← Magyarország

Kvk.37295/2014/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A választási ügyben előterjesztett fellebbezésben részletesen meg kell jelölnie a határozat jogsértéseit, az általános jellegű hivatkozások a törvényi követelményeknek nem tesznek eleget. KÚRIA Kvk.III.37.295/2014/2.szám A Kúria az által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti választási Bizottság

  1. március
  2. napján meghozott 646/
  3. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi v é g z é s t A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 646/
  4. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra fizessen meg az államnak 10.000 /tízezer/ forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A
  5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 32/
  6. (III.6.) számú határozatával bírság megfizetésére kötelezte a kérelmezőt, mert az ajánlóíveket határidőig nem adta le. A kérelmező fellebbezését követően eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB)
  7. március
  8. napján kelt 646/
  9. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló
  10. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224.§

(3)bekezdés a) pontjára alapozottan utalva arra, hogy a fellebbezés nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését. Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, mely a határozat megváltoztatását és a bírság törlését kérte. Eljárási jogszabálysértésként jelölte meg a választási bizottság elnöke aláírásának és a választási bizottság bélyegző lenyomatának hiányát, a hiányos jogorvoslati záradékot, a tényállás feltáratlanságát. Érdemben vitatta a bírság objektív jellegét. Elutasítás esetén kérte alkotmányjogi panaszának továbbítását az Alkotmánybíróság felé. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Kúria mindenek előtt megállapítja, hogy az NVB a Ve. 224.§
(3)bekezdés a) pontját helyesen alkalmazva érdemi vizsgálat nélkül azért utasította el a fellebbezést, mert az jogszabálysértést nem tartalmazott. E formai hiányosság folytán az NVB a Ve. 124.§
(2)bekezdésében foglaltakat nem alkalmazta, a fellebbezés érdemi kifogásait nem bírálta el. Azokból a kérelmező felülvizsgálati kérelmében felhozottak a Ve. 231.§
(1)bekezdés
  1. d)pontja alkalmazásával meghozott határozat törvényességét nem cáfolhatják. A Ve. 46.§
  2. f)pontja szerint a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát. A Kúria a becsatolt iratok ismeretében megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került. Ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan. A Ve. 46.§
  3. cb)pontja szerint a határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételéről való tájékoztatás. A felülvizsgálati kérelem a hivatkozott jogszabályban rögzített elemeket (határidő, jogosult, beadás helye, módja, kötelező ügyvédi képviselet, illetékszabályok) részletesen tartalmazza. A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek, ezért a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka, a jogszabályi követelményeknek megfelel. A Kúria határozatának meghozatalát megelőzően nincs lehetőség alkotmányjogi panasz előterjesztésére, ezért a kérelmező ez irányú indítványa a Ve. 233.§
(1)bekezdésére is figyelemmel idő előtti. A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§
(5)bekezdés a) pontja szerint eljárva az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43.§
(7)bekezdése alkalmazásával állapította meg az illeték mértékét, melynek viselésére - az Itv. 5.§
(2)bekezdése szerint nyilatkozat hiányában - a kérelmező köteles a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sperka Kálmán s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.