A határozat elvi tartalma: Más szempontokat kel figyelembe venni a pénzügyi kölcsönszerződésben a kamat-, költség-, díj-módosítását lehetővé tévő rendelkezés jogszabályba ütközésének, illetve tisztességtelenségének vizsgálatakor. 1996. CXII. Tv. 213. §
(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.173/2015/4.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Vujevich Imre ügyvéd által képviselt felperesnek a Lajer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2.P.90.357/
- számon indult és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.635.011/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 490.500 (négyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft együttes fellebbezési- és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 240.000 (kétszáznegyvenezer) Ft fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek
- szeptember
- napján CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek, mely alapján az alperes 3.000.000 Ft összeget folyósított a felperesnek. A felperes keresetében a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk.
- §
(3)bekezdésére és 234. §
(1)bekezdésére hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a perbeli szerződés nem uzsorás, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, és az alperes nem valósított meg joggal való visszaélést sem. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés semmis. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a per során hivatalból kellett figyelembe venni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §
(1)bekezdése szerinti semmisségi okokat. Megítélése szerint a kölcsönszerződés II. része 7.3 és 7.4 pontjai nem felelnek meg a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjában előírt követelményeknek, nem egyértelműek, nem világosak, nem állapítható meg, hogy a körülmények változása milyen mértékben hat ki a fogyasztók fizetési kötelezettségeire. A másodfokú bíróság szerint a perbeli kölcsönszerződés nem tartalmazza az eladási és vételi árfolyam különbözetéből eredő árfolyamrést, így az a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja alapján is semmis. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új tárgyalásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c.) és d.) pontjába, a Pp. 3. §
(3)bekezdésébe, 81. §
(1)bekezdésébe, 141. §
(2)bekezdésébe, 146/A. §
(1)bekezdésébe, 206. §
(1)bekezdésébe, 213. §
(1)bekezdésébe, 234. §
(1)bekezdésébe, 235. §
(1)bekezdésébe, 252. §
(2)bekezdésébe, 253 §
(3)bekezdésébe, valamint a Ptk. 2. §
(2)bekezdésébe, 4. §
(1)bekezdésébe, 5. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 239/A. §
(1)bekezdésébe, valamint a 41/1997.(III.5.) Kormányrendelet 8. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 11/B. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjába, 12. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Az anyagi jogi jogszabálysértések közül kiemelte, hogy a kölcsönszerződés eleget tett a megkötésekor hatályos Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltételeknek, e jogszabályi rendelkezést csak későbbi módosítással kötötte szigorúbb feltételekhez a jogalkotó. Álláspontja szerint a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti semmisség megállapítása a Kúria 6/
- PJE határozatában foglaltak alapján már nem tartható fenn. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az alperes által hivatkozott indokokra tekintettel nem jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. A Kúria egyetért az alperes felülvizsgálati kérelmében írtakkal annyiban, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiányára tekintettel nem a Hpt. 213 §
(1)bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. A Kúria 2/
- PJE határozatának
- pontja ugyanis tisztességtelennek minősítette a különnemű árfolyam alkalmazását. Egy tisztességtelen szerződési rendelkezés feltüntetésének az elmaradása miatt pedig a Hpt. 213.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a szerződés nem minősíthető jogszabályba ütközőnek. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá: más szempontokat kell figyelembe venni a kamat-, költség-, díj módosítását lehetővé tevő szerződéses rendelkezés Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti, illetve a szerződéses rendelkezés Ptk.
- §-a szerinti tisztességtelenségének vizsgálatakor. Fontos eljárásjogi különbség, hogy ez utóbbi vizsgálatára a Pp.
- §
(1)bekezdés k) pontja alapján elsőfokú hatáskörrel a törvényszék rendelkezik. Jelen perben, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban volt elsőfokú eljárásban ezen hatásköri rendelkezésre tekintettel is csak az volt vizsgálható, hogy a kölcsönszerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjának megfelelően részletesen meghatározza-e azokat a feltételeket, illetve körülményeket, amelyek esetén a hiteldíj megváltoztatható. Az elsőfokú bíróság ezen feltételeket és körülményeket vizsgálva azt állapította meg, hogy azok megfelelnek a Hpt. hivatkozott rendelkezésének. Ezzel szemben a másodfokú bíróság e körben nem az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei meghatározásának hiányára hivatkozva változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hanem arra, hogy a szerződés szerinti ok-lista nem elég egyértelműen, konkrétan határozza meg a feltételeket, az alapján a fogyasztó nem rendelkezik a szükséges információval arról, hogy kötelezettségei növekedésére ezek a rendelkezések mennyiben hatnak ki. Ez utóbbi tényezőket a másodfokú ítélet meghozatalakor már ismert 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény szerint is a tisztességtelenség körében kellett értékelni, mely jogértelmezést később a 2/2014. PJE 2. pontja is megerősített. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak a felperes Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjára alapított keresetét el kellett volna utasítani. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyéb jogszabálysértések vizsgálatát szükségtelennek találta. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyta. A Kúria ítélete alapján a másodfokú- és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló perköltség viselésére, mely összegből 300.000 Ft a felülvizsgálati eljárási illeték és 190.500 Ft az alperes jogi képviselőjének a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi munkadíja, ami az ÁFA-t is tartalmazza. A felperes a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a magyar államnak megfizetni. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ bírósági tisztviselő A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.173/2015/4.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Vujevich Imre (6500 Baja, Eötvös u. 6.) ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a Lajer Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Széchenyi rkp. 8., ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2.P.90.357/
- számon indult és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.635.011/2013/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 490.500 (négyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft együttes fellebbezési- és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 240.000 (kétszáznegyvenezer) Ft fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek
- szeptember
- napján CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek, mely alapján az alperes 3.000.000 Ft összeget folyósított a felperesnek. A felperes keresetében a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk.
- §
(3)bekezdésére és 234. §
(1)bekezdésére hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a perbeli szerződés nem uzsorás, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, és az alperes nem valósított meg joggal való visszaélést sem. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés semmis. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a per során hivatalból kellett figyelembe venni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §
(1)bekezdése szerinti semmisségi okokat. Megítélése szerint a kölcsönszerződés II. része 7.3 és 7.4 pontjai nem felelnek meg a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjában előírt követelményeknek, nem egyértelműek, nem világosak, nem állapítható meg, hogy a körülmények változása milyen mértékben hat ki a fogyasztók fizetési kötelezettségeire. A másodfokú bíróság szerint a perbeli kölcsönszerződés nem tartalmazza az eladási és vételi árfolyam különbözetéből eredő árfolyamrést, így az a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja alapján is semmis. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új tárgyalásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c.) és d.) pontjába, a Pp. 3. §
(3)bekezdésébe, 81. §
(1)bekezdésébe, 141. §
(2)bekezdésébe, 146/A. §
(1)bekezdésébe, 206. §
(1)bekezdésébe, 213. §
(1)bekezdésébe, 234. §
(1)bekezdésébe, 235. §
(1)bekezdésébe, 252. §
(2)bekezdésébe, 253 §
(3)bekezdésébe, valamint a Ptk. 2. §
(2)bekezdésébe, 4. §
(1)bekezdésébe, 5. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 239/A. §
(1)bekezdésébe, valamint a 41/1997.(III.5.) Kormányrendelet 8. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 11/B. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjába, 12. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Az anyagi jogi jogszabálysértések közül kiemelte, hogy a kölcsönszerződés eleget tett a megkötésekor hatályos Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltételeknek, e jogszabályi rendelkezést csak későbbi módosítással kötötte szigorúbb feltételekhez a jogalkotó. Álláspontja szerint a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti semmisség megállapítása a Kúria 6/
- PJE határozatában foglaltak alapján már nem tartható fenn. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az alperes által hivatkozott indokokra tekintettel nem jogszabálysértő. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. A Kúria egyetért az alperes felülvizsgálati kérelmében írtakkal annyiban, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamrés feltüntetésének hiányára tekintettel nem a Hpt. 213 §
(1)bekezdés c) pontja alapján érvénytelen. A Kúria 2/
- PJE határozatának
- pontja ugyanis tisztességtelennek minősítette a különnemű árfolyam alkalmazását. Egy tisztességtelen szerződési rendelkezés feltüntetésének az elmaradása miatt pedig a Hpt. 213.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a szerződés nem minősíthető jogszabályba ütközőnek. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá: más szempontokat kell figyelembe venni a kamat-, költség-, díj módosítását lehetővé tevő szerződéses rendelkezés Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti, illetve a szerződéses rendelkezés Ptk.
- §-a szerinti tisztességtelenségének vizsgálatakor. Fontos eljárásjogi különbség, hogy ez utóbbi vizsgálatára a Pp.
- §
(1)bekezdés k) pontja alapján elsőfokú hatáskörrel a törvényszék rendelkezik. Jelen perben, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban volt elsőfokú eljárásban ezen hatásköri rendelkezésre tekintettel is csak az volt vizsgálható, hogy a kölcsönszerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjának megfelelően részletesen meghatározza-e azokat a feltételeket, illetve körülményeket, amelyek esetén a hiteldíj megváltoztatható. Az elsőfokú bíróság ezen feltételeket és körülményeket vizsgálva azt állapította meg, hogy azok megfelelnek a Hpt. hivatkozott rendelkezésének. Ezzel szemben a másodfokú bíróság e körben nem az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei meghatározásának hiányára hivatkozva változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hanem arra, hogy a szerződés szerinti ok-lista nem elég egyértelműen, konkrétan határozza meg a feltételeket, az alapján a fogyasztó nem rendelkezik a szükséges információval arról, hogy kötelezettségei növekedésére ezek a rendelkezések mennyiben hatnak ki. Ez utóbbi tényezőket a másodfokú ítélet meghozatalakor már ismert 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény szerint is a tisztességtelenség körében kellett értékelni, mely jogértelmezést később a 2/2014. PJE 2. pontja is megerősített. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak a felperes Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjára alapított keresetét el kellett volna utasítani. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyéb jogszabálysértések vizsgálatát szükségtelennek találta. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyta. A Kúria ítélete alapján a másodfokú- és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdés szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló perköltség viselésére, mely összegből 300.000 Ft a felülvizsgálati eljárási illeték és 190.500 Ft az alperes jogi képviselőjének a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi munkadíja, ami az ÁFA-t is tartalmazza. A felperes a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a magyar államnak megfizetni. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ bírósági tisztviselő