A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárásban olyan jogszabálysértés nem vizsgálható, amire a felek a megelőző eljárásokban nem hivatkoztak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.21.908/2017/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Schmidt Richárd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Schmidt Richárd ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Havasi Gábor ügyvéd A per tárgya: vételár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 5.Gf.41.016/2017/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Járásbíróság 8.G.40.092/2015/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 390.860 (háromszázkilencvenezer-nyolcszázhatvan) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - 1.385.100 (egymillió-háromszáznyolcvanötezer-száz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- május 15-én az alperes 88 hordó (összesen: 23.320 kg) fehérszőlőlé-koncentrátumot rendelt a felperestől.
- május 23án az alperes fuvarozója az árut műanyag tetővel lezárt fémhordókba helyezett aszeptikus zsákokban szállította el a felperes székhelyéről. Az árut az alperes T üdítőital gyártására használta fel.
- május 31-én az alperes jelezte a felperesnek, hogy az áruban kiválás jelentkezett. A felperes erre úgy nyilatkozott, hogy a kiválás visszamaradt borkősav lehet, ami szűréssel eltávolítható. Az alperes a felperes által az áru vételáráról kiállított
- június 23-i esedékességű 46.173,6 euró összegű számla megfizetését az áru minőségi hibájára hivatkozással megtagadta. Az alperes a késztermékben is jelentkező kiválás miatt reklamációkat kapott, [3] ezért a Budapesti C Kutató Állomásának vizsgálatra mintát küldött a szőlőlé sűrítményből és az üdítőitalból. A vizsgálat eredménye szerint mind az alapanyagban, mind a késztermékben fehérje, vagy fehérje-poliszacharid kiválás volt tapasztalható.
- július 22-én kelt levelében a felperes vitatta, hogy a termékben fehérje lenne, mivel a gyártási folyamat során a fehérjét betonittal kötik meg. Az alperes az áru kicserélését kérte a felperestől, aki ezt a megküldött számla előzetes kifizetéséhez kötötte. A peres felek ezt követő egyeztetései a termék minőségi hibájáról, a vételárról nem vezettek eredményre. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében 46.173,6 euró és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Bécsi Vételi Egyezmény
- és
- cikkei alapján. Állította, az áru a teljesítéskor megfelelt a megrendelésnek és a kísérő okmányok által tanúsított minőségnek, ezt követően a felperesnek nem volt ráhatása a nyersanyag alperes általi feldolgozására. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperes keresetével egyező összegű beszámítási kifogást is előterjesztett, arra hivatkozással, hogy a felperes hibás teljesítésével összefüggésben 58.675 euró kára keletkezett. Az alperes szerint a felperes a hibás termék eladásával, hibás tájékoztatás adásával és a hibás termék kicserélésének ígéretével okozta a kárt. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével 46.173,6 euró és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint az alperes a beszámítási kifogás vonatkozásában nem tudta bizonyítani, hogy a sűrítmény fehérje tartalma a szállítást megelőzően, vagy a mintavételt követően keletkezett-e, ezért a kereseti kérelemben megjelölt összegű tartozás megfizetésére kötelezte az alperest a Bécsi Vételi Egyezmény
- cikke és
- cikke alapján. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az alperes érdemi védekezése arra irányult, hogy a felperes fehérjementes, illetve korlátozott fehérje tartalmú termék szolgáltatására vállalt kötelezettséget, illetve a felperes tudott arról, hogy az alperes milyen célra, milyen termék előállításához használja fel az alapanyagot, ezért az nem tartalmazhatott volna fehérjét. A másodfokú bíróság megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok mindezt nem támasztották alá. A beszámítási kifogás vonatkozásában az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, arra vonatkozóan, hogy a felperes által átadott alapanyag a teljesítéskor meg nem engedett mennyiségű, vagy minőségű fehérjét tartalmazott. A perben kirendelt szakértő véleménye ezt nem támasztotta alá, a szerződésszegés tényét az alperes nem tudta bizonyítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelték a bizonyítékokat és a bizonyítási teher nem megfelelő alkalmazásával hozták meg döntésüket. Ez utóbbi vonatkozásában hivatkozott a termékfelelősségről szóló
- évi X. törvényre is, amelynek - az alperes által konkrétan meg nem jelölt - rendelkezései szerint a felperesnek kellett volna bizonyítani, hogy a termék megfelelő volt és rendelkezett a jogszabály szerint jellemzőkkel. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok helytelenül értelmezték a perben kirendelt szakértő véleményét, mivel a szakértő azt állapította meg, hogy van olyan technológia, amellyel megszüntethető, illetve lecsökkenthető a szőlősűrítmény fehérjetartalma. A felperes technológiája ilyen lehet, mivel azonnal visszautasította az alperesnek a fehérjetartalomra vonatkozó kifogását. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt a termékfelelősségről szóló törvény bizonyítási teherre vonatkozó, konkrétan meg nem jelölt rendelkezésének, valamint az rPp.
- §ának megsértésére hivatkozott. [12] A Kúria a termékfelelősségről szóló törvény megsértésével kapcsolatos jogszabálysértést a felülvizsgálati eljárásban több okból sem vizsgálhatta érdemben. Egyrészt azért nem, mert az alperes a perben erre az első- és másodfokú eljárásban nem hivatkozott, olyan jogszabálysértés pedig a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, amely a megelőző eljárás tárgya nem volt (EBH
- 653.). Másrészt az alperes nem jelölte meg, hogy a hivatkozott törvény mely konkrét rendelkezését sérti a jogerős ítélet (a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont). A Kúria csak megjegyzi, hogy a vonatkozásában sem tett előadást az alperes, hogy a hivatkozott törvény a felek jogviszonyában irányadó-e. [13] Az alperes azt is állította, hogy a jogerős ítélet sérti az rPp.
- §
(1)bekezdésében írtakat. E § rendelkezése szerint a bíróságoknak a bizonyítékokat a maguk összességében kell vizsgálniuk és a jogvita meggyőződésük szerint elbírálni. [14] A perben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem kirívóan okszerűtlenül értékelték, amikor azt rögzítették, hogy a felperes céggel az alperes nem közölte a termék megrendelésekor vagy azt megelőzően, miszerint kizárólag fehérjementes termékre van szüksége, erre a megállapításra a megrendelésből, illetve a felperes ügyvezetőjének nyilatkozatából okszerűen jutottak. Önmagában az, hogy a felperes kész volt az alperes szempontjából nem megfelelő terméket kicserélni, nem jelenti a fentiek cáfolatát. [15] A perben eljárt bíróságok az rPp. 206. §
(1)bekezdése szerint mérlegelve, egyezően úgy ítélték meg, hogy a Budapesti C Kutató Állomásán készített vizsgálat a per eldöntése során nem volt figyelembe vehető, mivel maga a vizsgálatot végző szakértő nyilatkozott úgy, hogy a minta vétele szabálytalan volt. Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fehérje mikor került a mintába. A perben beszerzett aggálytalan szakvéleményében a NÉBIH pedig akként nyilatkozott, hogy nem ismert olyan szakértői módszer, amely alapján az idő múlására tekintettel tisztázni lehetne, hogy a fehérje tartalom mikor került a sűrítménybe. Az alperesnek tehát a perben nem sikerült bizonyítania, hogy a felperes termékében fehérje volt. [16] Az alperes arra csak a másodfokú tárgyaláson hivatkozott, miszerint abból a tényből, hogy aszeptikus eljárással készült terméket rendelt a felperestől, az következik, fehérjementes terméket rendelt. Nem vitásan az aszeptikus kifejezés az elsőfokú eljárásban is megemlítésre került, de az alperes ezzel összefüggésben olyan előadást nem tett, amelyből a másodfokú eljárásban előadottak következtek volna. Így a másodfokú bíróság az rPp. 235. §-ában foglaltakat meg nem sértve foglalt e körben állást. Az alperes ezen jogszabályhely megsértésére a felülvizsgálati kérelemében egyébként nem hivatkozott. A [15] bekezdésben kifejtettekből következően ezen állított ténynek egyébként sem volt ügydöntő jelentősége. [17] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdéseire felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [19] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- április
- Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő