Gfv.30059/2019/6 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.059/2019/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csesznok Judit Anna előadó bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes : A I.-II. rendű felperes képviselője: Dr. Gál Tamásügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Bugya Ügyvédi Irodaügyintéző: Dr. Bugya József ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. és II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.21.034/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Bajai Járásbíróság 14.P.20.358/2013/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I.-II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül az alperesnek 285.750 (kétszáznyolcvanötezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és az államnak - külön felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A peres felek
4. augusztus 19-én közjegyzői okiratba foglalt svájci frankban nyilvántartott kölcsönszerződést és jelzálogszerződést kötöttek. A kölcsönszerződés szerint a finanszírozási igény 9.000.000-Ft, a kölcsön összege: 63.409 CHF. A felek a kölcsönszerződés I.
5. pontjában megállapodtak abban, hogy a kölcsön forintban kerül folyósításra a finanszírozási igény összegénél feltüntetett összegben. A bank a kölcsön összegét a kölcsön folyósítása napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon folyósítja és tartja nyilván. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A kölcsön futamideje: 180 hónap, a kölcsön kamatlába változó, amely a szerződéskötés időpontjában 5%; a kezelési költség változó, szerződéskötéskor 1%. Az első törlesztés dátumát
6. szeptember
7. napjában, a várható törlesztőrészlet összegét 554 CHF-ben rögzítették azzal, hogy a törlesztőrészlet összege módosulhat a kölcsön folyósításának a napján kiszámított devizában nyilvántartott kölcsönösszeg, és a bank mindenkor érvényes Hirdetményében meghatározott kamatláb és kezelési költség alapján, amelyről a bank a folyósítás napján írásban tájékoztatja az adóst. A kölcsön első törlesztőrészletének összege az azt követő törlesztőrészletek összegétől eltérhet, amennyiben a folyósítás és az első törlesztés dátuma közötti időszak eltér a harminc naptól. A további, devizában meghatározott törlesztő részletek alakulásáról kamat vagy kezelési költség változásáról vagy ügyfélév - forduló esetén a bank írásban tájékoztatja az adósokat. Az egyes törlesztő részletek forint ellenértékét a bank az általa közzétett és az esedékesség napján érvényes deviza eladási árfolyam alapján állapítja meg. A THM mértéke 7,32%, amely forintban történő törlesztés esetén forint pénzáram alapján kerül meghatározásra. A számítás során a
8. augusztus
9. napján érvényes a bank által közzétett, deviza eladási és vételi árfolyamok kerülnek alkalmazásra. A kölcsönszerződés I.
10. pontja alapján a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a bank mindenkori Üzletszabályzatának és a vonatkozó Hirdetménynek a rendelkezései az irányadók, melyeket a felek elfogadtak. A szerződés I.13.pontja árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazott. A felperesek a szerződéskötés napján külön, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak. Az alperes
11. augusztus
12. napján 9.000.000-Ft összegben folyósította a devizában nyilvántartott kölcsön összegét a felperesek részére a folyósítás napján érvényes, a bank által jegyzett 156,68-Ft/CHF deviza I. vételi árfolyam mellett azzal, hogy a svájci frankban nyilvántartott kölcsön 57.441,92 CHF-ben rögzült. Az alperes mindezekről a
13. szeptember
14. napján kelt bankszámlakivonat útján értesítette a felpereseket. Az alperes a külön törvényen alapuló elszámolási kötelezettségét teljesítette. A felülvizsgált elszámolás adatai szerint a felek kölcsönszerződése alapján, az árfolyamrésre, valamint az egyoldalú kamatemelésre vonatkozó kikötések alkalmazásával tisztességtelenül felszámított összeg 7.768,13 CHF-et tett ki, amelyet az alperes a felperesek fennálló tartozására számolt el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperesek módosított keresete a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítására irányult. [11] A felperesek arra hivatkoztak, hogy a kölcsönszerződés a polgári törvénykönyvről szóló
15. évi IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 200.§

(2)bekezdése szerint jóerkölcsbe ütközik, és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213.§

(1)bekezdés

1. a)-
2. e)pontja alapján semmis figyelemmel az rHpt.213.§

(3)bekezdésben, 210. §

(2)és

(3)bekezdésében, rPtk. 217. §

(1)bekezdésében foglaltakra is. Állították, hogy a kölcsönszerződés a kölcsön tárgyát, az összes költséget, így az árfolyamrést és a THM számítása során figyelembe nem vett költségeket, a THM megváltoztatására irányuló pontos szerződési feltételeket, körülményeket nem tartalmazza. Nem rögzíti a törlesztő részletek összegét forintban, és a további törlesztési időpontok sem kerültek meghatározásra. Utaltak arra is, hogy miután a felek nem tárgyalták meg az Általános Szerződési Feltételt, a Hirdetményt és az Üzletszabályt, ezek nem váltak a szerződés részévé, így a lényeges kérdésekben a felek nem állapodtak meg. [12] A jelzálogszerződés semmisségét a kölcsönszerződés semmisségére alapították. [13] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság 2014. június 25-én kelt ítéletében megállapította, hogy a peres felek között 2005. augusztus 19. napján létrejött kölcsönszerződés és jelzálogszerződés érvénytelen. [15] Döntését azzal indokolta, hogy a kölcsönszerződés a szerződés tárgyát nem tartalmazza, ezért a szerződés az rHpt.213.§

(1)bekezdés a) pontba ütközése miatt semmis. A kölcsönszerződés az rHpt.213.§

(1)bekezdés

1. b)
2. c)
3. d)
4. e)pontban előírt tartalmi feltételek hiányában is megállapítható. [16] Az elsőfokú bíróság arra figyelemmel, hogy a kölcsönszerződés mint főkötelem érvénytelen, így az azt biztosító jelzálogszerződés érvénytelenségét is megállapította. [17] Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. [18] A felperesek fellebbezési ellenkérelme folytán vizsgálta, hogy a felek közötti szerződések létrejöttek-e az rPtk. 205. § és az rPtk. 523. §-a alapján, valamint vizsgálta az árfolyamkockázatról való tájékoztatás megfelelőségét is. Az rPtk.312.§

(3)bekezdés szerinti felperesi hivatkozást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 235.§

(1)bekezdés alapján érdemben nem bírálta el. [19] Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI.28.) PK. vélemény 4.b és 6.a pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a feltárt bizonyítékból a szerződés létre nem jöttére egyértelmű következtetés nem volt vonható le. Utalt arra, hogy az rPtk.523.§

(1)bekezdés szerinti kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a pénzintézet által a hitelező részére rendelkezésre bocsátandó kölcsönösszeg, amelynek hiánya a szerződéskötés időpontjában hatályos rHpt.213.§

(1)bekezdés a) pont alapján a szerződés semmisségét eredményezi. [20] Rögzítette, hogy az Üzletszabályzat és a Hirdetmény nem vitatottan a felek közötti szerződés részévé vált. Megállapította, hogy a kölcsönszerződés a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről szóló 1/2016. számú Polgári jogegységi határozatában (a továbbiakban: 1/2016 PJE határozat) rögzített módon határozta meg a kölcsön összegét, vagyis a szerződés tárgyát, az pontosan kiszámítható. Kifejtette továbbá, hogy az rHpt.213.§

(1)bekezdés

1. b)
2. e)pont szerinti érvénytelenségi ok sem áll fenn. [21] A Kúriának a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ezalatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek - a 6/2013. PJE határozat (a továbbiakban: 6/2013. PJE határozat által el nem bírált - tisztességtelensége tárgyában hozott 2/2014. Polgári jogegységi határozatára (a továbbiakban: 2/2014 PJE határozat) és az rHpt.203.§

(6)és

(7)bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy az alperes tájékoztatási kötelezettségnek a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés I.

1. pontjával és a külön kockázatfeltáró nyilatkozattal eleget tett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben - tartalma alapján - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték hivatkozva arra, hogy a felek közötti kölcsönszerződés nem jött létre. [23] Kifejtették, hogy a jogerős ítélet sérti az rPtk.
2. §

(1)és

(2)bekezdését,

1. §-át. A kölcsönszerződés nem jött létre, ugyanis nem volt konszenzus a szerződés lényeges elemei vonatkozásában, így a kölcsön összegében, devizanemében és a törlesztés sem számolható ki, valamint az általános szerződési feltételként tekinthető Üzletszabályzat, Hirdetmény nem vált a szerződés részévé, mert azt az alperes a felpereseknek nem adta át, azt nem tárgyalták meg és a felperesek nem írták alá. [24] A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv)
2. cikk

(2)bekezdésére és a 6. cikk

(1)bekezdésére, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt folyamatban volt C-26/13, C-126/17 és C-186/16, C-51/17 és C-618/10 számú előzetes döntéshozatali eljárásokban született ítéletekre, a 2/2014 PJE határozatra, az rHpt. 203. §

(6)és

(7)bekezdésére hivatkozva állították, hogy nem derül ki világosan és érthetően a szerződésből az, hogy milyen árfolyamon számítja át a kölcsön összegét devizára az alperes. A deviza alapú kölcsönszerződések árfolyamkockázata a főszolgáltatás részét képezi, annak tisztességtelenségét önállóan vizsgálni nem lehet, amelyből az következik a deviza alapú kölcsönszerződések lényeges tartalmi eleme az árfolyamkockázatba történő megállapodása a feleknek. Az árfolyamkockázat viselése vonatkozásában a felek között megállapodás nem jött létre. Az alperes nem tárta fel a fogyasztó számára a teljes kockázatot, nem tárta fel azt, hogy amennyiben a fogyasztó teljesítő képességének maximumán nyújtja a hitelt, úgy már bármilyen negatív változás az árfolyamra, illetve a kamatra vonatkozóan a felperesek teljesítésének lehetetlenülését okozza. A szerződéskötési akarat ezen oknál fogva sem irányulhatott korlátlan kockázatvállalásra. A szerződés ennélfogva tisztességtelen, tisztességtelenség esetén nincs lehetőség a szerződés módosítására. [25] Egyebekben fenntartották az elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásban a szerződés létre nem jötte, érvénytelensége, illetve tisztességtelensége vonatkozásában tett nyilatkozataikat. [26] Utaltak arra is, hogy a másodfokú bíróság eljárási hibát vétett, e körben megsértett jogszabályi rendelkezést nem jelöltek meg. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmét a felülvizsgálati határidő elteltét követően 2019. november 5-én érkeztetett beadványában kiegészítette. [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A Kúria mindenekelőtt rámutat, az rPp. 272. §

(2)bekezdése és az azt értelmező a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK vélemény (a továbbiakban: 1/
2. PK vélemény) értelmében a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen konjunktív feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, azaz ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. Az rPp.
3. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, a másodfokú határozat közlésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. A törvényben megállapított határidő nem hosszabbítható meg, ezért a 60 napon túl előterjesztett beadványokban megjelölt - a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben nem szereplő további jogszabálysértések, jogi érvelések érdemben nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően az rPp. 273. §

(5)bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és - ahogy arra a Kúria az 1/

1. PK vélemény
2. pontjában rámutatott - a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperesek eljárási jogszabálysértésekre való hivatkozásai és a
3. november 5-i felülvizsgálati kérelem kiegészítésében előadottakat nem vizsgálta. [30] A Kúria ugyancsak nem vette, nem vehette figyelembe a felpereseknek a korábbi eljárásokban kifejtett jogi érvelésük fenntartására vonatkozó utalását, mert az az rPp.
4. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben előadottnak nem tekinthető. [31] A Kúria a jogerős ítéletet a fentiek figyelembevételével az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a 60 napon belül joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [32] Felperesek felülvizsgálati kérelmük petitum része alapján kizárólag azt állították, hogy a felek között a kölcsönszerződés konszenzus hiányában nem jött létre, e körben a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon értelmezte az rPtk.

1. §-ában és az
2. §ában írtakat. [33] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság azon álláspontjával és e körben kifejtett indokaival, hogy a felek a szerződés lényeges tartalmi elemeiben megállapodtak. A szerződés a kölcsönösszegét 63.409 CHF-ben rögzítette akként, hogy a szerződésben ugyancsak szereplő finanszírozási igénynél (9.000.000 Ft) magasabb összeg folyósításra nem kerülhet sor. Az átszámítás a folyósítás napján érvényes a Bank által hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyam figyelembe vételével történik. A felek tehát a deviza alapú konstrukcióban megállapodtak és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az is megállapítható, hogy az alperes pontosan 9.000.000 Ft-t folyósított (57.441,92 CHF). A kamat mértéke is a szerződésben rögzítésre került 5 %-ban azzal, hogy annak mértéke változó. A kölcsönszerződésben szerepel továbbá a futamidő, a törlesztőrészlet nagysága és a törlesztés gyakorisága. A felperes a kölcsönt felvette, törlesztését megkezdte ilyen feltételek mellett azt megállapítani, hogy a szerződés nem jött létre, a feleknek a szerződés lényeges tartalmában nem volt konszenzusa, nem lehet. [34] A Kúria utal arra is, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével akként foglalt állást, hogy a felperesek nem tudták bizonyítani, miszerint - szemben az általuk aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban foglaltakkal - az Üzletszabályzatot, Hirdetményt nem ismerték meg. A felperesek a másodfokú eljárásban ezen ítéleti megállapítást nem vitatták, így a másodfokú bíróság erre alapított megállapításainak helytállóságát a Kúria a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem vizsgálhatta, azok a felülvizsgálati eljárásban is irányadóak voltak a rPp.
3. §

(2)bekezdése értelmében. [35] A felpereseknek az alperes nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatására alapított érvelése körében a Kúria ismételten rámutat arra, hogy a szerződés létre nem jöttétől eltérő jogkérdés a szerződés érvénytelensége. A felperesi érvelésben hivatkozottak helytállóságuk esetén sem a kölcsönszerződés létre nem jöttét, hanem az rPtk. 209. §.

(1)bekezdése, 209/B. §-a és 239. §

(2)bekezdése értelmében annak teljes érvénytelenségét eredményezhetnék az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a felperesek által hivatkozott ítélkezései gyakorlatára is figyelemmel. A szerződés érvénytelenségének vizsgálatát a fentebb kifejtettek szerint egyrészt a hivatkozott eljárási szabályok, másrészt az rPp. 23. §

(1)bekezdés k) pontjában írt hatásköri szabályok kizárták. A másodfokú bíróság ugyanis túlterjeszkedett hatáskörén, amikor az adott jogkérdésben az rHpt. 203. §

(6)és

(7)bekezdésében írtak betartásán túlmenően a tájékoztatás tisztességtelensége kérdésében is állást foglalt, de ez az ügy érdemi elbírálásának helyt állóságát a szerződés létre jötte tekintetében nem érintette. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az rHpt. 203. §

(6)és

(7)bekezdésének megsértését, vagyis jogszabálysértést nem állítottak, de ha állítottak volna az sem eredményezné a szerződés létre nem jöttét, sőt semmisségét sem 6/

1. Polgári jogegységi határozat
2. pont). Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott irányelvnek és EUB határozatoknak, az rHpt.
3. §-ának és a 2/2014 PJE határozatnak a felülvizsgálati eljárásban relevanciája nem volt. [36] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [37] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §

(1)alapján a felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2),

(5)és

(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, áfával növelt összegben határozta meg. [38] A felperesek a személyes illetékfeljegyzési joguk folytán feljegyzett illeték viselésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986 (VI.26.) IM Rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján kötelesek a 15. §

(3)bekezdésében meghatározott módon. [39] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő