← Magyarország

Gfv.30171/2015/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének jogalanyisága. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.171/2015/

  1. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az
  2. számú Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai András ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 7.P.92.923/
  3. számon indult és a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.633.747/2013/
  4. számú ítéletével jogerősen befejezett perben a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság
  5. sorszámú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) Ft elsőfokú, 392.425 (háromszázkilencvenkétezer-négyszázhuszonöt) Ft másodfokú és 461.025 (négyszázhatvanegyezer-huszonöt) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 205.600 (kétszázötezer-hatszáz) Ft kereseti, 5.000 (ötezer) Ft csatlakozó fellebbezési, 11.700 (tizenegyezer-hétszáz) Ft csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes és az E Zrt. ingatlan vásárlása céljából közjegyzői okiratba foglalt devizalapú kölcsönszerződést kötött
  6. április 11-én. A bank 24.678 CHF-ban nyilvántartott kölcsön nyújtását vállalta, azzal, hogy legfeljebb 3.426.565 Ft-nak megfelelő, a folyósítás napján jegyzett devizavételi árfolyamon átszámított, a folyósítási jutalékot is magába foglaló devizaösszeget folyósít. A szerződő felek egyebek mellett meghatározták a kölcsön futamidejét, az ügyleti kamatot, a kezelési költséget, a teljes hiteldíj mutatót (a továbbiakban: THM), az induló törlesztő részlet összegét, az adóst terhelő tartozás és egyéb fizetési kötelezettségek esedékességét. Rendelkeztek arról, hogy az ügyleti kamatláb, a kezelési és egyéb, a hitel igénybevételével kapcsolatos díjak, jutalék, költség mértékét, a piaci viszonyok változásától függően a bank jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Utaltak a jogviszonyukban irányadó, a bank üzletszabályzatába foglalt szabályokra. A megállapodásuk tartalmazza a felperes kockázatfeltárásra vonatkozó nyilatkozatát is. A Bank névváltoztatást követően,
  7. január 1-jével beolvadt a Brüsszelben székhellyel rendelkező A bankba, amelynek Magyarországon bejegyzett fióktelepe az alperes. A felperes keresetében a devizalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  8. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
  9. §

(1)bekezdés c) pontjában írtak ellenére a perbeli megállapodás nem tartalmazza a költségnek minősülő, a kölcsön folyósításakor irányadó deviza vételi és a részletekben történő visszafizetésekor irányadó deviza eladási árfolyam különbözetből eredő árfolyamrés mértékét. A Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjába ütközőnek tartotta továbbá, hogy a szerződés nem határozza meg részletesen azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek esetén a hiteldíj egyoldalúan a bank által megváltoztatható. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy az árfolyamrés költségnek minősül, s azt a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a szerződésben fel kellett volna tüntetni. Állította, hogy a megállapodásban rögzített THM az árfolyamrést tartalmazza. Az alperes előadta azt is, hogy a hiteldíj módosítás feltételeit a szerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés
  1. d)pontjában előírtaknak megfelelően magában foglalja. Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek. Megállapította, hogy a keresetlevélben megjelölt kölcsönszerződés érvénytelen. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság azzal hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy annak indokolásából a 12. oldal 3.bekezdés 4.mondatát, amely az alperesi üzletszabályzatnak a hiteldíj egyoldalú módosításának feltételei vizsgálatára vonatkozott, mellőzte. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. §
  2. b)pontja, 3. §
(1a)pontja és a fellebbezési eljárás során becsatolt, a belga anyabank igazgatótanácsának az egyesülésről szóló határozata, a beolvadó magyar bank
  1. december 31-ei auditált vagyonleltára alapján azt állapította meg, hogy - az alperes állításával ellentétben - nem volt eljárásjogi akadálya annak, hogy a felperes a fiókteleppel szemben érvényesítse igényét. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Hpt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjában, a fogyasztóval kötött kölcsönszerződés tartalmával kapcsolatosan megfogalmazott elvárás nem teljesült, mivel a fogyasztó számára költségnek minősülő árfolyamrés nem került nevesítésre. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a felperes mint fogyasztó részére a kölcsönszerződés nem tartalmaz érdemi tájékoztatást - a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjába ütközően - a hiteldíj bank általi egyoldalú megváltoztatására okot adó feltételekre, körülményekre nézve. E körben a vonatkozó üzletszabályzati rendelkezések vizsgálatát - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával szükségtelennek tartotta. Az ítélőtábla - az elsőfokú bírósággal azonosan - a Hpt. speciális, a 213. §
(1)bekezdésében megfogalmazott semmisségre vonatkozó szabálya miatt nem látott módot a Ptk.-ban szabályozott részleges érvénytelenség alkalmazására. Az alperes a
  1. március 31-én benyújtott, az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel pontosított felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatását, elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a perbeli szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte. Előadta, hogy a támadott határozat sérti az Fktv.
  2. §
(1a)bekezdését. Állította, nem jogutódja a felperessel szerződést kötő banknak. Vele mint a szerződésben nem részes féllel szemben a felperes a perbeli igényt nem érvényesítheti. Jogutódnak, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (a továbbiakban: HÁE Tv.) 1. §
(2)bekezdés b) pontja, 2. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
  2. §
(1)bekezdése értelmében a beolvadással érintett külföldi székhelyű anyabank tekintendő. Az alperes vitatta, hogy az alapítójától a működéséhez kapott vagyon a polgári jogi jogutódlását eredményezte. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (Fkrtv.) 3. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésére utalással állította, az árfolyamrés feltüntetése miatti, érvénytelenségi ok megszűnése törvényi rendelkezéssel megerősítést nyert. Bejelentette, hogy az Fkrtv. 4. §
(1)bekezdésében írt, az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések tisztességtelenségének fogyasztói kölcsönszerződésekre nézve felállított törvényes vélelmét nem tudta megdönteni. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámtv.) alapján a felperessel elszámolt. Ez okból a másodfokú bíróság által, a Hpt. 213. §
(1)bekezdés
  1. d)pontjára hivatkozással megállapított érvénytelenségi ok sem áll fenn. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Az Fktv. 2. §
  2. b)pontjára, a 3. §
(1a)pontjára hivatkozással állította, a külföldi székhelyű vállalkozás a jogalanyisággal rendelkező szervezeti egysége útján perelhető. A megelőző eljárás során kifejtett álláspontját megismételve, vitatta, hogy a jogerős ítélet a Hpt. 213. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjában írtakat sérti. Előadta, az alperes az árfolyamrés mértékét nem bizonyította, és erre a felülvizsgálati eljárásban nincs is jogi lehetősége. Hivatkozott arra is, hogy tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye. A részleges érvénytelenség megállapítására határozott kérelem hiányában ugyancsak nem látott lehetőséget. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, azt azonban a Kúria határozatának meghozatalát megelőzően visszavonta. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiak miatt jogszabálysértő. A Kúria a elsődlegesen felülvizsgálati azt vizsgálta, kérelemben írtakra hogy a felperes tekintettel az igényét érvényesíthette-e a perbeli szerződést kötő bank külföldi székhelyű jogutódjának magyarországi fióktelepével szemben. A külföldi bank szervezeti jogutódlását, amelyet mind a perbeli beolvadással kapcsolatos iratok, mind a cégnyilvántartás adatai bizonyítottak, a felperes sem vitatta. A peres felek nem vitatták azt sem, hogy a magyarországi fióktelep az Fktv. 2. § b) pontja, illetve 3. §
(1a)pontja értelmében önálló jogalanyisággal rendelkezik. A vita abban volt a felek között, hogy a fiókteleppel szemben, annak önálló jogalanyiságára tekintettel a perbeli igény érvényesíthető-e. A Kúria álláspontja szerint az Fktv. 3. §
(1a)pontjának helyes értelmezése szerint a fióktelep a tevékenysége során a külföldi cég javára általa létesített jogviszonyokkal összefüggésben lehet peres eljárás alanya akár felperesi, akár alperesi pozícióban. Az Fktv. 24. §
(3)bekezdése egyértelműen kimondja továbbá, hogy a pénzügyi fióktelep - mint az alperes is - meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat. Ez esetben mint az anyabank képviselője jár el. Ezen szabályból nem következik közvetlen perlésének lehetősége. Az csak akkor áll fenn, ha a jogvita az általa folytatott tevékenységből származik. E feltétel fennállása azonban az adott tényállás mellett nem volt megállapítható. A szerződéses megállapodáson alapuló jogutódlást vizsgálva a Kúria az alábbiakat állapította meg. A peres iratok között fellelhető, a külföldi anyabank igazgatótanácsának
  1. december 17-i határozatából egyértelműen az tűnik ki, hogy a perbeli szerződést kötő magyar bank külföldi jogutódja a jogelődtől megszerzett eszközöket, forrásokat, ügyfél portfóliót allokálta az alperesre. Az allokálás azonban - a másodfokú bíróság értelmezésével ellentétben - nem jelentett jogutódlást. Nem igazolt tulajdonba adást, a szerződéses jogok és kötelezettségek átruházását. Az alperes képviselője útján csak e vagyon kezelésére, ellenőrzésre kapott megbízást. Mindebből következően a perbeli felperesi igény az alperessel szemben nem volt érvényesíthető. E jogi álláspontra tekintettel pedig a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyéb jogszabálysértések vizsgálata szükségtelen volt. A Kúria ezért, az Fktv. alperes által megjelölt rendelkezéseit, a HÁE tv.
  2. §
(2)bekezdés b) pontját, 2. §
(1)bekezdését, a Gt. átalakulásból eredő általános jogutódlásról szóló 70. §
(1)bekezdését sértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján. A felperes a Pp.
  1. §-a folytán irányadó
  2. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes jogtanácsosi munkadíjból álló elsőfokú, az ügyvédi munkadíjból és a fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárási illetékből álló költségét az alperesnek megfizetni. A Kúria a jogi képviseleti munkadíjak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése értelmében - a másodfokú és a felülvizsgálati ügyvédi munkadíj tekintetében általános forgalmi adóval növelt összegben - határozta meg. A felperes teljes személyes költségmentessége miatt, az általa meg nem fizetett kereseti, és mérsékelt csatlakozó fellebbezési és csatlakozó felülvizsgálati illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Afra Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.