Gfv.30271/2014/6 – Kúria

(4)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.271/2014/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Czakó Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Solt Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Solt Anna ügyvéd) által képviselt I.r. alperes és a Dr. Orosz V. Sándor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Orosz V. Sándor ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen referencia adat törlése iránt a Miskolci Járásbíróságon 9.G.23.420/

1. számon indult és a Miskolci Törvényszék 2.Gf.40.023/2014/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az forgalmi rendszámú típusú gépjárművet részben hitelfelvétellel vásárolta meg
3. április 11-én. Az ugyanezen a napon kelt hitelszerződés szerint az I.r. alperes a gépjármú megvásárlásához 6.000.000 Ft hitelt nyújtott. E szerződés rögzítette, hogy annak futamideje 48 hónap, változó kamatozású, deviza alapú (CHF), változó futamidejű. A szerződés szerint a maximális futamidő 60 hónap, a havi törlesztő részlet induló összege 169.722 Ft. A hitelszerződést az I.r. alperes nevében eljárva – ennek feltüntetése mellett – az autókereskedő cég képviselője írta alá. A felperes és az I.r. alperes között a hitelszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség tekintetében elszámolási vita keletkezett. A felperes szerint a hitelszerződést annak 48 hónapos futamideje alatt a szerződésben rögzített 169.722 Ft-os részletek havi átutalásával teljesítette, a kölcsönt így
4. április 15-éig maradéktalanul visszafizette. Az I.r. alperes szerint a 48 hónapos futamidő lejártával a szerződés nem szűnt meg, a felperesnek a szerződés alapján további fizetési kötelezettségei álltak fenn, amelynek megfizetésére több alkalommal felhívta őt. Miután a felperes ezeknek a felhívásoknak nem tett eleget, a
5. február 19-én kelt levelében az I.r. alperes a szerződést azonnali hatállyal felmondta és a felperes tartozását, 2.332.995 Ft-ot egy összegben esedékessé tette. Az I.r. alperes a felperes referencia adatait továbbította a II.r. alperes által kezelt központi hitelinformációs rendszerbe (KHR). A felperes keresetében az I.r. alperes által a II.r. alperes felé továbbított referencia adatainak törlését kérte arra hivatkozással, hogy a perbeli jogviszonyból 30 napot meghaladó tartozása nem állt fenn, mivel szerződéses kapcsolat nem jött vele létre: a hitelszerződést nem az I.r. alperes írta alá, az autókereskedő pedig erre meghatalmazással nem rendelkezett. Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. A II.r. alperes arra hivatkozott, hogy a per érdemében nem kíván jogi álláspontot kifejteni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint tényként megállapítható, hogy a felperes legalább a
6. december havi fizetési kötelezettségének a teljesítésével több mint 30 napos késedelembe esett, így az adattovábbításnak a központi hitelinformációs rendszerről szóló
7. évi CXXII. törvény (KHR tv.)
8. §-a szerinti feltételei fennálltak. A felperes a referencia adat közlését nem is ez okból kifogásolta, hanem azt kérdőjelezte meg, hogy létrejött-e egyáltalán a referencia adat továbbításául szolgált szerződés. Az elsőfokú bíróság szerint – figyelemmel a KHR tv.
9. §

(4)bekezdésére - a referencia adat törlése iránti kereseti kérelmet más keresettel együtt előterjeszteni nem lehet, így a felperes ezen hivatkozását ebben a perben érdemben vizsgálni nem lehetett. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a KHR tv. 18. §

(4)bekezdése alapján a perbeli jogvitában a cél az, hogy az eljárás a lehető leggyorsabban lefolytatásra kerüljön, ezért a törvény speciális szabályokat tartalmaz, amelyek nem adnak lehetőséget az alapjogviszonyból eredő jogvitáknak ezen eljárás keretében való rendezésére. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint - a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a KHR tv. 14. §-át, mivel nincs lejárt és meg nem fizetett tartozása az I. r. alperes felé. Sérti továbbá ugyanezen törvény 15. §

(5)bekezdését, 16. §

(1)bekezdését, valamint

1. §-t, mert nem volt előzetes írásbeli tájékoztatás, illetve többszöri kérése ellenére sem módosították az alperesek a nyilvántartásba került adatokat. Álláspontja szerint az I.r. alperes a per során a KHR tv.
2. §

(1)bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget. Felülvizsgálati ellenkérelmében az I.r. alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban, hogy a KHR tv. III. címe speciális ügyfélvédelmi és jogorvoslati rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a referencia adatok átadása, illetve ezeknek a KHR-t terhelő pénzügyi vállalkozás általi kezelése tekintetében biztosítanak a nyilvántartott személy részére jogorvoslati lehetőséget. Ezen eljárásban a nyilvántartott személy a referenciaadatainak jogellenes átadása, kezelése miatt, azok helyesbítése, törlése iránt nyújthat be keresetet. A KHR tv. 17-

1. §-a szerinti peres eljárásban – ahogy arra a perben eljárt bíróságok egyezően, helyesen rámutattak – nem vizsgálható, hogy a fizetési kötelezettséget keletkeztető, az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés érvényesen létrejött-e, semmis-e. E jogviták elbírálása külön per tárgya lehet, amely az adott ügyben a peres felek egyező előadása szerint folyamatban is van. Ugyancsak nem jelen peres eljárásban eldöntendő, eldönthető jogkérdés az, hogy az I.r. alperes a szerződéses jogviszonyt jogszerűen mondta-e fel. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a mindkét fokú peres bíróság által felhívott, a KHR tv.
2. §

(4)bekezdése, amely rendelkezés kizárja a tv. szerint előterjesztett kereset más keresettel történő összekapcsolását, más perrel történő egyesítését, viszontkereset előterjesztését. Az alapjogviszonyból eredő jogviták és a KHR tv. szerinti peres eljárásra vonatkozó eltérő hatásköri és illetékességi szabályok miatt sem lehetséges, hogy a KHR tv. 17-

1. §-a szerinti peres eljárásban az alapjogviszony létrejöttét, érvénytelenségét vizsgálja a bíróság. Természetesen, ha az alapjogviszonyból eredő peres eljárásban a felperesre kedvező jogerős ítélet születik, akkor a jogerős ítéletből következően jogellenesen továbbított, nyilvántartott adatokat a KHR-ből törölni kell, illetve az ott nyilvántartott adatok helyesbítése szükséges. Amennyiben erre nem kerül sor és a KHR tv.
2. §-a szerinti eljárás nem vezet eredményre, akkor van mód a KHR tv. 17-
3. §-a szerinti peres eljárásra. A KHR tv-ben szabályozott peres út tehát nem biztosítja az adatszolgáltatás alapjául szolgáló szerződéssel kapcsolatos jogviták rendezését, hanem az a funkciója, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson arra az esetre, ha a referenciaadatok jogellenes átadása, nyilvántartása oly módon valósul meg, hogy annak megítéléséhez nem szükséges az alapjogviszonyból eredő esetleges jogviták elbírálása. A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először arra, hogy a referencia adat törlése azért is indokolt, mert nem kapott előzetes írásbeli tájékoztatást, valamint arra, hogy az alperesek nem tettek eleget a KHR tv.
4. §

(1)bekezdése szerinti kötelezettségüknek. A Pp. 275. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban új tényre, új jogi évre hivatkozni nem lehet, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek ezt a részét érdemben nem vizsgálhatta (BH 2002.442, BH 2002.283). A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte – figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdéseire – az I.r. alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A II.r. alperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt költsége nem merült fel, így annak viseléséről rendelkezni nem kellett. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.

1. IM rendelet
2. §-a alapján köteles megfizetni. Budapest,
3. január
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ bírósági tisztviselő