A határozat elvi tartalma: Az adóst tulajdonosként megillető jogvédelem köre a megszűnt tisztségű felszámolóbiztossal szemben. 1959. IV. Tv. 479. §
(2), 1991. XLIX. Tv. 27/A. §
(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.VII.21.481/2017/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Bajnok István bíró A felperes: A felperes képviselője: A.A. Szolgáltató Zrt. felszámoló Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Kovács Gergely ügyvéd A per tárgya: ingó kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 13.Gf.40.034/2016/6/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: émi Járásbíróság 9.P.20.882/2016/8/I. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperest 1.575.000 (egymillió-ötszázhetvenötezer) forint pénztári eszköz kiadására kötelező jogerős ítéleti rendelkezés elleni részében hivatalból elutasítja. A jogerős ítéletnek az alperest a felszámolás során keletkezett árbevétellel való elszámolásra kötelező rendelkezését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet ebben a körben megváltoztatja és az árbevétellel való elszámolásra irányuló kereseti kérelmet elutasítja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül - lelet kiállításának terhe mellett - rójon le 85.800 (nyolcvanötezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 1 2 3 4 5 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes
- december 19-i hatállyal felszámolás alá került, a bíróság felszámolóként az A.A. Szolgáltató Zrt.-t jelölte ki. Az alperes a felszámoló szervezet megbízása alapján
- december 19-től a megbízatása visszavonásáig,
- március 8-ig látta el a felszámolóbiztosi feladatokat a felperes elleni felszámolási eljárásban. Az új felszámolóbiztos, dr. felszámoló biztos a
- március 11-én kelt levelében eredménytelenül szólította fel az alperest a felperes iratainak, valamint a
- március 7-i zárómérlegben kimutatott 1.575.000 Ft pénzeszközének átadására a felszámoló központi ügyintézési helyén. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes a
- május 9-én benyújtott keresetében a felperes iratai, továbbá 1.575.000 Ft összegű pénztári pénzeszköze átadására és a felszámolás alatt keletkezett árbevétellel való elszámolásra kérte az alperes kötelezését, elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 5:
- §-a, 5:
- §
(1)bekezdése alapján a felperes tulajdonjogára hivatkozással, másodlagosan a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 479. §
(2)bekezdése, illetve az új Ptk. 6:
- §-a szerint az alperessel létrejött megbízási jogviszony alapján. Az alperes érdemi ellenkérelem előterjesztése nélkül arra hivatkozott a keresettel szemben, hogy az iratok átadását felajánlotta az általa megjelölt veszprémi címen, illetve hogy kijelölésének visszavonása indokolás nélkül történt, felszámolóbiztosként díjazás illeti meg. Az első- és másodfokú bíróság határozata 6 7 8 9 10 11 12 13 Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes iratait, illetve 1.575.000 Ft pénztári eszközét 15 napon belül adja át a felperes részére a felperes felszámolójának székhelyén; kötelezte továbbá az alperest e határidőn belül a felszámolás alatt keletkezett árbevétellel történő elszámolásra. A határozat indokolása szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §
(1)és
(3)bekezdése szerint a felszámolóbiztosi feladatok ellátására az alperes és a felperes felszámolójaként kijelölt A.A. Zrt. között létrejött, a kinevezés visszavonásával megszűnt jogviszony alapján az alperes a régi Ptk. 479. §
(2)bekezdése szerint köteles az adós iratainak, valamint a vagyonaként kimutatott pénzeszköznek az átadására, tartozik továbbá elszámolni a felszámolás alatt keletkezett árbevétellel. Nem fogadta el az elsőfokú bíróság az alperes álláspontját a kötelezett lakóhelyétől eltérő címben megjelölt teljesítési hellyel kapcsolatban, sem pedig a felszámolóbiztosi díj beszámítását illetően. Rámutatott, hogy az alperes a megbízási díj érvényesítésére nem a felperessel, hanem az őt megbízó felszámoló társasággal szemben jogosult. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú határozat indokaival. Egyedül azt emelte ki, hogy a Cstv. 34. §
(2)bekezdése szerint a felszámoló az adós törvényes képviselőjeként jogosult érvényesíteni a felperes igényeit, megalapozott az alperes kötelezése a felperes tulajdonát képező iratok és készpénz kiadására. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet jogszabálysértő jellege körében arra hivatkozott, hogy az ügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták a felperes kereshetőségi jogát, igényérvényesítési jogosultságát az alperessel szemben. Álláspontja szerint a felperest nem illette meg kereshetőségi jog. Előadta, hogy a Ptk. 478. §
(1)és
(4)bekezdése alapján részére a szerződés megszűnésekor megbízási díj járt, amelynek kielégítését veszélyezteti a pénztári pénzeszköz átadása. Bejelentette, hogy elmaradt díjigénye miatt
- évben peres eljárást kezdeményezett a felszámolóval szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt.
- szeptember 7-én kelt iratában azzal egészítette ki felülvizsgálati kérelmét, hogy a Cstv.
- §
(3)bekezdése alapján a felszámoló szervezet tartozik felelősséggel az adós felé a felszámolási vagyon, így a kereset tárgyává tett pénztári eszköz megtérítéséért. 14 15 16 17 18 19 20 21 A felperes felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítására, másodlagosan a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria előrebocsátja, hogy az 1/
- (II. 15.) PK vélemény iránymutatása alapján a jogerős ítélet több rendelkezését támadó felülvizsgálati kérelem miatt külön-külön, az egyes elkülöníthető kereseti kérelmek szerint kellett vizsgálni a felülvizsgálati kérelem befogadhatósát, az esetleg fennálló felülvizsgálati korlátokat. A Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott - hárommillió forintban megvont - értékhatárkorlát miatt jelen ügyben nem volt helye felülvizsgálatnak az alperest 1.575.000 Ft pénztári eszköz kiadására kötelező jogerős ítéleti rendelkezéssel szemben. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet ebben a részében a Pp. 273. §
(2)bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem fennmaradó részét bírálta el érdemben, amely a meg nem határozható felülvizsgálati érték miatt nem esett felülvizsgálati korlát hatálya alá. A Kúria a jogerős ítéletet az alperest az iratok kiadására, valamint az árbevétellel történő elszámolásra kötelező rendelkezések tekintetében a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alperes által megjelölt ok miatt - az alábbiakra tekintettel - részben jogszabálysértőnek találta. A felszámolás alatt álló felperes a tulajdonát képező iratok kiadása iránt - keresetének elsődlegesen megjelölt jogcíme szerint - megalapozottan lépett fel az iratokat jogalap nélkül birtokában tartó alperessel szemben. A tulajdonjog védelmére alapított kereset tekintetében tulajdonosként megillette a felperest a kereset szerint kért jogvédelem az alperessel szemben. Megalapozott volt a felülvizsgálati kérelem hivatkozása a felperes kereshetőségi jogának hiányára az árbevétellel való elszámolás körében. Az alperest felszámolóbiztosként kifejtett eljárása alapján a megbízási jogviszony keretében terhelte elszámolási kötelezettség a rábízott felszámolási vagyonnal, így a felszámolás alatt elért eredménnyel [Cstv. 4. §
(1)bekezdés, 27/A. §
(3)bekezdés, régi Ptk. 479. §
(2)bekezdés]. Az alperes a felszámolás alatt elért árbevétellel a létrejött kötelmi jogviszony keretei között az őt megbízó felszámoló felé tartozik elszámolással. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben - a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a felszámolás során keletkezett árbevétellel való elszámolásra kötelező részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet ebben e körben megváltoztatva az árbevétellel való elszámolásra irányuló kereseti kérelmet elutasította. A jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján egyebekben hatályában fenntartotta, azaz a felperes iratainak kiadására kötelező részében, valamint a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében, az alperes pervesztességének megfelelő arányú kötelezése miatt. 22 23 24 Záró rész A felülvizsgálati eljárásban felmerült költség körében a Kúria elsőként a hiányzó felülvizsgálati eljárási illetékről rendelkezett. A több ítéleti rendelkezését támadó és külön vizsgált felülvizsgálati kérelem tekintetében az alperest kérelmenként külön terhelte a felülvizsgálati illeték lerovásának kötelezettsége, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdése és 40. §
(1)bekezdése szerint, kötelezettségének azonban csupán részben, 70.000 Ft lerovásával tett eleget. A Kúria ezért az Itv. 74. §
(2)bekezdése alapján lelet kiállításának terhe mellett kötelezte az alperest a hiányzó felülvizsgálati eljárási illeték lerovására, ami egyrészt a felülvizsgálati kérelem hivatalból elutasított része tekintetében az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerint számított, de az Itv. 58.
(1)bekezdés f) pontjának megfelelő alkalmazásával 10%-ra mérsékelt 15.800 Ft illetékből, másrészt az érdemben elbírált körben az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerint meghatározott további 70.000 Ft illetékösszegből állt. Az érdemben elbírált felülvizsgálati kérelem részben eredményes volt, ezért a felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségéből az idetartozó felülvizsgálati eljárási illeték fele összegének megfizetésére. A felek a felülvizsgálati eljárásban ezt meghaladóan felmerült költségeiket maguk viselik. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: