Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.323/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek dr. ... ... ügyvéd) által képviselt alperes nevealperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április 20-án kelt 25.G.40.530/2020/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes határozat2 számú határozatának hatályon kívül helyezését mellőzi annak megállapításával, hogy az jogszabálysértő, ezt meghaladóan helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 (Tizennyolcezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az irányadó tényállás szerint a cégjegyzékbe
- szeptember 25-én bejegyzett alperesi korlátolt felelősségű társaságnak 50-50% mértékű szavazati jogot biztosító részesedéssel a felperes és tag1 (anyja neve: ...) a tagjai. A felperes önálló képviseleti joggal megalakulásától kezdve az alperes ügyvezetője is volt. [2] Az alperes a
- június 4-én megtartott megismételt taggyűlésen meghozott taggyűlési határozattal azonnali hatállyal visszahívta az egyedüli ügyvezető felperest az ügyvezetői tisztségéből. [3] tag1 tag
- június 12-én kelt meghívóval
- július 2-án 10 órára taggyűlést hívott össze „Új ügyvezető választása" napirendi ponttal. A meghívó szerint a taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés időpontja
- július 6-án 10 óra. [4] [5] Az eredeti időpontra összehívott taggyűlés határozatképtelen volt. A társaság
- július 6-án 10 órai kezdettel tag1 tag részvételével megismételt taggyűlést tartott, amely a jelenlévő tag szavazatával meghozott határozat1 számú határozatával tag2 (anyja neve: ...), határozat2 számú határozatával tag3 (anyja neve: ...) ügyvezetővé választásáról döntött határozatlan időre, önálló képviseleti joggal. [6] Az alperes által a
- június 4-i és
- július 6-i megismételt taggyűlések határozataira alapítva előterjesztett változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozásokat a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
- május 8-án meghozott, a Cégközlönyben
- május 10-én közzétett Cg.határozat
- számú végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe, a felperest mint ügyvezetőt
- április 4-i hatállyal törölte és
- július 6-i hatállyal elrendelte tag2 és tag3 ügyvezetőkénti bejegyzését. [7] A felperes a
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-ára és 3:
- §
(1)bekezdésére alapított keresetében az alperes határozat3 és 2/
- (VII. 6.) számú taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte. [8] Állította, a taggyűlési határozatok meghozatalára jogszabálysértő módon került sor a következők miatt. A Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerint a taggyűlési meghívóban a napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ezzel szemben a perbeli esetben a taggyűlési meghívóban napirendként csak az szerepelt, hogy „Új ügyvezető választása", ami nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mivel abból nem tűnik ki, hogy kit, milyen időtartamra, milyen feltételekkel javasolnak ügyvezetővé választani, így a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy az új ügyvezető választása témakörében a meghívóban foglaltak alapján kialakíthassa álláspontját. A meghívóban szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben a taggyűlés a Ptk. 3:17. §
(6)bekezdése értelmében nem hozhatott volna határozatot. [9] [10] [11] Az határozat3 számú taggyűlési határozat ezen kívül amiatt is jogszabálysértő, mert meghozatalában tagként kizárólag tag1 vett részt, aki az ügyvezetővé választott tag2 testvére, azaz a Ptk. 8:1. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti közeli hozzátartozója, ezért a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdés d) pontja szerint kizárt volt a szavazásból. A felperes hangsúlyozta, a
- július 6-i megismételt taggyűlésen nem vett részt, az alperes pedig sem a megismételt taggyűlés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem kézbesítette számára, a keresettel támadott taggyűlési határozatokról a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által e határozatok alapján meghozott Cg.határozat
- számú végzés Cégközlönyben való közzététele napján,
- május 10-én szerzett tudomást, keresetét a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ettől számított harminc napon belül terjesztette elő. [12] Az elsőfokú bíróság felhívására és a mulasztás törvényes következményeire történő figyelmeztetést követően az alperes írásban ellenkérelmet nem terjesztett elő, perfelvételi tárgyalás kitűzését egyik peres fél sem kérte. [13] Az elsőfokú bíróság a
- január 17-én megtartott érdemi tárgyaláson a tárgyalási jegyzőkönyvben az alaki pervezetés körében rögzítette: a felhívása alapján az alperes nem kérte perfelvételi tárgyalás kitűzését, ezért a perfelvételt lezárta és érdemi tárgyalást tűzött ki, amelyen a Pp. szerkezeti felépítésében adódóan semmilyen perfelvételi nyilatkozatot nem lehet tenni, így írásbeli ellenkérelmet sem lehet előterjeszteni; az írásbeli ellenkérelem hiányában alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében eljárásjogi törvényi vélelem áll fenn arra, hogy az alperes a keresetet érdemben nem vitatja, a Pp. 181. §
(1)bekezdése szerinti bírósági meghagyás kibocsátása azonban a Ptk. 3:36. §
(4)bekezdésében felállított törvényi tilalom folytán a perbeli esetben kizárt, mindezekre figyelemmel a bíróságnak a kereseti kérelemnek megfelelő ítéletet kell hoznia. [14] Az alperes 2020. január 31-én 14. sorszám alatt a Pp. 220. §
(1)bekezdés d) pontjára és 220. §
(5)[15] bekezdésére alapítva utólagos bizonyítási indítványt terjesztett elő, amelyet a
- sorszámú beadványában pontosított. Arra hivatkozott, a Pp.
- §
(3)bekezdésének b) pontja alapján a per érdemi tárgyalásán a bíróságnak az anyagi pervezetés körében az általa hivatalból észlelendő tényként arról is tájékoztatnia kellett volna a feleket, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, a felperes a keresetét a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében meghatározott harmincnapos perindítási határidő lejárta után, elkésetten terjesztette elő, mivel már
- október 4-én tudomást szerzett a keresettel támadott taggyűlési határozatokról. Az alperesnek csak a per érdemi tárgyalásán, a Pp. szabályainak megfelelő anyagi pervezetés elmulasztásából jutott tudomására az, hogy a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe a kereset elkésettségét, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján az utólagos bizonyítás eljárásjogi feltételei fennállnak. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes határozat3 és 2/
- (VII. 6.) számú taggyűlési határozatait, az alperest a felperes részére 99.500 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [17] Határozata indokolásában rögzítette, az alperes a
- sorszámú végzésben foglalt felhívásra a megállapított határidőn belül írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő és a
- sorszámú végzés szerinti, a perfelvétel lezárásának a következményeire is kiterjedő tájékoztatás és felhívás ellenére nem kérte perfelvételi tárgyalás kitűzését, ezért a
- sorszámú végzésével a perfelvételt lezárta és kitűzte az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézte. [18] Az alperes által ezt követően elkésetten előterjesztett írásbeli ellenkérelem az azzal kapcsolatos igazolási kérelem jogerős elutasítása miatt a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatálytalan, továbbá a Pp. szerkezeti felépítéséből és
- §-ából adódóan az érdemi tárgyalási szakban semmilyen perfelvételi nyilatkozatot nem lehet tenni, így írásbeli ellenkérelmet sem lehet előterjeszteni, ezért a Pp.
- §
(2)bekezdése szerinti eljárásjogi törvényi vélelemre is figyelemmel az alperes részéről a kereseti kérelmet nem vitatottnak kell tekinteni. A Pp. 181. §
(1)bekezdése alapján a kereseti kérelemnek megfelelő bírósági meghagyás kibocsátásának lenne helye, azonban ezt a jelen perben a Ptk. 3:36. §
(4)bekezdése kizárja, ezért a bíróságnak a jogvita perfelvétel során meghatározott keretei között kell folytatnia a bizonyítást és kell döntést hoznia. [19] Az elsőfokú bíróság az utólagos bizonyítás 220. §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételei közül a perbeli esetben egyik fennálltát sem találta megállapíthatónak, figyelemmel arra is, hogy a
- sorszámú végzés alapján a felperesnek lehetősége lett volna perfelvételi tárgyalás kitűzése iránti kérelem előterjesztésére, amivel nem élt. Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes utólagos bizonyítási indítványát, az abban megjelölt bizonyítékokat a Pp.
- §
(7)bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta. [20] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a keresetlevélben előadottak és a keresetlevélhez csatolt okiratok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes nem vett részt az alperes
- július 6-i megismételt taggyűlésén, részére sem a megismételt taggyűlés jegyzőkönyve, sem a keresettel támadott taggyűlési határozatok nem kerültek kézbesítésre, azokról a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. határozat
- számú változásbejegyző végzésének a Cégközlönyben
- május 10-én történt közzétételét követően szerzett (szerezhetett) tudomást. A keresetet ettől számítva a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti harmincnapos határidőn belül előterjesztette, így az nem késett el. [21] Joghatályos alperesi ellenkérelem hiányában a Pp. 203. §
(2)bekezdése alapján a kereseti kérelmet nem vitatottnak kell tekinteni, ezért a határidőben előterjesztett kereseti kérelem szerinti ítélet meghozatalának volt helye. [22] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen - a Pp.
- §-a alapján - a hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését; másodlagosan - a Pp.
- §-a alapján - a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását; harmadlagosan a megváltoztatását, a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerint a jogsértés tényének a megállapítását a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése nélkül. [23] Az alperes az elsődleges fellebbezési kérelme indokaként előadta, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Pp. 203. §
(2)bekezdésére hivatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy joghatályos írásbeli ellenkérelem hiányában a keresetet nem vitatottnak kellett tekinteni, a kereset érdemi vizsgálata nélkül a kereseti kérelem szerinti ítélet meghozatalának volt helye. Azokban az eljárásokban ugyanis, amelyekben a bírósági meghagyást kibocsátása kizárt - így a Ptk. 3:36. §
(4)bekezdésére tekintettel a jelen perben is - a Pp. 266. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bíróság az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott, vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást is csak abban az esetben fogadhatja el valósnak, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. Ebből pedig az következik, hogy kétely esetén a bíróságnak az alperes által nem vitatott, illetve nem vitatottnak tekintendő felperesi tényállítások vonatkozásában bizonyítást kell lefolytatnia. [24] [25] A perbeli esetben a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 10. §
(2)bekezdése szerint nyilvános cégjegyzéki adatok és cégiratok alapján a felperes, mint az alperesi társaságban 50% mértékű részesedéssel rendelkező tag számára is már
- augusztus 23-tól, a keresettel támadott taggyűlési határozatokra alapított változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történt benyújtásának az időpontjától látható volt, hogy a két új ügyvezető „bejegyzés alatt” toldattal szerepel a cégnyilvántartásban és erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak legalább kételye kellett volna, hogy felmerüljön a keresettel támadott taggyűlési határozatok kereseti előadás szerinti felperesi tudomásra jutásának az időpontja és a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése szerinti harmincnapos perindítási határidő megtartottsága vonatkozásában, ezért azt nem fogadhatta volna el valósnak. [26] Az elsőfokú bíróságnak erre nézve bizonyítást kellett volna lefolytatnia az alperes által csatolt okirati bizonyítékok alapján, illetve azon tények alapján, amelyekről a perbeli taggyűlési határozatokra alapítva lefolytatott változásbejegyzési eljárásban hivatalos tudomása volt. Azt kellett volna megállapítania, hogy a felperes már 2018. október 4-én tudomást szerzett a per tárgyát képező taggyűlési határozatokról, keresetét azonban ettől számítva a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerinti harmincnapos határidő lejárta után terjesztett elő, és erre tekintettel a pert a Pp.
- § a) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie, mivel a Pp.
- §
(1)bekezdés i) pontja szerint a keresetlevél visszautasítására okot adó körülmény áll fenn. A Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti permegszüntetési ok fennállta a másodfokú eljárásban a Pp.
- §-a alapján a per megszüntetését és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után. [27] [28] Az alperes véleménye szerint az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabálysértést követett el, amikor a per
- január 17-én tartott érdemi tárgyalásán a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjába ütközően az anyagi pervezetés körében nem tájékoztatta a feleket arról az általa hivatalból figyelembe veendő tényről, hogy a rendelkezésre álló - az alperesi ellenkérelemben előadottakból, illetve a perbeli taggyűlési határozatokra alapított változásbejegyzési kérelem alapján lefolytatott változásbejegyzési eljárásban hivatalos tudomására jutott - adatokból megállapíthatóan a felperes elkésetten, a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében meghatározott harmincnapos perindítási határidő lejárta után terjesztette elő a keresetét. Az anyagi pervezetés körében a kereset elkésettsége tekintetében fennálló tájékoztatási kötelezettsége megsértésével az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon elzárta az alperest attól, hogy előterjeszthesse a kereset elkésettségét alátámasztó bizonyítékait. [29] Az elsőfokú bíróság a Pp. 220. §
(1)bekezdés d) pontjába ütközően járt el, amikor a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő - jogszabálysértő - anyagi pervezetése folytán szükségessé vált alperesi utólagos bizonyítást figyelmen kívül hagyta, az alperes által megjelölt bizonyítékok érdemi vizsgálatát mellőzte, mivel az utólagos bizonyítási indítvánnyal az alperes nem a felperesi keresetben előadottakra vonatkozó ellenkérelmét akarta pótolni, hanem a hivatalos tudomású tények figyelembevételére kívánt eredményes perjogi cselekményt előterjeszteni. [30] A harmadlagos fellebbezési kérelme indokaként az alperes arra hivatkozott, a taggyűlési határozatok jogszabályba ütközése nem jelentős és nem veszélyezteti az alperes jogszerű működését, ezért a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy a bíróság a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése nélkül csak a jogsértés tényét állapítsa meg. Előadta, önmagában az, hogy a taggyűlési meghívó nem felel meg teljes mértékben a jogszabályi rendelkezéseknek, nem alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a társaság jogszerű működését, ezért nem minősül jelentős jogszabálysértésnek, különös tekintettel arra, hogy az alperesi társaság tagjaként a felperes megkapta a taggyűlési meghívót, abból - a kellő részletezettség hiányában is meg tudta állapítani azt, hogy a taggyűlés napirendjét az új ügyvezetők megválasztása képezi, és nem volt elzárva attól, hogy kérje a napirend kiegészítését, ezzel a lehetőséggel nem élt. A perbeli esetben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatoknak az volt a célja, hogy biztosítsák a társaság törvényes működését, mivel az egyedüli ügyvezető
- június 4-én visszahívásra került. [31] [32] Az alperes hangsúlyozta azt is, a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése azt eredményezné, hogy az alperes törvényes működése a jövőben nem lenne helyreállítható, mivel a tagok között megromlott a viszony. [33] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az ítélet helybenhagyását, mivel az érdemben helyes. [34] Az elsődleges fellebbezési kérelem megalapozatlansága körében a felperes azt hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárási szabályoknak megfelelően a keresetlevélben előadott felperesi tényállításokra és az azokra vonatkozó okirati bizonyítékokra alapította, mivel az alperes joghatályos írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő. A kereseti tényállítások és bizonyítékok az elsőfokú eljárásban történt joghatályos alperesi vitatások hiányában a másodfokú eljárásban már nem tehetők vitássá, a törvényes határidőben előterjeszteni elmulasztott írásbeli alperesi ellenkérelem hiányában a keresetindítási határidő elmulasztásával kapcsolatos fellebbezési előadások sem vehetők figyelembe a másodfokú eljárásban. [35] A felperes véleménye szerint a másodlagos kereseti kérelem azért megalapozatlan, mert az alperes nem tett joghatályos perfelvételi nyilatkozatot, így nem volt olyan körülmény, amely a Pp.
- §ában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság anyagi pervezetését indokolta volna, ami önmagában kizárttá teszi az anyagi pervezetés körében az alperesi fellebbezésben állított eljárási szabálysértés fennálltát. Ebből következően az utólagos bizonyítás Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott feltételei hiányában az elsőfokú bíróság az alperesi utólagos bizonyítást is az eljárási szabályok megsértése nélkül hagyta figyelmen kívül. [36] A felperes véleménye szerint a harmadlagos fellebbezési kérelemmel kapcsolatos fellebbezési előadások - a joghatályos írásbeli ellenkérelem elsőfokú eljárásban történt előterjesztése hiányában a másodfokú eljárásban már ugyancsak nem vehetők figyelembe. Ezen túlmenően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének jogszabálysértő megválasztása szükségképpen súlyos, a társaság törvényes működését veszélyeztető jogszabálysértés, a harmadlagos fellebbezési kérelem ezért is megalapozatlan. [37] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 375. §
(1)bekezdése és a 74/
- (III. 31.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése, 97. §
(1)bekezdése, valamint a
- évi LVIII. törvény
- §
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta felül és a fellebbezést az alábbiak szerint túlnyomórészt megalapozatlannak találta. [38] A jogi személyek, köztük a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályokról a Ptk. 3:35-37. §-ai rendelkeznek. [39] A Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése a jogsértő határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindításra attól számított harminc napon belül biztosít lehetőséget, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. Ugyanakkor azt is kimondja, a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. [40] A perindításra biztosított harmincnapos, illetve egyéves határidő egyaránt anyagi jogi igényérvényesítési határidő, a jogszabály azonban csak az egyéves határidő elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményét, a harmincnapos határidő tehát - a 4/
- PJE határozatban foglaltakra is figyelemmel, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű, ezért - az alperesi fellebbezésben előadottakkal szemben - elmulasztása hivatalból nem vehető figyelembe, a jogkövetkezmények hivatalból nem vonhatók le. [41] Mindebből az következik, hogy csak az egyéves jogvesztő perindítási határidő elmulasztása esetén kerülhet sor a Pp.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján hivatalból, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve a keresetlevél visszautasítására, illetve a per későbbi szakaszában a Pp. 240. §
(1)a) pontja szerint az eljárás hivatalból történő megszüntetésére. A harmincnapos, elévülési jellegű határidő elmulasztását a bíróság csak a határidő elmulasztásának alperesi kifogásolása (elévülési kifogás) esetén veheti figyelembe és annak jogkövetkezményét a kereset ítélettel történő elutasításával kell levonnia. [42] [43] A perbeli esetben - amint ezt ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította - joghatályos alperesi ellenkérelem hiányában a Pp. 203. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel úgy kellett tekinteni, hogy az alperes érdemben nem vitatja a keresetet, így a harmincnapos perindítási határidő elmulasztása miatt elévülési kifogást sem terjesztett elő. A per irataiból ugyanakkor megállapítható volt, hogy a felperes a keresetét a per tárgyát képező alperesi taggyűlési határozatok 2018. július 16-i meghozatalát követően a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdésében megállapított egyéves jogvesztő határidőn belül,
- június 7-én benyújtotta. Erre tekintettel - a korábban már kifejtettek szerint - nem áll fenn olyan ok, amely alapul szolgálna a per megszüntetésére, az elsődleges fellebbezési kérelem szerinti határozat meghozatalára. [44] Abból, hogy - a már ugyancsak kifejtettek szerint - a perindítási határidő elmulasztása körében nem állt fenn olyan ok, amelyet az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett észlelnie, az is következik, hogy az alperes fellebbezésében állított olyan tény sem merült fel, amelyről az elsőfokú bíróságnak a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján az anyagi pervezetés körében tájékoztatnia kellett volna a feleket, és amelyre tekintettel az alperest a Pp. 220. §
(1)bekezdés d) pontja alapján megillette volna az a jog, hogy utólagos bizonyítás keretében bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt terjesszen elő, ezért az alperes másodlagos fellebbezési kérelme is megalapozatlan. [45] A per érdemére nézve a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja a következő. [46] A Ptk. 3:
- §-a értelmében az arra jogosult abban az esetben indíthat pert a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A kereset a határozat hatályon kívül helyezésére irányulhat. Az ilyen per tárgyát tehát a jogi személy jogszabálysértő vagy létesítő okiratban ütköző határozatának a hatályon kívül helyezése képezi. [47] [48] [49] [50] Arról, hogy a kereset megalapozottsága, a támadott határozat jogszabályba vagy létesítő okiratba ütközése esetén a bíróság milyen tartalmú ítéletet hozhat, a Ptk. 3:
- §-a rendelkezik. Az
(1)bekezdés szerint, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A
(3)bekezdés ugyanakkor azt is kimondja, ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. A bíróság tehát a feltételek fennállta esetén a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresettől részben eltérő tartalmú ítélet hozatalára is jogosult. Az eltérés lehetősége kétirányú. Amennyiben a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős, nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság ítéletében a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzésével csak a jogsértés tényét állapítja meg. Súlyos, a jogi személy jogszerű működését veszélyeztető jogsértés, létesítő okiratba ütközés esetén a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése mellett új határozat meghozatalát is elrendelheti, amennyiben ez szükséges. [51] A Ptk. 3:36. §
(4)bekezdése a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perben kizárja a bírósági meghagyás kibocsátását. [52] A Pp. 199. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében az írásbeli ellenkérelem olyan perfelvételi irat, amelyben az alperesnek a keresettel szemben alaki és érdemi védekezését egyaránt elő kell terjesztenie. [53] A Pp. 181. §
(1)bekezdése szerint az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának az a következménye, hogy a bíróság - azt az esetet kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye - az alperest hivatalból, tárgyaláson kívül a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi. [54] Az írásbeli ellenkérelemre, mint perfelvételi iratra is irányadó Pp. 203. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, a bíróságnak a perfelvételi nyilatkozat előterjesztése hiányában úgy kell tekintenie, hogy a fél nem vitatja az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát, nem ellenzi az ellenfél érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett [(a pont], és a fél ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni [b) pont]. [55] [56] A Pp. 214. §
(1)bekezdése szerint az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során megállapított keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert. A Pp. 266. §
(1)-
(3)bekezdései határozzák meg azokat az eseteket, amikor a per eldöntéséhez szükséges tényeket a bíróság bizonyítás nélkül állapíthatja meg. Ebbe a körbe az ellenérdekű fél által beismert tények, a felek által egyezően előadott tények, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy a Pp. értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítások, a köztudomáson vagy a bíróság hivatalos tudomásán alapuló ténymegállapítások, továbbá - az ellenkező bizonyításáig - a törvényes vélelmek tartoznak. [57] A Ptk. és a Pp. idézett rendelkezéseiből a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az következik, hogy miután a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perben az alperes írásbeli ellenkérelme, a keresetben foglalt kérelmek és az azokat megalapozó tényállítások, jogállítások, bizonyítékok és bizonyítási indítványok alperesi vitatása hiányában nincs helye a kereseti kérelemnek megfelelő tartalmú bírósági meghagyást kibocsátásának, a bíróság - amennyiben egyébként kételye nem merül fel - a keresetben foglalt releváns tényállításokat olyannak fogadhatja el, amelyekre bizonyítás felvétele nélkül alapíthatja az ítéletét. Arra azonban nincs eljárásjogi lehetőség, hogy a kereseti tényállítások körén kívül eső, a per tárgyát képező igény jogalapjával, a jogvita jogi megítélésével kapcsolatos felperesi előadások, nyilatkozatok és a kereseti kérelem jogi megalapozottságának vizsgálatát a bíróság arra hivatkozással mellőzze, hogy azokat az ellenérdekű fél felhívás ellenére sem vitatta, nem vonta kétségbe. A bíróságnak a Pp. 266. §
(1)-
(3)bekezdései értelmében bizonyítás felvétele nélkül megállapítható tények alapján a kereset és a kereseti kérelem jogi megalapozottságát abban az esetben is érdemben kell vizsgálnia, ha az alperes nem terjesztett elő írásbeli ellenkérelmet, vagy a keresetet törvényi vélelem miatt nem vitatottnak kell tekinteni. [58] A perbeli esetben a felperes keresete ténybeli alapjaként, a per tárgyát képező alperesi taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a taggyűlési meghívóban a napirend nem a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében előírt részletességgel került feltüntetésre, továbbá tag1 tag az határozat3 taggyűlési határozat meghozatalakor a Ptk. 3:19. §
(1)bekezdés d) pontja szerint kizárt volt a szavazásból, ezért a taggyűlési határozatok meghozatala jogszabálysértő volt. [59] A perben nem merült fel olyan adat, tény vagy bizonyíték, amely a releváns kereseti tényállításokat aggályossá tenné, megalapozottságukkal kapcsolatban alapos kételyre adna okot, nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor azokat - a keresetben előadottak alátámasztására csatolt okirati bizonyítékokra is figyelemmel - bizonyítás lefolytatása nélkül valósnak fogadta el. [60] tag1 tag szavazásból kizártságát eredményező ok fennállta körében a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, valamint a közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján nem lehet kétséges, hogy tag1 tag a perbeli taggyűlésen kizárólag általa meghozott határozat3 számú taggyűlési határozattal ügyvezetővé választott tag2 testvére, ezért a Ptk. 3:19. §
(1)bekezdés d) pontja szerint - az ügyvezetővé választott, így a döntésben érdekelt személy hozzátartozójaként (Ptk. 8:1. §
(1)bekezdés) - kizárt volt a szavazásból. A szavazásból kizárt tag taggyűlési határozat meghozatalában való részvétele olyan súlyos jogszabálysértés, amely a Ptk. 37. §
(1)bekezdése szerint a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, ezért akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az határozat3 számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. [61] Kétségtelen, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok is azt támasztják alá, hogy a taggyűlés napirendjére tűzött kérdés vonatkozásában a meghívó a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében meghatározott követelményekkel ellentétesen nem tartalmazta maradéktalanul mindazokat az információkat, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a taggyűlésre a felperes kellően felkészülhessen, kialakíthassa álláspontját és megfontoltan döntsön. [62] Ugyanakkor a rendelkezésre álló, a kereset alátámasztására a felperes által csatolt okirati bizonyítékok alapján az is kétségmentesen megállapítható, hogy a felperes megkapta a taggyűlési meghívót, abból megállapíthatta, hogy a taggyűlés napirendjén a társaság jövőbeni működése szempontjából alapvető fontosságú, azt meghatározó jelentős súlyú kérdésről, az új ügyvezető személyéről történő döntéshozatal szerepel. A meghívó mindazokat az információkat tartalmazta, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a felperes eldönthesse, részt vesz-e a taggyűlésen, különös tekintettel arra, hogy részvétele esetén az általa leadható szavazatok nélkül - a határozathozatalhoz a Ptk. 3:19. §
(3)bekezdése szerint szükséges szavazattöbbség hiányában - a taggyűlés nem hozhat határozatot. [63] A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ilyen tényállás mellett az, hogy a meghívóban a taggyűlés napirendje nem a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésének maradéktalanul megfelelő részletességgel került feltüntetésre, nem értékelhető olyan jelentős, a társaság jogszerű működését veszélyeztető jogsértésnek, amely - azon túl, hogy a bíróság megállapítja a jogsértés tényét - alapul szolgálna az alperes határozat2 számú taggyűlési határozatának a hatályon kívül helyezésére. [64] A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, ezt meghaladóan a Pp. 383. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta. [65] Az alperes fellebbezése túlnyomó részt megalapozatlannak bizonyult, nem vezetett eredményre, a Fővárosi Ítélőtábla ezért a pervesztes alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes felszámított, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- december
- Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró