A határozat elvi tartalma: A jogvita elbírálása szempontjából irreleváns hivatkozásokat tartalmazó felülvizsgálati kérelem nem lehet alapos. 1952. III. Tv. 272. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.297/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szendrei Kornélügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Kovács Éva Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.429/2017/3-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 1.G.40.112/2016/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint adós és zálogkötelezett és az alperes mint hitelező és zálogjogosult között
- április 25-én „Kölcsönszerződés X gyorshitel ingatlanfedezettel” megnevezésű kölcsönszerződés és, annak biztosítékául jelzálogszerződés jött létre. [2] A kölcsönszerződés IV.
- pontja - egyebek mellett - az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Hitelező jogosult a kölcsöntartozásnak a futamidő során bekövetkező jelentős növekedése, illetve a fedezetként szolgáló ingatlan értékének jelentős csökkentése esetén az Adósoktól a fedezet kiegészítését kérni. Ha az Adósok a Hitelező felhívása ellenére az abban megszabott megfelelő határidő alatt a fedezetet megfelelően nem egészítik ki, a Hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és teljes követelésüket lejárttá teheti, valamint a Zálogjogosult gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető kielégítési jogot. Amennyiben a Deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a fennálló kölcsöntartozás Deviza eladási árfolyamon történő forintra átszámított értéke meghaladja a jelzálogul lekötött ingatlan forintban meghatározott aktuális/várható hitelbiztosítéki értékének a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértékét, és az Adósok a Hitelező felhívására, az abban megszabott, megfelelő határidő alatt nem teljesítenek olyan mértékű előtörlesztést, melynek eredményeképpen a kölcsön/fedezet arány a hitelbiztosítéki értéknek a Hitelező belső utasításaiban meghatározott, a finanszírozhatóság szempontjából maximális százalékos mértéke alá csökken, vagy a fedezetet nem egészítik ki, a Hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és teljes követelését lejárttá teheti, valamint a Zálogjogosult gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető kielégítési jogot.” A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes a keresetében a fenti szerződéses rendelkezések érvénytelenségének megállapítását kérte azok tisztességtelensége miatt a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján. Jogkövetkezményként annak megállapítását kérte, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a felekre nézve. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a kölcsönszerződés IV.
- pontjának - a [2] pontban idézett rendelkezései tisztességtelenek, ezért nem jelentenek kötelezettséget a felperesre nézve. Határozata indokolása szerint a keresettel támadott rendelkezések a fogyasztóval szerződő alperest jogosítják fel egyoldalúan azok értelmezésére, ezért a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, illetve az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése értelmében tisztességtelenek. Megállapította, hogy az alperes rPtk. 209. §
(5)bekezdésére történő hivatkozása alaptalan, mert az általa hivatkozott jogszabályok arról nem rendelkeznek, hogy a pénzintézet a megfelelő fedezetet milyen módon köteles biztosítani és ellenőrizni. Az rPtk. 261. §
(2)bekezdése kizárólag a zálogtárgy állagának a kielégítést veszélyeztető romlása esetére tartalmaz a fedezet kiegészítésének meghatározott módjára vonatkozó rendelkezéseket. A sérelmezett kötés első bekezdése ezzel szemben a fedezet kiegészítését a tartozás jelentős növekedése és az ingatlan értékének jelentős [7] [8] [9] csökkenése esetére is előírja. E feltételek további értelmezésre szorulnak, amire azonban sem jogszabály, sem a szerződés nem ad eligazítást, tehát az alperes kerül abba a helyzetbe, hogy ezeket meghatározza, értelmezze. A sérelmezett kikötés második bekezdése is tisztességtelen, mert a fogyasztó nem számolhatott előre az előtörlesztésre vagy fedezet kiegészítésre vonatkozó kötelezettsége bekövetkezése időpontjával, nem ismeri a kikötésben rögzített alperesi belső utasításokat, amelyek a kötelezettség bekövetkeztének feltételeit rögzítik. A kölcsön és a fedezet arányának megállapítását illetően a belső utasítások is az alperest jogosítják a vitatott rendelkezés értelmezésére. Az alperes fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bírósággal egyetértve megállapította, hogy az rPtk. 209. §
(5)bekezdése kizárólag olyan feltételekre alkalmazható, amelyek további értelmezést nem igényelnek, tartalmukról jogszabály kellő részletességgel rendelkezik, de a perbeli szerződési feltételek tartalmát jogszabály nem határozza meg, azokat a felek nem a jogszabályok előírásainak megfelelően határozták meg. Azok egyáltalán nem tartalmazzák azokat a pontos adatokat, amelyek az alperes kielégítési, illetőleg felmondási jogának gyakorlásához vezethetnek, azt egyoldalúan az alperes későbbi megítélésére bízzák, lehetőséget nyújtva arra, hogy a szerződési feltételeket az alperes egyoldalúan értelmezze. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 77-78. §aiba, 275. §
(1)-
(2)bekezdéseibe, illetve 283. §
(1)és
(3)bekezdéseibe, az rPtk. 209. §
(6)bekezdésébe, valamint a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjaiba, továbbá a 6/2013. számú PJE határozatba és a 2/2014. számú PJE határozatba ütköző módon jogszabálysértő. [11] Arra hivatkozott, hogy a perbeli szerződésbe foglalt - a ténytanúsítvánnyal kapcsolatos szerződési feltétel nem változtatja meg a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára, ezért az nem ütközik a Korm. rendelet 1.§
(1)bekezdés j) pontjában. Ennek körében hivatkozott az rHpt. 275. §
(1)-
(2)bekezdéseiben, illetve 283. §
(1)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra. Állította, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 209. §
(6)bekezdésébe (a szerződéskötéskor hatályos állapot szerint helyesen: az rPtk. 209. §
(5)bekezdésébe) ütközés miatt is jogszabálysértő, mert nem lehet tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely a felperes tartozása fennállását és mértékét bizonyítottnak fogadja el, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény az rHpt. rendelkezéseit betartva teljesíti a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét, illetve a közjegyző az adóssal közölt követelés összegéről ténytanúsítványt állít ki. [12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy az rPp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy a jogerős határozat jogszabálysértő-e. Az rPp. 272. §
(2)bekezdése, illetve az rPp. 273. §
(1)bekezdése alapján figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontjában foglaltakra is - csak a jogszabály tételes, egyértelmű megjelölése mellett és az annak megsértésére vonatkozó indokok részletezésével kifejtett érveket tartalmazó felülvizsgálati kérelem bírálható el érdemben. A felülvizsgálati kérelemnek az a része, amely ezeknek az elvárásoknak nem felel meg, a vizsgálat tárgyát nem képezheti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. [15] A jelen per tárgyát az előterjesztett kereset alapján kizárólag a peres felek között létrejött szerződés - [2] és [3] pontban idézett jelzálogjog tárgyát képező ingatlan fedezeti értékével kapcsolatos rendelkezései tisztességtelenségének megállapítása iránti kereseti kérelem képezte a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, illetve az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján, és a jogerős ítélet is e kereseti kérelem tárgyában döntött. [16] Az alperes felülvizsgálati kérelme formálisan megfelel az rPp. 272.§
(2)bekezdésében foglalt előírásoknak, hiszen számos álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet és jogszabálysértést megjelölt. Az általa állított jogszabálysértések döntő többsége és a jogerős ítélettel elbírált igény között azonban nincs tartalmi összefüggés. A keresettel érvényesített igény ugyanis a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontján, illetve az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdésén, és a felek közötti szerződés zálogjoggal kapcsolatos kikötésein alapult. Ennek érdemi elbírálása során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok közül az rHpt. 275. §
(1)-
(2)bekezdését, 283. §
(1)és
(3)bekezdését, valamint a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- b)és
- j)pontját nem kellett alkalmazni, ezért azok felülvizsgálati kérelemben állított megsértésére sem kerülhetett sor. [17] A felülvizsgálati kérelemben előadott - a bizonyítási teher megváltozásával, a pénzügyi intézmény által az ügyfél részére nyújtott tájékoztatással, a közjegyzői ténytanúsítvánnyal, illetve a végrehajtási záradékkal kapcsolatban - az előző pontban foglalt tételesen megjelölt jogszabályi rendelkezésekre alapítottan kifejtettek a jogvita elbírálása szempontjából teljesen irreleváns hivatkozások, amelyek alapján a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet jogszabálysértő volta emiatt nem állapítható meg. [18] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi hivatkozások közül kizárólag az rPtk. 209. §
(6)bekezdése (a szerződéskötéskor hatályos állapot szerint helyesen: az rPtk. 209.§
(5)bekezdése), továbbá a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontja, amelyek alkalmazására valóban sor került a jogvita elbírálása során, ezért ezek azok amelyek alapján - fogalmilag egyáltalán lehetséges lenne - a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának a vizsgálata. [19] Az alperes felülvizsgálati kérelmében ugyan azt állítja, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 209. §
(6)bekezdésébe (helyesen: az rPtk. 209. §
(5)bekezdésébe) ütközés miatt is jogszabálysértő, azonban e körben arra hivatkozik, hogy nem lehet tisztességtelen a ténytanúsítvánnyal kapcsolatos szerződési feltétel, mert az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi, azaz az rHpt. rendelkezéseknek megfelel. A jogerős ítélet azonban nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott szerződéses rendelkezések körében, és teljesen eltérő indokok miatt állapította meg, hogy az rPtk. 209. §
(5)bekezdése nem alkalmazható. Ebből következően ez a felülvizsgálati hivatkozás ugyan a jogvita elbírálása során releváns jogszabályi rendelkezést jelöl meg, és szöveges indokolást is tartalmaz, de az adekvát módon nem kapcsolható a per tárgyát képező szerződéses kikötéshez, és ennek kapcsán a jogerős ítéletben szereplő jogi indokoláshoz sem. Ennek megfelelően e hivatkozás alapján sem állapítható meg, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet jogszabálysértő lenne. [20] Az első- és másodfokú bíróság - a keresetnek megfelelően - a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg a támadott szerződési feltételek tisztességtelenségét. Az alperesi felülvizsgálati kérelem ugyan állítja, hogy a jogerős ítélet a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontjába ütközése miatt is jogszabálysértő, azonban ezzel kapcsolatos jogi álláspontját egyáltalán nem fejti ki, nem tartalmaz szöveges előadást arra vonatkozóan, hogy a jogerős ítélet e rendelkezést miért sértette meg. A felülvizsgálati kérelem hivatkozik ugyan az rHpt. 77-
- §aira, amelyek a pénzügyi intézmény által kidolgozott és alkalmazott belső szabályzattal kapcsolatosak, így esetleg relevánsak lehetnének a támadott szerződési feltétel második bekezdésében szabályozottak szempontjából, amely a hitelező belső utasításaira utal. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem kizárólag e jogszabályi rendelkezéseket idézi, és szintén nem fejt ki az alperes az arra vonatkozó jogi álláspontját, hogy az rHpt. e rendelkezéseire figyelemmel miért tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint a támadott szerződési feltétel a Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján tisztességtelen. Ezért a felülvizsgálati eljárásban ezen alperesi hivatkozások - a fent írtakra figyelemmel - érdemben nem voltak vizsgálhatók az rPp. 272.§
(2)bekezdése és 273.§
(1)bekezdése alapján. [21] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi munkadíjból álló költségének a megfizetésre. Annak mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett jogi képviseleti munkával arányos összegben, áfával növelten állapította meg. [23] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő