A határozat elvi tartalma: A kölcsönszerződés lényeges elemeire kiterjedő megállapodás írásba foglalásával a pénzügyi intézménnyel kötött kölcsönszerződés érvényesen létrejön. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.321/2018/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Balogh-B.Szabó-Jean-Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Jean Kornél ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dévényiné dr. Bertók Katalin ügyvéd A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 67.Pf.631.734/2017/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.P.302.857/2013/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 426.700 (négyszázhuszonhatezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] Az alperes
- november 9-i kölcsönkérelme alapján közte és a felperes (korábbi cégneve: S Zrt.) között
- november 10-én gépjármű megvásárlásának finanszírozására CHF alapú fogyasztási kölcsönszerződés jött létre, amelyben a felperes 3.760.000 Ft kölcsön folyósítását vállalta az alperes részére. A szerződés tartalmazta a kölcsön összegét (3.760.000 Ft), futamidejét (120 hónap), az éves kamatláb mértékét (6,35%), a teljes hiteldíjmutatót (6,68%). A felek a szerződés biztosítékaként kötött opciós adásvételi szerződéssel vételi jogot alapítottak a felperes javára. A kölcsönszerződést a felperes képviseletében meghatalmazással rendelkező ügynöke írta alá. A kölcsönszerződés
- számú módosítása megjelölésű iratban a felek abban állapodtak meg, hogy az alperes a törlesztőrészletek után kalkulált devizaárfolyam korrekcióját a futamidő végén egyösszegben teljesíti, a havonta számított devizaárfolyam-korrekciók összege a futamidő végéig összeadódik. A finanszírozott gépjármű ingó végrehajtási árverés keretében értékesítésre került, a felperes a kölcsönszerződést azonnal hatállyal felmondta, az alperes tartozását 4.285.243 Ft összegben lejárttá és esedékessé tette. Az alperesnek
- május 10-ig 4.268.703 Ft tőke és 16.540 Ft késedelmi kamattartozása állt elő. A felperes a külön törvényen alapuló elszámolási kötelezettségének a kölcsönszerződéssel összefüggésben eleget tett, a tisztességtelen szerződéses feltételek alkalmazásával felszámított tételt 18.272 Ft-ban mutatta ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében elsődlegesen 4.285.243 Ft, másodlagosan 4.763.492 Ft és járulékai megfizetésében kérte az alperes marasztalását a felmondással megszűnt kölcsönszerződés alapján. [8] Az alperes ellenkérelme a kölcsönszerződés érvénytelensége miatt a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében az elsődleges kereseti kérelem szerint kötelezte az alperest 4.285.243 Ft és járulékai megfizetésére. [10] Határozata indokolásában rögzítette a bíróság a felek közti kölcsönszerződés érvényes létrejöttét illetően, hogy a szerződés a felperes képviseletében eljárt ügynök és az alperes aláírásának teljesülésével írásban, az okiratban rögzített tartalommal létrejött a felek között, sem színlelt, sem jóerkölcsbe ütköző jellege nem volt megállapítható. [11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes marasztalását 4.266.971 Ft tőkére leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A jogerős ítélet indokolása szerint megállapította a másodfokú bíróság, hogy megalapozottan mellőzte az elsőfokú bíróság a tárgyalás berekesztését követően előterjesztett érvénytelenségi kifogást, az abban újonnan megjelölt érvénytelenségi okok vizsgálatát. A másodfokú eljárásban a fellebbezés kiegészítésben foglalt új tényállítások és bizonyítási indítványok figyelembevételét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdése zárta ki. Rámutatott a törvényszék a 2/
- (VI. 28.) PK vélemény
- a) pontja alapján, hogy bíróságnak hivatalból kizárólag a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell észlelnie, e kötelezettsége másodfokú bíróságnak akkor áll fenn, amennyiben az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ok egyértelműen megállapítható. A fellebbező fél által előadott új tény vagy új bizonyíték értékelésével akkor van helye a semmisség megállapításának másodfokú eljárásban, amennyiben teljesülnek egyúttal az rPp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek. Minderre figyelemmel adott ügyben nem volt a másodfokú eljárásban hivatalból észlelhető további érvénytelenségi ok. [13] Az elsőfokú bíróság az előtte folyamatban volt eljárásában megjelölt érvénytelenségi hivatkozásokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 3. számú melléklet 1. pont
(2)bekezdése, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdése, 474. §
(1),
(3)bekezdései, az rPp. 196. §
(1)bekezdése, az rPtk. 205/A. §
(1)bekezdése, 205/B. §
(1)bekezdése szerint teljeskörűen vizsgálta, ítéletének indokolásával a másodfokú bíróság egyetértett. [14] Az 1/
- PJE jogegységi határozat, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.), valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.) rendelkezései alapján utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy a jogalkotó utólag kiküszöbölte a kétnemű árfolyamok alkalmazására, valamint az egyoldalú kamatemelés jogára vonatkozó szerződéses feltételek tisztességtelenségét, emiatt irányadó volt az rPtk.
- §
(6)bekezdése. A devizaalapú fogyasztási- és lakossági kölcsönszerződések érvényességi feltételeként megkívánt tartalmi elemeket az rHpt. 213. §
(1)bekezdés
- a)és
- e)pontja alapján a kölcsönszerződés tárgya, a törlesztőrészletek száma, összege, a törlesztés időpontjának meghatározása tekintetében a megjelölt további jogszabályi rendelkezésekkel együtt kellett értékelni. Az árfolyamrés alkalmazása, valamint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek vonatkozásában nem hivatkozhatott az alperes az rHpt. 213. §
- c)és
- d)pontja szerinti érvénytelenségre. [15] A felperes kereseti igénye összegszerűségét a DH1., DH2. tv.-ekben előírt, felülvizsgálatnak minősülő elszámolás eredményeként a másodfokú eljárásban 18.272 Ft-tal leszállította, módosított keresete szerint döntött a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásáról. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. [17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 522. §
(1)bekezdésébe, 523. §
(1)bekezdésébe, az rHpt. 77. §
(2)bekezdésébe, az rPtk. 200. §
(2)bekezdésébe, 217. §
(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [18] Állította, hogy a felperes jogelődjével nem kötött írásbafoglalt kölcsönszerződést. A kölcsön folyósítására a
- november 9-i finanszírozási ajánlat és kölcsönkérelem, adatlap, továbbá a törlesztési táblázat, az opciós adásvételi szerződés és az
- számú szerződésmódosítás alapján került sor. Kiemelte a megjelölt iratokból, hogy a finanszírozási ajánlaton az alperes aláírása szerződő félként nem szerepel, a dokumentum az alperest érdeklődőként jelöli meg, a kölcsönkérelem nem tartalmazza a hitelintézet vagy megbízottja aláírását. Az adatlap és a törlesztési táblázat a szerződés mellékletét kellett képezze, kölcsönszerződés azonban nem készült. Az opciós adásvételi szerződés nem minősül kölcsönszerződésnek, a szerződésmódosítás értelmezhetetlen létre nem jött szerződés esetén. Az írásbeliség hiánya miatt a kölcsönszerződés jogszabályba ütközik, amelynek a semmisség a következménye. Az ügyben eljárt bíróságoknak hivatalból kellett vizsgálnia, hogy a felek között írásban létrejött-e kölcsönszerződés. A semmisségi ok nyilvánvalónak minősült az eljárás adatai alapján, ezért a 2/
- (VI. 28.) PK vélemény
- a) és b) pontja voltak irányadóak a bíróságok eljárására. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [20] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [21] Előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás lényegéből következően felülbírálati jogkörét az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve - a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a hatvannapos határidőben érkezett perorvoslati kérelemben megjelölt jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja. A felülvizsgálati kérelem kötelező, egymással szoros perjogi és logikai kapcsolatban álló tartalmi elemei - funkciójukból fakadóan - meghatározzák egyben a felülvizsgálati eljárás tartalmi és jogi kereteit is [rPp. 275. §
(2)bekezdés, 272. §
(1)és
(2)bekezdés. 1/
- (II.15.) PK vélemény]. [22] Az alperes írásban a törvényes határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét két jogszabálysértésre alapította: egyrészt arra hivatkozott, hogy a felek közti kölcsönszerződés az írásbafoglalás elmaradása miatt semmis, állította továbbá, hogy az előzőek szerint megjelölt semmisségi okot az ügyben eljárt bíróságok nem észlelték hivatalból. [23] Az alperes részéről utóbb, a felülvizsgálati ügy tárgyalásán előterjesztett további érvelés arra vonatkozóan, hogy a perbeli kölcsönszerződés az rHpt. szerint kötelező tartalmi elemek mindegyikével nem rendelkezik, az eredeti felülvizsgálati kérelmében megjelölttől eltérő, új semmisségi okra történő hivatkozásnak minősül, amellyel a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelem nem volt kiegészíthető. A perorvoslati eljárás előzőekben részletezett korlátai miatt a felülvizsgálati kérelem benyújtására szabott határidőn túl előadott további jogszabálysértés nem volt figyelembe vehető a felülvizsgálati eljárásban. [24] Az ügy érdemét tekintve megállapította a Kúria, hogy az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek a felek közti kölcsönszerződés érvényes létrejöttére a csatolt iratokban rögzített tartalommal. Az elsőfokú eljárásban rendelkezésre bocsátott iratokból - idetartozott a
- november 10-én kelt, FH2007/06737 szerződésszámmal jelölt, mindkét fél részéről aláírt kölcsönszerződés és üzletszabályzat, az annak mellékletévé tett iratok (adatlapok, törlesztési táblázat) - megállapítható: a peres felek a köztük valamennyi lényeges kérdésre kiterjedően létrejött kölcsönszerződést [rPtk.
- §,
- §
(1)bekezdés] írásbafoglaltan kötötték meg. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes a kölcsönszerződés semmisségére az rPtk. 217. §
(1)bekezdése alapján, az rHpt. 77. §
(2)bekezdésében előírt alakiság megsértése miatt, továbbá a semmisségi ok hivatalbóli észlelésének szükségességére, illetve elmaradására. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján az alperes köteles megfizetni a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. Az alperes személyes költségmentessége folytán lenem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése,
- §-a szerint az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: