Gfv.30034/2016/6 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(3),

1. IV. Tv.
2. §

(3),

1. V. Tv.
2. §

(3), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.034/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes előadó bíró Dr. Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Marján Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Csizmadia Péter ügyvéd Más perbeli személyek neve és perbeli állása: alperesi beavatkozó A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati beavatkozó kérelmet benyújtó felek: alperes és alperesi A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: écsi Ítélőtábla, Gf.V.40.020/2015/
2. szám Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: écsi Törvényszék, 14.G.20.083/2014/
3. szám Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 101.600 (százegyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes társaság 50%-os üzletrészével rendelkező tagja. Az alperes másik, 50%-os üzletrészének tulajdonosával együtt - együttes cégjegyzési jogosultsággal felruházva - az ügyvezetői tisztséget is betölti. [2] A felperes közreműködése nélkül, a másik ügyvezető taggyűlést hívott össze
4. január 15-én 10 órára, az alperes székhelyére, három napirendi pontot feltüntetve. [3] A felperes megelőző írásbeli kérelme, majd a kitűzött napon a helyszínen megismételt kérése ellenére megtartotta a taggyűlést a felperes távollétében. Az 1/2014.01.
5. számú határozattal a társaság jelenlévő tagja megválasztotta a fiát önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetőnek. A 2/2014.01.
6. számú határozattal önmagát felhatalmazta arra, hogy a felperes által az alperes ellen felszámolási eljárás megindítása iránt kezdeményezett eljárásban az alperest képviselje önálló cégjegyzési jogot gyakorolva. A 3/2014.01.
7. számú határozattal pedig, ugyancsak önálló cégjegyzési jogosultságot engedélyezve maga számára, rendelkezett a felperessel szembeni kártérítési igény érvényesítése érdekében fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséről. A taggyűlési jegyzőkönyvet a felperes
8. január 14-én kapta meg postai úton. A kereseti kérelem és az alperes és az alperesi beavatkozó kereseti ellenkérelme [4] [5] A felperes a
9. január 29-én benyújtott, február 5-én kiegészített keresetével az alperes megelőzően ismertetett taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Az 1/2014.01.
10. számú határozat tekintetében egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az a társasági szerződés
11. pontjába foglalt azon rendelkezést sérti, miszerint a társasági szerződés módosításához a taggyűlés valamennyi tag részvételével hozott háromnegyedes szótöbbségi határozatára van szükség. A 2/2014.01.
12. számú és a 3/2014.01.
13. számú határozatokat a társasági szerződés ügyvezetők együttes képviseleti, illetve együttes cégjegyzési jogosultságáról rendelkező 13.3., 14., továbbá ugyancsak a
14. pontjába ütközőnek tartotta. Az alperes és az alperesi beavatkozó - vitatva, hogy a támadott határozatok jogszabályt sértenek, vagy a társasági szerződés rendelkezéseibe ütköznek - a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes valamennyi hivatkozását alaptalannak találta. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a támadott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. [8] Utalt arra, hogy a felperes keresetkiegészítése a jogvita eldöntésére alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
15. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
16. §

(3)bekezdésében előírt határidőben került benyújtásra. Az abban foglaltakat is ezért az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna. A Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem látta akadályát annak, hogy a társasági szerződés együttes képviseleti, illetve cégjegyzési jogra, a társasági szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések megsértését állító felperesi érvelés tükrében vizsgálja a perrel érintett taggyűlési határozatokat. [9] Rögzítette: a Gt. 12. §

(1)bekezdés e) pontja szerint a társasági szerződésben rendelkezni kell a képviseletről és a cégjegyzés módjáról. Megállapította, hogy az alperesi társasági szerződés együttes képviselet és cégjegyzés módjáról szóló előírásainak a társasági szerződésben rögzített szavazatarányban hozott határozattal történt módosítása hiányában az önálló képviseleti, cégjegyzési joggal felruházott új ügyvezető megválasztásáról szóló 1/2014.01.

1. számú határozat a társasági szerződésbe ütközik. Ugyanezen okból találta társasági szerződésbe ütközőnek a másik, a társasági szerződés szerint együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezető meghatározott ügyekben önálló cégjegyzési jogosultsággal történő felruházásáról szóló 2/2014.01.
2. számú és 3/2014.01.
3. számú határozatot is. Hangsúlyozta, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
5. §

(3)bekezdése értelmében ugyanaz a személy csak egyféle módon önállóan, vagy együttesen - jegyezheti a céget. [10] A másodfokú bíróság a fentiek miatt szükségtelennek tartotta a keresetet megalapozó, a keresetlevélben hivatkozott további, a támadott határozatok jogszabályba, vagy társasági szerződésbe ütközésének megállapítására felhozott okok vizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az alperes és az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helyben hagyását kérték. [12] Előadták, hogy a másodfokú ítélet sérti a Gt. 45. §

(3)bekezdését, mert a felperes az eredetileg benyújtott keresetlevélben az alperesi társasági szerződés 13.

1. és
2. pontjának megsértésére nem hivatkozott. Állították azt is, hogy a Pp.
3. §-ában írtakkal szemben, a másodfokú bíróság az 1/2014.01.
4. számú határozat tekintetében túl is terjeszkedett a kereseten. E határozattal kapcsoltban ugyanis a felperes a társasági szerződés 12.
5. és
6. pontjaira s nem a 13.
7. és
8. pontjára hivatkozott. [13] Az alperes és a beavatkozó vitatta továbbá, hogy a társasági szerződés szabályai, módosítás nélkül kizárták az ügyvezetők önálló cégjegyzési joggal felruházását. Véleményük az volt, a Gt.
9. §

(3)bekezdése értelmében a vezető tisztségviselők cégjegyzési joga fő szabály szerint önálló. Az alperesi szerződés ettől eltérő, kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. [14] Az alperes és a beavatkozó előadta azt is, az alperes tovább működése érdekében, a taggyűlés mint legfőbb szerv, eseti meghatalmazást adott önálló képviseletre a másik ügyvezetőnek, annak együttes cégjegyzési jogát nem érintve. A társasági szerződés módosítás ezért szükségtelen volt, a módosításra vonatkozó előírások megsértésére se kerülhetett sor ez okból. [15] A felperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Vitatta az alperes és a beavatkozó által állított jogszabálysértéseket. Hangsúlyozta, határidőben terjesztette elő azokat a keresetét megalapozó érveket, amelyeket a másodfokú bíróság vizsgált. Hivatkozott arra is, hogy a tagok társasági szerződésbe foglalt kifejezett szándéka az volt, az alperes ügyvezetői csak együttes cégjegyzési joggal rendelkezzenek. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján, és azt az alperes, valamint a beavatkozó által hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. [17] A Gt. 45. §-ának

(3)bekezdése szerint a jogsértő határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell megindítani, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozat akkor sem támadható, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. Az adott tényállás mellett a felperes a keresettel támadott taggyűlési határozatokról

1. január 24-én értesült, így attól számított 30 napon belül nyújtotta be a keresetét, illetve a keresetét kiegészítő beadványát. Mindhárom támadott határozat kapcsán a felperes egyebek mellett hivatkozott a társasági szerződés
2. pontjának megsértésére is. Így, jogszerűen vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy az érintett határozatok a társasági szerződés módosítására vonatkozó társasági szerződéses rendelkezés betartása nélkül meghozhatók voltak-e. [18] A Gt.
3. §

(1)bekezdés e) pontja szerint a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme a képviselet, illetve a cégjegyzés módjának meghatározása. Nem vitásan, a Gt. 29. §

(3)bekezdése értelmében ha törvény, vagy társasági szerződés másként nem rendelkezik - a vezető tisztségviselők képviseleti, cégjegyzési jogának módja önálló. Ezen diszpozitív Gt. szabályból ugyanakkor nem következik, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti, illetve cégjegyzési jogára vonatkozó, hivatkozott Gt. rendelkezés automatikusan a társasági szerződés részévé válna. A képviselet, cégjegyzés módjáról a Gt. 12. §

(1)bekezdés e) pontja értelmében ugyanis mindenképpen a társasági szerződésben rendelkezni kell, függetlenül attól, hogy a vezető tisztségviselőnek önálló vagy együttes a képviseleti, cégjegyzési joga. [19] A keresetlevélhez mellékelt alperesi társasági szerződés 13.

1. és
2. pontja a fő szabálytól eltérően, az ügyvezetőket együttes cégjegyzési joggal ruházta fel. A társasági szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az együttes képviseleti jogosultság csak a társasági szerződésben feltüntetett ügyvezetőkre irányadó szabály, a jövőben esetlegesen megválasztandó vezető tisztségviselők önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek. Alaptalanul állította ezért mind az alperes, mind a beavatkozó, hogy az 1/2014.01.
3. számú határozat, amely az új ügyvezető megválasztásáról, önálló cégjegyzési joggal felruházásáról szól, nem ellentétes a társasági szerződés rendelkezéseivel. Annak elfogadásához - mivel az tartalma szerint a társasági szerződés képviseleti, cégjegyzési jogra vonatkozó szabályainak módosítása is - a társasági szerződés
4. pontjában írt, valamennyi tag részvételével leadott, háromnegyedes szótöbbségi szavazatra lett volna szükség. Ennek hiányában az említett határozat a társasági szerződés
5. pontját sérti, amint arra a felperes is hivatkozott a kiegészített keresetében. A fent már ismertetett keresetkiegészítésben foglaltakra tekintettel alaptalan volt az alperesnek és a beavatkozónak az az állítása is, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseten, amikor az 1/2014.01.05.számú határozatot a megelőző szempontok alapján vizsgálta. [20] A 2/2014.01.
6. és a 3/2014.01.
7. számú határozat is ellentétes a társasági szerződés együttes képviselettel és együttes cégjegyzési joggal kapcsolatos rendelkezéseivel, valamint sérti a Ctv.
8. §

(3)bekezdését is. Az alperes és a beavatkozó állításával ellentétben ugyanis e határozatok megfogalmazásukban egyértelműen és kifejezetten önálló cégjegyzési joggal ruházták fel a másik ügyvezetőt. Az érintett határozatok nyelvtani értelmezés szerint, tartalmuk alapján nem minősülnek meghatalmazásnak. A határozatok egyes, konkrét eljárások tekintetében a képviselet, a cégjegyzés módját változtatják meg, amelyre a fent írtak szerint nincs törvényes lehetőség. Ha ezt a szabályozási módot a Ctv. hivatkozott szabálya nem zárná ki, akkor is az - figyelemmel a Gt. 12. §

(1)bekezdés e) pontjában írtakra - a társasági szerződés módosítását jelentené. E határozatok meghozatala során is ezért be kellett volna tartani a társasági szerződés

1. pontjában írt rendelkezéseket. [21] A Kúria mindezekre tekintettel az eljárási és anyagi jogi szabályok megsértése nélkül hozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján. Záró rész [22] Az alperes és a beavatkozó az eredménytelen felülvizsgálati kérelem miatt köteles a felperes jogi képviseleti munkadíjából álló költségének megtérítésére a Pp. 270. §

(1)bekezdése, illetve 78. §

(1)bekezdése értelmében. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése és 4/A. §

(1)bekezdése alapján általános forgalmi adóval növelt összegben határozta meg. [23] A Kúria az ítéletet tárgyaláson hozta meg. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: