Gfv.30540/2018/4 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.540/2018/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Gáspár Mónika bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Dr. Kaiser Istvánügyvéd Az I. rendű alperes: Az I. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Buglos KatalinÜgyvédi Iroda ügyintéző: dr. Buglos Katalinügyvéd A II. rendű alperes: A II. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Gonda Sándorügyvéd A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes A jogerős ítéletet hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.G.40.375/2018/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége által ajánlott Eljárási Mintaszabályzat szerint megalakuló és eljáró Eseti Választottbíróság EVB.10/2017/
3. számú,
4. március 20-án hozott ítéletének a választottbírósági felperes keresetét elutasító rendelkezést érvénytelenítő, valamint az elsőfokú perköltségre és a le nem rótt illetékre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi, az Eseti Választottbíróság ítéletének a választottbírósági felperes keresetét elutasító rendelkezése érvénytelenítésére irányuló keresetet elutasítja, az I. és a II. rendű alperes által a felperes részére egyetemlegesen fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.882.140 (egymillió-nyolcszáznyolcvankétezer-száznegyven) forintra leszállítja, az I. és a II. rendű alperes által az állam javára egyetemlegesen fizetendő kereseti illeték összegét 1.482.000 (egymillió-négyszáznyolcvankétezer) forintra leszállítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 18.000 (tizennyolcezer) forint le nem rótt kereseti illetéket, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az A Kft. csődeljárásában hitelezőként vett részt. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapján az A Kft. 19.000.000 Ft megfizetését vállalta a felperes részére nyolc részletben
5. december
6. -
7. december
8. között. A felperes a követelés biztosítékaként jelzálogjoggal rendelkezett az A Kft. tulajdonában álló K belterület
9. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 1/10 tulajdoni illetőségén első ranghelyen. [2] A felperes felszámolása
10. november 7-én megindult, felszámolóként a képviselőkerült kirendelésre. [3] Az A Kft.
11. október 7-én adásvételi szerződéssel átruházta a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdoni-hányadát az I. rendű alperesre. Az I. rendű alperes a csődegyezség teljesítéseként teljesítési segédként - az ingatlan tehermentesítése érdekében
12. február 9-én a II. rendű alperes részére 17.811.542 Ft-ot megfizetett. A II. rendű alperes további 1.188.458 Ft megfizetésére szólította fel az I. rendű alperest, aki ugyanakkor az eddigi teljesítésre tekintettel a jelzálogjog törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadására szólította fel a II. rendű alperest. Az alperesek az egyeztetésük alkalmával - annak eredménytelensége esetére - megállapodtak abban, hogy esetleges jogvitájukat a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége által ajánlott Eljárási Mintaszabályzat szerint megalakuló és eljáró eseti választottbíróság elé terjesztik, mely eljárásban egyesbíró jár el. Az egyesbíró személyét is meghatározták. A választottbírósági eljárás [4] A II. rendű alperes (továbbiakban: választottbírósági felperes) keresetet nyújtott be az I. rendű alperes (továbbiakban: választottbírósági alperes) ellen a megállapodásuk szerinti Eseti Választottbírósághoz, melyben kérte kötelezni a választottbírósági alperest 1.188.458 Ft megfizetésére a csődegyezségi megállapodás alapján. [5] A választottbírósági alperes viszontkeresetében kérte, hogy az Eseti Választottbíróság ítéletével pótolja a választottbírósági felperesnek, mint a C A jogutódjának azon nyilatkozatát, amelyben feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja a választottbírósági alperes tulajdonát képező kecskeméti ingatlan 1/10 tulajdoni illetőségére a C A jogelődje, az É Kft. (felperes) jogosult javára 95.000.000 Ft erejéig bejegyzett jelzálogjog törléséhez. Viszontkeresetéhez csatolta a felperes és a C A cég közötti
13. január 8-án kelt engedményezési szerződést, melyben a felperes a csődegyezség alapján fennálló követelését az engedményesre ruházta át. A C A
14. július 1-jén beolvadt a választottbírósági felperesbe, amely így az engedményes C A általános jogutódjává vált. Az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjog tekintetében bekövetkezett jogutódlás nem került átvezetésre. [6] Az Eseti Választottbíróság EVB.10/2017/
15. számú ítéletével a választottbírósági felperes keresetét elutasította, a választottbírósági alperes viszontkeresetének helyt adva pótolta a választottbírósági felperes jognyilatkozatát a jelzálogjog törléséhez, valamint megkereste az illetékes földhivatalt a jelzálogjog törlése iránt. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogosultjának személyében bekövetkezett jogutódlás a zálogjogosult személyében bekövetkező változással jár, mely jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkezik, függetlenül attól, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásban feltüntették-e vagy sem. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés csupán deklaratív hatályú aktus. Ebből arra következtetett, hogy mivel a bejegyzett zálogjog jogosultja perben állt (választottbírósági felperes), harmadik személy perben állására nem volt szükség. A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme [7] A felperes keresetében kérte az EVB.10/2017/7 számú választottbírósági ítélet érvénytelenítését a választottbíráskodásról szóló
16. évi LXXI. törvény (rVbt.)
17. §

(2)bekezdés b) pontjára hivatkozással. Előadta, a TAKARNET nyilvántartás alapján észlelte, hogy bejegyzett zálogjogának törlése iránt kérelmet nyújtottak be, amelyben a széljegyen kérelmezőként az ő nevét tüntették fel. A választottbírósági ítélet alapján az illetékes földhivatal törölte a felperes jelzálogjogát, amely ellen a felperes közigazgatási úton fellebbezett. [8] A felszámolás alatt álló felperes a követelést nyilvántartja, perben állása esetén a törléshez nem járult volna hozzá. A felszámoló egyébként sem járulhat hozzá választottbírósági kikötéshez, s ez nem is történt meg, az adós nem vetette magát alá a választottbíróság hatáskörének. [9] Állította, hogy az engedményezés megtörténtét vitatja, mert az adós ügyvezetője nem adott át semmiféle engedményezési okiratot a felszámolónak. Az adós ügyvezetője még 2016-ban kérte a jelzálogjog törlését arra hivatkozva, hogy a felszámolás elrendelése előtt engedményezte a követelést egy C A nevű lichtensteini társaságra, azonban a felperesnek tudomására jutott, hogy ez a cég beolvadt a II. rendű alperesbe, akinek a képviselője úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása ilyen engedményezésről. [10] Álláspontja szerint a választottbíróság ítélete a közrendbe ütközik, mert olyan, perben nem állt félre tartalmaz kötelezést az ítélet, aki nem is vethetné alá magát a választottbírósági eljárásnak. Elképzelhetetlen, hogy a jelzálogjogosulttól független felek között, a jelzálogjogosult részvétele nélkül zajló perben olyan határozatot hozzanak, amely a jelzálogjogosult jogának törléséről tartalmaz rendelkezést. [11] Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság határozata [12] Az elsőfokú bíróság az Eseti Választottbíróság 2017. március 20-án kelt EVB.10/2017/7. számú ítéletét érvénytelenítette. [13] A bíróság - hivatkozva az rVbt. 55. §

(2)bekezdés b) pontjára és az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdésére - rögzítette, hogy közrendbe ütközik a választottbíróság ítélete, ha a jog által védett alapvető értékek figyelmen kívül hagyása mellett hozták meg az ítéletet. [14] A választottbíróság helytelenül járt el akkor, amikor szükségtelennek látta a felperes perben állását. A jelzálogjog törlésére irányuló viszontkereset előterjesztésekor, valamint a választottbírósági ítélet meghozatalakor a felperes jelzálogjog jogosultként volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A választottbíróság figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §

(2)bekezdése az ingatlannyilvántartásba bejegyzett adatok helyessége tárgyában törvényi vélelmet állít fel. [15] Ebből következően bizonyítási eljárás keretében tisztázható az a tény, hogy valójában a felperest, vagy a II. rendű alperest illeti meg az a követelés, amelyre alapítottan a zálogjogosult jelzálogjogát bejegyezték. A bizonyítási eljárás szabályos lefolytatásához azonban elengedhetetlen az ingatlan-nyilvántartásba zálogjogosultként bejegyzett felperes perben állása is. Értelmét vesztené az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, ha azt a bejegyzés jogosultjának perben állása nélkül lehetne törölni választottbírósági ítélet útján. [16] A felperes választottbírósági eljárásból való mellőzése azt eredményezte, hogy sérült a tisztességes eljárás lefolytatásához fűződő joga, melyet mindenképpen érvényre kell juttatni a választottbírósági eljárásban is. A tisztességes eljárás követelményének figyelmen kívül hagyása a társadalmi rend sérelmét jelenti, mivel a társadalom széles rétegeiben uralkodó közfelfogás szerint elfogadhatatlan az, ha egy bíráskodásra feljogosított testület úgy hoz döntést, hogy nem biztosítja az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjának a bejegyzett joga törlésére vonatkozó védekezése előterjesztését. A törlés kérdésében kizárólag a felperes perbe állítását követően lehetséges döntést hozni, különös tekintettel arra, mert a felperes kétségbe vonta, hogy a követelésének új jogosultja lenne. Bizonyítási eljárás keretében tisztázható az a tény, hogy valójában a felperest, vagy a II. rendű alperest illeti meg az a követelés, amelyre alapítottan a zálogjogosult jelzálogjogát bejegyezték. A bizonyítási eljárás szabályszerű lefolytatásához azonban elengedhetetlen az ingatlannyilvántartásba zálogjogosultként bejegyzett felperes perben állása is. [17] A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a választottbíróság ítélete mindezek alapján a közrendbe ütközik, ezért rendelkezett a választottbíróság ítéletének érvénytelenítéséről. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [19] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az rVbt. 55. §

(1)bekezdését,

(2)bekezdés b) pontját és

1. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény (rPtk.)
3. §

(4)bekezdését, 116. §

(2)bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (rPp)
2. §

(1)bekezdés g) pontját, 215. §

(1)bekezdését és 221. §

(1)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
2. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
3. §-át. [20] Elsőként állította, az rVbt.
4. §

(1)bekezdése alapján megállapítható, hogy hiányzott a felperes perbeli legitimációja az érvénytelenítési kereset benyújtására. Erre tekintettel a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye. Eseti döntésekre hivatkozva előadta, hogy az rVbt. 55. §

(1)bekezdés kiterjesztően nem értelmezhető. A választottbíróság ítélete ellen csak a választottbírósági eljárásban félként résztvevő személy, illetve az terjeszthet elő keresetet az ítélet érvénytelenítése iránt, akire nézve az ítélet rendelkező része rendelkezést tartalmaz, és akinek részére erre tekintettel az ítéletet a bíróság kézbesítette. [21] Az I. rendű alperes hivatkozott arra, hogy jelen perben az elsőfokú bíróság először idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet, csak a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gpkf.45.107/2017/

1. számú, az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyező és az eljárás folytatására utasító végzésére tekintettel bírálta el érdemben a keresetet. Az I. rendű alperesnek csak az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben van arra lehetősége, hogy a Fővárosi Ítélőtábla határozatát támadja. [22] Hangsúlyozta, hogy a választottbírósági eljárásban kereset és viszontkereset is előterjesztésre került, azonban a választottbírósági keresetet elutasító rendelkezés nem tartalmaz a felperesre rendelkezést, ezért e körben a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval az érvénytelenítési kereset előterjesztésére. Az elsőfokú bíróságnak mindezt észlelnie kellett volna. Súlyosan jogszabálysértő a jogerős ítélet, mert felperesi legitimáció hiányában avatkozott az alperesek magánautonómiájába, és érvénytelenítette az ítélet ezen részét is. [23] Utalva az rPtk.
2. §

(4)bekezdésére hangsúlyozta, hogy a jelzálogjogosult személye tekintetében nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartás, az kizárólag a jelzálogjog fennállása tekintetében minősül annak. Az ingatlannyilvántartásban ugyan nem történt meg a zálogjogosult személyének átvezetése, „ettől függetlenül a Választottbírósági eljárásban bizonyítást nyert a jogutódlás.” Hivatkozott az rPtk. 329. §

(1)bekezdésében foglaltakra is. [24] Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az rPp. 215. §

(1)bekezdését. A felperes ugyan a közrendbe ütközésre hivatkozott, azonban keresetének indokolása szerint két dolgot sérelmezett: azt, hogy nem volt fél a választottbírósági eljárásban, illetve hogy a tudta és részvétele nélkül zajló perben olyan határozat született, amely a jelzálogjog törléséről rendelkezik. Az I. rendű alperes szerint a felperesnek az rVbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontjára kellett volna hivatkoznia. Az elsőfokú bíróság tehát nem vette figyelembe a felperes keresetének tartalmát és tényleges jogcímét. Miután a felperes keresete csak az rVbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti kereset lehet, az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes tényleges kereseti kérelmén. [25] A jogerős ítélet nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy a választottbíróságnak a keresetet elutasító rendelkezése milyen okból közrendbe ütköző. [26] A jogerős ítélet tévesen hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:170. §-ára, helyette az rPtk. 116. §

(2)bekezdését kell figyelembe venni. A jogutódlás tényével az rPtk. 251. §

(4)bekezdése alapján a jogosult személyében a változás bekövetkezett, függetlenül attól, hogy azt az ingatlannyilvántartásban nem vezették át. [27] Nem vitatta az Itv. 5. §

(2)bekezdésében írt vélelmet, azonban ezzel szemben bizonyításnak van helye, amit a választottbíróság az eljárásban lefolytatott és meggyőződött arról, hogy a jelzálogjogosult személyében változás következett be. [28] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság felülmérlegelte a választottbíróság ítéletét. A választottbíróság ugyanis a bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a II. rendű alperes a felperes jogutódjának minősül a zálogjog alapját képező követelés jogosultjaként. A választottbíróság bizonyítási eljárást követően állapította meg a jogutódlás megtörténtét. A jogerős ítélet ténylegesen a választottbírósági ítélet tilos felülmérlegelését jelentette. [29] A rendes bírósági eljárás lényeges szabályai megsértésének minősül az, hogy az elsőfokú bíróság a követelés átszállása, a jelzálogjogosult személyében történő jogszabályon alapuló jogutódlás kérdéskörében iratellenesen hozott okszerűtlen, így megalapozatlan döntést. [30] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében ítélet hatályában való fenntartását. kérte a jogerős A Kúria döntése és jogi indokai [31] A Kúria az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [32] Az rVbt. 55. §

(1)bekezdése értelmében a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a feleken kívül az is kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. [33] Helytállóan hivatkozott az I. rendű alperes arra, hogy a választottbírósági ítéletnek az ügy főtárgyára vonatkozó két rendelkezése közül az egyik, amelyben a választottbíróság elutasította a választottbírósági felperes keresetét, nem tartalmaz rendelkezést a jelen per felperesére. E rendelkezés érvénytelenítését ezért a felperes nem kérheti, e vonatkozásban kereshetőségi joggal nem rendelkezik. [34] A Kúria erre tekintettel a jogerős ítéletnek a választottbírósági ítélet keresetet elutasító rendelkezését érvénytelenítő rendelkezését az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a keresetet e részében elutasította. [35] Megjegyzi a Kúria, hogy a Választottbíróság ítéletének e rendelkezése csak a választottbírósági felperes és alperes viszonylatában képez ítélt dolgot, a jelen per felperesének jogaira és kötelezettségeire nem hat ki, így az ítéletnek az engedményezéssel kapcsolatos megállapítására sem lehet a felperessel szemben hivatkozni. [36] A választottbírósági ítélet viszontkeresetnek helyt adó rendelkezése viszont tartalmaz a jelen per felperesére vonatkozó rendelkezést, mert az ingatlan-nyilvántartásban az ő javára bejegyzett, az ő jogaként nyilvántartott zálogjog törléséhez szükséges jognyilatkozat pótlásáról, és a földhivatalnak a zálogjog törlése érdekében történő megkereséséről rendelkezik. [37] A felperes ezért az rVbt. 55. §

(1)bekezdése értelmében ebben a körben jogosult volt a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti kereset indítására. Nem zárta ki ezt az sem, hogy a választottbírósági ítéletet a felperes részére nem kézbesítették. [38]hivatkozott az I. rendű alperes arra, hogy az elsőfokú bíróság az rPp. 215. §-át megsértve túlterjeszkedett a felperes keresetén. A felperes ugyanis az rVbt. 55. §

(2)bekezdés b) pontja alapján, a közrendbe ütköző volta miatt kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, az elsőfokú bíróság pedig maga is a közrend sérelmét megállapítva adott helyt a keresetnek. [39] Az I. rendű alperes az rPp.

1. §-ának megsértésére vonatkozó állítása kapcsán valójában arra kívánt hivatkozni, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet a tényleges tartalmától eltérően bírálta el, mivel az érvénytelenítés indokaként a keresetlevélben előadottak szerinte nem az rVbt.
2. §

(2)bekezdés b) pontjában szabályozott, hanem az rVbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontja szerint érvénytelenítési okot alapozhatják meg. [40] Ez az I. rendű alperesi érvelés azonban szintén téves. Az rVbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontjában említett eljárási szabálysértések miatt alapvetően a választottbírósági eljárásban résztvevő felek támadhatják a rendes bíróság előtt a választottbíróság ítéletét. A perbeli esetben viszont a választottbírósági ítélettel érintett jogviszony egyik alanya, a törölni rendelt jog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultja, a jelen per felperese egyáltalán nem vehetett részt a választottbírósági eljárásban. Ez a körülmény nem az rVbt. 55. §

(1)bekezdés c) pontjának alkalmazására adhat alapot, hanem - az Európai Unió Alapjogi Chartájának

1. cikkére, az Alaptörvény XXVIII. cikkére figyelemmel a tisztességes eljárás lefolytatásához fűződő jog érvényesülésének alapvető, súlyos sérelme miatt a közrend sérelmét jelenti. [41] A Kúria teljes mértékben egyetért a jogerős ítélet indokolásában a választottbírósági ítélet viszontkeresetnek helyt adó rendelkezése közrendbe ütköző voltával kapcsolatban kifejtettekkel. Az elsőfokú bíróság megállapításai nem sértik a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. [42] Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság tévesen utalt az ítéleti indokolásában az ügyre irányadó rPtk.
2. §

(2)bekezdése helyett a Ptk. hasonló tartalmú rendelkezésére, ez a körülmény azonban a jogvita érdemi elbírálására nem hatott ki, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése nem adhat alapot. Azt pedig az I. rendű alperes tévesen állította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben is felülbírálta a választottbíróság döntését, erre - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek alapján egyértelműen megállapíthatóan nem került sor. [43] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a választottbírósági ítélet viszontkeresetnek helyt adó rendelkezését érvénytelenítő részében az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [44] Az elsőfokú eljárásban túlnyomó részben pervesztesnek bizonyult alperesek az rPp. 81. §

(1)bekezdése alapján kötelesek a felperes arányos elsőfokú perköltségét megfizetni. A le nem rótt kereseti illetéket a felek szintén pervesztességük arányában viselik [Pp. 81. §

(1)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés]. [45] A felperes arányos felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 81.

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban nagyobb arányban vesztes I. rendű alperes köteles. Az ügyvédi munkadíjak összegének meghatározása során a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)-

(6)bekezdése alapján járt el, figyelemmel az elvégzett ügyvédi tevékenységre és a pertárgyértékre. [46] A Kúria tárgyaláson hozta meg határozatát. .

1. szeptember
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: