Gfv.30535/2018/10 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.535/2018/10 A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csesznok Judit Anna előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Papp János ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: megállapítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.631.037/2018/3.számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.303.776/2017/6/I. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az egyéni vállalkozóként taxi tevékenységet végző felperes és az [2] alperes jogelődje, a felperes által

1. július 14-én aláírt egyéni vállalkozók részére szóló hitelkérelem alapján
2. július 16-án CHF alapú, változó kamatozású hitelszerződést (a továbbiakban: szerződés) kötött a felperes által vásárolt gépjármű vételárának a részbeni finanszírozására. Az alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
3. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 tv.) és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
4. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
5. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) rendelkezései alapján nem számolt el a felperessel hivatkozva arra, hogy a felperes a szerződést egyéni vállalkozóként kötötte, nem minősül fogyasztónak, így a felek közötti szerződésre ezen törvények rendelkezései nem vonatkoznak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesi jogelőddel
6. július 16-án kötött szerződése alapján fogyasztónak minősül. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes az alperes jogelődjével
7. július 16-án fogyasztói szerződésnek minősülő hitelszerződést kötött a Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
9. § d) pontja,
10. § e) pontja értelmében. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Rögzítette, a DH2 tv.
11. §-ában meghatározta a hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések fogalmát visszautalva a DH1 tv.
12. §.

(1)és (1A) bekezdésére. A DH2 tv.

1. és
2. §-a ezen szerződések esetében a
3. §

(1)bekezdésében meghatározott időbeli korlátok mellett elszámolási kötelezettséget írt elő a pénzügyi intézmény számára, azzal hogy 19. §

(1)és

(2)bekezdésében és 20. §

(1)bekezdésében speciális jogorvoslati utat (panaszt) biztosított arra az esetre, ha a pénzügyi intézmény és a magát fogyasztónak tekintő, vele [8] szerződő fél között vitatott, hogy fennáll-e a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettsége. A DH2 tv. 21. §

(1)bekezdése és 21. §

(3)bekezdés c) pontja alapján a panasz elutasítása esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatott. A Pénzügyi Békéltető Testület döntése ellen a DH2 tv. 25. §

(1)bekezdése alapján további jogorvoslatként nemperes eljárás volt kezdeményezhető. Hangsúlyozta, hogy a felperes megállapítási keresetet terjesztett elő, így hivatalból kellett vizsgálnia a megállapítási kereset konjunktív feltételeinek a fennállását [a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. tv. (a továbbiakban: rPp.)
2. §-a]. Ennek eredményeként megállapította, hogy a törvényi feltételek hiányoznak, ugyanis a megállapítási kereset nem szolgálhat eszközül annak a célnak az eléréséhez, ha a magát fogyasztónak tekintő szerződést kötő fél nem élt a jogalkotó által a DH2 tv.-ben fentiek szerint biztosított jogorvoslati úttal jogainak megóvása érdekében, és amennyiben a felperes a keresetindítással kedvezőbb feltételeket kívánt elérni. Kétséges továbbá a teljesítés követelésének a kizártsága is. A felperes fogyasztói minősége mindezek alapján érdemben nem volt vizsgálható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag anyagi jogszabálysértésre hivatkozott, e körben az rPtk.
3. §-át, a fogyasztóvédelemről szóló
4. évi CLV. törvény
5. §-át és a DH1 tv.
6. §

(1)bekezdését jelölte meg. [11] Kifejtette, hogy a szerződésre a megkötésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, valamennyi felhívott jogszabályi rendelkezés alapján fogyasztónak minősül. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet helyes indokai folytán hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [14] A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy megállapítási kereset előterjesztése esetén a bíróságnak a kereset anyagi jogi megalapozottságának vizsgálatát megelőzően hivatalból kell elbírálnia a megállapítási kereset előterjeszthetőségének az rPp.

1. §-ában rögzített eljárásjogi feltételeinek fennállását. Amennyiben az rPp.
2. §-ban foglalt konjunktív feltételek, illetve azok bármelyike hiányzik, a kereset ezen okból - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítandó. [15] A jogerős ítélet az rPp.
3. §-án alapult, a kereset elutasítására a megállapítási kereset előterjeszthetőségének eljárásjogi feltételeinek a hiánya miatt került sor. A felperes felülvizsgálati kérelmében azonban ezen jogszabályi rendelkezés megsértésére nem hivatkozott, így a másodfokú bíróság e körben tett megállapításainak helytállóságát a Kúria a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem vizsgálhatta, azok a felülvizsgálati eljárásban is irányadóak voltak a rPp.
4. §

(2)bekezdése értelmében. Mindez a korábban kifejtettek alapján a kizárólag anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati kérelem elbírálhatóságának hiányát eredményezte. [16] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §

(1)alapján a felperes köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, áfával növelt összegben határozta meg. [18] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő