A határozat elvi tartalma:
- III. Tv.
- § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Gfv.VII.30.586/2017/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Hamvas Ákos bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Pozsgay Mária ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Heim Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Heim László ügyvéd A per tárgya: ügyvezetői felelősség megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 31.Gf.40.239/2016/6/I. ítélet számú Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.G.40.863/2012/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.800 (ötvenezer-nyolcszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Az alperes a társaság megalakulásától kezdődően felszámolása
- február 7-i elrendeléséig önálló képviseleti joggal felruházott vezető tisztségviselője volt a P Kft.-nek (a továbbiakban: adós). Az alperes ügyvezetése alatt az adós
- szeptember 30-tól taggyűlési jegyzőkönyvet nem nyújtott be, éves beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. Az adós fizetésképtelenségével fenyegető helyzet
- szeptember 30-ával bekövetkezett, bankszámláján árbevétel ezt követően
- július 21-ig nem jelentkezett. Az adóhatóság 518.629 Ft adótartozás behajtására
- szeptember 30-án végrehajtási eljárást indított az adóssal szemben. Az adósnak a felperessel kötött, módosított bérleti szerződésből eredően -
- júliusáig - 4.146.290 Ft bérleti díjtartozása keletkezett. A bérleti szerződés
- július 9-én, 28-án, illetve
- május 10-én történt megkötésekor az adóst az alperes képviselte. Az adós az ellene
- május 19-én kezdeményezett felszámolási eljárásban
- február 7-ével felszámolás alá került. A felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények összege 7.715.784 Ft. A felperes a felszámolási eljárásban hitelező, követelését a felszámoló 5.344.233 Ft-ban igazolta vissza. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a
- május 23-án előterjesztett, az eljárás alatt módosított keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §
(1)bekezdése alapján egyrészt kérte annak megállapítását, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete bekövetkeztét követően az alperes ügyvezetési feladatát nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el, amelynek következtében az adós vagyona 4.146.290 Ft-tal és késedelmi kamatával csökkent, illetve ilyen összegben a hitelezői igények kielégítése meghiúsult. További kereseti kérelmében kérte az alperes marasztalását a Cstv. 33/A. §
(3)bekezdése alapján 4.146.290 Ft és járulékai megfizetésében. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság ítéletében a kereset szerint megállapította az alperes felelősségét 4.146.290 Ft társasági vagyoncsökkenés erejéig, egyben kötelezte 4.146.290 Ft és járulékai megfizetésére a felperes részére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság külön végzéssel (31.Gf.40.293/2016/5.) a pert megszüntette az alperes marasztalására irányuló kereset tekintetében annak időelőttisége miatt [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 157. § a) pont, 158. §
(1)bekezdés, 130. §
(1)bekezdés f) pont, 251. §
(1)bekezdés, Cstv. 33/A. §
(3)bekezdés] és ebben a körben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítélet felelősséget megállapító rendelkezése felülbírálata körében a másodfokú bíróság azzal pontosítással hagyta helyben a per főtárgya tekintetében az elsőfokú ítélet fellebbezett részét, hogy az alperes az ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
- szeptember 30-án való bekövetkezését követően nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal 4.146.290 Ft összegben a hitelezői igények kielégítését meghiúsította. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályai megsértése nélkül bírálta el a keresetet, ezért törvényes indoka az ítélet hatályon kívül helyezésének nem volt. Az alperes részéről a tárgyalás berekesztését követően elkésetten előterjesztett tanúbizonyítási indítvány mellőzése az rPp.
- §
(4)bekezdése, 141. §
(6)bekezdése szerint történt. [11] Az ítélőtábla a fellebbezéshez csatolt
- február 15-re keltezett taggyűlési jegyzőkönyvvel kapcsolatban, amelyet az alperes ügyvezetői tisztségről történt lemondása hatályosulására nyújtott be, rögzítette, hogy az irat az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján az új okirati bizonyítéknak minősült a másodfokú eljárásban, keltezése időpontja miatt az elsőfokú eljárásban is az alperes rendelkezésére kellett álljon. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az alperes ügyvezetői tisztsége nem szűnt meg, az alperes a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. §
(1)bekezdésén alapuló vélelmet megdönteni lemondása hatályosulásának igazolásával nem tudta. [12] A Cstv. 33/A. §
(1)bekezdésében írt feltételek teljesülését illetően is egyetértett az ítélőtábla a jogerős ítélet indokaival. Rögzítette, hogy az alperes az adós felszámolását megelőző három évben a társaság ügyvezetője volt, a társaság fenyegető fizetésképtelensége
- szeptember 30-ával bekövetkezett. A felperes bizonyította az alperes mulasztását az adós éves beszámolói letétbehelyezési, közzétételi, illetve a Cstv.
- §ában előírt iratátadási kötelezettséggel kapcsolatban, igazolta továbbá a hitelezői követelések teljes kielégítésének meghiúsulását, amelyet okozati összefüggésben állónak kellett tekinteni az alperes vélelmezett, a hitelezői érdekeket sértő vezetői magatartásával. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával a felperes keresetének teljes elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. [14] Arra hivatkozott, hogy az adós taggyűlési jegyzőkönyvét az ügyvezetői tisztségről történt lemondással összefüggésben már becsatolta az elsőfokú eljárásban is, ezért az ítélőtábla az rPp.
- §-ának alkalmazásával tévesen zárta ki a bizonyítékok köréből. Állította, hogy a jegyzőkönyv értékelésével ügyvezetői felelőssége nem lett volna megállapítható. A jogerős ítélet ezért az rPp.
- §-át,
- §
(3)bekezdését,
- §-át,
- §-át, valamint a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdését sérti. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek. [17] Az eljárás irataiból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes nem csatolt az elsőfokú eljárás során semmilyen taggyűlési jegyzőkönyvet, ezért nem állapítható meg az rPp. 235. §-ának sérelme. A bíróság az eljárás során többször tájékoztatta a feleket bizonyítási kötelezettségükről, ezért nem állapítható meg az rPp. 3.§
(3)bekezdésének, a bizonyítékok értékelésének a sérelme sem. [18] Megjegyzi egyebekben a Kúria, hogy az eljárás során az alperes folyamatosan ellentmondó nyilatkozatokat tett arra vonatkozóan, hogy fennállt-e az ügyvezetői minősége, és dr. G G ügyvezetője volt-e az adósnak vagy sem. Az alperes fellebbezéséhez M/5 alatt csatolt,
- február 15-ére keltezett taggyűlési jegyzőkönyv szerint “ügyvezetőnek a taggyűlés G G tagot választja meg.” Ezzel ellentétesen az alperes 34/A/
- számú beadványa III. pontjában úgy nyilatkozott, hogy G G soha nem volt az ügyvezetője a P Kft-nek, illetve még a fellebbezésében is arra hivatkozott (
- pont), hogy az alperes mondta fel a bérleti szerződést
- július 19-én (34/F/
- számú beadvány) az adós nevében, holott ekkor - az utólag becsatolt taggyűlési jegyzőkönyv szerint - már lemondott a tisztségéről. [19] A fent kifejtettek alapján a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet az rPp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Hamvas Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: