A határozat elvi tartalma: Önmagában nem tekinthető tisztességtelennek, ha a zálogjogosult állítja össze az értékbecslők listáját, amennyiben a feleket azonos jogok illetik meg a szakértők választása körében, és a kikötés szerint az ingatlan eladási ára a kijelölt két értékbecslő cég értékbecslésében meghatározott likvidációs értékek (azonnali értékesítési piaci ár) számtani átlagának 90 százalékánál nem lehet alacsonyabb. A támadott kikötés az értékbecslések vitatási jogát egyik fél számára sem biztosítja, ezért az nem biztosít indokolatlanul egyoldalú előnyt a szerződési feltétel támasztója számára. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.086/2018/14. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Bajnok István bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Mihály Tamás ügyvéd Az alperesek: I. rendű, II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.589/2017/6. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 6.P.21.199/2016/12. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes és a II. rendű alperes mint zálogkötelezettek, és az I. rendű alperes mint zálogjogosult 2008. október 9-én önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek a zálogkötelezettek tulajdonában álló ingatlanra az ugyanezen a napon kelt és a felperes mint adós, valamint az I. rendű alperes mint hitelező között létrejött deviza alapú kölcsönszerződés biztosítására. A zálogszerződés 13. pontjának első bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Felek megállapodnak abban, hogy az önálló zálogjogból való kielégítési jog megnyílik, amennyiben a Zálogjogosult vagy Zálogkötelezettek a jelen szerződést felmondják. A felmondás azonnali hatályú, amelynek következtében a Zálogjogosult [3] kielégítési joga a felmondás közlését követő első napon megnyílik. A Zálogjogosult, illetőleg a Zálogkötelezettek felmondással akkor élhetnek, ha (
- i)a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (Adós) az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított tartozásait, vagy (
- ii)ha a Zálogjogosult a Kölcsönszerződést az abban megjelölt bármely ok miatt felmondja, továbbá (iii) ha a zálogtárgy romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok miatt a zálogfedezet értékének csökkentése) olyan mértékű, hogy az a biztosított követelésnek a zálogból való kielégítését veszélyezteti és a Zálogkötelezettek a Zálogjogosult felhívása ellenére a Zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a zálogfedezetet a szükséges értékig nem egészítik ki.” A zálogszerződés 14. pontja szerint: „Felek megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosult a kielégítési jogát, az annak megnyíltát követő 183 napon belül bírósági végrehajtás mellőzésével úgyis gyakorolhatja, hogy a zálogtárgyat maga értékesíti, vagy árverés megszervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást ad. A zálogtárgy ilyen módon történő értékesítése esetére Felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlan legalacsonyabb eladási árának meghatározása céljából az Ingatlanról - a Bank birtokában lévő Ingatlanra vonatkozó értékbecslés felülvéleményezésére értékbecslést készíttetnek a Bank által elfogadott két értékbecslő céggel, amelyből az egyiket a Bank, másikat a Zálogkötelezettek jelölik ki. A Bank az általa elfogadott értékbecslők listáját a kijelölésre vonatkozó felhívásával együtt megküldi Zálogkötelezettek részére. Amennyiben Zálogkötelezettek a kijelölésre vonatkozó felhívástól számított három munkanapon belül nem jelölnek ki értékbecslőt, akkor a Bank él a kijelölés jogával mindkét értékbecslő cég tekintetében. Az Ingatlan eladási ára a jelen pontban részletezettek szerint kijelölt két értékbecslő cég értékbecslésében meghatározott likvidációs értékek (azonnali értékesítési piaci ár) számtani átlagának 90 százalékánál nem lehet alacsonyabb. Az értékbecslés elkészítésének költsége Adóst terheli. A Zálogjogosult a jelen pont szerinti értékesítése esetén - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására, az erre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésére és a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a bejegyzési engedély megadására. Zálogjogosult, vagy a Zálogjogosult által az értékesítéssel megbízott köteles a Zálogkötelezetteket az értékesítés előtt az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről értesíteni. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a Zálogjogosultat illeti meg, de köteles a Zálogkötelezettekkel elszámolni, és a zálogtárgy értékesítéséből befolyt bevételnek a követelést, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos egyéb költségeket meghaladó részét a Zálogkötelezetteknek megfizetni. Amennyiben az értékesítésre előírt határidő alatt és feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerül értékesíteni, a felek e pontban [4] [5] foglalt megállapodása a határidő lejártával hatályát veszti”. A zálogszerződés 19. pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a jogvitájuk rendezésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A Fővárosi Törvényszék a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.556/2014/7/II. számú ítéletével jogerőre emelkedett 19.G.44.264/2013/12. számú ítéletével a Pest Megyei Főügyészség közérdekű keresete alapján indult perben megállapította, hogy a lakásvásárlási kölcsönszerződés, valamint a jelzálog kölcsönszerződés elnevezésű szerződésekben, az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] A felperes módosított keresetében a zálogszerződés 13. pontjának [2] pontban idézett szövegrésze, valamint a 14. és 19. pontjában foglalt kikötések érvénytelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjai alapján. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A 13. és 14. pontok tekintetében annak megalapozatlanságára, a 19. pont vonatkozásában ítélt dologra hivatkozott. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [10] A 13. pont vonatkozásában rögzítette, az rPtk. 205. §
(2)bekezdésére figyelemmel a 261. §
(2)bekezdésének tartalmilag azonos szabálya alapján az alperes ezen szerződési pont hiányában is jogosult lenne fedezet kiegészítést kérni. Kifejtette, az hogy az értékelésre vonatkozó részletszabályok a kikötésben nem szerepelnek, nem jelenti annak szabályozatlanságát. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből következően a bank a fedezet értékének megállapítását nem önkényesen, hanem ellenőrizhető módon, szabályozott eljárásrend keretében köteles végezni. Rámutatott, a követelés összegének árfolyamváltozás okozta növekedése nincs kihatással a zálogtárgy értékére, ezért nem bővíti az I. rendű alperes zálogszerződés
- pontjába foglalt felmondási jogát. [11] A
- pont tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szerződéskötés idején nem volt olyan előírás, amely alapján kifogásolható lenne, hogy a bank egyoldalúan állítja össze az elfogadott szakértők listáját. Az tisztességtelennek sem minősül, mivel a kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperesnek kell a saját szolgáltatásával elől járnia, a kölcsön kihelyezésével nagyobb kockázatot vállal. A szerződéses egyensúly fenntartása miatt a hitelező érdekeit is megfelelő védelemben kell részesíteni. A
- pont az rPtk.
- §
(2)bekezdésével azonosan a reális értékesíthetőség feltételeit teremti meg. Utalt arra is, hogy az I. rendű alperesnek szintén az az érdeke, hogy az ingatlan a lehető legmagasabb áron kerüljön értékesítésre, hiszen a tartozás azon része, amely a kényszerértékesítést követően fennmarad, az adóst terheli, a bank oldalán további kockázati tényezőt jelent. Mindezért úgy ítélte meg, hogy nem tisztességtelen a zálogszerződés azon kikötése, amely nem szól arról, hogy a felek bármelyike miként teheti vitássá a megállapított ingatlanértéket. [12] Az elsőfokú bíróság a
- pont tekintetében a keresetet a felperes kereshetőségi jogának hiányában utasította el. [13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [14] Úgy ítélte meg, a
- pont kizárólag a fedezet fizikai károsodására vonatkozik, és nem jogosítja fel arra az I. rendű alperest, hogy a fedezet kiegészítését követelje abban az esetben, ha a zálogtárgy értéke a piaci okból bekövetkező forgalmi értékcsökkenés miatt nem fedezné a követelést. Ilyen értelmezés mellett a szerződéses kikötés megfelel az rPtk.
- §
(1)bekezdésének, ezért a 209. §
(6)bekezdése szerint nem minősülhet tisztességtelennek. Megjegyezte azonban, ha ez az értelmezése mégsem lenne helytálló, a kikötés akkor is összhangban állna a jogszabályi előírásokkal, figyelemmel az rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontjára. [15] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a
- pont rendelkezései sem minősülhetnek tisztességtelennek az rPtk.
- §
(6)bekezdése alapján, mivel az a 257. §
(2)bekezdése szerint került megszövegezésre. Önmagában nem alkalmas a tisztességtelenség megállapítására, hogy a szakértők listáját az I. rendű alperes állíthatja össze, mivel technikailag nyilvánvalóan kivitelezhetetlen volna valamennyi hiteligénylővel egyeztetni a listát és kiegészíteni az egyedi igények szerint. A lista összeállításánál az I. rendű alperesnek figyelemmel kell lenni a felügyelet által támasztott előírásokra és az ingatlanforgalmi szakértőkkel szemben támasztott jogszabályi követelményekre. A felek egyenjogúságát biztosítja azon rendelkezés, amely szerint a zálogjogosult és a zálogkötelezett is egy-egy szakértő kiválasztására jogosult és a két szakvéleményben meghatározott értékek átlaga az az eladási ár alapja. Szemben a felperes által állítottakkal, nincs olyan rendelkezés a szerződésben, amely feljogosítaná az I. rendű alperest újabb értékbecslés beszerzésére és a számára kedvezőbb érték figyelembevételére, így az emiatti tisztességtelenségre is alaptalanul hivatkozott a felperes. [16] A
- pont tekintetében az ítélőtábla megállapította, hogy nem áll fenn anyagi jogerő, mert a közérdekű perben hozott jogerős ítélet nem a zálog-, hanem a hitelszerződés egyébként azonos tartalmú kikötésének tisztességtelenségét állapította meg. Ugyanakkor a kikötés az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltér, ennek következtében kizárólag abban az esetben válhatott volna a szerződés részévé, ha külön kifejezett figyelemfelhívást tartalmazna a szerződés, amelyet a felperes kifejezett nyilatkozatával elfogadott volna. Amennyiben részévé is vált volna a választottbírósági kikötés a felek szerződésének, úgy e kikötés a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelenné nyilvánításáról szóló 3/
- PJE határozat értelmében tisztességtelennek minősül, így ez esetben is figyelmen kívül hagyandó lenne. Mindezekre tekintettel a zálogszerződés
- pontja tekintetében nem volt akadálya a rendes bíróság eljárásának, ugyanakkor tisztességtelenségét külön ítéleti rendelkezéssel szükségtelen lenne kimondani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében - tartalma alapján - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helytadó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként az rPtk.
- §
(1)bekezdésére, 209. §
(6)bekezdésére, 257. §
(1)bekezdésére, a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontjára, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdésére és 221. §
(3)bekezdésére [helyesen, tartalma szerint:
(1)bekezdésére] hivatkozott. [18] A felperes előadta, álláspontja szerint a szerződés
- pontjának tisztességtelensége vizsgálható, mert az rPtk. normaszövege, illetőleg a szerződési feltétel egyezősége hiányzik, mivel a zálogtárgy állagromlásához képest más körülményt is megjelöl a vitatott pont. A fogyasztó ezért előre nem tud számolni azzal, hogy mikor, milyen körülmények bekövetkezése esetén lesz köteles a zálogfedezet eredeti értékre történő kiegészítésére. A zálog állagromlása egyébként műszaki szakkérdés, az ingatlanpiaci árak változása ingatlanforgalmi szakkérdés, és nincs szabályozva, hogy azt az I. rendű alperes szakértő bevonásával, vagy saját mérlegeléssel dönti el. [19] A
- pont azért is tisztességtelen álláspontja szerint, mert amennyiben a hitelező a törlesztő részlet emelkedését magában rejtő lehetőséget tartalmazó konstrukciót alkalmaz, de nem támasztja alá a követelését megfelelő biztosítékkal, úgy a jóhiszeműség és tisztesség követelménye szerint újabb biztosítékot nem követelhet. A felperes értelmezése szerint ugyanis a
- pont úgy értelmezendő, hogy annak alapján abban az esetben is köteles a felperes a fedezet kiegészítésére, ha nem a zálogtárgy értéke csökken, hanem az aktuális tartozás növekszik. Az I. rendű alperes ugyanakkor nem tájékoztatta megfelelően a felperest az árfolyamkockázatról. [20] A felperes a fentieken túl arra is hivatkozott, hogy az I. rendű alperes a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondhatóságát olyan feltételhez kötötte, amelynek megismerhetőségét nem biztosította az adósok részére. A belső utasításaiban rögzítetteket állította alapul, megfosztva az adósokat a felmondhatósági ok ismeretétől, ellenőrizhetőségétől. [21] A
- pont tekintetében a felperes nem vitatta, hogy az abban írtak megfelelnek az rPtk.
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltaknak, azonban állította, hogy az sérti az rPtk. 4. §
(1)bekezdésében írtakat azáltal, hogy az I. rendű alperes állíthatja össze az értékbecslők listáját, amibe az adósoknak nincs beleszólása. A felperes számára a rendelkezés nem ad lehetőséget a szakvélemény vitatására, míg ugyanezt az I. rendű alperes tekintetében nem tiltja. [22] A
- pont vonatkozásában a felperes arra hivatkozott, hogy nincs e tekintetben res iudicata. [23] Eljárási szabálysértésként állította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása formális, nem tartalmazza a felperes állításainak tételes cáfolatát. A bíróság döntése a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye, amelyre tekintettel a bíróság megszegte az rPp.
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét. [24] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A II. rendű alperes nem tett nyilatkozatot. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt nem találta jogszabálysértőnek. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. 209. §
(6)bekezdése [az rPp. 272. §
(3)bekezdésére figyelemmel helyesen: a szerződéskötéskor hatályos
(5)bekezdése] alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a támadott kikötés a jogszabály előírásának megfelelően határozza-e meg a zálogfedezet értékének csökkenése esetére a zálogjogosultat megillető jogokat, így az egyáltalán tisztességtelennek minősülhet-e. [27] A felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a szerződés 13. pontja tisztességtelenségének vizsgálatát a fenti jogszabályhely nem zárta ki mivel, mivel az - szemben az rPtk. 261. §
(2)bekezdésében írtakkal - nemcsak a zálogtárgy állagának romlása, hanem a zálogfedezet egyéb okból történő értékcsökkenése esetén is előírja a pótfedezet nyújtási kötelezettséget. A Kúria megítélése szerint szemben a jogerős ítéletben írtakkal - a „zálogtárgy romlása” alatt nemcsak a zálogtárgy fizikai állapotának romlása értendő, hanem pl. az ingatlan forgalmi értékének csökkenése is. Egyetértett azonban a jogerős ítéletben kifejtett másodlagos indokkal, amely szerint a kikötés tisztességtelensége nem állapítható meg az alábbiakra tekintettel. [28] Az adott ügyben a felperes egyaránt személyi és dologi kötelezett. Az rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontja - a kölcsönszerződés szabályai között - azonnali hatályú felmondási jogot biztosított a hitelezőnek, ha a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki. A per tárgyát nem képező kölcsönszerződés VII.
- pontja értelmében az I. rendű alperes a kölcsönszerződést azonnali hatállyal jogosult felmondani többek között abban az esetben is, ha az rPtk.
- §ában felsorolt bármely ok bekövetkezett. A kölcsönszerződés tehát felmondható nem állagromlás miatti, azaz egyéb okból bekövetkező jelentős értékcsökkenés esetén is a szerződés kifejezett rendelkezése, valamint a kölcsönszerződésbe beemelt diszpozitív jogszabályi rendelkezés alapján. A zálogszerződés
- pontja az rPtk.
- §
(1)bekezdésével - a zálogjog követelés biztosítására szolgáló rendeltetésével - összhangban rendelkezik akként, hogy a zálogszerződés felmondására akkor is lehetőség van, ha az adós az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított tartozásait, vagy a bank a kölcsönszerződést felmondta. A kölcsönszerződés felmondásával ugyanis esedékessé válik a kölcsön visszafizetésére vonatkozó követelés, és az adós nemteljesítése (késedelme) esetén - az önálló zálogszerződés felmondásával megnyílik a kölcsönt biztosító zálogjog alapján a kielégítési jog. [29] A „zálog romlása” alatt - annak nyelvtani értelmezésével - a zálogtárgy értékcsökkenése értendő. A perbeli rendelkezés az árfolyamváltozás fogyasztóra kedvezőtlen változása esetére a biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettséget nem tartalmaz, annak ily módon való értelmezése nem lehetséges, hiszen az árfolyamváltozás a zálogtárgy értékének csökkenésével közvetlen kapcsolatban nem áll. Figyelemmel arra, hogy a felperes ezzel ellentétes értelmezése nem helytálló, a Kúria mellőzte a tisztességtelenség erre alapított megállapításának szükségességét alátámasztó felperesi érvelés érdemi vizsgálatát. Azt a felperesi érvelést pedig, hogy a kölcsönszerződés felmondási okainak megismerhetősége nem biztosított, erre vonatkozó tényadatok hiányában a Kúria nem tudta értelmezni. [30] A Kúria a BH2018.256. számú döntésében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy vizsgálható azon szerződési feltétel tisztességtelensége, amely a jogszabály rendelkezését tölti ki tartalommal [rPtk. 257. §
(2)bekezdés]. A perbeli zálogszerződés
- pontját azonban - azonosan az eljárt bíróságok e körben kifejtett jogi álláspontjával a Kúria sem ítélte tisztességtelennek. Az a körülmény, hogy az I. r. alperes állítja össze az értékbecslők listáját, önmagában nem tekinthető tisztességtelennek, hiszen az másként kivitelezhetetlen is lenne, ahogy arra az eljárt bíróságok ítéleteikben részletesen rámutattak. A Kúria hivatkozott döntésében is követett gyakorlata az olyan tartalmú kikötést tekinti tisztességtelennek, amikor mindkét értékbecslő kiválasztására a bank jogosult. Jelen esetben a feleket azonos jogok illetik meg a szakértők kiválasztása körében, és az, hogy az értékbecslők által meghatározott érték számtani átlagát a fogyasztó felperes nem kifogásolhatja, nem bontja meg a felek közötti egyensúlyt. Ilyen jogot a kikötés az I. rendű alperes részére sem biztosít, azaz nem valósul meg a tisztességtelenség törvényi kritériuma, az, hogy a kikötés a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. [31] A szerződés
- pontja kapcsán a jogerős ítélet nem ítélt dologra hivatkozással hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét (ez esetben a per megszüntetéséről kellett volna döntenie). A felperes a felülvizsgálati kérelmében a res iudicatára, illetve annak hiányára történt hivatkozáson túlmenő érvelést nem adott elő, a jogerős ítélet egyéb megállapításait e ponttal kapcsolatban nem vitatta, ezért azok helytállósága tárgyában a Kúria érdemben nem foglalhatott állást. [32] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértéseket sem tudta a Kúria megállapítani. A perben eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek a szükséges terjedelemben eleget tettek, a másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában jogi álláspontját kifejtette, abból egyértelműen megállapítható, hogy döntését mire alapította. A felperes a felülvizsgálati kérelmében anélkül hivatkozott a tényállás megállapítása körében a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó rPp.
- §
(1)bekezdésének sérelmére, hogy megindokolta volna, hogy a jogerős ítélet e rendelkezésnek milyen okból és mennyiben nem felel meg. Figyelemmel azonban arra, hogy a kereset tárgyára tekintettel a bíróságoknak jogkérdésben kellett állást foglalniuk, ezért a perben egyébként sem vitás tényállás megállapítása körében a bizonyítékok értékelésére vonatkozó rPp. 206. §
(1)bekezdésének sérelme fel sem merülhet. [33] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az I. rendű alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak mértékét a meg nem határozható pertárgyértékre figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései és 4/A. §-a alapján bruttó összegben, a kifejtett tevékenységgel arányosan határozta meg. A II. rendű alperesnek költsége nem merült fel. [35] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyláson bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő