Gfv.30279/2019/8 – Kúria

(4)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.279/2019/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Gáspár Mónika bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Budapesti 5000 Ügyvédi Iroda és Somogyi és Tóth Ügyvédi Iroda Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az I-II. rendű alperes jogi képviselője: Tarr Ügyvédi Iroda A per tárgya: keretbiztosítéki jelzálogjog törlése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és a II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.641/2018/10-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 23.G.43.253/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A L. Ingatlanforgalmazó Kft. a S. belterület ... hrsz.-ú ingatlan ½ részének tulajdonosaként két társasházi épületet kívánt felépíteni. A projekt finanszírozására a II. rendű alperes és a L. Kft. között
3. február 26-án három hitelszerződés jött létre. Megállapodásuk szerint az építkezéshez nyújtott kölcsön visszafizetése a felépítendő társasházi lakások vevői által befizetett foglalók, vételárelőlegek és vételárak összegének az adósnak a II. rendű alperesnél vezetett elkülönített számlájára befizetéséből történik. A kölcsön visszafizetésének biztosítékául keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a L. Kft. tulajdonában álló ½ tulajdoni hányadra 2.500.000.000 Ft erejéig. A II. rendű alperes Bank
4. szeptember 29-én felmondta a hitelszerződéseket. [2] A felperes
5. május 25-én a C jelű épületben a .../C/83-84,
6. helyrajzi szám alatt nyilvántartásba kerülő 5 db felépítendő társasházi lakást vásárolt, a vételárat beszámítással teljesítve. Az adásvételi szerződés szerint ismert volt a vevő előtt, hogy az eladó bankhitelt vett igénybe a társasházi ingatlan kivitelezéséhez, melynek fedezeteként 2.500.000.000 Ft erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlanra. [3] A L. Kft. felszámolását a bíróság csődeljárást követően indította meg
7. február 10-én, felszámolóként a K. Szolgáltató Kft. került kirendelésre. A felszámolás kezdő időpontjáig a társasházi lakásokat nem készítették el, a felperes tulajdonjogát az adásvételi szerződések alapján az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be. [4] A II. rendű alperes a L. Kft. felszámolásában a hitelszerződésekből eredően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
8. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. §-ába írtak alapján jelzálogjoggal biztosított hitelezői igényként 1.471.684.058 Ft, míg a Cstv.
9. §

(1)bekezdés g) pontjában 102.956.151 Ft nyilvántartásba vételét kérte. [5] A felszámoló a Cstv. 40. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felperessel kötött adásvételi szerződéseket megtámadta, a bíróság a keresetet jogerősen elutasította. [6] A peres eljárás folyamatban léte alatt a felszámolás során a felszámoló az adós ... hrsz. számú ingatlanon fennálló ½ tulajdoni hányadát értékesítette a

1. augusztus 9-én kelt adásvételi szerződéssel a L. Kft. részére. A szerződésben rögzítették, hogy a vevő tudomással bír a felperessel szemben folyó peres eljárásról, s a vevő tudomásul vette, hogy az ingatlan 301/20.000 hányadának tulajdonjoga az eladó L. Kft. „f.a."-ról a felperessel szembeni, Cstv.
2. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított keresettel indított pertől függő hatállyal fog a vevőre átszállni. A vételárat a 301/20.000 hányad megszerzésének elmaradása esetére sem csökkentették. [7] A felszámoló kiadta a L. Kft. „f.a." tulajdonában levő 9699/20.000 tulajdoni hányad terhére a vevő részére a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges engedélyt és kérelmére ezen tulajdoni hányadokról

1. március 5-én a zálogjogot törölték. [8] A felszámoló a
2. február 10-i fordulónappal készített I. számú közbenső mérleg kapcsán közölte, hogy a II. rendű alperes felé fennálló zálogjoggal biztosított kötelezettségei 1.311.992.929 Fttal csökkentek. [9]
3. május 7-én a II. rendű alperes a L. Kft. „f.a."-val szembeni fennálló követelését - mely a felszámoló
4. december 5-i visszaigazolása szerint 262.847.280 Ft és a lejárt tőke és lejárt kamattartozás után felszámítandó késedelmi kamat - az I. rendű alperesre engedményezte. Az engedményezési szerződés
5. pontjában a felek rögzítették, hogy a hitelszerződés biztosítékát az engedményezési szerződés aláírásakor az engedményező és az adós között létrejött, az I. pontban körülírt közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés alapján a S.i Járási Hivatal Járási Földhivatalának ingatlan-nyilvántartásában a S. belterület .../B/2, 5-6, 14, 19, 27-29, 43, 61, 84, 97-98,
6. hrsz. alatt felvett ingatlanokra 2.500.000.000 Ft összeghatárig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog, valamint két kezességi megállapodás képezi. A
7. pont szerint „a felek megállapítják, hogy jelen szerződés
8. pontjában nevesített biztosítékok a követelés átszállásának napjával ex-lege átkerülnek Engedményes javára". [10] Az engedményezési szerződés alapján a felszámolónak a jogutódlást bejelentették. [11]
9. szeptember 3-án tett bejelentés szerint az I. rendű alperes az engedményezőtől megszerzett követelésből egy részt engedményezett az R. Zrt.-re, egy másik részt pedig a PK. Ingatlanhasznosító Kft.-re, fennmaradt további 75.505.523 Ft tőke és késedelmi kamat követelése. A PK I. Kft. a saját részét az R. Zrt.-re engedményezte, végül az R. Kft. a követelését visszaengedményezte az I. rendű alperesre a
10. március 25-én kelt tájékoztató szerint. [12]
11. január 21-én az I. és II. rendű alperesek az engedményezési szerződésüket kiegészítették. A megállapodás 1.
12. pontja értelmében a II. rendű alperes L. Kft. „f.a."-val szemben fennálló követelésének - az engedményezési szerződésben felsorolt biztosítékokon kívül - biztosítékát képezte továbbá a L. Kft. „f.a." társaságnak a S. belterület ... hrsz. alatti ingatlanon fennálló 301/20.000 tulajdoni illetősége természetben a telekingatlanon felépített Galérius társasház C épületében levő 5 db lakás (a leendő .../C/83-84, 87-
13. helyrajzi számú lakások) vonatkozásában a bank javára alapított keretbiztosítéki jelzálogjog is. Az engedményezési szerződésüket tehát úgy egészítették ki, hogy az Engedményezési Szerződés
14. pontjában meghatározott biztosítékokon kívül - a L. Kft. „f.a." társaságnak a S. belterület .... hrsz. alatti ingatlanon fennálló 301/20.000 tulajdoni illetősége - természetben a kiegészítésben felsorolt 5 db lakás - a perbeli ingatlanok - vonatkozásában alapított jelzálogjog is átszállt az I. rendű alperesre, és ennek megfelelően az I. rendű alperes a jelzálogjog jogosultjaként a L. Kft. „f.a." felszámolási eljárásában zálogjogát jogosult érvényesíteni. [13] A felszámoló által készített,
15. február 10-i fordulónappal előterjesztett II. számú közbenső mérleg szerint a zálogjoggal biztosított hitelezők követelése további 308.182.295 Ft-tal csökkent. A II. rendű alperes hitelezői igényét a felszámoló 159.691.129 Ft összegben tartotta nyilván a Cstv. 49/D. §-a szerint. [14] Az I. rendű alperes kérte a felszámolót, hogy követelését 86.176.368 Ft tőke, 37.378.265 Ft késedelmi kamat és a nyilvántartásba vételi díj figyelembe vételével vegye nyilvántartásba. A felszámoló a felszámolási zárómérleget elkészítette, s tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy kérésének megfelelően a Cstv.
16. §

(1)bekezdés f), illetve g) pontjába sorolta a követelést. A felszámoló összesen 123.754.633 Ft összegben tartotta nyilván a hitelezői igényt. [15] A bíróság a felszámolási eljárást befejezte, az adóst megszüntette. A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme [16] A felperes keresetében egyebek mellett kérte a keretbiztosítéki jelzálogjog megszűnése miatt, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a perbeli ingatlanokra az I. rendű alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését és a törlés érdekében az illetékes földhivatal megkeresését. [17] Arra hivatkozott, hogy az I-II. rendű alperesek között létrejött engedményezési szerződéssel a perbeli ingatlanokra bejegyzett zálogjog az I. rendű alperesre nem szállt át, az megszűnt. Az engedményezési szerződés II. pontjában a perbeli ingatlanok nem szerepeltek a biztosítékok között. [18] A zálogjog megszűnését állította azért is, mert számításai szerint a L. Kft. „f.a." elleni felszámolási eljárás során nyilvántartott követelés megszűnt, s ezért az azt biztosító jelzálogjog törlésének van helye. A követelés teljes mértékben megtérült, a hitelezői igény ki lett egyenlítve. A felszámoló olyan kamatkövetelést is nyilvántartásba vett, amely megalapozatlan volt. Megfelelő elszámolás esetén megállapítható, hogy a jelzálogjoggal biztosított hitelezői igény teljes egészében megtérült. [19] Az I. és a II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [20] Az elsőfokú bíróság az Inytv. 62. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított keresetet megalapozottnak találta, és rendelkezett a perbeli ingatlanokon fennálló, az I. rendű alperes javára 2.500.000.000 Ft erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törléséről. Rendelkezett az ingatlan-nyilvántartás megkereséséről, és kötelezte az I. rendű alperest a keretbiztosítéki jelzálogjog törlésének tűrésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [21] Az indokolásban - egyebek mellett - utalt arra, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog a felszámolás megindulásától a jelzálogjog általános szabályai szerint funkcionált a felszámolás során. Az I. és II. rendű alperes között létrejött engedményezési szerződés következtében a II. rendű alperesnek a L. Kft. „f.a." adóssal szemben már nem volt követelése, ugyanakkor fennmaradt a javára az ingatlan-nyilvántartásban a perbeni ingatlanokra a 2.500.000.000 Ft erejéig bejegyzett jelzálogjog. A perbeni ingatlanokra bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog azonban az engedményezési szerződés megkötésével egyidejűleg ténylegesen elenyészett, mert a perbeni ingatlanok biztosítékként a követeléssel együtt nem szálltak át az engedményesre. Ha az engedményezést tartalmazó okirat kifejezetten meghatározza a biztosítékokat, azt kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az engedményezési szerződés 2014. január 21-én létrejött kiegészítésekor a II. rendű alperes olyan biztosítékot kívánt engedményezni az I. rendű alperesre, amellyel már nem rendelkezett. Megszűnt zálogjog felélesztésére szerződés-kiegészítéssel nincs mód. [22] Az I. és II. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [23] Az ítélet indokolásában elsőként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, egyetértett az ítélőtábla az Inytv. 62. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított, a keresetnek helyt adó, és az I. rendű alperes zálogjogának törlését eredményező jogkövetkeztetéssel. [24] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem követett el az eljárás megismétlését indokolttá tevő eljárási szabálysértést. [25] A per érdemével kapcsolatban hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 259. §

(3)bekezdésére, 329. §

(1)bekezdésére és

1. § (helyesen
2. §)

(4)bekezdésére - kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a zálogjog megszűnését taglaló jogszabályi rendelkezést, és a rendelkezésre álló peradatokból alappal vont le következtetést arra nézve, hogy az engedményezési szerződés

1. január 21-én történt kiegészítésekor már nem volt olyan követelése a II. rendű alperesnek a L. Kft. „f.a."-val szemben, amelyhez zálogjog tapadt volna, zálogjogot azonban csak követeléssel együtt lehet átruházni (kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik). [26] Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes és az általa tulajdonolt társaságok közötti különböző engedményezési szerződésekben a felek a biztosítékok átszállására csupán utaltak az ingatlanok megjelölése nélkül -, a felszámoló engedményezésről szóló értesítésekor pedig felsorolták a követelés biztosítékait, melyek között a perbeli ingatlanok nem szerepeltek. [27] A szerződés-kiegészítéssel kapcsolatos alperesi érvekkel szemben hangsúlyozta, életszerűtlen annak feltételezése, hogy a perbeli ingatlanokat érintő jelzálogjogok „kimaradása" okán vált szükségessé az engedményezési szerződés kiegészítése. A jogügylet érdekessége, hogy éppen a felperes tulajdonosi várományát jelentő ingatlanok voltak érintettek a szerződés-kiegészítéssel. Ezek voltak azok az ingatlanok, amelyekre nézve a felszámoló a
2. augusztus 9-én a L. Kft.-vel kötött adásvételi szerződésben a per eredményétől függő hatállyal adta hozzájárulását a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, ugyanakkor a vevő vállalta a vételár kifizetését - és így a zálogjogosult is kielégítésben részesülhet - akkor is, ha a felszámoló által indított Cstv.
3. §-a szerinti per eredménytelen lesz. [28] Okkal vonható le következtetés az eljárás adataiból, hogy az engedményezési szerződés
4. május 7-én történt megkötésekor a felek a perbeli ingatlanokat azért nem tüntették fel a megállapodásukban a biztosítékok között, mert az ezeket az ingatlanokat terhelő zálogjogok átszállását nem kívánták, ahhoz érdekük sem fűződött a L. Kft. „f.a." és a L. Kft. között létrejött adásvételi szerződésben foglaltakra figyelemmel. [29] Kiemelte még, hogy a II. rendű alperes által a felszámolási eljárásban bejelentett követelések összegszerű alakulása egyrészt ellentmondásos, másrészt nem követhető nyomon. Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a felszámoló a késedelmi kamatot is a Cstv. 49/D. §-ába sorolta. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [30] Az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes teljes keresetének elutasítását. [31] Másodlagosan - vagylagosan - kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. [32] Állították az rPtk.
5. §

(3)bekezdésének helytelen alkalmazását és az rPtk. 251. §

(4)bekezdésének helytelen értelmezését. [33] Hivatkoztak arra, hogy az rPtk. 251. §

(4)bekezdése szerint a követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra, a zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Ez egy automatizmust tartalmazó rendelkezés. Az rPtk. 259. §

(3)bekezdése pedig lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a követelést a zálogjogok nélkül ruházzák át. Ha egy engedményezési szerződésben meg sem említik a felek a biztosítékokat, akkor automatikusan valamennyi biztosíték átszáll az engedményesre. [34] Ha a felek valamiről megállapodnak, akkor értelemszerűen erről a szerződésükben rendelkezniük kell. Amennyiben automatizmust ír elő a törvény, az automatizmus alkalmazásának kizárásról kell a feleknek rendelkezniük. Hangsúlyozták, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:142. §

(4)bekezdésében ezt kifejezetten tartalmazza is. [35] Ebből következően egy engedményezési szerződésben a kizárás esetén nem elég pusztán kihagyni az adott biztosítékot a szerződésből, hanem konkrétan rendelkezni is kell arról, hogy az a zálogjog nem száll át az engedményezéssel. [36] Jelen esetben a felek akarata valamennyi biztosíték átszállására irányult, kizárásra nem került sor. [37] A szerződés-kiegészítéssel a felek csupán megerősítették, hogy a perbeli ingatlanokat terhelő zálogjogok már átszálltak az engedményezési szerződéssel az engedményesre. [38] Az rPtk. 263. §

(1)bekezdésének hibás alkalmazása vonatkozásában hangsúlyozták, hogy a bíróságok nem vizsgálták, meg sem említették a keretbiztosítéki jelzálogjog rendelkezését. Az alperesek hangsúlyozták, hogy keretbiztosítéki jelzálogjognál nem érvényesül maradéktalanul a követelés és a zálogjog közötti igen szoros kapcsolat, vagyis a járulékosság elve. Keretbiztosítéki jelzálogjog esetén az egyes követelések megszűnése nem hat ki a jelzálogjog létére, ezért nem érvényesül az rPtk. 262. §

(3)bekezdése sem, amely szerint jelzálogjog esetén a követelés csökkenése vagy megszűnése a bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra. Hivatkoztak a BH2005.152., BH2008.

1. és BH2014.
2. számú eseti döntésekben kifejtett jogi álláspontra és hangsúlyozták, a jelen ügyben az rPtk.
3. §-a alapján nem lehet kimondani, hogy a keretbiztosítéki zálogjogok megszűntek volna pusztán arra alapozottan, hogy a követelés állítólagosan korábban ezen ingatlanokat érintő keretbiztosítéki jelzálogjogok átszállása nélkül került volna engedményezésre, hiszen az ezen keretbiztosítéki jelzálogjogok által biztosított jogviszonyok fennmaradtak, az adósnak pedig tartozása is fennmaradt, így a keretbiztosítéki jelzálogjogok is fennmaradtak. [39] Állították, hogy az ítélőtábla megsértette a polgári perrendtartásról szóló
4. évi III. törvény (rPp.)
5. §

(1)bekezdését, mindkét bíróság pedig az rPp. 3. §

(3)bekezdését a bizonyítási teherről való tájékoztatással kapcsolatban. E vonatkozásban hivatkoztak arra, a szerződés-kiegészítés tekintetében a bíróságok álláspontja az volt, hogy ez lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, a 2/2010.(VI.28.) PK vélemény, valamint az 1/

1. (VI.15.) PK vélemény szerint azonban a bíróságnak tájékoztatnia kell a feleket arról, hogy semmisségi ok fennálltát észlelte. Ilyen tájékoztatás azonban nem történt. [40] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [41] A Kúria az rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [42] Az állított anyagi jogi jogszabálysértések vonatkozásában a Kúria elsőként azt vizsgálta meg, hogy helytálló-e a jogerős ítéletnek az a megállapítása, mely szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog speciális szabályait az adott esetben nem kell alkalmazni, a perbeli ingatlanok esetében a jelzálogjogra vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. [43] A keretbiztosítéki jelzálogjog célja, hogy a felek közötti jogviszonyból eredő igényt biztosítsa a felek által megszabott keretek között. Ha azonban a jogviszony megszűnik, mert például a szerződést az egyik fél felmondja, akkor a keretbiztosítéki jelzálogszerződésből már csak a jelzálogjog biztosította előnyös kielégítési jog marad meg arra a követelésre vonatkozóan, amely a szerződés megszűnésének időpontjában fennáll. Az rPtk.

1. §-ának speciális rendelkezései tehát a jogviszony megszűnését követően már nem alkalmazhatók. [44] Az adott esetben a tényállásból megállapíthatóan a II. rendű alperes a felek közötti szerződést - az alapjogviszonyt - felmondta még a felszámolási eljárást megelőzően, ezért nem volt kérdés, hogy a jogviszonyból újabb követelések a L. Kft. adóssal szemben már nem keletkezhetnek, a követelés járulékai - késedelmi kamatai számíthatók csak fel a felszámolás tartama alatt. [45] Ebből következően tehát azt kellett másodikként megvizsgálni, helytállóan állították-e az alperesek, hogy az ítélőtábla tévesen alkalmazta az rPtk.
2. §

(3)bekezdését és helytelenül értelmezte az rPtk. 251. §

(4)bekezdését. [46] Valójában a szerződés értelmezése körében abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelések engedményezéssel történő átruházása esetén a tételesen felsorolt ingatlan-jelzálogjogok és készfizető kezesség kizárólagosságot jelentenek - azaz az esetlegesen ezen felül fennálló zálogjogok átszállását nem kívánta az engedményező -, vagy pedig helytálló az alperesek álláspontja abban a kérdésben, hogy törvény erejénél fogva automatikusan átszállnak engedményezés esetén a követelést biztosító zálogjogok, ezért egyes biztosítékok kihagyása nem jelenti azt, hogy azok ne szálltak volna át. [47] A Kúria álláspontja szerint, ha az engedményezés során a felek csak arra utalnak a szerződésben, hogy az engedményezett követelések biztosítékául szolgáló biztosítékok is átszálltak, vagy egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen módon a biztosítékok átszállásáról - az rPtk. 251. §

(4)bekezdése alapján - azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva a biztosítékok is átszálltak az engedményesre. A felek azonban a törvény diszpozitív szabályától eltérően is rendelkezhetnek. [48] Az adott esetben nem sértettek jogszabályt az ügyben eljárt bíróságok, amikor az engedményezési szerződést úgy értelmezték, hogy a felek kizárólagosan azokat a biztosítékokat akarták az engedményezett követelések biztosítékaként átruházni, amelyeket az engedményezési szerződésben tételesen felsoroltak. Erre utalt ugyanis az, hogy a helyrajzi számmal egyenként megjelölt jelzálogjoggal biztosított ingatlanokon felül még azt a két kezességet is feltüntették, ami az engedményezett követelést biztosította. Nem helytálló tehát az alperesek állítása, mely szerint kizárólag azért sorolták fel a helyrajzi számokat az engedményezési szerződésben, hogy azok az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerülhessenek. Mindebből következően a Kúria álláspontja szerint helytállóan értelmezte a jogerős ítélet a szerződést oly módon, hogy a perbeli ingatlanok szerződésből való kihagyását úgy kell tekinteni, hogy a felek kifejezetten mellőzték ezen ingatlanokat a biztosítékok köréből. A perbeli zálogjogok tehát az eljárt bíróságok helyes álláspontjának megfelelően megszűntek, azokról az I. és II. rendű alperesek utóbb már nem rendelkezhettek. [49] Eljárási szabálysértés pedig az rPp. 275. §

(2)és

(3)bekezdése értelmében csak akkor eredményezheti a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, ha a szabálysértés lényegesen kihatott az ügy érdemi elbírálására. [50] Az rPp. 3. §

(3)bekezdésének állított megsértése nem állapítható meg. Az ítélőtábla szerződésértelmezése szerint a perbeli ingatlanokra vonatkozóan a zálogjog az engedményezés következtében megszűnt, ezért nem foglalkozott a szerződéskiegészítés semmisségével. A kereset a zálogjogok megszűnésére tekintettel azok ingatlan-nyilvántartásból való törlésére irányult, ebből következően nem volt releváns, és nem is kellett vizsgálni a kiegészítés érvényességét, s így nem is terhelte ezzel kapcsolatban tájékoztatási kötelezettség a bíróságot. [51] A Kúria megítélése szerint az ítélőtábla nem sértette meg az rPp. 221. §-át sem, ítéletét kellően megindokolta. [52] A kifejtettekre tekintettel a Kúria jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [53] Az alperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a)-c) pontja,

(5)bekezdése, és a 4/A. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. [54] A Kúria tárgyaláson hozta meg ítéletét. Budapest,

1. január
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: