A határozat elvi tartalma: Az elévülés nyugvását eredményező igényérvényesítési akadálynak minősül, ha a jogosult a követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.252/2017/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Martin Zoltán ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Horváth Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Gf.20.258/2016/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 12.P.21.187/2014/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I., II., III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 175.000 (százhetvenötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 700.000 (hétszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- november 3-án a felperes a P Rt-vel 27.000.000 Ft összegű hitelszerződést kötött. Az ügyletkötés során a felperest V L ügyvezető képviselte.
- április 1-jén újabb rulirozó [2] [3] [4] [5] hitelszerződést kötött a felperes a Postabankkal 27.000.000 Ft rendelkezésre tartására
- március 30-ig. A felperes a hitelkeretet kimerítette, azt a kikötött határidőig visszafizetni nem tudta. Mindkét szerződés megkötésével egyidejűleg a felperes tulajdonában lévő ingatlanokat a pénzintézet javára zálogjoggal terhelték meg.
- május 23-án a felperes tulajdonosa, E Gy és ügyvezetője, V L között megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) jött létre, amelyben - többek között - rögzítették, hogy V L a hitelösszeg hitelszerződés szerinti visszafizetéséig és az ingatlanok tehermentesítéséig teljes vagyonával felel. V L a Postabanktól felvett 27.000.000 Ft-tal elszámolni nem tudott, a megállapodás
- pontjában írt határidőig a felperes ingatlanait nem tehermentesítette, ezért a felperes büntető feljelentést tett. E Gy a Baranya Megyei Bíróság előtt 2011-ben pert indított V L és társa ellen 17.600.000 Ft és járulékai megfizetése iránt. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 29-én kelt ítéletében a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla
- június 6-án kelt Pf.I.20.651/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és azon per alpereseit E Gy javára 17.600.000 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Gfv.IV.30.311/2012/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria kifejtette, a megállapodást V L-nak a társasággal lehetett volna megkötnie, nem pedig a tulajdonossal, ezért a szerződés a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (a továbbiakban:
- évi Gt.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon érvénytelen. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] [7] A felperes
- május 20-án benyújtott keresetében az alpereseket mint a néhai Vándor László örököseit a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV.törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdés c) pontja és 679. §
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kérte kötelezni 7.000.000 Ft és járulékai megfizetésére, figyelemmel az 1997. évi Gt. 29. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó rPtk. 339. §
(1)bekezdésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a felperes igénye elévült. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében egyetemlegesen kötelezte az alpereseket 7.000.000 Ft és járulékai megfizetésére. Megállapította, hogy az alperesek felelőssége a tartozásért a hagyatékátadó végzésben megjelölt ingatlanok alperesekre eső [9] tulajdoni hányadának értéke erejéig áll fenn. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint folyamatos jogviszony esetén az elévülés kezdő időpontja a jogviszony végéhez igazodik. A felperes V L ügyvezetői megbízását 2010. július 27-én szüntette meg, az elévülés ettől az időponttól kezdődik. A felperes keresetindítása az rPtk. 324. §
(1)bekezdése szerinti öt éves elévülési határidőn belül történt, ezért az alperesekkel szembeni igénye nem évült el. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: az elévülés nem
- július 27-én kezdődött, tekintettel arra, hogy a felperes kára már 2005 májusában bekövetkezett. Az elévülés azonban mindaddig nyugodott, amíg a felperes a megállapodás semmisségéről hitelt érdemlően nem szerzett tudomást, addig ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy V L-val szembeni igényét érvényesítse. A megelőző perben eljárt Kúria határozata
- május 24-én került kézbesítésre, így a felperes csak ezt követően értesülhetett a határozat tartalmáról. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
- §
(1)bekezdésébe, valamint 326. §
(1)és
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a felperesnek legkésőbb a megelőző perben eljárt elsőfokú bíróság
- szeptember 29-én kelt ítéletének indokolásából tudnia kellett volna: már nem védekezhet azzal, hogy Vándori Lászlóval szemben követelését menthető módon nem tudta érvényesíteni. A felperesnek tehát jelen pert az rPtk.
- §
(2)bekezdése értelmében legkésőbb
- szeptember 29-éig meg kellett volna indítania, ennek hiányában a követelésének bírósági úton való érvényesítése az rPtk.
- §
(1)bekezdése alapján elenyészett. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az alperesek által megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúriának az alperesek felülvizsgálati kérelmében foglaltakra tekintettel kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia: a perben eljárt bíróságok helyesen állapították-e meg azt az időpontot, ameddig az elévülés nyugodott. [14] Az rPtk.
- §-a nem sorolja fel a jogérvényesítésnek azon akadályait, amelyek az elévülés nyugvását eredményezik, csak azt rögzíti: az elévülés nyugvását idézi elő minden olyan esemény, amely miatt a jogosult a követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni. A vonatkozó bírósági gyakorlat minden esetben az elévülés nyugvására vezető igényérvényesítési akadálynak tekinti azt, hogy a jogosult a követeléséről csak később szerzett tudomást (BH
- 205., BH
- 286., BH
- 270.). A Kúria úgy ítélte, a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, a hivatkozott bírósági gyakorlathoz is igazodva, helyesen foglalt állást ítéletében, amikor rögzítette, hogy a tulajdonos és a volt ügyvezető közötti per végleges lezárásáig, a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletéről történt értesülésig az elévülés nyugodott. Nyilvánvaló, hogy egy nem jogerős, elsőfokú ítélet jogi indokolása nem tekinthető olyannak, amiből a felperesnek tudomást kellett szereznie arról, hogy őt illeti meg az igényérvényesítés lehetősége. [15] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alpereseket a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, a felperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az alperesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján kötelesek az államnak megfizetni. [17] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő