A határozat elvi tartalma: Lényeges az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, ha a közigazgatási bíróság nem értesíti a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.926/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál- Eigner Beáta A felperes: ... A felperes képviselője: ... Az alperes: alperes neve... Az alperes képviselője: ... A per tárgya: kereskedelmi igazgatási ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fel: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
- szeptember 15-én hozott 6.K.701.348/2020/
- számú ítélete. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.701.348/2020/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 190.500 (százkilencvenezerötszáz) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló L. M. Bt. (a továbbiakban: . Bt.) kérelmére az elsőfokú kereskedelmi hatóság a
- december 12-én kelt és másnap jogerőre emelkedett határozatában működési engedélyt adott a B. V. H.utca és V. utca sarkán található L. áruházra, amely még december hónapban megkezdte működését. [2] A felperesi társasház több kérelmet terjesztett elő az illetékes elsőfokú kereskedelmi hatóság felé, amelyekben sérelmezte hogy a közvetlenül érintett, az áruházzal szemben lévő társasház tulajdonosait az engedélyezési folyamatba ügyfélként nem vonták be valamint a társasház előtti úttesten és járdán zajló rakodás közlekedési torlódást, zajt és rezgést okoz a társasházban. A felperes kérte ügyfélként történő bevonását és az üzlet működési engedélyének visszavonását. [3] A kijelölés folytán eljárt B. F. Ú. Ö. P. H.a
- április 3-án kelt . számú elsőfokú határozatában a felperesnek az üzlet működésével kapcsolatban kereskedelmi hatósági intézkedés megtételére vonatkozó kérelmét elutasította. [4] A felperesi fellebbezést elbíráló alperes a
- november 26-án hozott ...... számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint az engedélyezési eljárás lefolytatásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) volt hatályban, amelynek irányadó jogszabályhelyeit együtt értelmezve a kereskedelmi tevékenységének végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) irányadó rendelkezéseivel megállapítható, hogy a felperest nem kellett ügyfélnek tekinteni, mert a társasház a közterületi utca miatt nem közvetlenül határos az üzlet helyszínével. Másfelől az eljárás során a felperes nem jelezte érdekeltségét, nem nyújtott be ügyféli jogállás elismerése iránt beadványt, és mivel a működési engedélyezési eljárásban nincs hatásterület- vizsgálati kötelezettség, illetve ügyfél- felkutatási kötelezettség, ezért az ott eljárt elsőfokú hatóságnak a működési engedély kiadása előtt nem kellett a felperes ügyféli jogállását vizsgálnia. [5] Az, hogy a működési engedélyezési eljárásba nem kerültek bevonásra a szomszédos ingatlanok tulajdonosai nem jelenti azt, hogy az abban hozott döntés megsemmisíthető, a L. jóhiszeműen szerezte meg a működési engedélyt. A kereseti kérelem [6] A felperes keresetében kérte az alperesi határozat megsemmisítését az elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. Véleménye szerint ügyfélnek minősül, mivel jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti az üzlet működéséből és a rakodásból eredő zaj, kipufogógáz továbbá az úton keletkező torlaszok. A működési engedélyezési eljárásban azért nem jelentkezett ügyfélként, mert arról nem tudott. Az elsőfokú ítélet [7] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Elsőként rögzítette, hogy a perben a bíróság nem tudta vizsgálni a kereskedelmi engedélyezés körébe tartozó kérdéseket, a zajkibocsátás és a parkolóhelyek biztosításának problematikáját, ugyanis ezek egyrészt az érdemi kereskedelmi engedélyezési eljárásnak voltak a tárgyai, másrészt a felperes által előadott tények és körülmények a szomszédjogok kérdéskörébe tartoznak, amelyek elbírálására a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre. [8] Az ügyféli minőség vonatkozásában a törvényszék kifejtette, a Ket. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hasonlóképpen rendelkeznek az ügyféli minőségről. Mindkét jogszabály tartalmazza, hogy ügyfélnek minősül, akinek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti, továbbá bizonyos eljárások tekintetében különös jogszabály meghatározhatja az ügyfélnek tekintendő személyek körét. [9] A kereskedelmi engedélyezés vonatkozásában a Rendelet egyértelműen rögzíti a
- §
(5)bekezdésében, hogy mely ingatlanok tulajdonosait kell kötelezően ügyfélnek minősíteni és gondoskodni a hatóság részéről ezen személyeknek az eljárásba bevonásáról. A fentiek alapján a felperes nem minősült kötelezően bevonandó ügyfélnek, így a kereskedelmi engedélyezési eljárásban a hatóság nem követett el jogszabálysértést, amikor a felperest kötelező ügyfélként nem jelölte meg és nem értesítette az eljárásról. [10] Az engedélyezési eljárásban a felperes maga is kérhette volna az ügyfélkénti bevonását, ilyen nyilatkozatot azonban nem tett. A törvényszék megállapította, hogy a fentiekre tekintettel a felperes nem minősült ügyfélnek a kereskedelmi eljárásban ezért az Ákr. 123. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti semmisség nem áll fenn. [11] A működési engedély kiadását tartalmazó határozat
- december 13-án emelkedett jogerőre, ebből következően az Ákr.
- §
(2)bekezdésében konjunktív feltételként rögzített három év
- december 13-án telik le, addig helye van a határozat megsemmisítésének. Miután azonban a felperes nem minősül ügyfélnek, így az Ákr.
- §-a nem érvényesülhet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak a hatósági határozatokra kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Ket.
- §
(1)bekezdését, a Rendelet 7. §
(5)bekezdését és az Ákr. 123. §
(1)bekezdés g) pontját. [13] Hangsúlyozta, a Rendelet 7. §
(5)bekezdésének nyelvtani és logikai értelmezése alapján egyértelmű, hogy a hatóságnak az üzlettel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai ügyféli minőségét külön vizsgálat nélkül meg kell állapítania. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi engedélyezési eljárás más, a fenti szakaszban nem nevesített jogalanyok jogát, jogos érdekét ne érinthetné. [14] Jelen esetben a felperesi társasház nem közvetlenül szomszédos az üzlettel, hanem egy két sávos út túloldalán, néhány méterre az üzlettől található. Az üzlet működése a felperes jogát, jogos érdekét érinti, ezért az eljárásba az eljáró hatóságoknak ügyfélként be kellett volna vonniuk. [15] A törvényszék szintén jogszabálysértően állapította meg, hogy a közigazgatási hatóságnak nincs ügyfél- felkutatási, vagy hatásterület vizsgálati kötelezettsége. Ezzel szemben a hatóságnak kellő körültekintéssel vizsgálnia szükséges, hogy lakóházas övezetben egy áruház működése kiket érinthet, mely személyeket kellett ügyfélként bevonni. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Döntés a befogadásról [17] A Kúria a Kfv.III.37.926/2020/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A jogerős ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan az alábbiak szerint. [19] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] A közigazgatási per alapjául szolgáló első- és másodfokú hatósági eljárásban a L. Bt. ügyfélként részt vett, részére megküldésre kerültek a határozatok. [21] A Kp. 20. §
(1)bekezdése értelmében, akinek jogát, vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. A 20. §
(4)bekezdése szerint a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármelyik szakaszában helye van. [22] A Kúria megítélése szerint a vitatott közigazgatási tevékenység a L.Bt.-t mint a perbeli áruházat üzemeltető társaságot közvetlenül érinti, mert a felperes kérelme ezen üzlet működésével kapcsolatos kereskedelmi hatósági intézkedés megtételére vonatkozik. Ezt meghaladóan a L. Bt. a közigazgatási pert megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. [23] A fentiekből következően a L. Bt. a perbe érdekeltként beléphet, a perbelépés lehetőségéről az elsőfokú bíróságnak kötelessége lett volna értesíteni a társaságot a Kp. 20. §
(4)bekezdés első mondatára tekintettel. [24] A törvényszék az értesítési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést követett el. [25] A Kúria erre irányuló felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában is hivatalból köteles figyelembe venni a Kp. 20. §
(1)és
(4)bekezdésének sérelmét. [26] A Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [27] Az új eljárás során az elsőfokú bíróság köteles értesíteni a L. Bt.-t a perbelépés lehetőségéről, és amennyiben a L. Bt. perbe lép, úgy azt meg kell engedni. [28] A Kúria felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy a Rendelet 7. §
(5)bekezdése egyfelől külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősíti az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosát, társasház esetében a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetében az elnököt. Másfelől ebből következően a nem kötelezően ügyfélnek minősített személyek vonatkozásában - ide tartozik a felperes is - a hatóságnak vizsgálnia kell ezen személyek ügyféli minőségének fennállását. A döntés elvi tartalma [29] Lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésnek minősül, ha a közigazgatási bíróság nem értesíti a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet. Záró rész [30] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [32] A végzéssel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2021. február 10. . Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró