A határozat elvi tartalma: Az ajánlóívek leadásával kapcsolatos felelősség objektív. A határidő elmulasztása bírságot von maga után. KÚRIA Kvk.II.37.294/2014/2.szám A Kúria a által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság
- március
- napján meghozott 504/
- számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti helybenhagyja. Választási Bizottság 504/
- számú határozatát Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Pest Megye
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB)
- március
- napján kelt 29/
- számú határozatában 4.567.500 forint bírság megfizetésére kötelezte a kérelmezőt, mert az 90 darab ajánló ívet a bejelentésre rendelkezésre álló határidőben nem adott át. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 504/
- számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Utalt a jelölő szervezet objektív felelősségére, a kimentési lehetőség és mérlegelés hiányára. A NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta, hogy a nevében eljáró képviselő
- március
- napján, röviddel a benyújtási határidő lejártát megelőzően értesítette az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Iroda munkatársát, hogy súlyos rosszulléte miatt az ajánló íveket nem tudja határidőben benyújtani. A késedelem indokáról a jelölt az ívek leadásakor részletesen is tájékoztatta a Választási Irodát. A kérelmező felhívta a Választási eljárásról szóló
- XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve)
- § e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvét, és arra hivatkozott, hogy ez az alapelv azt a célt szolgálja, hogy az egyes eljárási szabályokat a választási szervek azokkal összhangban értelmezzék és alkalmazzák. Kiemelte a kérelmező, hogy objektív felelősségről a Ve. nem tesz említést, így a Nemzeti Választási Bizottság határozata sérti a Ve.
- §
(1)bekezdés e) pontjában foglaltakat. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria a Ve-ben meghatározott egyes határidőket jogvesztőnek tekinti, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség. A Ve. 124.§
(2)bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele. A Kúria szerint az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálatára nincs lehetőség. A felelősség objektív jellegét nem a törvény szóhasználata, hanem a szabályozás tartalma dönti el. A Ve. fent hivatkozott szabálya következményként köti a bírságot a mulasztáshoz, és olyan szabályozást nem tartalmaz, amely egyéni körülmény vizsgálatára hatalmazza fel a választási szerveket. Ezt a lehetőséget a kérelmező által felhívott Ve. 2. §
(1)bekezdés e) pontjának alapelve sem teremti meg, mivel az alapelv önmagában konkrét eljárási szabályt és jogintézményt nem pótol. A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§
(5)bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. A Kúria az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5.§
(2)bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére, melynek mértékét az Itv. 43.§
(7)bekezdése alapján állapította meg. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§
(5)bekezdése kizárja. Budapest,
- március
- Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő