Bf.183/2020/48 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdése szerint minősülő, társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti. I.r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. április
4. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja akként, hogy öt nap bűnügyi felügyelet egy nap szabadságvesztésnek felel meg. I.r. vádlott személyazonosító okmányának a száma: Szám1, a kézbesítési címe megegyezik a lakcímével, melyben a közterület neve helyesen utca, tényleges tartózkodási helye: Cím
5. A II.r. vádlott első neve helyesen Név1, édesanyja első neve helyesen ugyancsak Név
6. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. II.r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárásban tolmács- és fordítói díj címén felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás [1] [2] A Fővárosi Törvényszék 31.B.1373/2019/
7. számú,
8. augusztus
9. napján kihirdetett ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 178.§

(1)bekezdés IV. és V. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés c.) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében, és ezért 8 év szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi lehetőségéről, az előzetes fogvatartásban és letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 178.§

(1)bekezdés V. fordulatába ütköző és a

(2)bekezdés c.) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében, és ezért mint többszörös visszaesőt 11 év szabadságvesztésre és 10 évre Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 6.B.1286/2010, számú ügyében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, az előzetes fogvatartásban és letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] Az ítélet ellen az ügyészség a vádlottak terhére, téves jogi minősítés és a büntetések súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Fellebbezésének indokolásban hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok összességében történő értékelésével látható, hogy I., II., és III. r. vádlottak futárok kiküldésével Brazíliából beszerzett kábítószerek behozatalával foglalkoztak, az ítélet indokolása is tartalmazza, hogy nem egy alkalommal került sor ilyenre. Ezt alátámasztja az is, hogy elhangzik IV.r. vádlott megnyugtatására, hogy „még senkivel nem történt baj”, illetve az I.r. vádlott közölte valakivel, hogy „ezt nem ő intézi, amit ő intéz, abban nincsenek hibák”. A IV.r. vádlott kiutazását megelőzően II.r. vádlott Személy1t kísérelte meg rábírni, hogy kábítószert csempésszen be az országba Személy1 pedig az I.r. vádlottal is kapcsolatban állt. Így tehát egyértelműen kijelenthető, hogy a vádlottak már több alkalommal szereztek be külföldről kábítószert, és noha Személy2 csak ezen egy alkalommal járt el, azonban a vele közöltekből és az általa tapasztaltakból kijelenthető, hogy annak tudatában működött közte, hogy bejáratott módszerről van szó. A vádlottak cselekménye haszonszerzésre irányult, I.r. vádlott egy telefonbeszélgetés során említi, hogy 15-20 milliós befektetésről van szó. Amikor a IV.r. vádlott a kinti tartózkodás körülményeire panaszkodik, akkor I.r. vádlott közölte a II.r. vádlottal, hogy „a pénzeteket el fogjátok bukni”. Személy2 utazása jelentős költségekkel járt, valamint I., III., és IV.r. vádlottak fejenként 1 millió forintot kaptak volna. Mindezek tehát arra utalnak, hogy nem csupán a befektetett összeg megtérülését, hanem jelentős nyereséget várnak, ami viszont csak a kábítószer értékesítése során lehetséges. Utalt a kábítószer mennyiségére is annak fényében, hogy a II.r. vádlott kivételével a vádlottak nem fogyasztottak kábítószert. Ugyancsak fontos bizonyíték a többféle kábítószerrel szennyezett mérleg is. Személy3 tanú elmondta, hogy a II.r. vádlott többször felajánlotta neki, hogy tud kokaint szerezni, emellett a Személy1t és Személy4t érintő vádirati tényállás is a vádlott kereskedői tevekénységét támasztja alá, ahogyan a Dél-Afrikából behozott bútordarabban érkezett marihuána is. Utalt az 1/

1. Büntető Jogegységi határozatra is, mely szerint a kereskedés céljára történő megszerzés, tartás akkor is a kereskedés keretébe illeszkedő elkövetési magtarás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik. További súlyosító körülmény I.r. vádlott esetében a más büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés, valamint I.r., és II.r. vádlottak esetében a szervező, irányító szerepük, továbbá, hogy a kábítószer hatóanyag-tartalma a különösen jelnetős mennyiség alsó határát is meghaladta. Így hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása indokolt a vádlottak esetében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 78/2019/
2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával folytatta le az eljárást, a tényállás nagyrészt megalapozott, de az ítélet
3. oldal utolsó előtti bekezdésnek utolsó mondta téves ténybeli következtésen alapul, mert a megállapított tényekből az a helyes következtetés, hogy a kábítószer behozatala kereskedési céllal történt. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét teljesítette, a tényállás alapját a IV.r. vádlott vallomása, tanúvallomások, okiratit bizonyítékok és szakértői vélemények tartalma adja, amelyek együttes értékelése a vádlottak bűnösségére vont okszerű következtetést eredményezte. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a bűncselekményt kábítószer birtoklása bűntettének minősítette. A kereskedés megállapításához a törvényszék álláspontjával szemben elegendő bizonyíték a lefoglalt kábítószer igen nagy mennyisége, a házkutatáskor talált, kábítószer adagolásához szükséges eszközök léte, kábítószerrel szennyezettsége, a tetemes utaztatási költség. Az ésszerű logika szabályai szerint ilyen nagy összeget az ügyletre szánni csak továbbértékesítési céllal érdemes. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kábítószert kereskedelmi célzattal szerezték meg, az 1/
4. BJE alapján többletmagatartás kifejtése nem szükséges a kereskedés megállapításához. [17] A súlyosabb minősítésre figyelemmel pedig súlyosabb büntetés szolgálja a büntetési célokat. [18] I.r. vádlott esetében a törvényszék nem számította be a lakásra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe, így ezt is pótolni kell. [19] I.r. vádlott teljeskörűen, a védője részben felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [20] I.r. vádlott fellebbezésnek indokolásában eljárásjogi hibára hivatkozott, előadva azt, hogy sérelmezi, hogy III.r. vádlott védelmében az a Ügyvéd1 ügyvéd járt el, aki őt más ügyben már képviselte, és tudomása volt jelen ügy részleteiről is. III. r. vádlott az I.r. vádlottra terhelő vallomást tett, így álláspontja szerint Ügyvéd1 visszaélt a bizalmával, és ellene fordította azokat, amiket tőle tudott. [21] Az ügy érdemében hivatkozott arra, hogy bár a törvényszék megállapítja, hogy kábítószernek Magyarországra való behozatalával foglalkozott, de semmilyen bizonyíték vagy adat erre vonatkozóan nem merült fel. Személy1 sem terhelte őt ilyennel, másfelől más személy is utalt Személy1 részére szívességből pénzt, ahogyan ő is. [22] Nincs arra sem bizonyíték, hogy több alkalommal hozott volna kábítószert az országba, ehhez képest a II.r. vádlott által megnevezett személyt, aki megrendelte a kábítószert, és finanszírozta annak költségét, meg sem hallgatták. [23] Személy5 önként, de pénzért vállalta a csomag megrendelését, ő maga mindössze az elszállításban segített neki, minden egyebet Személy5 intézett. Nem tudta, hogy abban kábítószer van, akkor sem, amikor II. r. vádlott abból csomagokat szedett ki, de gondolta, hogy valami nem stimmel. II. r. vádlott elmondta, hogy majd később jön érte, és akkor vitte el III. r. vádlotthoz. Sérelmezte, hogy Személy5t ezzel kapcsolatban nem ítélték el. [24] Az sem igaz, hogy a rendőri intézkedés során odasúgta III. r. vádlottnak, hogy mi van a csomagban, hiszen erre lehetősége sem lett volna, és nem is tudta, mi van benne. [25] Azt elismeri, hogy az 1 kg kokain Magyarországra hozatalában részt vett, de az, hogy Személy2t nyugtatgatták, nem a korábbi tapasztalataik alapján történt, hanem „nagyotmondás” volt, így pórbálták Személy2t is megnyugtatni. [26] Nehezményezte, hogy a bíróság hármójuk esetében többszöri elkövetést állapít meg, míg Személy2 esetében nem, noha elgondolkodtatónak tartja, hogy többször járt afrikai országokban. [27]érelmezte, hogy a bíróság a vallomását csak akkor fogadta el, ha az valakire terhelő, míg ha nem akkor nem fogadta el. [28] III. r. vádlott lakásához nem volt kulcsa, ott soha nem aludt, a lakáshoz semmi köze nem volt. [29] Úgy érzi, nem az elkövetett bűncselekménnyel arányos a büntetése. Igazságtalannak tartaná, ha olyan cselekményért is elítélnék, amihez nem volt semmi köze. [30] Nem érzi úgy, hogy az ítéletben a belső arányosság teljesült volna. Azóta az élete más irányt vett, elkezdtek építkezni, két munkahelyen is dolgozik, feleségével együtt elegendő jövedelmük van, kisbabát várnak. [31] Igaz, hogy büntetett előéletű, de a legutóbbi büntetését 2006-ban kapta és már több mint 11 éve letöltötte. [32] Elsősorban a Fővárosi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, másodsorban a büntetés jelentős enyhítését kérte. [33] I.,r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában a Be. 590.§

(5)bekezdés a.) pontjában írt okból elsősorban az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság nem biztosította az I.r. vádlott védelemhez való jogát, másodsorban pedig arra hivatkozott, hogy az ítélet a Be. 592.§

(2)bekezdés b.) és d.) pontjában írt okból megalapozatlan, ezt kiküszöbölve a másodfokú bíróság az ítéletet változtassa meg, és az I.r. vádlott büntetést jelentősen enyhítse. [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] Az eljárási hibára utalva előadta, hogy III.r. vádlott védelmét a

1. július 1-jén megtartott tárgyalástól kezdődően Ügyvéd1 látta el, aki viszont I.r. vádlottat egy másik ügyben képviselte. Bár eddig III. r. vádlott nem tett vallomást, de ezt követően Vádlott terhelő vallomást tett. Védence Ügyvéd1ral a másik ügyben jelentős információkat osztott meg jelen ügyre vonatkozóan is, de azért nem adott meghatalmazást részére, mert nem kívánta megfogadni azt a tanácsát. hogy terhelje a III.r. vádlottat. Ezzel összefüggésben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál bejelentéssel élt, melynek folytán etikai eljárást kezdeményeztek Ügyvéd1ral szemben. A tényállással kapcsolatban hiányolta, hogy az ítélet nem fejti ki, hogy miért nem fogadta el Vádlottnak azt a védekezését, hogy kölcsönként utalt pénzt a Brazíliában tartózkodó Személy1 részére. Ugyancsak nincs arra vonatkozóan semmilyen adat, hogy korábban több kábítószer-futár működött közre, és nem cáfolható a vádlottnak az a védekezése sem, hogy az erre utaló kijelentését - eddig sem lett senkinek semmi baja, csupán a IV.r. vádlott megnyugtatására szánta. Erre vonatkozóan egyébként bizonyítás sem folyt, és kétséget kizáró bizonyíték sem támasztja alá. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét kábítószer birtoklás bűntettének, melyet az is igazol, hogy nem diszponálhatott az országba behozott kábítószer felett, és ugyanúgy 1 millió forintban részesült volna, mint a III.r. és IV.r. vádlott. Semmilyen bizonyíték nem mutat abba az irányba, hogy a védencének bármi köze lett volna az Afrikából érkezett kábítószer-szállítmányhoz, a bútor Személy5 nevére érkezett, védence csak a bútor elszállításában segédkezett. Bár elismerte a III.r. vádlott lakására szállítás tényét, de ő a lakáshoz kulccsal nem rendelkezett, oda csak III.r. vádlott engedélyével tudott bejutni. A büntetés kiszabása kapcsán pedig kiemelte, hogy annak tartama eltúlzott, és nem áll arányban a további vádlottak büntetésével sem. Csatolta a védő kizárása kapcsán hivatkozottakat alátámasztó dokumentumokat, valamint a vádlott feleségének várandósságat igazoló orvosi iratokat. II.r. vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért és a kiutasítás helyett közügyektől eltiltás kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A II.r. vádlott és védője a másodfokú eljárásban bizonyítási indítványt is előterjesztettek Személy6 kihallgatása érdekében, aki a II.r. vádlott ismerősének, Személy9nak az eljárásban betöltött szerepéről tud részletesen beszámolni. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlottak és védők a fellebbezésüket fenntartották. I.r. vádlott védője előadta, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával a minősítés körében egyetért, jelen cselekmény kábítószer birtoklásának bűntette. Tényként rögzíti az ítélet azt, hogy több hasonló célú út volt, amit egyrészt Személy1 vallomására alapított, de egy korábbi kiutazással kapcsolatban állapította meg a bíróság, hogy nak azért volt ehhez köze, mert ő kiküldött pénzt a részére. Ezzel kapcsolatban nem vizsgálta a bíróság a által előadottakat, mely szerint ez kölcsön volt, nem a kábítószer behozatala érdekében, hanem azért, hogy a kinti életét fedezni tudja. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Személy1 II. r. vádlottal állt kapcsolatban, de mivel őt nem érte el, ezért felhívta az I.r. vádlottat, aki kiküldött neki pénzt, kvázi kölcsönpénzt. Adós maradt az elsőfokú ítélet azzal, hogy a Személy1 részére történő pénz kiutalásával kapcsolatban milyen körülményekből kellett volna tudnia azt az I.r. vádlottnak, hogy kábítószer kereskedelmet célozza a pénznek a kijuttatása. Az ítélet
2. pontjában a bíróság kifejtette, hogy a vádlottaknak újabb futárra volt szükségük. Személy1 nem lehetett, ezért III.r. vádlott felajánlotta a Személy2 IV.r. vádlottnak azt a lehetőséget, hogy 1 millió forint ellenében utazzon ki Braziliába, és egy kábítószercsempészésre alkalmas táskában hozzon be kábítószert. A bíróság ugyancsak az indokolás és bizonyíték értékelés körében hivatkozott arra, hogy jelen cselekményt megelőzően már több futár hozott be Magyarországra kábítószert, és ezt kifejezetten azzal látta csak bizonyítottnak, hogy amikor zajlik ez a [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] telefonbeszélgetés a III.r. és a IV.r. vádlott között, melynél talán jelen van az I.r. vádlott is, aki III. r. vádlottal úgy nyugtatja a IV.r. vádlottat, hogy eddig még nem volt senkinek semmi baja. Nem indokolja meg ugyanakkor a bíróság, hogy miért nem fogadja el azt a vádlotti védekezést, hogy ezt a kijelentést csupán megnyugtatás céljából tették, de annak valóságalapja nem volt. Az ítélet
3. oldalán rögzíti, hogy bizonyos beszélgetések cáfolják III. r. vádlott azon védekezését, hogy az ő szerepe csupán annyi volt, hogy megemlítette a kábítószer behozatalának a lehetőségét, de a részletekről nem volt tudomásuk. Azonban III. r. vádlott ismerőse volt Személy2, befogadta a lakásába, utána szóba hozta a kábítószer-behozatali lehetőséget. A vádlottak, ők hárman, fejenként kaptak 1 - 1 millió forintot, ami nyilván ugyanazért a cselekményért volt felajánlva, hogy segítsenek behozni a kábítószert. Itt nem arról van szó, hogy bármilyen módon diszponált volna a kábítószer fölött, vagy közös üzlet lett volna a II.r. vádlottal, hiszen akkor nemcsak egymillió forintot kap a szervezésért, hanem a behozott kábítószernek a felével is akár rendelkezhetett volna. Pusztán abból, hogy dupla fenekű táskával hozzák be a kábítószert, még nem következik az, hogy többszöri útról volt szó. Az I.r. vádlott cselekvőségével kapcsolatban kiemelte, hogy nyilván mindannyian tudnak arról, hogy ott van a kocsiban a kábítószer, és az országhatárt együtt átlépik, ez pedig nem bűnsegédi, hanem tettesi magatartás, e körben a korábban a perbeszédében előadottakat a másodfokú nyilvános ülésen már nem tartotta fenn. A bútorban behozott kábítószer kapcsán utalt arra, hogy azt teljesen más ember rendelte meg, Személy5 nevére érkezett. Ott kezdődött az I.r. vádlott közreműködése, amikor a II.r. vádlott utasítására a bútorból kiveszi ezt a kábítószert, és elszállítja a III. r. vádlott lakására, amelyhez nem rendelkezett lakáskulccsal sem. Tehát nem arról volt szó, hogy az általa odaszállított és elhelyezett kábítószerhez bármikor hozzáférhetett volna, tehát nem ő rendelkezett felette, hanem a II.r. vádlott. Ha részt is vett az I.r. vádlott abban, hogy a bútorból III. r. vádlott lakására szállította a kábítószert, és eképpen ideig-óráig a birtokában tartotta, amikor ezt elhelyezte, kvázi erről lemondott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az I.r. vádlott az előkészítő elismerte volna a bűncselekményt, ha esetleg egy törvényi minimumot elérő büntetéssel sújtják. A tanács elnöke nem fogadta el a beismerő vallomást, mert a kereskedelemre nem vonatkozott. A védence már nagyon régen jó útra tért, magánélete rendeződött, van egy nagykorú lánya, és feleségével pedig gyermeket várnak. Indítványozta, hogy az ítélőtábla előlegezze meg védencének a bizalmat és a kiszabott büntetés jelentős mértékű csökkentésével adjon lehetőséget arra, hogy normális családi életet tudjon élni. Az I.r. vádlott személyi körülményeiről nyilatkozott, ezen felül az írásban benyújtott fellebbezésével egyező nyilatkozatot tett. A II.r. vádlott védője perbeszédében előadta, nem lehet következtetést levonni Személy1 személyes meghallgatása nélkül arra, hogy miért kapott repülőjegyet, miért kellett bárhova is elutaznia, hogyan és milyen módon kellett volna a kábítószert Magyarországra hoznia. Védence és Személy1 között volt egy testi sértéssel kapcsolatos dolog. Tehát ezeket összerakva, nem lehet arra következtetni, hogy ő kábítószert hozott volna be a II.r. vádlott megrendelésére. Ebből vont le további következtetést az elsőfokon eljárt bíróság a tekintetben, hogy nem egy alkalomról volt szó. A Személy2val kapcsolatos tényállási pontban védence szerepe a tolmácsolásra terjedt ki, ebben a bűnösség megállapítható. Ez klasszikus tolmácsolási szerep, melyre tekintettel kérte a büntetés enyhítését. Arról senki nem számolt be, hogy egyébként a II.r vádlott részesült volna a kábítószerből. A Dél- Afrikából behozott bútorban található kábítószerrel kapcsolatban az elsőfokú eljárásban előadottakat tartotta fenn, [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] Védence 2006-tól Magyarországon tartózkodik, családja van, akikkel nem szakadt meg a kapcsolata. Erős kötelék fűzi a feleségéhez és a gyerekeihez. A családi kapcsolatok támogatása jelen esetben fontosabb, mint a kiutasítás. A minősítés úgy helyes, ahogy azt a törvényszék elsőfokon megállapította, több kell ahhoz, hogy a kereskedelmet megállapítsák, így a súlyosításnak semmilyen oka nincs a másodfokú eljárásban. A II.r. vádlott személyi körülményeiről nyilatkozott, és arra hivatkozott, hogy ő maga az ügyben csak tolmácsolt. Ezen felül részletes előadást tett jelen ügy tárgyát nem képező, de jelen vádlottakat is érintő kábítószerrel kapcsolatos információiról. Az ügyészségi fellebbezés a minősítés körében megalapozott. A másodfokú bíróság a
4. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálja. Az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A Be. 590.§

(7)bekezdése alapján hivatalból felülbírálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta. Az I.r. vádlottnak és védőjének Ügyvéd1 kirendelt védő közreműködésére vonatkozó eljárási kifogásával kapcsolatban az alábbiakat kell kiemelni: Elöljáróban megjegyzendő, hogy az I.r. és II.r. védő is állította, hogy a jegyzőkönyv nem kellő részletességgel tartalmazza a tárgyaláson elhangzottakat. Az ügyiratok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a sérelmezett,

1. július
2. napján megtartott tárgyalásról kép és/vagy hangfelvétel nem készült. A jegyzőkönyv kijavítását törvényes határidőben, de azon túl sem indítványozták a jogosultak. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az diktálás útján készült, így a jelenlevők hallották, hogy mi kerül jegyzőkönyvbe, de erre vonatkozóan sem érkezett - később, külön beadványban sem - észrevétel. A jegyzőkönyv
3. oldalán szerepel az I.r. védőnek - egyébként az ítélőtábla előtt sem vitatott - azon kijelentése a III.r. új kirendelt védőjével kapcsolatban mely szerint „Nem tekintjük ezt problémának, ha az ügyvéd úr ügyvédi titokként kezeli az előzetes egyeztetések kapcsán a tudomására jutott információkat.” A védő kizárását tehát az elsőfokú eljárásban nem kezdeményezték. Erre egyébként nem csak a tárgyaláson, hanem értelemszerűen azon kívül, külön beadványban is lett volna lehetőség. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható az is, hogy Ügyvéd1 ügyvéd kirendelés alapján
4. június
5. napjától látta el III. r. vádlott III.r. vádlott védelmét, melynek során a
6. július
7. napján megtartott tárgyaláson volt először jelen. A jegyzőkönyv szerint I.r. vádlott védője jelezte, hogy Ügyvéd1 bár nem járt el jelen ügyben I.r. vádlott védelmében, de a nyomozás során vele információkat osztott meg I.r. vádlott, hiszen őt egy másik ügyben képviseli. Ügyvéd1 III.r. védő nem vitatta, hogy az I.r. vádlottat más ügyben képviseli, ahogyan azt sem, hogy a jelen ügy általánosságban szóba került köztük, konkrétumokról azonban nem beszéltek, a nyomozati iratot korábban nem látta. Fontos ismét kiemelni, hogy a védő kizárását senki sem indítványozta, épp ellenkezőleg, az I.r. vádlott védője úgy nyilatkozott: „nem tekintjük ezt problémának, ha az ügyvéd úr ügyvédi titokként kezeli az előzetes egyeztetések kapcsán a tudomására jutott információkat”. Ehhez képest a másodfokú eljárásban az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Be. 590.§

(5)bekezdés a.) pontjában írt okból a Be. 43.§

(1)bekezdés c) pontjában írtak megsértésére hivatkozással. I.r. vádlott arra hivatkozott szintén a másodfokú eljárásban, hogy Személy10 arra próbálta az előzetes egyeztetések során rábeszélni, hogy terhelje a III.r. vádlottat. Az I.r. vádlott és védője fenti hivatkozásaival kapcsolatban elöljáróban szükséges rögzíteni, hogy a Kúria a Hkf.I.1.382/2019. számú, a BH 2020.6.172. számon közzétett eseti döntésében rámutatott [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] arra, hogy a kizárt védő eljárása során felmerülő és a Be. 608.§

(1)bekezdés d) pontjában foglalt okból magvalósuló feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés csak a kizárt védő és az adott terhelt vagy - több terhelt védelme esetén - a terheltek viszonyában értelmezhető, így nincs helye hatályon kívül helyezésnek a kizárt védő eljárásával nem érintett terheltek esetében, mivel a védő az általa képviselt terhelt vagy terheltek személyéhez kötötten, az ő érdekükben jár el. Ehhez képest a jelen ügyben tényként állapítható meg, hogy Ügyvéd1 az I.r. vádlott védelmét az eljárás egyetlen szakaszában sem látta el. Esetében tehát ezen eljárási szabálysértés - még ha meg is valósult volna - hatályon kívül helyezéshez nem vezethetne. A felvetett etikai kifogások okán utalni kell azonban arra is, hogy III. r. vádlott III.r. vádlott már Ügyvéd1 kirendelése előtt terhelte I.,r. vádlottat, a kirendelést követően már érdemi bizonyítás nem folyt. A III.r. védő perbeszédében semmi olyan körülményt nem adott elő, amely az addigi bizonyítás eredményéből ne lett volna ismert, I.r. vádlottat terhelő megállapítást nem tett, mindössze egy olyan ujjnyomat létére hivatkozott, amely a szakértői véleményből egyértelmű, objektív adat, így egy esetleges ügyvédi titoksértés lehetősége sem merül fel. A III.r. védő részére a védekezéshez történő felkészüléshez rendelkezésre álló idő hosszával kapcsolatos kifogások az I.r. vádlott védelme szempontjából ugyancsak irrelevánsak, mindazonáltal látható, hogy a 2020. július 01. napján tartott tárgyaláson bizonyítás igen szűk körben folyt, a perbeszédekre pedig csak 2020. augusztus 25. napján került sor. A Be. 43.§

(1)bekezdés c.) pontjában írt kizárási ok így I.r. vádlott tekintetében nem áll fent, az erre alapított az ítélet hatályon kívül helyezését célzó védelmi fellebbezések I.r. vádlott esetében nem foghattak helyt. Ugyancsak nem áll fent a Be. 43.§

(2)bekezdésében írt kizárási ok sem, hiszen nem jelen ügy több terheltje érdekében járt el ugyanaz a védő, hanem Vádlott egy teljesen más bűncselekmény miatt indult másik büntetőeljárásban képviseli(képviselte) Ügyvéd1, a III.r. vádlott volt védője. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a vádlottak személyi körülményeire vonatkozó megállapításait a nyilvános ülésen elhangzottak és a csatolt dokumentumok alapján az alábbiak szerint pontosítja: I.r. vádlott szakmunkásképző iskolát végzett, a Cég1. alkalmazásában áll, havi 150-200 ezer forint jövedelemmel, vagyona egy Opel típusú személygépkocsi, és a lakcíme szerinti ingatlan 50 %-a. Nős, felesége Személy7, aki havi 260 ezer forint nettó jövedelemmel rendelkezik. Felesége várandós. Nagykorú gyermekét esetenként támogatja. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon van vele szemben eljárás folyamatban. II.r. vádlott magas vérnyomás miatt gyógyszeres kezelésben részesül. Az elsőfokú bíróság valamennyi szükséges bizonyítékot beszerezte és azokat egyenként és összességében is értékelte, az általa megállapított tényállás azonban a Be. 592.§

(2)bekezdés d.) pontja alapján részben megalapozatlan, ugyanis az általa megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, mely megalapozatlanság helyes ténybeli következtés útján a másodfokú eljárásban a Be. 593.§

(1)bekezdés a.) pontja alapján kiküszöbölhető. Így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének

1. oldalán a „Tényállás” negyedik bekezdésének első mondatát akként pontosítja, hogy: I.r. és II. r. vádlott legkésőbb 2016 novemberétől kábítószernek Magyarország területére kereskedési céllal történő behozatalával foglalkozott.” Az elsőfokú bíróság maga is a tényállás részeként állapítja meg, hogy Vádlott, és III. r. vádlott pontosan meg nem állapítható idő óta kábítószernek Magyarországra történő behozatalával foglalkoztak, majd részletezi ennek mikéntjét. Már a tényállásból is látható, hogy I.r. és II.r. vádlottak jelentős anyagi eszközöket invesztáltak a vállalkozásukba, hiszen már 2016 novemberében Személy1 Brazíliai utazását fedezték, részére több alkalommal pénzt küldtek ki, noha ennek az utazásnak a célja egyértelműen az volt, hogy Személy1 kábítószert hozzon be Magyarországra, csak ez a tanú elállása folytán meghiúsult. [87] Ilyen előzmény után a lehallgatások anyagából egyértelműen megállapítható az a bejáratott módszer, ahogyan a vádlottak eljártak, ami egyben magyarázatot ad arra a védők által hiányolt körülményre, hogy mi alapján lehetett megállapítani, hogy I.r. vádlott kábítószer beszerzésével összefüggésben küldte a pénzt Személy1nak, és mi alapján vethető el I.r. vádlott hivatkozása, hogy csak IV.r. vádlott megnyugtatása érdekében mondták azt, hogy eddig még senkinek nem lett baja. [88] A nyomozati iratok
2. oldalán szereplő beszélgetésben Vádlott azt mondja III. r. vádlottnak „ az összes többi hülye kirándulni, izé vittük befizettem ilyen szafarira”, …ég2…. az biztos, hogy van, mer a Cím2 hát én szoktam kiküldeni pénz”, „nem emlékszel, a múltkor is veletek izé”. [89] Azt, hogy soha nem volt probléma, nem csak Személy2nak mondják megnyugtatásul, hanem egymás között is utal Vádlott a korábbi sikeres vagy sikertelen ügyletekre (nyomozati iratok
3. oldal): „úgy szokott lenni, ahogy…, de az a baj, hogy nem én intézem. Amikor én intézem, nincsenek ilyen hibák. Kifizetek nem tudom, egy-egy ilyen teljes izét, teljes ellátásost mindenestől, …. egy ilyen halálosan jó 4-5 csillagos szállodába bemegy, ki, puff, viszlát, utolsó nap odamegy, odaad, kész hazajön. Soha nem volt semmilyen probléma, hallod, az utóbbi két izénél, nem is értem….. ott is csak a probléma volt, (311.oldal) „én nem a szállásra adtam neki pénzt, hanem arra adtam neki pénzt, hogy legyen nála pénz…” [90] A nyomozati iratok
4. oldalán lévő jelentés alátámasztja II.r. vádlott szerepét, a lehallgatásokból egyértelműen kitűnik, hogy szervező szerepet töltött be, ő állt kapcsolatban a Brazíliában lévő, Személy8 nevű férfival, a Személy2val történő beszélgetések alatt nemcsak a háttérből hallható a II.r. vádlott hangja, hanem a rendőri jelentés szerint I.r, és III.r. vádlott találkozott is vele. [91] Személy3 tanú vallomásában ugyancsak beszámol arról, hogy tudomása van róla, hogy II. r. vádlott kábítószerrel foglalkozik, bármikor tud szerezni kábítószert. [92] A nyomozati iratok
5. oldalán írtak szerint, amikor Vádlott és III. r. vádlott kimennek Belgiumba Személy2ért, és nem találják a repülőtéren, akkor is II. r. vádlottat hívja, egy egyszerű tolmácsot nyilván nem lenne értelme hívnia, tőle érdemi segítséget az adott helyzetben nem kaphatna. [93] A Dél-Afrikából érkezett komóddal kapcsolatban Vádlott és Személy5 egybehangzó vallomása alapján kérte meg Személy5t, hogy adja meg az adatait a csomag érkezéséhez, nem merül fel arra vonatkozó adat, hogy ha ez a személy esetleg más lett volna, akkor őt miért nem nevezik meg. [94] I.r. vádlott a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy sejtette, hogy a kábítószer eladásra lesz, másfelől a fentebb részletezett előzményekből látható, hogy nem ez az első hasonló ügyletük. [95] Önmagában az a körülmény, hogy 3 millió Ft-ot kaptak volna összesen az ügyletért, arra enged következtetni, hogy igen jövedelmező ügyletről van szó. [96]érve Személy3 vallomására összegzésképpen kiemelendő, hogy Vádlott általa sem vitatottan gyakran volt együtt val, akiről még Személy3 is tudta, hogy kábítószerrel foglalkozik, azt tud szerezni, így nyilván , aki jobban ismerte II. r. vádlottet, egyértelmű, hogy szintén tudta. Ha pedig azt tudta, hogy kábítószerrel foglalkozik, azt szerez annak, aki kér, ők pedig kábítószert hoznak, hozatnak be külföldről, teljesen nyilvánvaló, hogy I. r. vádlottnak tudnia kellett, hogy a behozott kábítószert kereskedelem céljából hozzák be. [97] Ezt erősíti az is, hogy amikor a komód megérkezik, és abból II. r. vádlott kiveszi a csomagokat, I. r.vádlott vallomása szerint „nyilván nem vagyunk hülyék, a szagát nem érzetük, de tudtuk, hogy nem stimmel valami, nem kért meg volna minket erre a csomagkézbesítéses történetre”, tehát tudja, hogy abban illegális dolog, de a fenti előzmények után azt is, hogy kábítószer van, és azt elviszi megőrizni III. r. vádlotthez. [98] A II.r. vádlott védekezése arra irányult, hogy ő csak tolmácsolt Semély9 és Vádlott között. Kétségtelen tény, hogy más afrikai állampolgárok szerepe, jelenléte nem zárható ki mind a lehallgatások, mind Vádlott, III. r. vádlott vallomása alapján, de egy esetleges harmadik személy tevékeny közreműködésének bizonyítása nem menti II.r. vádlott felelősségét. Az, hogy II.r. vádlott [99] [100] [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] szerepe jóval meghaladja az egyszerű tolmácsolást, a már hivatkozottakon túl a lehallgatások anyagából, valamint Személy2 és III.r . vádlott, valamint Személy5 vallomásából is megállapítható. Ezért utasította el a másodfokú bíróság a II.r. vádlott és védője bizonyítási indítványát. Ugyancsak ez jegyezhető meg I.r. vádlott beadványa kapcsán is, melyben sérelmezi, hogy más személyek, így Személy5, illetve a Személy1 nevére még pénzt utaló személyek miért nem voltak alanyai a büntetőeljárásnak. Más személy büntetőjogi felelősségének megállapítása a bizonyítékok összefüggő láncolatát nem szakítaná meg, és nem eredményezné Vádlott mentesülését. Az I. és II.r. vádlottak terhére rótt bűncselekmény minősítésével kapcsolatban utal az ítélőtábla arra, hogy az 1/
6. Jogegységi határozat kimondja, hogy a kereskedési magatartások magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. Ehhez képest kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. A fentebb kifejtettek szerint pedig t I.r. vádlott és II.r. vádlott is tisztában volt azzal, hogy a kábítószert kereskedés céljából szerzik meg, a futár útján, külföldről történő beszerzésnek a fentiek szerint részletesen kidolgozott, bejáratott, a vádlottak által is ismert módszere volt, melybe a vádlottak is jelentős anyagi eszközöket fektettek, és abból jelentős hasznot is vártak. Így tehát I.,r. vádlott és II.r. vádlott cselekményét a Btk. 176.§

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer kereskedelem bűntettének minősítette az ítélőtábla. Személy11 Személy4nak nem vitásan átadott saját fogyasztásra kábítószert, mely azonban az 1/2007. Büntető Jogegységi határozat I. pontja alapján természetes egységet képez a kereskedéssel, lévén azonos törvényi tényállásba tartoznak. Az elsőfokú bíróság feltárta és értékelte a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket. esetében a beismerő vallomás nyomatéka azért nem jelentős, hiszen az nem a terhére rótt bűncselekményre terjedt ki, pusztán a kábítószer birtoklására, melyen tetten érték, a tettenérés ténye pedig enyhíti a beismerő vallomás nyomatékát. Mindkét vádlott esetében viszont a megváltozott minősítésre tekintettel súlyosító körülmény, hogy a bűncselekményt a különösen jelentős mennyiség alsó határát meghaladó kábítószerre követték el. Ennek alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra, hogy szabadságvesztés kiszabása szükséges, melynek tartama egyik vádlott estében sem eltúlzott különösen a megváltozott, súlyosabb minősítésre figyelemmel. I.r. vádlott esetében így jóval elmarad a középmértéktől, és a büntetési tétel alsó határához közelít, azonban a súlyosításra különösen a jelentős időmúlásra tekintettel nem látott indokot a másodfokú bíróság. A vádlott méltatlan a közügyekben való részvételre a bűncselekmény jellege folytán, így az attól való eltiltás is törvényes, tartama arányos. II.r. vádlott esetében a szabadságvesztés tartama ugyancsak nem eltúlzott, arra figyelemmel, hogy többszörös és különös visszaeső, hasonló jogtárgyat sértő bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság hatálya alatt követte el a bűncselekményt, és még így sem éri el a tartama a középmértéket, amely jelen esetben is csak az időmúlás miatt nem indokolt súlyosítást. A II.r. vádlott Magyarországon családot alapított, felesége és két gyermeke van, így vele szemben a kiutasításnak csak a Btk. 59.§

(4)bekezdés b.) pontjában írt feltételek mellett van helye. Határozottan és vitán felül kijelenthető ugyanakkor, hogy a II.r. vádlott Magyarországon tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti, hiszen itt tartózkodása jelentős ideje alatt bűncselekményeket követett el, Magyarország törvényeit és a kiszabott büntetéseket semmibe véve kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetéséből tartotta fent magát, ezért a kiutasítás indokolt, tartama törvényes és arányos. [112] [113] [114] [115] [116] [117] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata és a feltételes szabadsággal összefüggő rendelkezések mindkét vádlott esetében törvényesek. A másodfokú bíróság a Btk. 92.§

(1)bekezdése alapján számította be az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú eljárás befejezéséig letartóztatásban töltött időt a II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztébe és az ezzel kapcsolatos ügyészi észrevételt osztva a Btk. 92.§

(1)bekezdése és a

(3)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a I.r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. április
4. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe történő beszámításáról. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 599.§

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen a Be. 606.§

(1)és

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett részében a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosította II.r. vádlott és édesanyja családnevét valamint megjelölte az I.r. vádlott tényleges tartózkodási helyét. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 613.§

(1)bekezdése és a Be. 576.§

(1)bekezdés b.) pontja alapján rendelkezett. Az ítélet [99] pontjában írtak alapján utasította el a másodfokú bíróság a II.r. vádlott és védője bizonyítási indítványát. Itt utal a másodfokú bíróság arra, hogy a III.r. és Személy2 IV.r. vádlottak vonatkozásában az ügyet a 2021. február 17. napján kelt és végleges 3.Bf.183/2020/48-I. számú végzésével a Be. 146.§

(2)bekezdése alapján elkülönítette, a III.r. és a IV.r. vádlottal szemben eljárás a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság előtt 3.Bf.63/

1. számon van folyamatban. Budapest,
2. február
3. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória s.k. előadó bíró Dr. Sárecz Szabina Martina s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 31.B.1373/2019/
4. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.183/2020/
5. számú ítéletében írt változtatással I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában
6. február
7. napján jogerőre emelkedett. Dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke