A határozat elvi tartalma: Az ajánlóívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik. A Kúria határozatának meghozatala előtt nem lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. KÚRIA Kvk.I.37.320/2014/2.szám A Kúria a által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság
- március
- napján meghozott 703/
- számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti helybenhagyja. Választási Bizottság 703/
- számú határozatát Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Bács-Kiskun Megyei
- számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság
- március 6-án kelt 32/
- (III.6.) számú határozatával a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezetet (továbbiakban: kérelmező) 5.075.000 Ft összegű bírsággal sújtotta, mert
- március 3-án 16 óráig 100 db ajánlóívet nem adott le. Az OEVB a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.)
- §
(2)bekezdése értelmében bírságot szabott ki a jelölő szervezettel szemben. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) a határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a kérelmező 100 db ajánlóívet nem adott át a választási iroda részére, mely tényt a beadványozó sem vitatta a fellebbezésében. A jogszabály egyértelműen fogalmaz az ajánlóívek leadásának elmulasztásával kapcsolatban, vagyis az a jelölt vagy jelölő szervezet, amely a határidőig nem bocsátja a választási iroda rendelkezésére valamennyi ajánlóívet azzal szemben az OEVB hivatalból bírságot szab ki. Az NVB hangsúlyozta, hogy e kötelezettség elmulasztására vonatkozó kimentésre nincs lehetőség, a jelölt vagy jelölő szervezet felelőssége objektív. A bírságot még akkor is meg kell fizetni, ha az ajánlóívek valamely oknál fogva elvesztek vagy megsemmisültek. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását, és a bírság törlését kérte. Eljárásjogi jogszabálysértésként jelölte meg a választási bizottság elnöke aláírásának és a választási bizottság bélyegző lenyomatának hiányát, a hiányos jogorvoslati záradékot, a tényállás feltáratlanságát. Érdemben vitatta a bírság objektív jellegét. Elutasítás esetén kérte alkotmányjogi panaszának továbbítását az Alkotmánybíróság felé. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Ve. 46. §
- f)pontja alapján a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegző lenyomatát. A Kúria a becsatolt iratok alapján megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került. Ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan. A Ve. 46. §
- cb)pontja szerint a határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételeiről való tájékoztatást. A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46. §
- cb)pontja szerinti elemeket (határidő, jogosult, beadás helye, módja, kötelező ügyvédi képviselet, illetékszabályok). A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. Ezért a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a jogszabályi követelményeknek megfelelt. Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10. §
(1)bekezdés alapján a Ve-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség. A Ve. 124. §
(2)bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele. A Kúria rögzíti, hogy az ajánlóívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ez okból nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. Az NVB szükséges körben feltárta a tényállást. A fentiek alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem e része is alaptalan. A Kúria határozatának meghozatala előtt nincs lehetőség alkotmányjogi panasz előterjesztésére, csak a meghozott határozatra tekintettel előterjesztett alkotmányjogi panasz továbbítható. Ezért a kérelmező indítványa figyelemmel a Ve. 233. §
(1)bekezdésére - idő előtti. A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 43. §
(7)bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére - az Itv. 5. §
(2)bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése kizárja. Budapest,
- március
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró