is, azonban az rPp.
  1. §-ában, és az azt értelmező PK véleményben írt tartalmi követelményekkel szemben a jogszabálysértés körülírását a kérelem nem tartalmazza, így ezt a hivatkozást a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. Megjegyzi azonban, a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot - a kedvezőbb kamatmérték ellenében korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, így annak megdőlése esetén az érvénytelen rész nélkül a szerződés nem teljesíthető, ami az rPtk. felhívott rendelkezése alapján a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi. [33] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős közbenső és részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését az rPp.
  2. §
(3)bekezdése alapján hozott közbenső ítélettel az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, azonban a felperesnek költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a Kúriának határoznia nem kellett. [35] A közbenső ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.