Pkf.25990/2020/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése és

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján. A benyújtó (a továbbiakban: Hivatal) M....../23 ügyiratszámú határozatával a törlési kérelmet elutasította. A határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmében a kérelmező a védjegy törlését kérte. A kérelmezett ellenkérelme a kérelem elutasítására irányult. [3] Az elsőfokú bíróság végzésével a megváltoztatás iránti kérelmet elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy fizessen meg a kérelmezettnek 15 napon belül 372.842 forint eljárási költséget. Döntését a Vt. 8. §
2. a)pontjára, 2. §

(1)bekezdésére,

(2)bekezdés a) pontjára és 33. §

(1)bekezdés a) pontjára alapította. [4] Egyetértett a Hivatallal abban, hogy bár a kérelmező hivatkozott a Vt. 1. § és 2. §

(1)bekezdésére, de érvelést kizárólag a Vt. 2. §

(2)bekezdés a) pontjával összefüggésben fejtett ki. Ezért csak utalt arra a törvényszék, hogy a Vt. 1. §

(1)bekezdése értemében a grafikai ábrázolhatóságon túl azt kell vizsgálni, hogy a védjegy egyáltalán alkalmas lehet-e arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól, szolgáltatásaitól. Ehhez képest a Vt. 2. §

(2)bekezdés a) pontjában további tényállási elemként azt kell értékelni, hogy a megjelölés megkülönböztető képessége ténylegesen kifejti-e hatását az áruviszonyokra, nyelvhasználatra tekintettel. [5] Nem osztotta a hivatali határozatban írt következtetést, hogy a kérelmező kizárólag energiaital vonatkozásában terjesztett volna elő törlési kérelmet, mert a támadott védjegy árujegyzékében felsorolt valamennyi terméket érintette, de érvelést és bizonyítékot valóban kizárólag az energiaitalok vonatkozásában terjesztett elő a kérelmező. [6] Az elsőfokú végzés indokolása szerint a különböző ízesített és ízesítetlen ásványvizek, sörök, szörpök, zöldséges és izotóniás italok vonatkozásában a feltöltődésre, az agyi kapacitás növelésére utaló kérelmezői hivatkozások nem értelmezhetőek. A sörök éppen az ellazulást segítik elő, a többi termék pedig elsősorban a folyadék és az ásványi anyagok pótlását, illetőleg a kellemes időtöltést szolgálják. Ezen jellegzetességekkel a „FOCUS" egyetlen értelmezhető jelentése sem hozható kapcsolatba. A fókuszálás, az összpontosítás az energiaitalokra sem jellemző, hiszen ezek célja a folyadékpótláson, a szomjoltáson túl a „felpörgetés", az ébrentartás, élénkítés. Ahogy a „HELL STRONG FOCUS" termékeknek a hivatali eljárás során csatolt reklámjából is kiderül, az energiaital megnövelt koffeintartalma folytán szolgálja a fentiekben kifejtett célzott hatást, ami elősegítheti a tanulást is. Ebben az esetben közvetve az összpontosítás lehetőségét is magában foglalja, de ugyanígy a kikapcsolódás, a szórakozás, a bulizás, s ezzel az ébrenlét meghosszabbításának célját is szolgálhatja az energiaital fogyasztása. Az ébrentartás, az élénkítés nem azonos a koncentrációs képesség növelésével, ebből következően a „FOCUS" nem írja le az energiaitalok jellemzőjét, hatását, célját. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát a védjegyszó rendelkezik megkülönböztető képességgel. Ezért a megkülönböztető képesség használattal történt megszerzésére vonatkozó jogi okfejtést, az e körben csatolt iratokat érdemben nem vizsgálta, irrelevánsnak tartotta, hogy a védjegyjogosult egyéb szóelemekkel kombinálva vagy esetleg önállóan használta a támadott védjegyet. [7] Nem találta törölhetőnek a védjegyet az eljárt bíróság a Vt. 2. §

(2)bekezdés a) pontjának második fordulata alapján sem. A kérelmező állította ugyan, de sem a hivatali, sem a bírósági eljárás során nem sikerült kellően alátámasztania, hogy a „FOCUS" védjegyet az általános nyelvhasználatban állandóan, szokásosan alkalmaznák akár energiaitalok, akár az árujegyzékben szereplő egyéb termékek vonatkozásában. A csatolt termékfotók kapcsán nem nyert bizonyítást, hogy azok Magyarországon kerültek volna terjesztésre, ugyanakkor nemzeti védjegyről lévén szó Magyarország területén kell a felhívott törlési ok fennálltát vizsgálni. A hivatali eljárásban csatolt fényképen szereplő termékekből csupán öt került hazai forgalomba, ebből egy a kérelmező, egy a kérelmezett saját terméke. Az pedig, hogy az érintett árujegyzékbe tartozó három termék csomagolásán a „FOCUS" szóelem megjelenik, nem támasztja alá az általánosan elterjedt fogalom használatot. [8] A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, annak a hivatali határozatra is kiterjedő megváltoztatását és a védjegy törlését kérte. Tévesnek tartotta azt a törvényszéki megállapítást, miszerint a Vt. 2. §

(1)bekezdése vonatkozásában nem terjesztett elő érvelést, illetve bizonyítékot, hiszen a 2. §

(2)bekezdés a) pontjában foglalt speciális tényállási elemek megalapozott érvekkel és bizonyítékokkal való alátámasztása értelemszerűen a 2. §

(1)bekezdésében foglalt generális, keretszabályban megfogalmazott tényállási elemek fennállását is megalapozza. Fenntartotta, hogy a „FOCUS" védjegy a

1. osztályban nem alkalmas a megkülönböztetésre, mert egyetlen leíró szóból áll, amely közvetlenül és konkrétan utal az árujegyzékben felsorolt áruk fő tulajdonságára, a koncentráció képesség javítására. Megítélése szerint ezt az is igazolja, hogy a kérelmezett kizárólag a „HELL STRONG" szavakkal együtt, kombinációban használja a védjegyet, tehát maga is felmérte, hogy a „FOCUS" szó önmagában nem nyújt kellő elhatárolást más vállalkozás azonos vagy hasonló termékeitől. [9]érelmezte, hogy a törvényszék a védjegy immanens megkülönböztető képességét mindössze szubjektív, ellentmondásos érvek alapján állapította meg, a kérelmező által felsorakoztatott érvek, bizonyítékok megfelelő figyelembevétele és kellő értékelése nélkül. Túlkomplikáltnak minősítette a végzésnek a fókuszálás és az élénkítés közötti elhatárolás kapcsán kifejtett indokait, továbbá tévesnek találta azt a megállapítását, miszerint a „FOCUS" szó nem írja le az energiaitalok jellemzőjét, hatását, célját. Idézve a Wikipédia koffeinre vonatkozó szócikkét kiemelte, hogy az energiaitalok fő hatóanyaga közismerten a koffein, ami nem csupán az ébrenlét időszakát növeli, hanem az összpontosítást, fókuszálást is hivatott segíteni, fokozni, és a védjegy éppen a termék ezen tulajdonságát írja le. Alátámasztja ezt a J/7 szám alatt csatolt reklám szövege, amiben még a kérelmezett is elhatárolja energiaital termékeit az egyéb koffein tartalmú italoktól, mint pl. a kávétól, de ez olvasható ki honlapjának a „HELL STRONG FOCUS" terméket bemutató leírásában közölt információkból is. [10] A fellebbezés a felhívott jogszabályhely második fordulata kapcsán hivatkozott a K/3 és K/4 alatti mellékletben feltüntetett, a releváns piacon található „FOCUS" kifejezést megjelenítő termékekre, amelyek megfelelően szemléltetik, hogy ezt a szót gyakran alkalmazzák a piaci szereplők italtermékeik, étrendkiegészítőik jellemzőjének megnevezéseként, következetesen az egyes vállalkozás jellegzetes brandje, védjegye feltüntetése mellett. Vagyis az adott vállalkozás védjegye teszi alkalmassá a termékeket az egymástól való megkülönböztetésre, nem pedig a „FOCUS" szó használata. Ellentmondásosnak tartotta, hogy a törvényszék egyrészt nem látta megállapíthatónak, hogy a fényképeken bemutatott termékek belföldi forgalomba kerültek, majd megjelölt öt Magyarországon forgalmazott energiaitalt. [11] A kérelmezett fellebbezésre tett észrevételében a végzés helybenhagyását indítványozta, annak helyes indokai alapján. [12] A fellebbezés nem alapos. [13] Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mértékben felderítette, abból a feltárt bizonyítékok helyes értékelésével, az anyagi és eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával jutott arra a helytálló meggyőződésre, hogy nincs helye a támadott védjegy törlésének. Döntésével és indokaival a másodfokú bíróság egyetértett, kizárólag a fellebbezésben írtak miatt az alábbiakat fejti ki. [14] A Vt.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pontja értelmében a védjegyet törölni kell, ha a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. §
2. a)pontjában meghatározott feltételeknek, ami szerint a megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket és a 2-7. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból. Az 1. §

(1)bekezdése szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A 2. §

(1)bekezdése kimondja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. A 2. §

(2)bekezdés a) pontja alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Kétségtelen, hogy a kérelmező a védjegy törlési kérelmében a Vt. 2. §

(1)bekezdésére is hivatkozott, de helytállóan fejtette ki a Hivatal és az elsőfokú bíróság is, hogy ezzel kapcsolatban a kérelmező nem terjesztett elő bizonyítékokat, illetve nem fejtett ki érveket. Teljes mértékben egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Vt. 2. §

(1)bekezdése akkor jelent feltétlen kizáró okot, ha a védjegy objektív okból nem részesíthető védjegyoltalomban. A Vt-nek az elsőbbségi időben hatályos 1. §

(1)bekezdése értelmében ilyennek tekinthető, ha a megjelölés grafikailag nem ábrázolható és nem képes megkülönböztető képességet hordozni. Ilyen körülményre a kérelmező valóban nem hivatkozott, az elsőfokú végzés ennek ellenére helyesen megjegyezte, hogy az objektív megkülönböztető képesség a jelen esetben nem vitatható, mivel az egymást követő betűkből összeálló szó önmagában alkalmas megkülönböztetésre, függetlenül attól, hogy jelentést hordoz-e vagy sem. A megjelölésnek valamely áru vagy szolgáltatás más árutól vagy szolgáltatástól való megkülönböztetésére alkalmasságát a 2. §

(2)bekezdése tölti ki tartalommal, annak alapján kell értékelni, hogy az a bejelentés napján az átlagfogyasztó szemszögéből fennállt-e. [15] A kérelmező fellebbezésében is hangsúlyozta, hogy a teljes áruosztály vonatkozásában támadja a védjegy oltalomképességét, azonban csak az energiaitalokat illetően fejtett ki érvelést és szolgáltatott bizonyítékokat, az ennek kapcsán előadottak viszont nem terjeszthetők ki az árujegyzékben található további termékre. Ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felhozott abszolút kizáró okot az energiaitalokra vetítve értékelte részletesen, mert a

1. osztályban megnevezett többi termék vonatkozásában a kérelmező által előadottak nem voltak értelmezhetőek, azokkal kapcsolatban az ítélőtábla szerint sem merülhet fel a „FOCUS" szó leíró jellege, és ezen keresztül az oltalomképesség hiánya. [16] A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal a kérelmezői érveléssel sem, miszerint a „FOCUS" szó az energiaitaloknak köztudottan egyik összetevőjét képező koffein miatt közvetlenül és konkrétan utal ezen termékek fő tulajdonságára, nevezetesen a koncentráció képességet javító hatására. Jóllehet az energiaitaloknak valóban lényegi jellemzője az élénkítés, a figyelem átmeneti fokozása vagy fenntartása, emellett még más hatásokat is kifejt, így felpörgeti, felfokozott hangulatba hozza, feldobja az italt fogyasztókat, tehát nem állapítható meg, hogy a kifejezés, ami egyébként gyújtópont, középpont, középponti helyzet jelentéssel bír (Bakos Ferenc - Idegen szavak és kifejezések szótára) egyértelmű, konkrét és félreérhetetlen információt adna a releváns fogyasztó számára. Ezért sokkal inkább fantázia szónak érzékelik ezt az átlagfogyasztók. [17] A jelen törlési eljárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a védjegyjogosult milyen módon, önállóan vagy más megjelöléssel együtt használja ténylegesen a védjegyét, mert az ügyben a védjegy lajstrom szerinti állapotát kell vizsgálni. A leíró jelleg fennállásának megítélésénél azt kell értékelni, hogy az adott kifejezés alkalmazása elengedhetetlenül szükséges-e mások számára is az érintett termék esetében, azaz elzárható-e jogszerűen a többi versenytárs attól, hogy hasonló rendeltetésű termékén a védjegyszót feltüntesse. A tárgyi esetben ennek nem látja akadályát az ítélőtábla, mert a fentebb kifejtettek szerint a „FOCUS" szó az energiaitalokkal kapcsolatosan csupán távoli utalásként értelmezhető, vagyis a megjelölés rendelkezik inherens megkülönböztető képességgel, és így nem zárható ki a védjegyoltalomból. [18] Nem lehet eltérő következtetésre jutni a fellebbezésben felhívott K/3 és K/4 alatti mellékletben bemutatott fényképfelvételek alapján sem. A rajtuk látható termékeken feltüntetett felirat nem támasztja kellően alá, hogy az angol nyelvből vett „focus" szót szokásosan és általánosan alkalmaznák a piaci szereplők az energiaitalok jellemző tulajdonságának a jelzésére, hanem az hangulati elemként fogható fel. Tehát nem ütközik a védjegy a Vt.
2. §

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott egyik lajstromozási akadályba sem, ekként nem indokolt a védjegy törlése. [19] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Vt. 79. és a Pp. 389. §-ain keresztül irányadó Pp. 383. §

(2)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [20] A fellebbezés eredménytelensége miatt a Pp. 83. §

(1)bekezdése folytán a kérelmező köteles a kérelmezett részére megfizetni a felmerült másodfokú perköltségét, ami a képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját foglalja magában, amit a Pp. 81. §

(5)bekezdésének megfelelően költségjegyzék úján számított fel. Ennek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdése alapján mérsékelte és a kérelmezett részéről igényelt bruttó 321.922 forinttal szemben 100.000 forintban állapított meg, figyelemmel a 300.000 forint pertárgyértékre és a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre. , 2021. február 9. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea s.k. bíró