A határozat elvi tartalma: A felperesnek a másodfokú tárgyalás berekesztését megelőzően nem volt olyan fenntartott keresete, amelynek elbírálását hiányolja a felülvizsgálati kérelmében, ezért a jogerős ítélet nem sérti a teljesség elvét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Gfv.VII.30.445/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csesznok Judit Anna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Bodolay-Wolf Ádám Az alperes: I. rendű IV. rendű V. rendű A IV. és V. rendű alperes képviselője: Dr. Pénzes Katalin Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pénzes Katalin ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 14.Gf.40.456/2017/3/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 32.G.43.746/4014/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV. rendű és az V. rendű alperesnek személyenként 12.700 (tizenkétezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget; megállapítja, hogy a le illetéket az állam viseli. nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes a cégjegyzék adatai szerint
- március 15-től
- szeptember 13-ig volt tagja és ügyvezetője a per korábbi, a per során a cégjegyzékből törölt III. rendű alperesének. Ettől az időponttól a cég törléséig az ügyvezetői tisztséget az I. rendű alperes töltötte be. A vendéglátóipari tevékenységet folytató volt III. rendű alperesnek több ingatlan is a tulajdonát képezte, azonban a
- évet veszteségesen zárta. Felperes és a IV. rendű alperes 2008-ban megállapodtak abban, hogy [3] [4] közösen új céget alapítanak, és abba apportálják a volt III. rendű alperes ingatlanait abból a célból, hogy az új (hitelképes) cég bankkölcsön felvételével a volt III. rendű alperes tevékenységét folytatni tudja, és az ingatlanokat megmentsék. A tárgyalások eredményeként
- szeptember
- napjára keltezve a felperes mint eladó és az I. rendű alperes mint vevő között üzletrész adásvételi szerződés jött létre, amellyel a felperes eladta az I. rendű alperesnek a volt III. rendű alperesben lévő üzletrészét. A szerződés tartalmazta a felek azon kijelentését, hogy az üzletrész vételárát a vevő készpénzben kiegyenlítette, azonban a felek a vételárban nem állapodtak meg, és pénzmozgásra sem került sor. A volt III. rendű alperes taggyűléséről készült jegyzőkönyvben rögzítették a fenti változást és a felperes ügyvezetői tisztségéről való lemondását. A felperes és IV. rendű alperes
- október 2-án megalapítottak egy a perben nem álló Kft-tét, majd - a felperes és a IV. rendű alperes közötti viszony megromlását követően - az I. rendű alperes és az általa képviselt volt III. rendű alperes
- december 17-én megalapította az V. rendű alperest. Ennek során a volt III. rendű alperes az V. rendű alperesbe apportálta az ingatlanait. Ezt követően a
- december 22-én kelt üzletrész adásvételi szerződéssel az I. rendű alperes által képviselt volt III. rendű alperes eladta az üzletrészét IV. rendű alperesnek. Ez a szerződés is azt rögzítette, hogy a vételárat a vevő készpénzben hiánytalanul megfizette, azonban tényleges fizetésre ekkor sem került sor. Az V. rendű alperes taggyűléséről készült jegyzőkönyvben rendelkeztek a társasági szerződés módosításáról és arról, hogy az V. rendű alperes ügyvezetője lett a IV. rendű alperes is. A valóságban egyik kft.-ben sem került sor taggyűlés tartására. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes módosított keresetében többek között annak megállapítását kérte, hogy a
- szeptember 13-án kelt üzletrész adásvételi szerződés tévedés, megtévesztés, feltűnő értékaránytalanság címén érvénytelen, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdése szerint az eredeti állapot helyreállítását igényelte oly módon, hogy továbbra is a volt III. rendű alperes 75%-os mértékű üzletrészének tulajdonosa és ügyvezetője legyen. Kérte a
- december 22-én kelt üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását is jóerkölcsbe ütközés, valamint színleltség okán, és az eredeti állapot helyreállításaként a volt III. rendű alperes tulajdonjogának (tagsági jogviszonyának) visszaállítását az V. rendű alperesben, vagylagosan annak megállapítását, hogy a felperes a tulajdonosa az V. rendű alperes 75%-os mértékű üzletrészének. Hivatkozott a „taggyűlési jegyzőkönyvek" érvénytelenségére is. Az I., IV. és V. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, a bíróság a per során tájékoztatta a peres feleket arról, miszerint hivatalból észlelte, hogy a vételárban mint a szerződés lényeges tartalmi elemében történő megállapodás egyik üzletrész átruházási szerződés vonatkozásában sem történt, hiányzott a felek tényleges szerződési akarata, így az üzletrész adásvételi szerződések nem jöttek létre. A részletesen megindokolt ítéletében a felperes egyik kereseti kérelmét sem találta alaposnak. E körben kifejtette azt is, nem álltak fenn a megállapítási kereset polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdésében írt feltételei. [8] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A
- március
- napján megtartott másodfokú tárgyaláson módosított, végleges fellebbezési kérelmében az elsőfokú ítélet rPp.
- §
(3)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése iránti kérelme alaptalansága esetén másodlagosan a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben - az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy állapítsa meg a bíróság mindkét üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségét, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként nyilvánítsa az üzletrész átruházási szerződéseket a határozathozatalig terjedő időre hatályossá, aminek következtében állapítsa meg, hogy a felperes 75%-ban tulajdonosa az V. rendű alperesi társaságnak. [9] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns indokolása szerint a felperes a fellebbezésében elsősorban a jogkövetkezmények levonásának elmaradását sérelmezte. A felperes a szerződések színleltségét állította, ugyanakkor a szerződések létre nem jötte körében az elsőfokú ítéletet és annak indokolását nem támadta. Kifejtette, az adott esetben az elsőfokú ítéletben helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések kizárják egy esetleges érvénytelenség megállapítása esetén is az érvénytelenség jogkövetkezményének levonásaként az eredeti állapot helyreállítását, de arra sincs jogi lehetőség, hogy a felperes ezen a címen egy további társaság üzletrészének tulajdonosává, tagjává váljon. Ugyanígy kizárt a hatályossá nyilvánítás körében tagsági megállapodás létrehozására az ellenérték nélkül maradt szolgáltatás hivatalbóli rendezéseként, így a felperes által kért, a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokat érintő jogkövetkezmények alkalmazására jelen eljárásban nincs lehetőség. [10] A felperesnek a jogerős ítélet kiegészítésére irányuló kérelmét az ítélőtábla jogerős végzésével elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes a jogerős ítélet kiegészítése iránti kérelmének elutasítása esetére azt felülvizsgálati kérelemként kérte elbírálni. [12] A felperes felülvizsgálati kérelme a „jogerős elsőfokú határozat" hatályon kívül helyezésére és a „jogszabályoknak megfelelő új határozat" hozatalára irányult akként, hogy a Kúria az ítélet rendelkező részében tüntesse fel a jogerős ítélet indokolási részében foglalt döntést, és állapítsa meg hogy a két üzletrész adásvételi szerződésnek nevezett okirat alapján az üzletrész adásvételi szerződések nem jöttek létre, és küldje meg az ítéletet a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása céljából. Állította, a jogerős ítélet az rPp. 213. §
(1)bekezdését sérti. [13] Arra hivatkozott, hogy nem felel meg a jogszabály előírásainak az a határozat, amelynek indokolásából kell feltételezni a döntést. A felperes a
- sorszámú iratban kérte az ügyletek létre nem jöttének megállapítását, amit soha nem vont vissza. Marasztalási kérelmei egyaránt alapultak az érvénytelenségen és szerződések létre nem jöttén. A szerződések létre nem jöttének megállapítása a rendelkező részre tartozik, a „többen a kevesebb” elve alapján a marasztalási kérelemben a megállapítási kereset benne foglaltatik. A
- március 17-én benyújtott fellebbezés-kiegészítése
- oldalán is előadta, hogy az indokolás ellentétben áll a rendelkező résszel, mert miközben az elsőfokú bíróság az indokolási részben a keresetnek megfelelően elbírálta a szerződések létre nem jötte iránti keresetét, a rendelkező rész hiányosságából eredően gyakorlatilag joghatás kiváltására alkalmasnak ismerte el a jövőre nézve is a támadott ügyleteket. Ezt a kérelmét az ítélőtábla nem bírálta el. [14] Felperes véleménye szerint a szerződés létre nem jöttének a rendelkező részben való megállapítása mellett szintén a rendelkező részében kellett volna kimondani, hogy változásbejegyzési eljárásnak van helye, és az ítéletet meg kellett volna küldeni a cégbíróságnak. A jogkövetkezmény levonása tekintetében a bíróság nincs a kereseti kérelemhez kötve. Mindezek hiányában az sem tudható, hogy a szerződések létre nem jötte ítélt dolognak minősüle. [15] A IV. és V. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az több okból sem felel meg az rPp.
- §-ának és
- §
(2)bekezdésének. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria - szemben a felülvizsgálati ellenkérelemben írtakkal - úgy ítélte meg, hogy a felperes megjelölte a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot, a „jogerős elsőfokú határozatra” vonatkozó megjelölést egyszerű elírásnak tekintette. A felülvizsgálati kérelem továbbá tartalmazza azt is, hogy mit tekint „a jogszabályoknak megfelelő új határozatnak”, milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri, azaz ez okból sem volt helye a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának, ezért azt érdemben bírálta el. [17] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott okból nem találta jogszabálysértőnek. [18] Felperes egyetlen jogszabálysértést jelölt meg felülvizsgálati kérelmében, eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a keresete, illetve a fellebbezése nem került teljes körűen elbírálásra, az ítéletben foglalt döntés - a rendelkező rész szintjén - nem terjed ki a szerződések létre nem jöttének megállapítására irányuló, mindvégig fenntartott keresetének elbírálására, és nem mondja ki annak az ítélet indokolásában utalásszerűen említett jogszerű jogkövetkezményét: a cégbíróság előtti változásbejegyzési, illetve törvényességi felügyeleti eljárás érdekében a cégbíróság megkeresését. [19] A Kúria rögzíti, a felülvizsgálati kérelem tárgya a jogerős ítélet, annak vizsgálata, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő-e. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - jelen perben nem releváns kivételektől eltekintve - csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg. Tényként állapítható meg, hogy a felperes a fellebbezését a hivatkozott tartalmú fellebbezés kiegészítését követően az ítélőtábla 2018. március 1-jén megtartott tárgyalásán a [8] pontban idézett tartalommal megváltoztatta, azaz - szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - nem volt a másodfokú tárgyalás berekesztését megelőzően a szerződések létre nem jöttének megállapítására és a cégbíróság megkeresésére irányuló kereseti kérelme. Ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabályt, az rPp. 213. §
(1)bekezdését nem sérti, nem sértheti. [20] A Kúria érdemben nem vizsgálhatta a felülvizsgálati kérelem további hivatkozásait, figyelemmel arra, hogy további eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére a felperes nem hivatkozott, és a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül előadott érvelés nem felel meg az rPp. 272. §
(2)bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- pontjában írt minimális tartalmi követelményeknek. Aszerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. [21] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt érdemben vizsgálható okból nem találta jogszabálysértőnek, ezért azt az rPp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [23] A Kúria a IV. és V. rendű alperes jogi képviseleti díjból álló eljárási költségének megfizetésére az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperest. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján, a 4/A. § szerint áfával növelten, a kifejtett ügyvédi munkával arányosan határozta meg. Az I. rendű alperesnek költsége nem merült fel. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- . Vezekényi Ursula sk. az tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő