A határozat elvi tartalma: Szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy az általa hivatkozott indokok alapján a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.797/2016/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperesek: I. rendű II. rendű Az I-II. rendű felperesek képviselője: Dr. Juhász György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Kriveczky György ügyvéd A per tárgya: szerződésből eredő követelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 2.Gf.40.056/2016/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Járásbíróság 7.G.40.741/2013/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013.” keretében meghirdetett pályázati felhívásra az alperes és a D Kórház-Rendelőintézete - a továbbiakban: Kórház - közös pályázatot kívánt benyújtani. A Kórház fenntartója a Csongrád Megyei Önkormányzat, amelynek Stratégiai és Pályázati Osztályának vezetője a II. rendű felperes tagja, dr. G volt.
- november 15-én a Kórház főigazgatója, az alperes törvényes képviselője, 9 főből álló delegációja, az I. rendű felperes és dr. G részvételével megbeszélésre került sor a pályázat benyújtásának feltételeiről. A megbeszélést követően
- január 2-án az alperes megbízási szerződéseket kötött a felperesekkel. Az I. rendű felperes vállalta a pályázati anyaghoz szükséges megvalósíthatósági [3] tanulmány elkészítését 2200 euró díj ellenében. A szerződés II/
- pontja rögzítette azt is, hogy a támogatott projektért a bruttó szakértői díj a megítélt támogatás teljes összegének 3,125 %-a, amit az alperes vállalt megfizetni. A II. rendű felperes a pályázati anyag magyar nyelven való összeállítására és határidőben történő benyújtására vállalt kötelezettséget ugyanilyen mértékű díj és sikerdíj feltételek mellett. Az alperes és a Kórház határidőben benyújtotta a pályázatát. A kedvező elbírálásra tekintettel a támogatási szerződés aláírásra került, a teljes támogatás összege 1.153.208,68 euró volt. Az alperes a felpereseknek a velük megkötött szerződésben megállapított díjat megfizette, a sikerdíj kifizetését megtagadta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperesek keresetükben személyenként 36.037,78 euró és járulékai megfizetésére kérték kötelezni az alperest a
- január 2-án megkötött vállalkozási szerződésben kikötött sikerdíj iránti igényükre hivatkozással. Álláspontjuk szerint a pályázat eredményes volt, a támogatási szerződés létrejött, ezért az alperes köteles a kereseti kérelemben megjelölt összeget is megfizetni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többek között arra hivatkozott, hogy a felperesek megtévesztették, mivel azt a tájékoztatást adták, hogy a sikerdíj költségként elszámolható. Álláspontja szerint a felperesek szolgáltatása és az ezért kikötött ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség, a szerződés pedig jogszabályba és jóerkölcsbe ütközés miatt is semmis. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 36.037,78 eurót és járulékait. Megítélése szerint az alperes és a felperesek között létrejött vállalkozási szerződés az alperes által hivatkozott egyetlen okból sem érvénytelen. A felperesek szerződésben vállalt kötelezettségüket teljesítették, a pályázat határidőben benyújtásra került, a támogatási szerződést az alperes és a Kórház megkötötte, ezért a felperesek sikerdíj igénye alapos. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: sem a megbízási, sem a vállalkozási szerződés nincs alakszerűséghez kötve, azok a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján szóbeli meghatalmazással is megköthetők. A másodfokú bíróság szerint, ha a II. rendű felperes kültagjának a Csongrád Megyei Önkormányzattal fennálló jogviszonya alapján munkavégzési kötelezettsége is állt volna fenn a projektben való közreműködés és pályázatírás kapcsán - amely a per során nem került bizonyításra - [8] [9] a szerződés akkor sem minősül jogszabályba ütközőnek, mivel ilyen jogkövetkezményről a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
- §-a nem rendelkezik. A szerződés nem ütközik nyilvánvalóan jóerkölcsbe sem, mivel a társadalom értékítéletével nem ellentétes a sikeres pályázat esetére az ún. sikerdíj kikötése. Jutalék ellenében végzett megbízási tevékenység esetén a jutalék az ügylet értékéhez igazodik, így a feltűnő értékaránytalanságra történt hivatkozás alaptalan. A megtévesztés kapcsán a másodfokú bíróság utalt arra, hogy a Ptk.
- §
(4)bekezdése alapján a megtévesztésnek a másik féltől kell származnia, de a sikerdíj költségként való elszámolhatósága körében tájékoztatást a felperesek nem adtak az alperesnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe, a Ptk. 200. §
(2)bekezdésébe, 201. §
(2)bekezdésébe, 205. §
(4)bekezdésébe, 210. §
(1)bekezdésébe, a Ktv.
- §-ába, a közbeszerzésekről szóló
- évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába,
- §-ába, a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: új Ktv.)
- §
(2),
(4)bekezdéseibe,
- és
- §-ába ütköző módon jogszabálysértő. [11] Álláspontja szerint az a tény, hogy a II. rendű felperes kültagja a szerződéskötés idején a Csongrád Megyei Önkormányzat Stratégiai és Pályázati Osztályának vezetője volt, súlyosan törvénysértővé teszi az ügyletet és az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe is ütközik. Állította azt is, hogy a felperesek által készített pályázati anyagok ellenértéke és a követelt sikerdíj között feltűnően nagy az értékkülönbség. A felperesek szándékosan megtévesztették az alperest, amikor a
- november 15-i megbeszélésről készült emlékeztető 1.) pontjában azt rögzítették, hogy sikerdíjuk elszámolható költségként kerül finanszírozásra. Vitatta azt is, hogy modern piacgazdaságban szóbeli megállapodást lehessen kötni tízmilliós jogügyletek vonatkozásában. Dr. G szóbeli meghatalmazás alapján nem képviselhette a társaságot, így a perbeli vállalkozási szerződés ez okból is érvénytelen. [12] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [14] Az alperes eljárási szabálysértésként állította a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértését. A Kúria megítélése szerint a jogerős határozat a fenti jogszabály által meghatározott követelményeknek megfelel, a bizonyítékok felülmérlegelésére a Kúria a felülvizsgálati eljárás mint rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében nem látott lehetőséget figyelemmel a később kifejtettekre is. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében iratellenesen, a cégjegyzék adataival ellentétesen állítja, hogy a perbeli szerződés megkötése idején dr. Ga II. rendű felperes beltagja, képviselője volt, nevezett a cég kültagjaként szerepelt a cégjegyzékben. Ettől függetlenül, bizonyítást nyert, hogy a szerződés előkészítésében aktívan részt vett, a szerződés megkötésekor a II. rendű felperest szóbeli meghatalmazással képviselte, amely nem volt kizárt, figyelemmel a Ptk. 223. §
(1)bekezdésében írtakra. A Kúria utal arra, nevezett meghatalmazás hiányában álképviselőnek minősülne, akinek az eljárását a társaság szervezeti képviselője jóváhagyta. Ezt a Ptk.
- §-a által biztosított lehetőséget a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. tv. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezései nem zárják ki. [16] Az igazolt tény, hogy dr. Ga szerződéskötéskor a Csongrád Megyei Önkormányzat Stratégiai és Pályázati Osztályának vezetője volt. Az alperes állította, hogy ezen jogviszonya folytán a szerződés megkötése során nem járhatott volna el, ezért a szerződés egyrészt jogszabályba, másrészt nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. [17] Az állított jogszabályba ütközés kapcsán a Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott új Ktv. a szerződéskötés idején még nem volt hatályban, így abba nem ütközhetett, míg a Ktv.
- §-a esetleges megsértése - ahogy arra a jogerős ítélet is rámutatott - nem eredményezi a peres felek között létrejött szerződés semmisségét. A szerződés ez okból akkor sem lenne semmis, ha azt dr. Gmint természetes személy köti. [18] A Kúria sem látott alapot arra, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközését a II. rendű felperes vonatkozásában megállapítsa. Ennek feltétele lett volna, hogy az alperes - figyelemmel a Pp.
- §
(1)bekezdésére - bizonyítási kötelezettségének eleget tegyen. Az egyértelműen megállapítható a csatolt hivatali szervezeti és működési szabályzat alapján, hogy a II. rendű felperes kültagjának mint a Stratégiai és Pályázati Osztály vezetőjének nem volt munkaköri feladata az alperes pályázatának elkészítése. Az Önkormányzat közgyűlése nem a pályázatról, hanem annak támogatásáról döntött. Az, hogy ezen döntésre jóerkölcsbe ütköző módon a II. rendű felperes kültagjának ráhatása volt, nem nyert bizonyítást, egyébként a támogató határozat nem jelentette szükségszerűen a pályázat elfogadását. Az sem hagyható figyelmen kívül e körben, hogy ezen az alperes által érvénytelennek tartott szerződés alapján az alperes a felpereseknek a szerződésben rögzített alapdíjat kifizette, csak annak sikerdíjra vonatkozó részét tekintette valójában semmisnek, amely független a II. rendű felperes kültagjának tisztviselői tevékenységétől. [19] A Kúria maradéktalanul osztotta a jogerős ítéletben, a sikerdíjjal, a megtévesztéssel, illetve a feltűnő értékaránytalansággal összefüggésben kifejtetteket, ezért azokat megismételni nem kívánja. [20] Végül a Kúria rámutat arra, hogy a másodfokú eljárás tárgyát nem képezte a Kbt. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezései megsértése. A Kúria kialakult joggyakorlata (BH1999.123, BH2002.447-II., BH2002.283) értelmében olyan kérdés a felülvizsgálati eljárásban vizsgálat tárgyát nem képezheti, amely a megelőző eljárásban nem merült fel. [21] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire - a kifejtett tevékenységgel arányosan, ÁFA-val növelten a felperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [23] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. az tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő