A határozat elvi tartalma: A pénzügyi kölcsönszerződésnek nem érvényességi kelléke annak közokiratba foglalása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.096/2016/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperesek:I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Jakab Rita ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Gurzó Eszter jogtanácsos A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 43.Pf.631.960/2014/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.P.91.498/2013/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- július 5-én az I. rendű és a II. rendű felperes mint adósok, valamint az alperes mint hitelező közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést kötött hitelkiváltás céljából. E szerződés 1.
- pontja szerint az alperes 67.443 CHF összegű kölcsönt nyújtott, amelynek forintban történő folyósítását vállalta, a felperesek pedig a kölcsön és a szerződés szerinti járulékok megfizetésére kötelezték magukat.
- október 9-én az I. rendű és a II. rendű felperes mint adósok, valamint az alperes mint hitelező közjegyzői okiratba foglalt újabb kölcsönszerződést kötött, amelyben a felek rögzítették, hogy a korábbi kölcsönszerződés megkötése óta bekövetkezett kedvezőtlen [3] piaci változásokra, valamint az adós fizetési képességének romlására tekintettel a hitelező az adós részére továbbá 8.030 CHF kölcsönt nyújt, amely összeg és járulékai visszafizetését vállalták az adósok. Mindkét közjegyzői okiratban szerepel, hogy a hitelezőt képviselő két személy képviseleti jogosultságát közjegyzői okiratba foglalt okirat igazolja, amely az adott szerződés mellékletét képezi. A szerződések felsorolják a hitelt nyújtó bank azonosító adatait, többek között annak miskolci fióktelepét is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperesek keresetükben mindkét kölcsönszerződés létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a szerződésekben nem került pontosan feltüntetésre az alperes neve, telephelye, fióktelepe, az alperest képviselő személyek beosztása. A szerződés azért sem jött létre érvényesen, mert az alperes nevében eljáró személyek képviseleti jogosultsága hiányzott. A szerződések a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- §
(1)és
(2)bekezdéseibe is ütköznek, mivel csak a kettős aláírásra jogosultsággal rendelkező személyek írhatták volna alá azokat. A szerződéseken a fióktelep szerepelt szerződő félként, annak ellenére, hogy az önálló jogalanyisággal nem rendelkezik. Arra is hivatkoztak, hogy a szerződés a Ptk. 200. §
(2)bekezdése miatt is, nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik semmis. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződéseket tartalmazó okiratok nem tekinthetők közokiratnak a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 131. §
(1)bekezdése alapján, így az alperes a felperesekkel szemben semmilyen igényt nem támaszthat. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint mindkét szerződés létrejött a hitelező személye a szerződések alapján egyértelműen beazonosítható volt. Amennyiben pedig a felperesek a szerződések közokirati jellegét támadják, úgy azt külön perben, a közjegyzővel szemben tehetik meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a Hpt. 47. §
(1)bekezdése alapján lehetséges, hogy az együttes aláírási joggal rendelkező személyek ügyleti képviseletre meghatalmazást adjanak harmadik személyeknek. E két képviseleti forma nem zárja ki egymást, jelentősége csak annak van, hogy a meghatalmazást az együttes aláírásra jogosultak adják a meghatalmazottnak. A másodfokú bíróság a felpereseknek a szerződés létrejöttével kapcsolatos, formai hiányosságokra (az aláíró személy munkatárs, vagy fiókvezető volt, lakhelye feltüntetésre került-e stb.) vonatkozó előadásait akként minősítette, hogy azok a szerződés létrejöttére nem voltak kihatással. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek helytadó ítélet meghozatalát kérték. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a Közjegyzői tv. 121. §-ának, a 131. és 132. §-ának, a Ptk. 223. §
(1)bekezdésének, az 522. §
(2)bekezdésének, az 523. §
(1)bekezdésének, a Hpt.
- számú melléklet I/
- pontja megsértését állították. [10] Hivatkoztak arra, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták: a kölcsönszerződés érvényességéhez az lett volna szükséges, hogy az eljárt közjegyző maradéktalanul betartsa a rá vonatkozó jogszabályokat a közjegyzői okiratok kiállítása során. Állították, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződésekhez is írásbeli meghatalmazásra lett volna szüksége az alperest képviselő személyeknek, amely meghatalmazás nem került csatolásra a Közjegyzői tv.
- §
(2)bekezdésének erre vonatkozó rendelkezése ellenére. Mivel a közjegyzői okiratokhoz a meghatalmazást nem csatolták, ezért azok „hamisított tartalmú” okiratok, amelyeket a bíróságoknak figyelmen kívül kellett volna hagyniuk. [11] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő amiatt is, hogy a Ptk. 30. §
(1)bekezdése alapján az alperes miskolci fiókja nem önálló jogi személy, így jogalanyisággal sem rendelkezett, szerződéskötési képessége nem volt. [12] Utaltak arra is, hogy az érvénytelenségre vonatkozó kereseti kérelmeiket változatlanul fenntartják, a szerződések nem voltak devizaalapúak, mivel nem kaptak devizában semmiféle ténylegesen kézzelfogható kölcsönösszeget. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [15] A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy perbeli kölcsönszerződések érvényesen létrejöttek-e. A felperesek által hivatkozott Hpt.
- számú melléklet I/
- pontjában foglaltak megsértésre kerültek-e. A hivatkozott felsorolás szerint a hitelintézet azonosítására az alábbi adatok szolgálnak: a cég neve, rövidített neve, székhelye, telephelye, fióktelepe azok címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása. A perbeli okiratok ezen adatokat tartalmazzák, sőt azon túlmenően egyéb azonosítókat is pl. a hitelező cégjegyzékszámát. Önmagában az, hogy az egyik képviselő tekintetében beosztása nem a valóságnak megfelelően került feltüntetésre nem jelenti azt, hogy a szerződés érvényesen nem jött létre. Ilyen jogkövetkezmény a Hpt. hivatkozott szabályából nem következik, a képviselők személye és képviseleti jogosultsága, az, hogy ezen személyek képviseleti jogosultságáról a közjegyző meggyőződött a szerződések alapján egyértelműen megállapítható. [16] A szerződésekből egyértelműen megállapítható az is, hogy a hitelező a perbeli szerződésekben maga a jogi személyiséggel rendelkező bank volt. A fióktelep feltüntetésére feltehetőleg csak azért került sor, hogy a fent hivatkozott Hpt. mellékletben szereplő előírásnak a szerződés megfeleljen. [17] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a Közjegyzői tv. egyes rendelkezései megsértésére is hivatkoztak. A Közjegyzői tv.
- §a felsorolja, hogy egy közjegyzői okiratnak mint kell tartalmaznia. A
- § d) pontja értelmében annak tartalmi eleme a jogügylet tartalma, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy mellékletre feltéve, hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve. A perbeli szerződések tartalmazzák, hogy a közjegyzői okiratokba foglalt meghatalmazások a szerződés mellékletét képezik. A perben csatolt okiratok alapján megállapítható, hogy ezen meghatalmazások létező, közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazások voltak, megfeleltek a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdésében írt követelményeknek. A Közjegyzői tv. 132. §
(2)bekezdésének esetleges megsértése pedig nem eredményezi sem azt, hogy a kölcsönszerződések érvényesen nem jöttek létre, sem azt, hogy azok nem közjegyzői okiratba foglaltaknak tekintendők, figyelemmel a
- §-ban írtakra. A Közjegyzői tv.
- §-ában írt adatok feltüntetésének hiánya - ha az a képviselőkre is vonatkozna, bár a képviselőt a hivatkozott jogszabály nem nevesíti - figyelemmel a
- §-ban írtakra - ugyancsak nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződések érvényesen közokiratba foglaltan nem jöttek volna létre. [18] A Kúria utal arra, hogy a peres felek között létrejött mindkét kölcsönszerződés a 6/
- PJE
- pontja alapján deviza-alapú kölcsönszerződésnek minősül. E szerződéseknek lényege az, hogy az adós ténylegesen nem devizában kapja meg a kölcsönösszeget. Mindkét szerződés 1.
- pontja alapján egyértelmű, hogy a felperesek mint adósok a szerződésekben konkrétan, CHF-ben meghatározott kölcsönösszeg - járulékokkal növelt - visszafizetésére vállaltak kötelezettséget. [19] A hivatkozott 6/
- PJE
- pontja alapján a devizaalapú kölcsönszerződés nem színlelt, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. A jogerős ítéletnek ezen érvénytelenségi okokra hivatkozó kereseti kérelmet elutasító rendelkezése tehát nem jogszabálysértő. [20] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felperesek által hivatkozott jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket a Pp. 270. §
(1)bekezdése szereint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján - a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával - kötelezte a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperesek a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján kötelesek az illeték-feljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak megfizetni. [22] A Kúria döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- január
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő