Kbf.66/2019/70 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző de a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pontja szerint minősülő üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét 13 rendbelinek minősíti. A másodfokú katonai tanács megállapítja, hogy II.r., XV.r., VIII.r., XXVIII.r., I.r., X.r., III.r., XXI.r., IV.r., VI.r., XIII.r., XII.r., XIX.r. és XVI.r. vádlott 2016. július 22. napjától 2017. március 22. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt; XI.r. vádlott 2016. július 22. napjától 2016. november 25. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt; míg XXXIX.r., XL.r., XLII.r. és XLIV.r. vádlott 2016. augusztus 11. napjától 2017. március 22. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. A másodfokú bíróság a XXIII.r. és XXX.r. vádlott esetében az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezést mellőzi. XXXIII.r. vádlott is köteles a vonatkozásában felmerült 31.859,- (harmincegyezer-nyolcszázötvenkilenc) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni. II.r. vádlott új személyi igazolvány száma ...., V.r. vádlott lakcíme ..., XII.r. vádlott lakcíme helyesen ..., XIII.r. vádlott új személyi igazolvány száma ..., XXIV.r. vádlott új lakcíme ... , XXXIX.r. vádlott új személyi igazolvány száma: ..., XLVIII.r. vádlott új lakcíme .... Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.r. vádlott, II.r. vádlott, III.r. vádlott, IV.r. vádlott, V.r. vádlott, VI.r. vádlott, VII.r. vádlott, VIII.r. vádlott, IX.r. vádlott, X.r. vádlott, XI.r. vádlott, XII.r. vádlott, XIII.r. vádlott, XIV.r. vádlott, XV.r. vádlott, XVI.r. vádlott, XVII.r. vádlott, XVIII.r. vádlott, XIX.r. vádlott, XX.r. vádlott, XXI.r. vádlott, XXII.r. vádlott, XXIII.r. vádlott, XXIV.r. vádlott, XXV.r. vádlott, XXVI.r. vádlott, XXVII.r. vádlott, XXVIII.r.. vádlott, XXIX.r. vádlott, XXX.r. vádlott, XXXI.r. vádlott, XXXII.r. vádlott, XXXIII.r. vádlott, XXXV.r. vádlott, XXXVI.r. vádlott, XXXVII.r. vádlott, XXXIX.r. vádlott, XL.r. vádlott, XLI.r. vádlott, XLII.r. vádlott, XLIII.r. vádlott, XLIV.r. vádlott, XLV.r. vádlott, XLVI.r. vádlott, XLVII.r. vádlott, XLVIII.r. vádlott, XLIX.r. vádlott, L.r. vádlott, LI.r. vádlott, LII.r. vádlott és LIII.r. vádlott tekintetében helybenhagyja. Köteles a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből XXXI.r. vádlott 45.720,- (negyvenötezerhétszázhúsz) Ft-ot, XVIII.r. vádlott 46.160,- (negyvenhatezer-százhatvan) Ft-ot, V.r. vádlott 28.215,(huszonnyolcezer-kettőszáztizenöt) Ft-ot, és LIII.r.vádlott 28.215,- (huszonnyolcezer-kettőszáztizenöt) Ft-ot az államnak megfizetni. I n d o k o l á s: [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2019. július 9. napján kihirdetett 41.Kb.55/2017/225. számú ítéletében I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 30 rb. üzletszerűen - ebből 7 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 7 esetben bűnszövetségben társtettesként, 6 esetben bűnszövetségben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 500 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 460.280,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az I. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [2] A bíróság II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 27 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 6 esetben bűnszövetségben, 14 esetben bűnszövetségben bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 440 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre és 391.860,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 20. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az II. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [3] Ellenben az ellene 2 rb. üzletszerűen - ebből egy esetben bűnszövetségben elkövetett - hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [4] A bíróság III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 22 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 10 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 480 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 177.270,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a III. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A III. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a III. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [5] Ellenben az ellene 2 rb. - ebből egy esetben bűnszövetségben - előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [6] A bíróság IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 5 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 46.650,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a IV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A IV. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a IV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról [7] Ellenben az ellene 9 rb. előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, üzletszerűen - ebből 5 esetben bűnszövetségben - elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [8] A bíróság V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben bűnszövetségben elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 68.420,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy az V. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. Az V. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. február
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az V. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [9] A bíróság VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 13 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben társtettesként, 1 esetben bűnszövetségben bűnsegédként - elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül 3 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 400 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 130.620,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a VI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A VI. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a VI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [10] A bíróság VII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben bűnszövetségben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 68.420,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a VII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A VII. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a VII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [11] A bíróság VIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 3 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 164.830,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a VIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A VIII. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 20. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az VIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [12] A bíróság a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa Kbk. II.22/2015/2. számú végzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezését IX.r. vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és a próbára bocsátást megszüntette. IX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 9 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben bűnszövetségben, 2 esetben bűnszövetségben társtettesként elkövetett -elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért, valamint gondatlanságból, szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt [Btk. 438. §

(1)-

(2)bek. a) pont és

(4)bek. I. tétel] őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 31.100,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a IX. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A IX. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az IX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [13] A bíróság X.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 3 esetben bűnszövetségben, 3 esetben bűnszövetségben bűnsegédként elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre és 27.990,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a X. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A X. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az X. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [14] Ellenben az ellene 4 rb. üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [15] A bíróság XI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 11 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 388.750,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A XI. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [16] A bíróság XII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben, 1 esetben bűnszövetségben társtettesként, 1 esetben bűnszövetségben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 108.850,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A XII. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság az XII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [17] A bíróság XIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 31.100.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A XIII. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 2 rendbeli üzletszerűen - ebből 1 esetben bűnszövetségben- elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [18] A bíróság XIV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 8 rb. üzletszerűen - ebből 7 esetben bűnszövetségben, előnyért hivatali kötelesség megszegésével, ebből 1 esetben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 320 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 77.750.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XIV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A XIV. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2015. október 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XIV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rendbeli bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [19] A bíróság XV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. bűnsegédként, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre és 102.630.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A XV. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rendbeli üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [20] A bíróság XVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 300 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XVI. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén annak időtartamába beszámítani rendelte a XVI. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XVI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [21] A bíróság XVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb. üzletszerűen - ebből 6 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként - elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 93.300.-forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XVII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XVII. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XVI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rendbeli bűnsegédként, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [22] A bíróság XVIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. bűnsegédként elkövetett a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 46.650.-forint vagyonelkobzásra, valamint lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XVIII. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XVIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 5 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [23] A bíróság XIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 14 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 400 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 450.950.forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XIX. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XIX. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XIX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb. üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [24] A bíróság XX.r. vádlottat az ellene 6 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. ac)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól. [25] A bíróság XXI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 12 rb. üzletszerűen - ebből 4 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 2 esetben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pontja szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 208.370.forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XXI. r. vádlott által 2015. október 19. napjától 2016. július 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XXI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [26] A bíróság XXII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 8 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen - ebből 3 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 5 esetben társtettesként, 3 esetben bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 360 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 124.400.-forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [27] A bíróság XXIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 2 esetben bűnszövetségben, 4 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 164.830.-forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb. üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [28] A bíróság XXIV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 3 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 300 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 27.990.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXIV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXIV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [29] A bíróság XXV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 15 rb. üzletszerűen - ebből 5 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben, 1 esetben bűnszövetségben, társtettesként elkövetett, 3 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 400 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 186.600.forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb. üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [30] A bíróság XXVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont,
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 320 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 93.300.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXVI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXVI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [31] A bíróság XXVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 186.600.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXVII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXVII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [32] A bíróság XXVIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. üzletszerűen elkövetett a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 46.650.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXVIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetés tartamába beszámítani rendelte a XXVIII. r. vádlott által

1. október
2. napjától
3. július
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XXVIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [33] A bíróság XXIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 260 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 46.650.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXIX. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXIX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [34] A bíróság XXX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 12 rb. üzletszerűen - ebből 5 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 2 esetben bűnszövetségben, 3 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 223.920.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXX. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [35] A bíróság XXXI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével és bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 240 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 31.100.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [36] A bíróság XXXII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 240 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 46.650.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [37] A bíróság XXXIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb. bűnsegédként, bűnszövetségben és üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 18.660.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [38] A bíróság XXXV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 4 esetben bűnsegédként, 1 esetben társtettesként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 320 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 531.810.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [39] A bíróság XXXVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 16 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben társtettesként, 4 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 4 esetben bűnszövetségben elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 420 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 161.720.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXVI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXVI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [40] A bíróság XXXVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül - 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 62.200.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXVII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XXXVII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [41] A bíróság XXXIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 13 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 6 esetben bűnszövetségben, 1 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 400 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 174.160.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XXXIX. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése utáni napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XXXIX. r. vádlott által 2015. november 30. napjától 2016. augusztus 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XXXIX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [42] A bíróság XL.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 12 rb. üzletszerűen - ebből 3 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 8 esetben bűnszövetségben és ebből 1 esetben társtettesként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 149.280.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XL. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XL. r. vádlott által 2015. november 30. napjától 2016. augusztus 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XL. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [43] A bíróság XLI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 9 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 380 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 146.170.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XLI. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XLI. r. vádlott által

1. november
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XLI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 2 rb. üzletszerűen ebből 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [44] A bíróság XLII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 7 rb. üzletszerűen - ebből 4 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 3 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 340 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 108.850.forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XLII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XLII. r. vádlott által 2015. november 30. napjától 2016. augusztus 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XLII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [45] A bíróság XLIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rb. előnyért hivatali kötelesség megszegésével, üzletszerűen elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 220 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 49.760.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XLIII. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XLIII. r. vádlott által 2015. november 30. napjától 2016. február 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XLIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [46] A bíróság XLIV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 5 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben bűnszövetségben - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 260 napi tétel, napi tételenként 1.000,forint pénzbüntetésre, valamint 15.550.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XLIV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés időtartamába beszámítani rendelte a XLIV. r. vádlott által

1. november
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy 1 nap előzetes fogvatartás egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A bíróság a XLIV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1 rb bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [47] A bíróság XLV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. üzletszerűen - ebből 2 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnszövetségben, 1 esetben bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 24.880.- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a XLV. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XLV. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [48] A bíróság XLVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnszövetségben és üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével, 1 esetben bűnsegédként - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 31.100.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XLVI. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XLVI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [49] A bíróság XLVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki előnyért hivatali kötelesség megszegésével elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 46.650.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XLVII. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XLVII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [50] A bíróság XLVIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, előnyért hivatali kötelesség megszegésével elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XLVIII. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XLVIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [51] A bíróság XLIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki előnyért hivatali kötelesség megszegésével elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 62.200.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XLIX. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a XLIX. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont) miatt emelt vád alól felmentette. [52] A bíróság L.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. üzletszerűen - ebből 1 esetben előnyért hivatali kötelesség megszegésével - elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont és
3. b)pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 15.550.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az L. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az L. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [53] A bíróság LI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, előnyért hivatali kötelesség megszegésével elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 31.100.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az LI. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az LI. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [54] A bíróság LII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt 1 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 15.550.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az LII. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az LII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Ellenben az ellene 1. rb üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette (Btk. 294. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont) miatt emelt vád alól felmentette. [55] A bíróság LIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. üzletszerűen elkövetett, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés I. tétel b) pont szerint minősülő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre, valamint 68.420.- forint vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az LIII. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az LIII. r. vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 10 hónap részletfizetést engedélyezett, rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [56] Az elsőfokú katonai tanács egyebekben rendelkezett a nyomozás során lefoglalt bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [57] A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség XVIII.r. vádlott kivételével valamennyi vádlott terhére súlyosításért, a teljes felmentéssel érintett XX.r. vádlott esetében a felmentő rendelkezés ellen bűnösség megállapítása és a súlyosítással érintett vádlottak büntetési tételeihez igazodó fő - és mellékbüntetés kiszabása, a részfelmentésekkel érintett vádlottak tekintetében a felmentő rendelkezések ellen a bűnösség megállapítása és súlyosabb fő -és mellékbüntetés kiszabása, a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel érintett vádlottak esetében a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről szóló rendelkezések mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása végett jelentett be fellebbezést. [58] Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor I.r., VI.r., VIII.r., XIII.r., XV.r., XVII.r., XXI.r., XXVII.r., XXVIII.r., XLII.r., XLV.r. és XLIX.r. vádlottak védelmében eljáró védő elsődlegesen felmentésükért, másodlagosan a büntetésük enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [59] II.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a fellebbezés bejelentésére három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül elsődlegesen védence felmentése, másodlagosan a büntetés enyhítése iránt terjesztette elő fellebbezését. [60] III.r., X.r., XXIII.r., XXIX.r., XXX.r., XL.r., XLI.r., XLVI.r., XLVII.r., XLVIII.r., LI.r. vádlottak védője a vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítélet kihirdetését követően elsődlegesen felmentésükért, másodlagosan a büntetésük enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [61] IV.r., XII.r., XV.r., XIX.r., XXII.r., XXV.r., XXVI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXV.r., XXXVI.r., XXXIX.r., L.r., és LII.r. vádlottak védelmében eljáró védő a vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítélet kihirdetését követően elsődlegesen felmentésükért, másodlagosan a büntetésük enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [62] LIII.r. vádlott védője tudomásul vette az elsőfokú ítéletet annak kihirdetésekor, V.r., és XLIII.r. vádlottak vonatkozásában elsődlegesen felmentésükért, másodlagosan a büntetésük enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [63] XX.r. vádlott védője tudomásul vette az elsőfokú ítéletet annak kihirdetésekor, VII.r., IX.r., XI.r. vádlottak vonatkozásában pedig elsődlegesen felmentésükért, másodlagosan a büntetésük enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [64] XIV.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [65] XVI.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a fellebbezés bejelentésére három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül elsődlegesen védence felmentése, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt terjesztette elő fellebbezését. [66] XVIII.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a fellebbezés bejelentésére három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül elsődlegesen védence felmentése érdekében a tényállás részben téves megállapítása és téves jogkövetkeztetés levonása okából jelentett be fellebbezést. [67] XXIV.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [68] XXXI.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [69] XXXVII.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [70] XV.r. vádlott védője az elsőfokú ítélet kihirdetésekor elsődlegesen a vádlott felmentéséért, másodlagosan a büntetése enyhítése iránt jelentett be fellebbezést. [71] Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor I.r., IV.r., XII.r., XV.r., XIX.r., XXII.r., XXV.r., XXXII.r., XXXV.r., XXXVII.r., XXXIX.r., XLII.r., XLIV.r., L.r., LII.r. vádlottak a felmentésük érdekében jelentették be fellebbezésüket. [72] XX.r. vádlott az ítéletet annak kihirdetésekor tudomásul vette. [73] A fellebbezésre nyitva álló határidőn belül a vádlottak közül III.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. VI.r. vádlott a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés és az ítélet megalapozatlansága miatt felmentéséért jelentett be fellebbezést.VII.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. VIII.r. vádlott felmentésért fellebbezett. IX.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. X.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XI.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XIII.r. vádlott felmentéséért fellebbezett. XVII.r. vádlott benyújtott fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és felmentését kérte, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, annak megalapozatlansága miatt, harmadlagosan a reá kiszabott büntetés enyhítését, arra hivatkozva, hogy vele szemben alkalmazott szankció a megállapított tényálláshoz képest aránytalan. XVIII.r. vádlott fellebbezésében kérte az ítélet javára történő megváltoztatását. XXI.r. vádlott felmentéséért fellebbezett. XXIII.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XXVI.r. vádlott benyújtott fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és felmentését kérte, másodlagosan a reá kiszabott büntetés enyhítését, arra hivatkozva, hogy vele szemben alkalmazott szankció a megállapított tényálláshoz képest aránytalan. XXVII.r. vádlott fellebbezést nyújtott be elsődlegesen a felmentése, másodlagosan a büntetése enyhítése, a reá kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése iránt. XXVIII.r. vádlott a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés és az ítélet megalapozatlansága miatt felmentéséért jelentett be fellebbezést. XXIX.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XXX.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XL.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XLI.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XLV.r. vádlott a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés és az ítélet megalapozatlansága miatt felmentéséért jelentett be fellebbezést. XLVI.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XLVII.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XLVIII.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. XLIX.r. vádlott felmentéséért fellebbezett a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés és az ítélet megalapozatlansága miatt. LI.r. vádlott elsődlegesen felmentéséért, másodlagosan büntetése enyhítéséért fellebbezett. [74] Az ügyész a fellebbezését 3. Nyom. 546/2015. szám alatt írásban is megindokolta. Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság széles körű és alapos bizonyítási eljárást folytatott le. Ennek során hosszasan elemezte a bizonyítékokat, különösen a belső és külső kamerafelvételeket, a belső kamerafelvételekről készített jelentéseket, az összevető jelentéseket, a hanganyag írásba foglalt változatát és az idegen nyelvű beszélgetések fordítását is. Álláspontja szerint a vádpontok többségében a módosított vádiratnak megfelelően helyesen állapította meg a történeti tényállásokat, a bűncselekmények minősítését, a fő- és mellékbüntetések fajtáit, továbbá az ügyészi indítványnak megfelelően, törvényesen rendelkezett a vagyonelkobzásról, a bűnügyi költségről és a bűnjelekről. A fő- és mellékbüntetések mértékének meghatározásakor figyelemmel volt a bűncselekmények számához igazodó, az átkelőhely-ügyeletesek és rendészeti ügyintézők fokozottabb felelősségét igénylő belső arányokra is. Ugyanakkor álláspontja szerint a fő- és mellékbüntetések mértékének megállapításakor figyelmen kívül hagyta, hogy a vádlottak valamennyien súlyos, közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, minősített vesztegetéseket követtek el hivatásos rendőrként. Érvelése szerint ebből következően annak ellenére, hogy a halmazati büntetés kiszabási szabályokra tekintettel a középmérték 7 év, a bíróság szinte valamennyi vádlottal szemben törvénysértően enyhe fő - és mellékbüntetést szabott ki. Az X.r. vádlottat érintő részfelmentés és XX.r. vádlottat érintő teljes körű felmentő rendelkezéseket alaptalannak tartotta. E körben hivatkozott ara, hogy a 2015. július 17. napján kelt 3. T.ÜK.1-9/9/2015. számú ügyészi indítvány egyértelműen tartalmazta, hogy több személyre, köztük XX.r. és X.r. vádlottra vonatkozóan volt bírói engedély a titkos információgyűjtésre. A további név szerint felsorolt 13 határrendészre viszont nem, ezért indítványozták, hogy az engedéllyel rendelkező XX.r. és X.r. vádlott esetében a katonai nyomozási bíró engedélyezze a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban bizonyítéként történő felhasználását, az engedéllyel nem rendelkezők tekintetében pedig állapítsa meg a bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságát és engedélyezze a bizonyítékként történő felhasználását. Érvelése szerint a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája a KBny.I.004/2015/2. számú végzésének rendelkező részben nyilvánvalóan figyelmetlenségből - vagy esetleg más okra visszavezethetően - hibázott, amikor a szándékának megfelelő engedélyezés helyett XX.r. és X.r. vádlottak esetében alkalmasságot állapított meg, annak ellenére, hogy sem a végzés rendelkező, sem pedig indokolási része még utalásszerűen sem tartalmaz az ügyészi indítvány egyes részeinek elutasításával kapcsolatos rendelkezéseket. Érvelése szerint a két vádlott esetében a nyomozási bíró engedélyezési szándékát erősíti meg a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2019. augusztus 6. napján kelt 2. Bnyf.176/2019/2. számú végzése is, amely „ügyészi indítványra és fellebbezés kapcsán" a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának végzését kijavította. XX.r. vádlott és X.r. vádlott tekintetében azt indítványozta, hogy a fellebbviteli katonai tanács vegyen fel bizonyítást az elsőfokú ítélet kihirdetése óta keletkezett bizonyítékok, többek között a kijavításra vonatkozó másodfokú végzés ismertetésével. Ennek eredménye alapján a Be. 604. §

(1)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az elsőfokú ítéletet XX.r. vádlott vonatkozásban, őt mondja ki bűnösnek 6 rendbeli, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja és
3. b)pontja szerint minősülő üzletszerűen, ebből két esetben bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ennek megfelelően ítélje börtön fokozatú szabadságvesztésre, rögzítse, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe számítsa be, a vádlottat ítélje pénzbüntetésre, rendeljen el vagyonelkobzást az adott vagyoni előny tárgyát képező 250 euróra és kötelezze a XX.r. vádlottat a vonatkozásában felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú katonai tanács a bizonyítás eredménye alapján X.r. vádlott vonatkozásában változtassa meg az ítéletet, az abban megállapítottakon túl mondja ki bűnösnek további 4 rendbeli, a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja és
3. b)pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Súlyosítsa a vele szemben kiszabott büntetést, ítélje hosszabb tartamú szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, valamint kötelezze magasabb napi tétel összegű pénzbüntetés megfizetésére, a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó rendelkezést pedig mellőzze. [75] A végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel érintetett vádlottak terhére súlyosításért bejelentett fellebbezésével kapcsolatosan I.r. vádlott esetében kiemelte annak gátlástalanságát, valamint, hogy a legmagasabb összegű vesztegetési pénz elfogadása az ő nevéhez fűződik, továbbá, hogy gyakorlatilag ő tanította be fiatalabb kollégáit a vesztegetési pénzek kérésével, elfogadásával kapcsolatosan. [76] V.r. vádlott esetében álláspontja szerint az elsőfokú bíróság túl nagy jelentőséget tulajdonított az önmagát és további két társát is terhelő beismerő vallomásnak. [77] VI.r. vádlott esetében kifejtette, hogy a rendbeliség számára is figyelemmel nyomatékos enyhítő körülmény hiányában törvénysértően enyhe büntetést szabott ki. [78] VII.r. vádlott esetében is törvénysértően enyhe büntetést szabott ki még az önmagára és V.r. vádlottra tett részbeni beismerő vallomása ellenére is. [79] VIII.r. vádlottal szemben a rendbeliség számára is tekintettel hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt. [80] IX.r. vádlott esetében úgy ítélte meg, hogy figyelemmel arra, hogy cselekményét próbaidő hatálya alatt követte el, a büntetés súlyosítása indokolt. [81] ki. XI.r., XII., XXI., esetében a rendbeliség számára tekintettel törvénysértően enyhe büntetést szabott [82] XXII.r. vádlott esetében nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a vádlott magasabb szintű szakértelmet igénylő szakértőként, rendészeti ügyintézőként teljesített szolgálatot, aki az útlevélkezelők által felfedett gyanúokot vizsgálta és bírálta felül, szakértelmét pedig részesedés fejében az útlevélkezelők által elkövetett bűncselekmények támogatására használta fel. Álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartamának emelése indokolt. [83] XXIV.r., XXVI.r., XXVII.r., XXVIII.r.., XXXI.r., XXXII.r., XXXVII.r., XLII.r., XLV.r., vádlottak tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyomatékos enyhítő körülmények hiányában a velük szemben kiszabott büntetést súlyosítani kell. [84] Kifejtette továbbá, hogy XXX.r. vádlott esetében a rendbeliség számára és a nyomatékos enyhítő körülmények hiányára tekintettel, XXXIII.r. vádlott esetében arra tekintettel, hogy a bűncselekmények elkövetésekor a kilépő irányú kamionforgalmi sávban útdíj ellenőrként teljesített szolgálatot, miközben rendeltetési helyét elhagyva az V. és VI. forgalmi sávban a járművek ellenőrzésében, illetve az utasokkal való alkudozásban segített az érintett útlevélkezelőknek, amelyért cserébe részesedést kapott, XXXV.r. vádlott esetében arra tekintettel, hogy a XXXII/3/a. vádpontban megjelölt cselekmény elkövetésekor átkelőhelyügyeletesként - akinek fokozott felelőssége volt az alárendeltségébe tartozó határrendészek szabályszerű szolgálatának ellátásában - gyűjtötte össze a vesztegetési pénzt az útlevélkezelőktől, és az összesen 1640 eurót a központi épület egyik helyiségében elrejtette, XXXVI.r., XL.r. vádlottak esetében a rendbeliség számára tekintettel nyomatékos enyhítő körülmény hiányában a kiszabott büntetés súlyosítása indokolt csakúgy, mint XLIII.r. vádlott esetében is. [85] Összeségében a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és részfelmentéssel nem érintett I.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., XI.r., XII.r., XXI.r., XXII.r., XXIV.r., XXVI.r., XXVII.r., XXVIII.r., XXX.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXV.r., XXXVI.r., XXXVII.r., XL.r., XLII.r., XLIII.r., és XLV.r. vádlottak tekintetében azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a felsorolt vádlottakat ítélje hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, valamint magasabb napi tétel összegű pénzbüntetésre, továbbá a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésére vonatkozó rendelkezést mellőzze. [86] A felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel érintett vádlottak terhére is fellebbezést jelentett be súlyosításért. Ekként a XVI.r., XLVI.r., XLVII.r., XLVIII.r., L.r., LI.r., LIII.r. vádlottak tekintetében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, ítélje őket hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről szóló rendelkezést mellőzze. Ezen túlmenően mellékbüntetésként ítélje közügyektől eltiltásra és magasabb napi tétel összegű pénzbüntetésre, melynek a részletekben történő megfizetésére vonatkozó rendelkezést mellőzze. [87] A végrehajtandó szabadságvesztéssel, valamint részfelmentéssel érintett vádlottak terhére is súlyosításra irányuló fellebbezést jelentett be a részfelmentésük miatt. Így II.r. tekintetében álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a II/1/e., XV/2/a vádpontok esetében a kamerafelvételek alapján tényből további tényre helytelenül következtetett. Ezt azzal indokolta, hogy a határregisztrációs rendszer adataiból megállapítható, hogy a vádlott

1. június 22-én 11.43-11.51 óra között regisztrálta a ... forgalmi rendszámú autóbusz 10 utasát. A 260555304 fájl számú kamerafelvételen látható és hallható, hogy a vádlott 11.50.51 órakor kiszól az ablakon a sofőrnek, majd egy kék színű útlevelet lapozgat maga előtt tartva. Ezt követően az okmányt 11.51.18 órakor a lába között tovább lapozza, s abból - miközben „oké" kifejezést használ - 11.51.23 órakor egy barnás színű bankjegyet kivesz és a zsebébe teszi. Az útlevelet 11.51.58 órakor az ablakon keresztül kiadta, majd néhány másodperccel később az elfogadott bankjegyet az alsónadrágjából elővett pénzköteghez rendezte és megszámolás után 11.52.31 órakor azokat az alsónadrágjába rejtette. Mindezen tényekből és bizonyítékokból tévesen következtetve mentette fel a bíróság a vádlottat a II/1/e. vádpontban az ellene emelt vád alól, a részfelmentő ítélte megalapozatlan és iratellenes. [88] A felmentéssel érintett XV/2/a. vádponttal kapcsolatban pedig hivatkozott arra, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem összefüggéseiben vizsgálta II.r., III.r., és XXIII.r. vádlottakra vonatkozóan, s tényből további tényre helytelenül következtetve jutott arra a megállapításra, hogy a II/3/a-e vádpontokban rögzített és a vádlott terhére rótt bűncselekményeket a XV/2/a. vádpontnál nem lehet kétszeresen újraértékelni. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy II.r. vádlott terhére a hivatkozott öt vádpontban legalább 490 euró vesztegetési pénz elfogadását rótta fel az ügyészség, mely összegből a bíróság kevesebbet látott megállapíthatónak. Figyelmen kívül hagyta azt is, hogy II.r. vádlott mellett a 6/
2. munkaállomásnál útlevélkezelői szolgálatot teljesítő III.r. vádlott az általa elfogadott vesztegetési pénzeket elrejtés céljából átadta II.r. vádlottnak, aki a 08.08 órakor részére átadott vesztegetési pénz átvétele után elővette az alsónadrágjából az addig összegyűlt pénzt, megszámolta és közölte kollégájával, hogy jól haladnak, „már mindjárt ezer", pontosabban már „nyolc darab", azaz már 800 eurójuk van közösen. Ugyanakkor II.r. vádlott a II/3/a. vádpont szerint addig még csak 50+20 euró, III.r. vádlott a III/3/a-d. vádpontokban foglaltak szerint pedig 320 euró vesztegetési pénzt fogadott el. A különbözetet nyilvánvalóan kamerán kívül fogadta el II.r. és III.r. vádlott. Erre utal álláspontja szerint az a tény is, hogy 11.20 órakor II.r. vádlott a fülkébe belépő III.r. vádlottnak megszámolás céljából átadta a részét, amelynek összege III.r. vádlott 11.21.42 órakor tett nyilatkozata szerint 850 euró. Hasonló nagyságrendű vesztegetési pénze lehetett II.r. vádlottnak is, mert azonos összegű, 150-150 euró részesedést ajánlottak fel XV.r. vádlott átkelőhely-ügyeletesnek, tőlük kevesebb részesedést, 40 eurót az addig 270 euró vesztegetési pénzt elfogadó XXIII.r. vádlott adott. Mindezekből álláspontja szerint okszerűen következik, hogy II.r. vádlott a II/3/a-e vádpontokban megjelölt cselekményeken túl kamerán kívül legalább további egy utastól fogadott el ismeretlen ok miatt pontosan meg nem határozható összegű vesztegetési pénzt. Ezrét a XV/2/a. vádpont tekintetében II.r. vádlottat érintő részfelmentő ítélet megalapozatlan. [89] III.r. vádlott vonatkozásában is kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tényből további tényre helytelenül következtetve jutott arra a megállapításra, hogy bár a III/3/c. vádpontoknál az ügyészi vád 2 rendbeli cselekményt tartalmazott, azonban nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a kétszer 50 euró vesztegetési pénzt egy vagy két utas adta-e. Az ezzel kapcsolatos érvelését részletesen kifejtette, minek lényege szerint a kamerafelvételek alapján megállapítható, hogy III.r. vádlott a vádbeli napon 07.5407.57 óra között az ellenőrzés alá vont ... forgalmi rendszámú kisbusz 8 utasát regisztrálta, majd 08.00-08.02 óra között regisztrálta a ... forgalmi rendszámú kisbusz 6 utasát is. Ezen túlmenően a kamerafelvételek alapján az a következtetés vonható le, hogy III.r. vádlott a rendszám szerint is megjelölt két jármű egy-egy utasától fogadott el vesztegetési pénzt és a bűnkapcsolatokra figyelemmel a cselekmény 2 rendbeli. A felmentéssel érintett XV/2/a. vádponttal kapcsolatban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem összefüggéseikben vizsgálta II.r., III.r., és XXIII.r. vádlottak esetében és tényről további tényre helytelenül következtetett. Figyelmen kívül hagyta, hogy III.r. vádlott terhére a hivatkozott hét vádpontban legalább 430 euró vesztegetési pénz elfogadását rótták fel, mely összegből a bíróság kevesebbet látott megállapíthatónak. Figyelmen kívül hagyta azt is az elsőfokú bíróság, hogy III.r. vádlott az általa elfogadott vesztegetési pénzeket elrejtés céljából adta át II.r. vádlottnak, aki azt 11.20 órakor megszámolás céljából odaadta III.r. vádlottnak. III.r. vádlott a pénz megszámolását követően 11.21 órakor tett nyilatkozata szerint 850 eurót jött össze. Mindezekből okszerűen következik, hogy III.r. vádlott a III/3/a-h vádpontokban megjelölt cselekményeken túl kamerán kívül legalább további egy utastól fogadott el ismeretlen ok miatt pontosan meg nem határozható összegű vesztegetési pénzt. Ezért a XV/2/a. vádpont tekintetében a bíróság III.r. vádlott vonatkozásában megalapozatlanul hozott részfelmentő ítéletet. [90] IV.r. vádlott vonatkozásában utalt arra, hogy a IV/2/a-h, valamint a IV/4/f. vádpontokat érintően az elsőfokú bíróság arra hivatkozott, hogy ezekre a cselekményekre nem volt alkalmasságot megállapító és felhasználási engedély, ezért a vonatkozó kamerafelvételeket kirekesztette a bizonyítékok köréből. Álláspontja szerint azonban a bíróság a jogszabály, valamint az ügyészség 3.TÜK.1-10/5/
3. számú indítványa és a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KBny.I.005/
4. számú nyomozási bírói végzésének szűk és helytelen, a formál logika szabályai szerinti értelmezésével tévesen jutott a részfelmentést eredményező következtetésre. Érvelése szerint ugyanis az ügyészi indítványból egyértelműen megállapítható, hogy több, név szerint megjelölt személyre vonatkozóan - köztük IV.r. vádlottra is kezdeményezte a nyomozási bírónál, hogy állapítsa meg a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adatoknak az engedélyben nem megjelölt személyek által elkövetett valamennyi bűncselekmény tekintetében a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználására való alkalmasságát, továbbá engedélyezze a bizonyítékként történő felhasználását. A nyomozási bíró a hivatkozott végzésében azonban a számos elkövetőt érintő, nagyobb terjedelmű ügyben figyelmetlenségből, vagy más okra visszavezethetően a nevek felsorolásából IV.r. vádlott nevét kihagyta. A többi név még sorrendben is egyezik az indítványban szereplő nevekkel, ugyanakkor a felsorolásból kimaradt személyre vonatkozóan a végzésnek sem a rendelkező része, sem pedig az indokolása nem tartalmaz az ügyészi indítvány egyes részeinek elutasítására vonatkozó rendelkezéseket, sőt, az indokolásban azt rögzítette, hogy a bíróság az ügyészi indítványban foglaltakat megvizsgálta és azt alaposnak találta. Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság
5. augusztus
6. napján kelt
7. Bnyf. 176/2019/
8. számú végzése is. A IV/4/f. vádponttal kapcsolatosan kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ez alkalommal is tényből további tényre helytelenül következtetett, ami részfelmentést eredményezett. Hivatkozott a külső és belső kamerafelvételek összevetése címet viselő irat
9. oldalán az 5-ös esemény leírásában rögzítettekre, mely alapján levonható tényekből érvelése szerint okszerűen lehet következtetni arra, hogy a IV/4/a. vádpontokon túlmenően a kamerán kívül legalább további egy alkalommal fogadott el vesztegetési pénzt a IV.r. vádlott. [91] XIII.r. vádlott esetében szintén arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a XIII/1/b. és XIII/1/c. vádpontokat érintően megalapozatlanul mentette fel a vádlottat. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ezúttal is tényből további tényre helytelenül következtetve jutott erre a megállapításra. E körben hivatkozott a szolgálatszervezési adatok összevetéséből megállapítható tényekre, továbbá a határregisztrációs adatokra, valamint a kamerafelvételek tartalmára. Ezek alapján ugyanis álláspontja szerint megállapítható, hogy a XIII.r. vádlottnál 05.55, illetve 06.09 órakor csak úgy lehetett annyi pénz, amennyit átszámolt, ha előtte legalább további egy utastól kamerán kívül ismeretlen összegű pénzt fogadott el, s abból adott részesedést egy ismeretlen rendvédelmi dolgozónak. [92] XIV.r. vádlottat érintően előadta, hogy az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a XVI/1/a. vádpontban foglaltak alapján nem lehetett újabb vesztegetést megállapítani, tekintettel arra, hogy a XIV/1/a-f. vádpontokban szereplő cselekményeket már XIV.r. vádlott terhére rótta. Álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság a belső kamerafelvételeken túl figyelmen kívül hagyta, hogy a vallomást tett vádlottak nyilatkozatuk szerint akkor adtak 150 eurós részesedést az átkelőhely-ügyeleteseknek, ha legalább 500 euró vagy még nagyobb értékű vesztegetési pénzt fogadtak el összesen. A részesedés XVII.r. vádlott részére történő átadásáig, 06.17 óráig csak a vádlott XIV61/a-e vádpontban szereplő cselekményei vehetők figyelembe, amelyekben az ügyészi vád szerinti összeg sem érte el az 500 eurót, az elsőfokú bíróság pedig még ennél is kisebb összegű euró átvételét állapította meg. Ebből pedig - tényből további tényre helyesen következtetve - okszerűen következik, hogy XIV.r. vádlottnak kamerán kívül legalább még további egy utastól kellett vesztegetési pénzt elfogadnia. Ezért e tekintetben a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan. [93] XV.r. vádlott vonatkozásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a vonatkozó kamerafelvételen látható, hogy a XV. r. vádlott kezében útlevelekkel 16.14.25 órakor lépett be az útlevélkezelő fülkébe az 5/
10. munkaállomás felől, ahol IV.r. vádlott teljesített szolgálatot és az utasok regisztrálását végezte és 16.14.43 órakor IV.r. vádlott az alsónadrágjából kivett pénzt adott át a XV. r. vádlott átkelőhely- ügyeletesnek. Ezt követően a XV. r. vádlott a kamerának háttal állva az általa behozott és az elválasztó kisszekrényre elhelyezett útleveleket lapozta át és azok egyikéből legalább 20 eurót vett ki, amit a kék színű tokba rejtett, majd azt a nadrágzsebébe tette. A külső kamerafelvételeken pedig látható, amint a XV. r. vádlott 16.12.33 órakor egy nagybusz utasaitól összeszedte az útleveleket, amiket 16.14.25 órakor bevitt a fülkébe, ahol az okmányok egyikéből ismeretlen ok miatt legalább 20 eurót vett ki. A külső és belső kamerafelvételeken látható tényekből tehát az elsőfokú bírság további tényre helytelenül következtetett, e tekintetben a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan. [94] XVII.r. vádlott vonatkozásában a XVI/1/a. vádpontot érintő felmentő rendelkezést megalapozatlannak tartotta. Álláspontja szerint a bíróság a bizonyítékok értékelése során figyelmen kívül hagyta, hogy amikor XVII.r. vádlott átkelőhely-ügyeletes a vonatkozó kamerafelvétel adatai szerint 06.17.06 órakor jobbról belépett a fülkébe, középen megállt és félig hátrafordulva a hátul helyet foglaló XIX.r. vádlott az elválasztó kisszekrényen átnyúlva fogadott el legalább 150 eurót, amit 06.17.30 órakor a kabátzsebébe tett. Ezt követően a 6/
11. munkaállomásnál lévő XIX.r. vádlottal beszélgetett, közben XIV.r. vádlott 06.19.21 órakor, majd 06.19.34 órakor bankjegyeket, összesen legalább 150 eurót adott át XVII.r. vádlottnak. Valamennyi pénzátvétel és kabátzsebbe helyezés jól látható és hallható, mely tényből további tényre helyesen következtetve lehet a vádirati tényállást megállapítani, e tekintetben az elsőfokú bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan és iratellenes. [95] XIX.r. vádlott vonatkozásában kifejtette, hogy a bíróság ez alkalommal is tényből további tényre helytelenül következtetve jutott arra a mellállapításra, miszerint a XVI/1/a. vádpont vonatkozásában nem lehetett kétséget kizáróan megállapítható, hogy a
12. június
13. napi szolgálata során XIX.r. vádlott és XVII.r. vádlott között valóban történt pénzátadás, s e körben más bizonyíték nem állt rendelkezésre. A bizonyítékok értékelése során ugyanis érvelése szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta a belső kamerafelvételek adatait, amelyekből további tényre helyesen következtetve juthatott volna a vádirati tényállás megállapításáig. E tekintetben a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan és iratellenes. [96] XXV.r. vádlott esetében a XXIII/4/c. vádpont tekintetében hozott felmentő rendelkezés kapcsán kifejtette, hogy a bíróság ez alkalommal is helytelenül következtetett a belső kamerafelvételeken látható tényből további tényre. Hivatkozott arra, hogy a bizonyítás felvétele során a belső kamerafelvétel megtekintésekor a bíróság a 41.Kb.55/2017/
14. számú tárgyalási jegyzőkönyv
15. oldal
16. bekezdésében megállapította, hogy XXV.r. vádlott - miután lekapcsolta a fülkében a villanyt - az alsónadrágjából egy pénzköteget vett elő és próbálta átszámolni. Olyat azonban nem lehetet látni, hogy ahhoz hozzátett vagy kivett volna bármit. Lényegében azt állapította meg a bíróság, hogy a már összegyűlt vesztegetési pénzt számolta át a vádlott. Ez a megállapítás pedig álláspontja szerint a módosított XXIII/4/c. vádpontban foglaltakat egyértelműen alátámasztotta. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy XXV.r. vádlott ezen szolgálata során a cselekményt megelőzően két alkalommal túlsúly miatt kért és fogadott el utasoktól legalább 50-50 eurót. Utalt arra, hogy a bíróság egyik alkalommal sem látta megállapíthatónak az elfogadott pénz összegét, azonban az első alkalommal bankjegyeket, a második alkalommal pedig bankjegyet - melyek címlete, színe nem volt látható - vett át utasoktól. Álláspontja szerint pedig a két alkalommal történő pénzelfogadás nem eredményezhetett olyan bankjegyköteget, amely a belső kamerafelvételen 22.47.44 órakor volt látható, amikor a vádlott az alsónadrágjából elővett bankjegyköteget számolgatta. Ebből pedig érvelése szerint okszerűen következik, hogy a kamerafelvételen látható bankjegyköteg csak akkor gyűlhetett össze, ha XXV.r. vádlott a már ismertetett két eseten túlmenően legalább további egy utastól fogadott el ismeretlen összegű vesztegetési pénzt. E tekintetben a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan és iratellenes. [97] Érvelése szerint XXIX.r. vádlottat is megalapozatlanul mentette fel a XXVII/2/b. vádpontban írt cselekmény vonatkozásában és megalapozatlan az elsőbíróság azon álláspontja, miszerint mivel a kamerafelvételen nem volt látható XVII.r. vádlottnak átadott vesztegetési pénz összege, így nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy XXIX.r. vádlott a XXVII/2/a. vádponton kívül elfogadott vesztegetési pénzből adott volna át az átkelőhely- ügyeletesnek. A belső kamerafelvételek adatai alapján ugyanis tényből további tényre helyesen következtetve álláspontja szerint 50 euró vesztegetési pénz elfogadása állapítható meg. Ebből következően pedig XXIX.r. vádlott a XXVII/2/a. vádpontban megjelölt 50 eurón túlmenően kamerán kívül legalább további egy utastól fogadott el ismeretlen összegű vesztegetési pénzt és így tudott a XXVII/2/b. vádpontban megjelölt időben XVII.r. vádlott részére részesedést adni az addig összegyűjtött vesztegetési pénzből. Utalt arra, hogy a vallomást tett vádlottak nyilatkozatai szerint kevés vesztegetési pénzből - például 50 euróból - nem adtak részesedést az átkelőhely-ügyeletesnek. Tényből további tényre helytelenül következtetve mentette fel tehát a bíróság XXIX.r. vádlottat a XXVII/2/b. vádpontban megjelölt vád alól. [98] XXXIX.r. vádlott esetében a XXXVI/1/g. vádpontot érintő felmentő rendelkezést tartotta megalapozatlannak. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt rögzítette, hogy XXXIX.r. vádlott nyilvánvalóan a XXXVI/1/a-f. vádpontokban megjelölt cselekményekből összegyűjtött vesztegetési pénzből adott az átkelőhely- ügyeletesnek, hiszen a XXXVI/1/g. vádpontban szereplő cselekményig -
17. augusztus
18. napján 16.30 óráig - mindössze a XXXVI/1/a-d. vádpontokban megjelölt cselekmények történtek meg. Utalt a
19. Kb.55/2017/
20. számú tárgyalási jegyzőkönyvben a vonatkozó kamerafelvételen láthatóakkal kapcsolatban tett megállapításokra. Ezek alapján pedig a bíróságnak a XXXVI/1/g. vádpont tekintetében XXXIX.r. vádlott felmentésének indokolása ellentétes a bizonyítási eljárás során tett megállapításaival. E tekintetben a részfelmentő ítélet megalapozatlan és iratellenes. [99] XLI.r. vádlott vonatkozásában a XXXVIII/1/g. és a XXXVIII/2/c. vádpontokat érintő felmentő rendelkezés kapcsán kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tényből további tényre helytelenül következtetve jutott az ítéleti megállapításra. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy XLI.r. vádlott
21. július
22. napján 20.03-23.21 óra között az 5/
23. munkaállomásnál teljesített szolgálatot, mely időszakban a XXXVIII/1/a-d. vádpontokban szereplő bűncselekményeket rótta az ügyészség a terhére. Ennek során a bizonyítási eljárás eredménye alapján is legfeljebb 330 eurót fogadhatott el a vádlott utasoktól. Ezt követően azonban a szolgálatszervezési adatok szerint 23.35-00.05 óra között munkaközi szünetét töltötte, amikor bemehetett a központi épületbe és kávézhatott, étkezhetett vagy a kollégáival beszélgethetett. A beismerő vallomásokra figyelemmel a munkaközi szünet alkalmas volt arra, hogy feltűnés nélkül elrejthesse a vesztegetési pénzt, hiszen minél hosszabb ideig van nála az utasoktól elfogadott összeg, annál nagyobb a lebukás veszélye. A bíróság által a bizonyítás felvétele során a kamerafelvételeken látottakkal kapcsolatos megállapításai alapján az elsőfokú bíróság tényből további tényre helytelenül következtetett, ezért a XXXVIII/1/g. és a XXXVIII/2/c. vádpontok tekintetében a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan. [100] XLIV.r. vádlott vonatkozásában a XLI/1/b. vádpontot érintő felmentő rendelkezést kifogásolta. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy XLI.r. vádlott a bíróság által is igazoltan a XLI/1/a. vádpontban egy bankjegyet, 50 euró vesztegetési pénzt fogadott el. A XLI/1/b. vádpontban szereplő cselekménynél sem fogadhatott el ennél többet, hisz nem volt alkudozás és az utas az útlevélbe helyezte a vesztegetési pénzt. Hivatkozása szerint pedig még amennyiben több bankjegyből is állt a legalább 50 euró összegű pénz, az előző vádpontban elfogadott 50 euróval sem képezhetett egy bankjegyköteget, amelynek csak egy részét adta át részesedésként XVII.r. vádlottnak. Érvelése szerint tehát okszerűen lehet következtetni arra, hogy a vádlott a megjelölt két vádpontban szereplő vesztegetési pénzen kívül legalább további négy utastól fogadott el ismeretlen összegű eurót, amelyből részesedést adott XVII.r. vádlottnak. E tekintetben a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan. [101] Összességében II.r., III.r., IV.r., XIII.r., .XIV.r., XV.r., XVII.r., XIX.r., XXIII.r., XXV.r., XXIX.r., XXXIX.r., XLI.r., és XLIV.r. vádlottak tekintetében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa vegyen fel bizonyítást a részfelmentésekkel érintett vádpontokhoz kapcsolódó külső és belső kamerafelvételek megtekintésével, az adott bizonyításokat érintő tárgyalási jegyzőkönyvek ismertetésével. Ezt követően a Be.
24. §

(1)bekezdése alapján a megnevezett vádlottakat érintő elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a felmentő rendelkezés helyett bűnösségük megállapítása mellett büntetést szabjon ki, illetve a kiszabott büntetéseket súlyosítva hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre és mellékbüntetésként közügyektől eltiltásra ítélje, valamint a pénzbüntetést magasabb napi tétel összegben állapítsa meg, melynek a részletekben történő megfizetésére vonatkozó rendelkezést mellőzze. [102] A felfüggesztett szabadságvesztés büntetéssel érintett vádlottak terhére súlyosításért és a részfelmentések miatt jelentett be fellebbezést. [103] XLIX.r. vádlott vonatkozásában a XLI/1/a. vádpontot érintően hozott felmentő rendelkezést megalapozatlannak tartotta. Álláspontja szerint a bíróság tényből tényre helytelenül következtetve jutott arra a megállapításra, hogy a vesztegetésről a vádlott egy férfi utassal egyeztetett, azonban egy női utassal szemben szabott ki helyszíni bírságot, így a bűnkapcsolatok száma csupán egy. Érvelése szerint ugyanis a vesztegetési pénz átadásakor jelen volt mindkét érintett utas, így - függetlenül attól, hogy ki adta át a vesztegetési pénzt - a bűnkapcsolatok száma kettő. E tekintetben tehát álláspontja szerint a bíróság részfelmentő ítélete megalapozatlan. [104] LII.r. vádlott esetében a részfelmentő rendelkezés a XLVII/1/a. vádpontot érintette, melyet ugyancsak megalapozatlannak tartott. A bizonyítás lefolytatásakor a belső kamerafelvételek alapján ugyanis álláspontja szerint kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a vádlott valóban bankjegyköteget tartott az ölében, amelyre ráhajtogatta az elfogadott 50 eurót. Érvelése szerint a bíróság tényből tényre helytelenül következtetve jutott az ezzel ellentétes megállapításra, így a részfelmentő rendelkezés megalapozatlan és iratellenes. [105] Azt indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács XLIX.r. és LII.r. vádlottak tekintetében vegyen fel bizonyítást a részfelmentésekkel érintett vádpontokhoz kapcsolódó belső és külső kamerafelvételek megtekintésével, az adott bizonyításokat érintő tárgyalási jegyzőkönyvek ismertetésével. Ezt követően a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a felmentő rendelkezés helyett bűnösségük megállapítása mellett büntetést szabjon ki, illetve a kiszabott büntetést súlyosítva hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélje őket, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről szóló rendelkezést mellőzze, közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélje, továbbá magasabb napi tétel összegében állapítsa meg a pénzbüntetés mértékét, valamint mellőzze a részletekben történő megfizetésre vonatkozó rendelkezést. [106] XVIII.r. vádlott vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette. [107] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.754/2019/3. számú átiratában az ügyész fellebbezését módosítással és kiegészítéssel tartotta fenn, ellenben a vádlottak és védőik fellebbezését nem tartotta alaposnak. Rögzítette, hogy az elsőfokú ítélet felülbírálata LIII.r. vádlott vonatkozásában a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján részleges, míg a további vádlottak esetében a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdésének megfelelően teljes körű. Mivel pedig bizonyítás felvétele szükséges, a fellebbezések elbírálása a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson történhet. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács az eljárása során a perrendi szabályokat betartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a büntetőügy releváns bizonyítékait megvizsgálta, azokat egyenként és összességükben értékelve, mérlegelve állapította meg ítéletének személyi és történeti tényállásait. Kifejtette, hogy I.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., XI.r., XII.r., XXI.r., XXII.r., XXIV.r., XXVI.r., XXVII.r., XXVIII.r.., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXV.r., XXXVI.r., XXXVII.r., XL.r., XLII.r., XLIII.r., és XLV.r. vádlottakat érintő történeti tényállásokat a bíróság a bizonyítékok mérlegelése során elsősorban a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés útján beszerzett kép- és hangfelvételekre, a határátkelőhely közterületi kamerafelvételeire, V.r., VII.r., XIV.r., XVIII.r., XLIII.r. és LIII.r. vádlottak beismerő vallomásaira, a tanúvallomásokra és az ismertetett okirati bizonyítékokra alapította. Érvelése szerint ezek a tényállások mentesek a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlanságot eredményező okoktól, így felülbírálatra alkalmasak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett az érintett vádlottak tudattartalmára és bűnösségére, helyesen minősítette a vádlottak korrupciós bűncselekményeit, és lényegében feltárta a büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket, azok csak az elsőfokon vádat képviselő főügyészségi katonai ügyész fellebbezésének indokolásában írtakkal szorulnak kiegészítésre. Kiemelte, hogy a vádlottak esetében a halmazati büntetés kiszabás szabályaira figyelemmel a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerint irányadó középmérték 7 év szabadságvesztés, ezért a fellebbezés indokolásában írt súlyosításra irányuló indítványok megalapozottak, azokat fenntartotta. [108] Az átirat II. fejezetében XVI.r., XLVI.r., XLVII.r., XLVIII.r., L.r., LI.r. és LIII.r., vádlottak vonatkozásában rögzítette, hogy a terhükre megállapított történeti tényállások is összhangban állnak a rendelkezésre álló bizonyítékokkal, mentesek a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a vádlottak korrupciós cselekményeit helyesen minősítette, az irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket feltárta, azonban eltúlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek, amikor a kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, így ezt a rendelkezést a fenti vádlottak vonatkozásában mellőzni kérte. Ellentétben azonban a fellebbezés indokolásában írtakkal, nem tartotta szükségesnek a szabadságvesztés büntetés tartamának emelését, az ítélet belső arányosságának szükségessége álláspontja szerint a csekély számú bűncselekményt elkövető vádlottak esetében ezt nem igényli. Szükségszerűnek tartotta azonban a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés mellett a Btk.

1. § és
2. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását. A pénzbüntetések napi tételeinek számát és az egy napi tétel összegét immár megfelelőnek tartotta a büntetési célok eléréséhez, ezért az ügyészi fellebbezést ezen fejezetben érintett vádlottak tekintetében módosította. Fenntartotta azonban a részletfizetés engedélyezésének mellőzésére tett indítványt. Továbbá végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványára tekintettel erre az esetre a fenti vádlottakkal szemben alkalmazott lefokozás katonai büntetés mellőzése indokolt, hiszen a közügyektől eltiltás mellékbüntetés már önmagában is tartalmazza azt, hogy a vádlottak rendfokozatot nem viselhetnek. Ezen túlmenően LIII.r. vádlott vonatkozásában is módosította az ügyészi fellebbezést, az ő esetében is indokoltnak tartotta a korlátozott felülbírálat során a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történt felfüggesztésének mellőzését, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, valamint a pénzbüntetés vonatkozásában a részletfizetés engedélyezésének mellőzését. [109] Az átirat III.r részében XX.r. és X.r. vádlott vonatkozásában bizonyítás lefolytatását, ennek keretében az elsőfokú ítélet kihirdetése óta keletkezett iratok ismertetését indítványozta, fenntartva az elsőfokon eljárt ügyészi indítványban ezzel kapcsolatosan írtakat. [110] Érvelése szerint ugyanis az elsőfokú katonai tanácsnak azon álláspontját, miszerint e két vádlott esetében a
3. június 14-én 19 órától 15-én 07 óráig teljesített szolgálatuk során a titkos információgyűjtés keretében rögzített kép- és hangfelvételek nem használhatók fel, cáfolja a hivatkozott nyomozási bírói végzés elemzése során levonható logikai következtetés. Ezen túlmenően cáfolja a Debreceni Törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítélet kihirdetése után,
4. augusztus
5. napján kelt
6. Bnyf.176/2019/
7. számú végzése, mellyel a Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának Kbny.I.004/2015/
8. számú végzésének rendelkező részét módosította, így e két vádlott vonatkozásában is felhasználási engedély keletkezett a titkos információgyűjtés során beszerzett kép- és hangfelvételekre. Érvelése szerint a bizonyítás eredményeként kell megváltoztatni az elsőfokú bíróság ítéletét és X.r., valamint XX.r. vádlott bűnösségét a felmentéssel érintett cselekményben meg kell állapítani. Egyebekben rögzítette, hogy X.r. vádlott esetében a kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának lényeges hosszabbítását, ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának emelését látta szükségesnek, mint ahogyan a pénzbüntetés napi tételének megfelelő összeget is súlyosítani indítványozta azzal, hogy a részletfizetés engedélyezését mellőzni kérte. [111] Az átirat IV. fejezetében a részleges felmentéssel érintett II.r., III.r., XIII.r., XXIII.r., XXV.r., XXXIX.r., XLIV.r., XLIX.r., és XLII.r. vádlottak vonatkozásában kifejtette, hogy az őket érintő részfelmentő ítéleti rendelkezések a Be.
9. §

(2)bekezdés d) pontja alapján megalapozatlanok, a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakkal mindegyik vádlott vonatkozásában maradéktalanul egyetértett. Álláspontja szerint a fenti vádlottak vonatkozásában a részleges megalapozatlanságban szenvedő részfelmentő részek esetében a megalapozatlanság a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján kiküszöbölhető, ezt követően az ítélet felülbírálatra alkalmas lesz. Hivatkozott e körben a Kúria

1. 04.B.
2. számú elvi határozatára, mely rámutatott arra, hogy a tényállás hiányosságainak pótlása, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy a helyes ténybeli következtetés levonása nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, az ennek eredményeként megállapított eltérő tényállás nem szükségképpen felülmérlegelés eredménye, hanem az ügyiratok tartalma, helyes ténybeli következtetés útján új tény is a tényállás részévé tehető, illetve a tényállás kiegészítésének a felülbírálat során nincs terjedelmi korlátja. Ezért érvelése szerint a felülbírálat során a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő, a vádpontokkal megegyező tényállás megállapításával a felmentett vádlottak bűnösségét meg kell, hogy állapítsa. [112] Ellenben XIV.r. vádlottat a XVI/1/a. vádpontot érintően, XV.r. vádlottat a XVI/1/a. vádpontot érintően, XVII.r. vádlottat a XVI/1/a. vádpontot érintően, XIX.r. vádlottat a XVI/1/a. vádpontot érintően, XXIX.r. vádlottat a XXVII/2/b. vádpontot érintően hozott felmentő rendelkezésekkel szemben bejelentett fellebbezést visszavonta. Álláspontja szerint e vádpontok vonatkozásában a Be.
3. §

(2)bekezdés b) pontjában írt megalapozatlansági ok nem állapítható meg. A bíróság mérlegelési jogkörében a bizonyítékokat értékelve döntött a bizonyítottság hiányában történő felmentésekről, egyik vádpont esetében sem lehet olyan logikai zárt láncolatú tényből tényre következtetni, amely csak egy következtetés levonására alkalmas, nevezetesen, hogy a vádlottak elkövették a terhükre rótt bűncselekményt. E vádlottak vonatkozásában bejelentett fellebbezéseket tehát annyiban módosította, hogy a vádlottak terhére a súlyosításért bejelentett fellebbezéseket fenntartotta, míg az említett vádpontokban történt felmentések miatti fellebbezéseket e körben a Be. 587. §

(2)bekezdése alapján visszavonta. [113] Ezen túlmenően XLI.r. vádlottal szemben a XXXVIII/1/a-f., vádpontot és a XXXVIII/2/a. és b.) vádpontot érintően hozott felmentő rendelkezések ellen bejelentett ügyészi fellebbezésben foglaltakat sem osztotta, azt a Be. 587. §

(2)bekezdése alapján szintén visszavonta. Álláspontja szerint ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékokat, elsősorban a kamerafelvételeket értékelve nem vonható le az a ténybeli következtetés, hogy XLI.r. vádlott a XXXVII/1/a-f. vádpontokban, illetve a XXXVII/2/a. vádpontokban írt cselekményeken túl bárkitől is vesztegetési pénzt fogadott el. Erre figyelemmel pedig a bíróság helytállóan döntött a XXXVII/1/g. és a XXXVII/2/c. vádpontokat érintően a bűncselekmények hiányában történő felmentésről. Utalt arra, hogy a fenntartott vád XLI.r. vádlott terhére 12 rb. korrupciós bűncselekmény elkövetését rótta, ami feltehetően a rendbeliség tekintetében számszaki elírás volt, mert a vádirat csak 10 történeti tényállást rögzített és csak egy tényállásban, a XXXVIII/2/b. vádpontban volt kettős bűnkapcsolat a vádlott terhére róva. [114] IV.r. vádlott vonatkozásában a IV/2.a-h., valamint a IV/4/f. vádpontok vonatkozásában hozott felmentő rendelkezéssel kapcsolatban az ügyészi fellebbezésben foglaltakat fenntartotta, hangsúlyozva, hogy a IV/2/a-h vádpontok vonatkozásában hozott felmentő rendelkezésekre reagálva IV.r. vádlott esetében a titkos információgyűjtés feltételei fennálltak és csak adminisztratív okból maradt el IV.r. vádlott nevének megjelölése a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírói végzésének rendelkező részéből. Az ítélkező bírót nem köti a nyomozási bíró döntése, és nem korlátozza abban, hogy a nyomozási bíró végzésének nyilvánvalóan gondatlanságból történt hiányosságát pótolja. Érvelése szerint továbbá a IV/4/f. vádpont vonatkozásában történt felmentő rendelkezés a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaira figyelemmel megalapozatlan, ez azonban a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján helyes ténybeli következtetés levonásával orvosolható, és a vádiratnak megfelelő tényállás megállapításával a vádlott bűnösségének kimondása szükséges. [115] Az átirat IV. fejezetében érintett vádlottak vonatkozásában úgy foglalt állást, hogy az elsőfokú bíróság feltárta és értékelte a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban törvénysértően enyhe joghátrányokat alkalmazott. Kifejtette, hogy a büntetési célok elérése érdekében II.r., III.r., IV.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVII.r., XIX.r., XXIII.r., XXV.r., XXIX.r., XXXIX.r., XLI.r. és XLIV.r. vádlottak esetében az ítélet belső arányosságának szem előtt tartásával hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt, továbbá szükséges a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeg megemelése és a részletfizetés engedélyezésének mellőzése. [116] Ezen túlmenően XLIX.r. és LII.r. vádlottak esetében indokoltnak tartotta a szabadságvesztés próbaidőre történt felfüggesztésének mellőzését, egyben a Btk. 61. és 62. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, ennek eredményeképpen a lefokozás katonai büntetés mellőzését, a pénzbüntetés esetében a részletfizetés engedélyezésének mellőzését. [117] Egyebekben rögíztette, hogy az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [118] Összességében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 593. § (
2. l)bekezdés
3. c)pontja szerint a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 41.Kb.55/2017/225. számú elsőfokú ítélete történeti tényállási részét az indítványa és a katonai ügyészi fellebbezés indokolásában tényállási részenként kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő iratok tartalma alapján és a helyes ténybeli következtetéssel, valamint a Be. 594. (
4. l)bekezdése alapján indítványozott bizonyítás felvételével egészítse ki, illetve bizonyítottság hiányára vonatkozó elsőfokú megállapításokat az ítéleti indokolásból is mint okszerűtlent mellőzze, majd az ügydöntő határozatot a Be, 606.

(2)bekezdése alapján a következők szerint változtassa meg: [119] I.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r.., XI.r., XII.r., XXI.r., XXII.r., XXIV.r., XXVI.r. , XXVII.r., XXVIII.r., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXV.r.,, XXXVI.r., XXXVII.r., XL.r., XLII.r., XLIII.r. és XLV.r. vádlottakkal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetéseik napi tételeinek megfelelő összegeit emelje meg és a részletfizetés engedélyezését mellőzze. [120] XVI.r., ..., XLVII.r., XLVIII.r., L.r., LI.r., és LIII.r. vádlottak vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztését és a pénzbüntetés esetében a részletfizetés engedélyezését mellőzze. [121] XX.r. vádlottat mondja ki bűnösnek 6 rb., a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontjának II. fordulata szerint minősülő üzletszerűen, ebből két esetben bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, és ezért őt a Btk. 35. §-ának

(1)bekezdése alapján ítélje szabadságvesztés büntetésre, melynek végrehajtását a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtönben rendelje el. A Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja alapján rögzítse, hogy a XX.r. vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Btk. 61. és 62. §-a alapján mellékbüntetésként tiltsa el a közügyek gyakorlásától. A Btk. 50.§

(2)bekezdése alapján ítélje pénzbüntetésre. A Btk. 74. §

(1)bekezdés f) pontja alapján rendeljen el vagyonelkobzást az adott vagyoni előny tárgyát képező 250 Euróra. A Be. 574.§

(1)és

(4)bekezdései alapján kötelezze a vádlottat 31 859 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe számítsa be. [122] X.r. vádlottat az ítéletben terhére rótt bűncselekményeken túl mondja ki bűnösnek további 4 rb., a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontjának I. fordulata szerint minősülő, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Az elsőfokon kiszabott ítéletet súlyosítsa X.r. vádlottal szemben, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést állapítson meg, emelje meg a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget és mellőzze a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésére vonatkozó rendelkezést. [123] II.r. vádlottat az elsőfokú ítéletbeli elítélésen túl mondja ki bűnösnek 2. rb. a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, egy esetben bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [124] III.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 2 rb., a Btk. 294.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, egy esetben bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [125] IV.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 9 rb., a Btk. 294.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen és 5 esetben bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [126] XIII.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 2 rb. a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, egy esetben bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [127] XXIII.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 1 rb., a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [128] XXV.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek ki 1 rb., a Btk. 294.

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pont szerint minősülő, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [129] XXXIX.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 1 rb. a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [130] XLIV.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésen túl mondja ki bűnösnek 1 rb. a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért vele szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabjon ki, a pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeget emelje meg és mellőzze a részletfizetés engedélyezését. [131] XLIX.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek 1 rb., a Btk. 294. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztését mellőzze, és a Btk.

1. és
2. §-a szerint ítélje közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is. A pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezését és a lefokozás katonai mellékbüntetés alkalmazását mellőzze. [132] LII.r. vádlottat az elsőfokú ítéletben történt elítélésén túl mondja ki bűnösnek a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében is. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történt felfüggesztését mellőzze, és a Btk.

1. és
2. §-a szerint ítélje közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is. A pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezését és a lefokozás katonai mellékbüntetés alkalmazását mellőzze. [133] XIV.r. vádlott, XV.r. vádlott, XVII.r. vádlott, XIX.r. vádlott, XXIII.r. vádlott és