Gfv.30251/2018/10 – Kúria

(1)18/

1. (II. 5.) Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.251/2018/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: Az I. és a III. rendű alperesek képviselője: Stefán és Pázmándi Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Stefán Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: III. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.555/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék, 19.G.41.988/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését megváltoztatja, és a keresetet e részében is elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek 86.100 (nyolcvanhatezer-egyszáz) Ft első- és másodfokú együttes perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. július 30-án a felperes zálogkötelezett jogelődje, a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett, valamint az I. rendű alperes jogelődje mint hitelező és zálogjogosult közjegyzői okiratba foglaltan önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. [2] [3] A kölcsönszerződés 4.
5. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A Kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítása, illetve a Kölcsön folyósításának időpontja és a szerződés alapján fennálló tartozás mindenkori összegének igazolása szempontjából a Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, az azokban foglaltakat kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni. Ennek megfelelően a szerződő felek a mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a Hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmának, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el.” Az I. rendű alperes a III. rendű alperesre ruházta át a perbeli szerződést is tartalmazó szerződéses állományát. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] [6] A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés 4.
6. pontja tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/

1. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
2. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontjára hivatkozással. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. és III. rendű alperes a jogutódlást bejelentették és kérték a III. rendű alperes jogutódként való perbelépése engedélyezését, és az I. rendű alperes perből való elbocsátását. A felperes a perbelépéshez hozzájárult, az I. rendű alperes perből való elbocsátásához azonban nem. Az I. és a III. rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, a II. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kölcsönszerződés 4.10. pontja [2] pontban idézett rendelkezésének érvénytelenségét. A II. rendű alperest ennek tűrésére kötelezte, az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a támadott kikötés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjába ütközik, ezért tisztességtelen, mert az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Álláspontja szerint a perbeli kikötés a fogyasztó olyan előzetes joglemondása, amellyel az adós a szerződéskötés időpontjában nyilatkozik úgy, hogy a jövőben mindenkor a kölcsön- és járuléktartozás tekintetében magára nézve kötelezőnek fogadja el a hitelező nyilvántartását, üzleti könyvei tartalmát. Így a III. rendű alperesnek a felperessel szembeni jogvitája esetén a saját üzleti könyvei, illetve nyilvántartásai [9] tartalma megfelelőségét nem kell igazolnia, ezzel szemben az adósnak kell akár a végrehajtási eljárásban esetleges kifogásai szerint saját tartozása összegét és annak mértékét bizonyítania, amellyel a bizonyítási teher gyakorlatilag megfordul. A III. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit - annak indokaival egyetértve - helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező szerződéses kikötés a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelennek minősül. Rámutatott, a kérdéses kikötés lényegében az adós „biankó” tartozáselismerő nyilatkozatát rögzíti. A felperes előzetes joglemondása, illetve azon körülmény miatt, hogy a III. rendű alperesnek lehetősége van a felperessel szemben közjegyző általi végrehajtási záradékolással végrehajtást indítani, az adós rákényszerül, hogy a végrehajtási eljárásban bizonyítsa tartozásai összegét, azaz a bizonyítás már őt terheli. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A III. alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjába ütköző módon állapította meg a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét. [11] Hivatkozott arra, hogy nem állapítható meg a perbeli kikötés érvénytelensége, tisztességtelensége, a rendelkezés sem nyelvtani, sem dogmatikai értelmezés alapján nem ütközik a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjába, az nem fordítja meg a bizonyítási terhet. [12] A felülvizsgálati ellenkérelem benyújtásakor még jogi képviselővel rendelkező felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta. [14] A Kúria az EBH2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. törvény
4. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
5. évi LIII. törvény szerződéskötés időpontjában hatályos
6. §-ában, a közjegyzőkről szóló
7. évi XLI. törvény
8. §

(1)bekezdésében és a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Az itt kifejtett jogi álláspontot a BH2018.146. számon közzétett döntésében további érvekkel egészítette ki. A Kúria tehát úgy ítélte, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [15] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjának téves alkalmazásával állapították meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés 4.

1. pontja tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [16] A Kúria ezért a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítélet kölcsönszerződés 4.10 pontjának érvénytelenségét megállapító rendelkezését megváltoztatva, a keresetet e részében is elutasította. Záró rész [17] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a III. rendű alperes - 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított - ügyvédi munkadíjból és az általa megfizetett 48.000 Ft fellebbezési és 70.000 Ft felülvizsgálati eljárási illetékből álló első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. [18] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [19] A Kúria a döntését az rPp. 274.§

(1)bekezdése alapján tárgyláson kívül hozta meg. Budapest,

1. április
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő