Kfv.37340/2020/7 – Kúria

(2)bekezdésében írt szempontok és szükség esetén más szempontok vizsgálatával és értékelésével. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.340/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Demjén Péter bíró A felperes: felperes neve... A felperes képviselője:... Az alperes:... Az alperes képviselője:... Az alperesi érdekelt: Alperesi beavatkozó ... Az alperesi érdekelt képviselője: ... Ügyvédi Iroda A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: az alperesi érdekelt A felülvizsgálati kérelem száma:
2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
3. február 12-én hozott 101.K.28.156/2019/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.28.156/2019/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperesi érdekeltet, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000.(hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperesi érdekeltet, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A nyíregyházi ...helyrajzi számú, erdő művelési ágú ingatlan tulajdonosai a felperes, az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) és a felperes lánya, H.Á. A felperes tulajdoni hányadát a lányától kapta ajándékba a
6. április 21-én kelt szerződésben, amelyben H.Á. tulajdoni hányada egy részét a felperesnek ajándékozta. [2] A perben nem álló K. L.né mint eladó és a felperes mint vevő között
7. július 10-én adásvételi szerződés jött létre, ebben K.L.né a perbeli ingatlanban fennálló 60628/298340-ed tulajdoni hányadát 9.000.000.-Ft vételáron eladta a felperesnek. A szerződés kifüggesztését követően az érdekelt elővásárlási joga gyakorlására irányuló jognyilatkozatot tett. [3] A M.A.-, É. és V. K. Sz.-Sz.-B. M. E. (a továbbiakban: Kamara) mint helyi földbizottságként eljáró szerv állásfoglalásában a felperes tulajdonszerzését nem támogatta, mert véleménye szerint a szerződés alkalmas a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére, mivel a vevő nem folytatott tényleges mezőgazdasági tevékenységet, várható örököse a törvényben rögzített birtokmaximum elérésének elkerülése érdekében további földterületet nem kívánt szerezni, noha tulajdonostárs ebben az ingatlanban. A további földszerzés célja az, hogy a birtokmaximum korláton felüli későbbi tulajdonszerzését megvalósítsa. [4] A Kamara az érdekelt tulajdonszerzését azzal támogatta, hogy a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kisgazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen. A saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön. [5] A Kamara
8. december 18-án állásfoglalását részletesen indokolta, ugyanakkor a felperes tulajdonszerzése körében korábbi indokait fenntartotta. [6] A Kamara állásfoglalásával szemben a felperes kifogást terjesztett elő, amelyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatával elutasított. [7] A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 101.K.27.220/2018/
9. számú ítéletében a fenti kifogást elutasító határozatot megsemmisítette és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlését új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a tényállást a Közgyűlés saját eljárásban nem rögzítette teljes körűen, ezért határozata megalapozatlan. Ugyanis a Közgyűlés nem támasztotta alá az állásfoglalásban említett körülmények valódiságát, pusztán szó szerint átvette a Kamara megállapításait. A megismételt eljárásra a bíróság előírta, hogy a Közgyűlésnek megfelelően fel kell tárni az ügyre vonatkozó tényállást és meg kell vizsgálnia, hogy a kifogásolt állásfoglalás érdemben megfelel-e a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló
10. évi CXXII. tv. (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 23-
11. §-inak. [8] A Fővárosi Törvényszék a 10.Kf.650.429/2018/
12. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. [9] Az új eljárásban a Kamara
13. június 27-én adta ki állásfoglalását, amelyben a felperes tulajdonszerzését nem támogatta, míg az érdekeltét támogatta. A felperes vonatkozásában kifejtette, hogy a jogügylet feltehetően arra irányult, hogy a felperes az elkövetkező időszakban elnyerjen egy olyan jogi helyzetet, amelynek révén elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhassa. Az ingatlanban tulajdonában álló rész korábban nem egy tulajdonos kizárólagos tulajdonát képezte, hanem a lányának az ingatlanban lévő tulajdoni hányadából került a nevére. Ez az ingatlan nagyság ajándékozás csak azt a célt szolgálja, hogy a Földforgalmi törvény rendelkezéseit, céljait a későbbiek során meg tudják kerülni. Továbbá a Kamara a Földforgalmi törvény
14. §

(2)bekezdésének és a jogszabály céljainak értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés felperessel való létrejötte nem járul hozzá a Földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy a saját és közvetlen termelési, szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön. A felperes valós, saját munkavégzésen alapuló gazdálkodást nem folytat, ehhez szükséges eszközökkel a szerződéskötés időpontjában nem rendelkezett. [10] A Kamara kifejtette, a szerződésnek az érdekelttel való létrejötte hozzájárul a Földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez, hogy a saját és közvetlen termelési, valamint szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön. Az érdekelt felperes saját munkavégzésen, közreműködésen alapuló agrárgazdaság működtetője, amely a megélhetését biztosítja. Rendelkezik az erdőgazdálkodási tevékenységhez szükséges gépekkel és eszközökkel, továbbá szakképesítéssel. [11] Az alperes a 2019. július 22-én hozott 573120/7/2019. számú határozatában az adás-vételi szerződést az érdekelttel, mint a vevő helyébe lépő elővásárlási jogosulttal jóváhagyta, míg a jóváhagyást a felperessel, mint vevővel megtagadta. [12] Kifejtette, hogy az elővásárlási jog gyakorlása sorrendjében a felperes, mint helyben lakó földműves megelőzi az érdekeltet. Ugyanakkor rögzítette, hogy a Kamara a felperessel nem támogatja a szerződés jóváhagyását, ezért a Földforgalmi törvény 27. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a jóváhagyást a felperessel meg kellett tagadni. A Kamarának az érdekeltre vonatkozó pozitív állásfoglalására tekintettel a szerződés az érdekelttel, mint a vevő helyébe lépő elővásárlási jogosulttal került jóváhagyásra. A kereseti kérelem [13] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Keresetlevele 3.1. pontjában, a közigazgatási cselekménnyel okozott jogsérelem körében a Földforgalmi tv. 24. §

(2)bekezdését és az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(1)bekezdését jelölte meg. A jogsérelem alapjául szolgáló tények vonatkozásában - keresetlevél 3.

1. pontja hivatkozott arra, hogy a megismételt eljárásban a Kamara tényállást ismételten nem állapított meg. Gyakorlatilag a korábbi állásfoglalással egyező szövegezésű új állásfoglalást adott ki, ahelyett, hogy a bíróság utasításainak és a jogszabály előírásainak megfelelően lefolytatta volna a szükséges eljárásokat. A tulajdonszerzés megkerülésére irányuló jogügylettel kapcsolatban önmagában az a tény, hogy tulajdonjogát a lányától szerezte, ennek igazolására nem alkalmas. Önálló méhészeti tevékenységbe kezdett, emiatt van szüksége önálló tulajdonban lévő, ezen tevékenység végzésére alkalmas területre. A szerződéssel érintett ingatlanrész megszerzésével a lánya nem lépné át, sőt meg sem közelítené a birtokmaximumot, így a tulajdonszerzés megkerülésére irányuló megállapodás minden alapot nélkülöz. Az érdekelttel kapcsolatos kifogásait a Kamara érdemben nem bírálta el, annak ellenére, hogy erre a bíróság utasította az alperest. [14] A felperes a
2. alszámú iratában a védiratra válasziratot és kereset kiegészítést terjesztett elő. Az elsőfokú ítélet [15] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Az indokolásban felhívta a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(4), 62. §

(1), 85. §

(1),

(2)bekezdéseit; a Földforgalmi tv. 24. §

(2), 25. §

(1), 73. §

(2)bekezdéseit, továbbá a Földforgalmi tv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló

1. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 103/B.§-át. [16] Kifejtette, a felperes a kereset indítási határidőn belül nyújtotta be keresetlevelét, így az nem elkésett. Az érdekelt eljárás megszüntetésére irányuló indítványa azért sem alapos, mert a bíróság alperesként a határozatot hozó közigazgatási szervet a
2. számú végzésével perbe állította. Az a körülmény, hogy a keresetlevél nem az alperes nevét és székhelyét tartalmazta, hanem annak egy szervezeti egységéét, nem ad okot a keresetlevél visszautasítására. Az alperesi határozat semmisségére hivatkozó felperesi okfejtés egyrészt jogon kívüli, másrészt erre a felperes a keresetindítási határidőn túl hivatkozott. [17] Az elsőfokú bíróság véleménye szerint a
3. számú iratban a felperes által előadottak nem minősülnek a kereset tiltott kiterjesztésének, mert már a felperes által személyesen benyújtott keresetlevélből megállapítható, hogy abban a felperes a Kamara állásfoglalását és az alperesnek az előző eljárásban született bírósági ítélet figyelmen kívül hagyását sérelmezte. A felperes már a keresetlevélben teljes körűen vitatta az állásfoglalásban foglaltakat. [18] Az ügy érdemében a bíróság hangsúlyozta, hogy a Kamara a megismételt eljárásban hozott állásfoglalásában a Földforgalmi törvény
4. §

(2)bekezdésében meghatározott értékelést ismét nem végezte el. A felperes vonatkozásában úgy állapított meg tényt, hogy ahhoz kapcsolódóan tényállást nem rögzített. Csak feltételezte, hogy a jogügylet arra irányult, hogy a felperes elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhassa. Arra sincs érdemi indokolás az állásfoglalásban, hogy milyen alapon állítja a Kamara a felperesről, miszerint saját munkavégzésen alapuló gazdálkodást nem folytat. [19] A bíróság a Kamara helyett a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott szempontokat egyenként vizsgálta és ennek eredményeként megállapította, hogy sem a felperes, sem az érdekelt vonatkozásában nincs olyan körülmény, amely alapján bármely fél megelőzné a másikat a vételi jogosultság gyakorlásában. [20] A bíróság mellőzte az érdekelt azon indítványának teljesítését, hogy keresse meg a Kamarát, hogy csatolja be azon iratokat, amelyeken az állásfoglalása alapul. A mellőzés oka az volt, hogy egyfelől az érdekelt ezen iratokat be tudja szerezni, másfelől a bíróság az iratok hiányában is el tudta a jogvitát dönteni. [21] A bíróság szerint az a tény, hogy az érdekelt a szerződés időpontjában erdőgazdálkodói tevékenységet végzett, nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy ilyen minősége folytán előnyt élvezne a felperessel szemben. Nem igazolt, hogy a felperes a területen ne folytathatna méhészeti tevékenységet. [22] A megismételt eljárásra a közigazgatási és munkaügyi bíróság azt az utasítást adta, hogy az alperes folytassa le a szerződés jóváhagyási eljárást azzal, hogy a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezések alapján a szerződés mindkét féllel történő létrejötte hozzájárul a Földforgalmi törvényben meghatározott célok megvalósulásához. Ennek figyelembevételével, illetve a Földforgalmi tv.

1. §-ában meghatározott jogszabályi előírások alapján rangsorolja a feleket és döntsön arról, hogy kivel hagyja jóvá az adás-vételi szerződést. A bíróság döntésével szemben fellebbezési jogot azért nem biztosított, mert az ezt tartalmazó Fétv.
2. §-a
3. január 1-től hatálytalan. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [23] Az ítélet ellen az érdekelt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [24] Véleménye szerint a
4. alszámú felperesi iratban foglaltak tiltott keresetkiterjesztésnek minősülnek, ebben a körben alkalmazandó a Kp.
5. §

(4)bekezdése és a 2/

1. (V.9.) K. vélemény, valamint a 11/
2. számú közigazgatási elvi határozat. A Kamara állásfoglalásához kapcsolódóan a felperes keresetlevelében nem tartotta sérelmesnek az érdekelt támogatását, valamint szintén nem vitatta a felperesi támogatás megtagadásának második okát. Az ezen kérdésekkel foglalkozó
3. alszámú iratban szereplő keresetkiegészítés nem vehető figyelembe, így a keresetnek való helyt adás esetén sem hozható a felperesre kedvező határozat. [25] Az ítélet ellentétes a 2/
4. (IX.17.) KMK. véleménnyel és a Földforgalmi tv.
5. §

(2), valamint

(3)bekezdésével. A fenti jogszabály nem biztosít lehetőséget a hatóság részére a szerződés jóváhagyását nem támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére a nem támogatott féllel a szerződés jóváhagyására. Ezt meghaladóan a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, így önmagában az a tény, hogy ezen bekezdés a-d) pontjában meghatározott szempontokat a bíróság vizsgálta, nem biztosít teljes körű megítélést. A Kamara új eljárásban beszerzett állásfoglalása jogszerű, az megfelel a Földforgalmi törvény preambulumában írtaknak. [26] Az elsőfokú bíróság érvelésével szemben az új eljárás során nem mellőzhető a Kamara ismételt megkeresése állásfoglalás kiadására, a bíróság a kamarai állásfoglalást nem pótolhatja. [27] Az Fétv. fellebbezést biztosító 39. §-a 2020. január 1-jén hatályon kívül helyezésre került, átmeneti rendelkezést a vonatkozó jogszabály nem tartalmaz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel) - mivel a perindítás hatálya

1. január 1-jét megelőzően beállt - az ítélettel szemben fellebbezést kellett volna biztosítania a bíróságnak. [28] Az érdekelt a felvetett jogkérdésekhez képest további jogszabálysértéseket is megjelölt felülvizsgálati kérelme 11.-
2. oldalain. Sérelmezte, hogy a bíróság részére a Kp.
3. §

(1)bekezdés d) pontja szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)és

(2)bekezdése ellenére részére idézést nem küldött, nem figyelmeztette a meg nem jelenés jogkövetkezményeire és a perbeli állásásához képest a szükséges tájékoztatással nem látta el. Nem hívta fel a bíróság a Kp. 59. §

(2)bekezdése ellenére arra, hogy az ügyre vonatkozó iratokat csatolja, vagy hozza magával a tárgyalásra. Nem kapott tájékoztatást a Kp. 60. §

(1),

(2)bekezdésében írtakról. [29] A felperes keresetét az alperes szervezeti egységével szemben indította meg, így hiánypótlás nélkül a keresetlevelét vissza kellett volna utasítania az elsőfokú bíróságnak. [30] A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésével szemben indított perben sem az alperes, sem a Kamara nem állt perben, így rájuk nem vonatkozik az új eljárásra adott bírósági utasítás. [31] A közigazgatási és munkaügyi bíróság több, a peres eljárás során hivatkozott érdekelti nyilatkozatot és azokat alátámasztó iratot nem vett figyelembe, így a méhészeti tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket és a felperes lányának erdőgazdálkodói tevékenységére vonatkozó felvetéseket és iratokat. [32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében - helyesen - az ítélet hatályában fenntartását indítványozta, egyetértett az abban foglaltakkal. Részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben írtakra. [33] Az alperes érdemi nyilatkozott nem tett. Döntés a befogadásról [34] A Kúria a Kfv.III.37.340/2020/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés alkalmazásával befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [36] A Kp. 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [37] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le. [38] Az érdekelt felülvizsgálati kérelme

1. és
2. oldalán négy jogsértést jelölt meg, amelyekről véleménye szerint döntenie kell a Kúriának. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem a négy jogsértésen túl további jogszabálysértésekre vonatkozó állításokat is tartalmaz. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a felülvizsgálati kérelem befogadására csak teljes körűen kerülhet sor, részbeni befogadásra nincs lehetőség, ilyen tartalmú szabályt a Kp. nem határoz meg. Erre figyelemmel a Kúriának a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket - egyéb feltételek fennállása mellett - el kell bírálnia. Az ezzel ellentétes, a felülvizsgálati ellenkérelem IV.
3. pontjában szereplő felperesi okfejtés nem foghat helyt. [39] A Kp.
4. §

(1)bekezdése értelmében, ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja. [40] A keresettel támadott határozatot a alperes neve hozta, így a közigazgatási és munkaügyi bíróság a

1. alszámú végzésében jogszabálysértéstől mentesen bocsátotta el a perből a alperes neve Élelmiszerlánc- biztonsági és Földhivatali Főosztályát mint a felperes által megjelölt alperest és állította perbe a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatalt. Az érdekelt által hivatkozott Kp.
2. §

(3)bekezdése nem alkalmazható, mert a keresetlevelet még jogi képviselő nélkül benyújtó felperes az alperest keresetlevelében nem hiányosan, ellentmondásosan, vagy más okból kiegészítésre, illetve kijavításra szorulóan jelölte meg. [41] Az érdekelt a

1. alszámú iratában jelentette be, hogy az alperes pernyertességének érdekében perbe kíván lépni. A bíróság a
2. alszámú végzésében a perbelépést megengedte, egyben tájékoztatta az érdekeltet, hogy
3. december 4-én tart tárgyalást. Az elsőfokú bíróság a
4. december 4-re kitűzött tárgyalást hivatalból elhalasztotta, egyben
5. január 15-re új tárgyalási határnapot tűzött ki és erre idézte a felek mellett az érdekeltet is. A Kúria álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság az érdekelt jogérvényesítési lehetőségeit nem korlátozta, a
6. január 15-én megtartott tárgyaláson az érdekeltet jogi képviselője képviselte, aki a szükséges tájékoztatásokat megkapta, így az érdekelt eljárási jogai nem sérültek. [42] Az Fétv.
7. §
8. december 31-ig hatályos szövege lehetőséget biztosított a bíróság elsőfokú ítélete ellen fellebbezés előterjesztésére. Ezt a jogszabályhelyet a
9. évi CXXVII. törvény
10. § a) pontja
11. január 1-től hatályon kívül helyezte, a folyamatban lévő eljárások körében a módosító törvény rendelkezést nem tett. [43] A Jat. 15.§

(1)bekezdés b) pontja szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. [44] A Kúria rámutat, az elsőfokú peres eljárás kezdetekor, 2019. augusztus 9-én még hatályos volt az Fétv. 39. §-a, de az elsőfokú ítélet meghozatalakor már hatályon kívül helyezésre került. A Jat. 15. §

(1)bekezdés b) pontjának jelen ügyben történő alkalmazása a fellebbezhetőség körében akként helyes, hogy amennyiben az ítélet meghozatalakor azzal szemben fellebbezésnek van helye, akkor a fellebbezési jogot biztosítani kell, ellenkező esetben nem. Miután az ítélet kihirdetésekor, 2020. február 12-én az ellen már nem volt helye fellebbezésnek, így az elsőfokú ítélet e körben sem jogszabálysértő. [45] A Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pontja alapján a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza - többek között - a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A 43. §

(1)bekezdése kimondja, a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezéseire csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A 46. §

(4)bekezdése rögzíti, ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges. [46] A felülvizsgálati bíróság mindenben osztja az elsőfokú ítélet

1. pontjában foglaltakat. A felperes személyesen benyújtott keresetlevelében vitatta a Kamara állásfoglalását és a megelőző jogerős bírósági ítéletben írtak figyelmen kívül hagyását is. Emellett nem tényszerű az az érdekelti előadás, hogy a felperes ne támadta volna az adás-vételi szerződés vele való jóváhagyása megtagadásának másik okát, vagyis, hogy a szerződés felperessel való létrejötte nem járul hozzá a Földforgalmi törvény céljainak érvényesüléséhez. A felperes jogi képviselővel benyújtott
2. alszámú irata a már korábban megjelölt jogszabálysértések körében maradt, így nem minősül keresetváltoztatásnak, ezért a tiltott keresetváltoztatás ilyen esetben fogalmilag kizárt. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság eljárása nem sérti a Kp.
3. §

(1)bekezdését és 46. §

(4)bekezdését. [47] A Földforgalmi törvény 23-30.§-ai rendelkeznek az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyásáról. A 24. §

(1)bekezdése rögzíti, a helyi földbizottság - a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított - a 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A perbeli esetben a helyi földbizottság hatáskörébe a Kamara járt el. A Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdése tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek értékelése alapján kell a helyi földbizottságnak döntését meghoznia. A Földforgalmi törvény 27. §

(1)-

(3)bekezdései határozzák meg, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv - a helyi földbizottság állásfoglalásával szemben - mikor tagadhatja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását. Így a 27. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek az - adás-vételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalása ellenére - meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adásvételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy a 24. §

(2)bekezdésének a)-

1. b)pontjában, valamint
2. c)pont ca)-
3. cb)alpontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut. [48] Az alapügyben hozott - és a Fővárosi Törvényszék 10.Kf.650.429/2018/6. számú ítéletével helybenhagyott - 101.K.27.220/2018/9. számú ítéletében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előírta a Kamara - és ahhoz kapcsolódóan a kifogást elbíráló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése - számára, hogy megfelelő alapozottsággal és részletezettséggel végezze el a Földforgalmi törvény 23-25. §-ai alapján a felperes és az érdekelt értékelését. [49] A Kúria osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a Kamara a megismételt eljárásban hozott állásfoglalásában a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdésében meghatározott értékelést nem végezte el, állásfoglalása érdemi indokolást nem tartalmaz. [50] A Kúria rögzíti, hogy jogszabályváltozás folytán a Kamara megismételt eljárás eredményeként hozott állásfoglalással szemben kifogást nem lehet előterjeszteni, és az önálló közigazgatási perben nem támadható. Az új állásfoglalás az alperesi határozattal szemben benyújtott keresetben sérelmezhető, ebben a körben - a korábban kifejtetteknek megfelelően - a felperes keresete konkrét jogszabálysértéseket jelölt meg. [51] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a Kamara új állásfoglalásának kifogással és külön perben történő támadhatóságának hiányában az elsőfokú bíróság jogszabálysértéstől mentesen értékelte a Kamara új állásfoglalását és döntött annak jogszerűségéről. A Kamara nem tett eleget az alapügyben hozott jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, új állásfoglalásának indokolása gyakorlatilag megegyezik a régiével, a közigazgatási bíróság által előírt részletes és megalapozott értékelést a Kamara nem végezte el. A perbeli perjogi konstrukcióban a bíróság a fenti kamarai jogszabálysértést nem oldhatta fel oly módon, hogy a Kamarát kötelezi új eljárás lefolytatására, mert a Kamara a perben nem peres fél, a per tárgya nem a kamarai állásfoglalás jogszerűségi felülvizsgálata. [52] Az elsőfokú bíróság ítélete 37.-41. pontjaiban a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott szempontokat a felperes valamint az érdekelt viszonylatában vizsgálta és értékelte. Nem vitás, hogy a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, a jogalkotó ebben a körben akaratát a „különösen" szó beiktatásával fejezte ki, vagyis az a-d) pontokban megjelölt szempontok értékelendők, de ezek mellett más szempontok is figyelembe vehetők. [53] A Kúria rámutat, az érdekelt felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdésében nem szereplő szempontokat, amelyeket az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia és értékelnie kellett volna. A felperes által gyakorolni kívánt méhészeti tevékenység körében az érdekelt részéről kifejtettek még valódiságuk esetén sem vezethetnek arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság által írtakkal szemben megalapozzák a felperes vonatkozásában nemleges állásfoglalás kiadását. [54] A perbeli jogi konstrukcióban az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött arról, hogy a Kamara megismételt eljárásban hozott állásfoglalása ellentétes a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdésében írtakkal és ezért az új eljárás során az alperes köteles döntését azon kiindulási pont figyelembevételével meghozni, hogy a hozzájárulás az érdekelt mellett a felperes vonatkozásában is megadottnak tekintendő. [55] Az elsőfokú bíróság döntése nem ellentétes a 2/

1. (IX.17.) KMK véleményben írtakkal. A vélemény ugyanis egyfelől korábban került meghozatalra mint hatályba lépett volna az a jogszabályi változás, amely alapján a Kamara állásfoglalásával szemben nincs helye kifogásnak és az önálló közigazgatási perben nem támadható. Másfelől a vélemény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná, hogy a bírósági utasítással szemben meghozott kamarai állásfoglalást vitató kereseti kérelem eredményeként a bíróság nem mondhatná ki, hogy ez az állásfoglalás jogszabálysértő. [56] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, mivel az elsőfokú bíróság az állásfoglalást felülvizsgálva döntött annak részleges, a felperesre vonatkozó jogszerűtlenségéről, és a Kamara helyett a felperesre nézve is támogató állásfoglalást adott ki, ezért nem állt fenn a felülvizsgálati kérelemben megjelölt azon helyzet, hogy az alperesnek a Kamara „nem támogató" állásfoglalásával szemben kell határoznia. [57] A fentiekből következően az alperesnek a megismételt eljárásban nem kell újra megkeresnie a Kamarát, mivel az elsőfokú bíróság a Kamara állásfoglalását megváltoztatva, arról jogerősen döntött. [58] Az alap perben a Kamara nem állhatott perben, mert a kamarai álláfoglalással szembeni kifogást elbíráló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése -„kvázi" másodfokú hatóságként - döntött, így a „kvázi" elsőfokú hatáskört gyakorló Kamara perben állása a vonatkozó eljárási jogszabály szerint nem volt lehetséges. Ugyanakkor a Kamarára az alapügyben hozott jogerős elsőfokú ítélet kiterjedt és vonatkozott, amit bizonyít az is, hogy a megismételt eljárásra adott utasítás alapján a Kamara új állásfoglalást bocsátott ki. [59] Jelen per alperese az alapperben szintén nem volt peres fél, miután az ott keresettel támadott határozatot nem az alperesi hatóság hozta. Azonban a korábban hivatkozott jogszabályi változás miatt a Kamara állásfoglalása, mint közbenső döntés az alperesi határozattal szemben indított perben támadható volt, ezen per kereteit pedig részben az alapperben hozott jogerős ítélet határozta meg. [60] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
2. §

(2)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [61] Földforgalmi ügyekben az Fétv. 39..§-ának hatályon kívül helyezése folytán az elsőfokú határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. [62] A közigazgatási bíróság erre irányuló kereseti kérelem alapján jogosult a helyi földbizottság állásfoglalásának felülvizsgálatára a Földforgalmi törvény 24. §

(2)bekezdésében írt szempontok és szükség esetén más szempontok vizsgálatával és értékelésével. Záró rész [63] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §

(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [64] A pervesztes érdekelt a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §

(1)bekezdésére tekintettel köteles a felperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a felperes által benyújtott költségjegyzékben megjelölt összegben. [65] Az érdekelt szintén köteles megfizetni az államnak felhívásra a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket, ennek összegszerűségét az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény határozza meg. [66] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
2. § d) pontja zárja ki. Budapest,
3. október
4. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Demjén Péter s.k. bíró