Gfv.30120/2019/7 – Kúria

(6)bekezdésének alkalmazása.

1. III. tv.
2. §

(6),

1. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.120/2019/
2. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Darázs Lénárd ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Kaszás Dániel Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kaszás Dánielügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége, hibás teljesítésből eredő kárigény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.714/2018/
3. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.G.300.331/2018/
4. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és az államnak - felhívásra - 1.479.300 (egymillió-négyszázhetvenkilencezer-háromszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felek között
5. június 27-én franchise szerződés és ahhoz kapcsolódóan kereskedelmi megállapodás jött létre az B. szám alatti címen
6. augusztus 25-ével megnyitásra kerülő franchise egységgel összefüggésben. Az alperes franchise-ba adóként vállalta a kávéházak [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] működtetésére kidolgozott franchise rendszer kézikönyve és az útmutatók biztosítását, uniformizált boltterv kidolgozását, C Center internet támogatású marketing platform kialakítását, ellenőrző eszközök kidolgozását és rendelkezésre bocsátását, az adott helyszínre vonatkoztatott üzleti terv kidolgozását, a felperes alkalmazottjai tréningjét és aktív támogatását. A felperes franchise-ba vevőként köteles volt egyszeri 15.000 € csatlakozási díj, valamint a franchise megállapodás időtartama alatt havi nettó árbevétele 5%-ában díj fizetésére. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes vagy az általa kijelölt harmadik személy részére megbízást ad a franchise egység kialakítására, bútorokkal, gépekkel való felszerelésére, továbbá hogy az alperes által javasolt felszereléseket vásárolja meg, az előírt pénztárrendszert használja. A szerződés 15.
7. pontban szabályozta az alperes azonnali hatályú felmondási jogát, a 15.
8. pont alatt pedig a felperes 14 napos határidővel gyakorolható felmondási jogát. Rögzítette a szerződés az alperes jogát a szerződés megszűnését követően a franchise egység átvételére, a felek mikénti elszámolására. A kereskedelmi megállapodás rendezte az alperes termékszállítását a franchise egységbe. A felperes a szerződésben meghatározott franchise egység üzemeltetéséhez az üzlethelyiséget bérbevette, az alperes közreműködésével a kávézót berendezte és megnyitotta. Sor került a felperes alkalmazottjai oktatására, valamint a kézikönyv átadására. A felperes jelezte az alperesnek, hogy a kézikönyv német nyelvű, illetve hogy hibás receptúrákat tartalmaz, az átvett dosszié csak részben tér ki a működési szabályokra, iránymutatásra. A felperes
9. október 30-án kelt levelében felmondta az alperessel kötött franchise szerződést és a kereskedelmi megállapodást. Hivatkozott arra, hogy az alperes megtagadta a franchise üzlet áruval való ellátását, a szerződés rendelkezéseivel ellentétesen követelt készpénzes fizetést, nem adta át az üzlet működéséhez szükséges anyagokat, oktatások maradtak el, rosszul beállított számlázóprogramot szolgáltatott. A felmondást követően a felperes a kávézót továbbműködtette. Az alperes
10. január 17-én közölte a felperessel, hogy a franchise egység üzemeltetését
11. január 31-ével átveszi. A felek
12. január 31-én közös leltárt vettek fel az ingóságokról. Az alperes nyilatkozott, hogy a leltárral átvett berendezésekkel a felperes felé elszámol. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme A felperes módosított keresetében elsődlegesen a felek közti szerződés érvénytelensége miatt az eredeti állapot helyreállítása keretében, másodlagosan hibás teljesítéssel okozott kár megtérítéseként kérte az alperes marasztalását 14.792.726 Ft és járulékai megfizetésében a Polgári Törvénykönyvről szóló
13. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
14. §

(1)bekezdése,

1. §-a,
2. §-a,
3. §-a alapján. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [9] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [10] Határozata indokolásában rögzítette, hogy a másodfokú bíróság 1.Gf.75.554/2017/
4. számú végzésében írtak szerint megállapítható volt az ügyben az alperes hibás teljesítése (rPtk.
5. §) a felperesnek átadott franchise rendszer okiratainak hiányossága miatt, hogy azok nem voltak kellő mértékben a magyar viszonyokhoz igazítva, esetenként nem magyar nyelvűek voltak, a felperes ezért nem tudta megfelelően üzemeltetni a kávézót. Az rPtk.
6. §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
8. §

(2),

(6)bekezdései értelmében viszont megalapozatlanná tette a keresetet, hogy a felperes felhívás ellenére sem terjesztett elő olyan érdemi nyilatkozatot, amelyben kifejtette volna kártérítés iránti követelése egyes tételeit, azt, hogy a bekövetkezett kár az egyes tételek tekintetében miként áll okozati összefüggésben az alperes hibás teljesítésével. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A jogerős ítélet indokolásában elsőként azt emelte ki a törvényszék, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetése, érdemi döntése helytálló. Hatályon kívül helyező végzésében a másodfokú bíróság korábban állást foglalt az alperes hibás teljesítéséről, az eseti szakértő ellentmondásoktól mentes és aggálytalan szakértői véleménye alapján, az alperes által átadott okiratok hiányossága miatt. A felperes ezért a felek közti szerződés alapján jogosult volt felmondani a franchise szerződést a 2012. október 30-i nyilatkozatával. [13] A hatályon kívül helyező végzés értelmében az elsőfokú bíróságnak feladata volt ugyan a felek közti szerződés megszűnésének vizsgálata, amelyről ítéletében nem foglalt állást, ezzel mégsem sértett eljárási szabályt a másodfokú bíróság szerint. Az adott körben a felek tényállításaikat a perben megtették, a bizonyítékok rendelkezésre álltak, a hatályon kívül helyező végzés további bizonyítás lefolytatásának előírása nélkül tartalmazott iránymutatást az elsőfokú bíróság részére, amelynek elmulasztása nem eredményezte az rPp. 221. §-ának az ügy érdemére kiható megsértését. [14] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság idéző végzésével az rPp. 141. §

(6)bekezdésének helyes felhívásával kötelezte a felperest követelése pontosítására, összegszerű kimunkálására, egyrészt arra, hogy kártérítés jogcímén megjelölt igénye milyen tételekből áll, tételenként tegyen tényelőadást a bekövetkezett kár és az alperes hibás teljesítése közti okozati összefüggésre, másfelől a szerződés megszűnését követő elszámolás szerződéses szabályaira tekintettel. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a felperes tényelőadása nem volt mellőzhető a kereset elbírálása során. A felek szerződése ugyanis nem elállással, a szerződéskötés időpontjára visszamenő hatállyal [rPtk. 306. §

(1)bekezdés b) pont], hanem felmondással, a jövőre nézve szűnt meg [rPtk. 321. §, 319. §

(2)bekezdés]. Módosított keresete szerint a felperes követelését nem ezen a jogcímen, hanem kártérítésként tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a rPtk.

1. §-a,
2. §-a alkalmazásával, hogy a keresetet a felperes tényelőadásainak hiánya megalapozatlanná tette. Tévesen hivatkozott a fellebbezés arra, hogy a felperes a többször megismételt eljárásban korábbi beadványaival eleget tett a bíróság felhívásának. Követelése összegszerűségét a keresetmódosítás előtt aszerint dolgozta ki, hogy a felek között a szerződésük érvénytelensége folytán szükséges az elszámolás, így tüntette fel a szerződéskötéssel, illetve a megszűnéssel összefüggésben felmerült kiadásait, e körben 11.649.126 Ft-ot beruházással felmerült költségként, 10.000 €-t csatlakozási díjként, 440 €-t bérleti díj támogatásként, 400 €-t visszáru értékeként. Nem nyilatkozott a felperes viszont arról, hogy a megjelölt kiadások milyen okból merültek fel kárként az alperes szerződésszegésével összefüggésben. Utalt a másodfokú bíróság arra, hogy a felperes a kávézót átalakítása után, valamint a felmondást követően is hónapokon keresztül működtette, amelynek során nem csupán költsége, de bevétele is keletkezett. A felperes nem adta elő, hogy a kereset összetevői mennyiben jelentkeznek oldalán kárként, nem volt figyelemmel arra sem, hogy a szerződés a kártérítésként megjelölt tételek kapcsán nem rendelkezik visszatérítési kötelezettségről felmondás esetén sem. Az elsőfokú bíróság ezért az rPp.
3. §

(6)bekezdésének helyes alkalmazásával, kellő előzetes figyelmeztetést követően hozta meg érdemi döntését, nem sértett eljárási szabályt akkor sem, amikor a felperes jogi képviselőjének akadályoztatása miatt a tárgyalást elhalasztása nélkül megtartotta. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság utasítását kérte új eljárásra, új határozat hozatalára. [16] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 318. §

(1)bekezdésébe,

1. §-ába, valamint az rPp.
2. §

(2)bekezdésébe, 141. §

(6)bekezdésébe,

1. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. [17] Előadta, hogy
2. július 12-i keresetében az érvénytelenség ellenére bekövetkezett vagyoni viszonyok rendezését kérte. Tényállásszerűen és összegszerűen megnevezte azokat a vagyoni igényeket, amelyeket az alperessel szemben támasztott. Keresetét ezt követően annyiban változtatta meg, hogy az előadott tényállásra alapítottan az alperes hibás teljesítését, szerződésszegését is állította és a vagyoni viszonyok rendezésére előterjesztett igényét kártérítésként is fenntartotta. Volt tehát az ügyben elbírálható tényállítása a kár összegszerűségére, az okozati összefüggésre korábban tett nyilatkozatai alapján. Rámutatott, hogy az alperes a kártérítési igény összegszerűségét, az annak alapjául tett tényállításokat bírói felhívás ellenére sem vitatta. Állította, hogy a törvényszék a második hatályon kívül helyező végzésével túlterjeszkedett az ellenkérelmen, amikor az alperes nyilatkozatai hiányában rendelte el a kereseti követelés összegszerűsége, a felmondás körülményei vizsgálatát. [18] Bejelentette, hogy a fellebbezésében felhozott érveket fenntartja, egyúttal sérelmezte, hogy fellebbezését a másodfokú bíróság jogszabály- és iratellenesen értékelte. [19] Állította, hogy az elsőfokú bíróság nem teljesítette a hatályon kívül helyező végzésben írt kötelezést, jogszabálysértően mellőzte a felek közti szerződés megszűnésének vizsgálatát. Ebben a körben nem intézett felhívást a felpereshez, bizonyítási eljárást nem folytatott le, miáltal a hatályon kívül helyezési ok sem került megszüntetésre. [20] Hangsúlyozta, hogy a kártérítéssel, annak összegszerűségével kapcsolatos bizonyítás csak a szerződés megszűnésének tisztázását követően volt lehetséges. Az elsőfokú bíróság törvénysértően alkalmazta az rPp.
3. §

(6)bekezdését, idéző végzése anélkül tartalmazott az rPp. adott rendelkezésére utalással felhívást, hogy a bíróság vizsgálta volna az elsődleges, a szerződés megszűnésére vonatkozó kérdést. Megjegyezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az idéző végzésével kitűzött tárgyalást nem tartotta meg, az új tárgyalásra szóló idézés, illetve a

1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv pedig már nem tartalmazta az rPp. szerinti figyelmeztetést. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tisztességtelen eljárást folytatott le a felperessel szemben. Utalt a tárgyalás elhalasztása iránti kérelmére, az érdemi előkészítő irat elmaradásának okaként az alperes egyezségi ajánlatára, ami azonban lényegében megegyezett a későbbi ítéleti következtetéssel. [21] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvénytelenül változtatta meg korábbi hatályon kívül helyező végzését, amikor az elsőfokú bíróság számára adott iránymutatástól eltérően maga tett abban a körben ténymegállapításokat a jogerős ítéletben, amelyek korábban a hatályon kívül helyezés okaként jelentkeztek. Az ügyben eljárt bíróságok súlyosan méltánytalan helyzetbe hozták a felperest, a hatályon kívül helyezés centrális okát nem vizsgáló elsőfokú eljárást a másodfokú bíróság iratellenesen jogszerűnek tekintette, jogszabálysértő álláspontot alakított ki az rPtk.
2. §,
3. §, az rPp.
4. §

(6)bekezdésével kapcsolatban. Álláspontja szerint nincs jogszabály előírás arra, hogy a felperes tényállításait, az anyagi jogi tényállási elemekkel kapcsolatos nyilatkozatait milyen struktúrában és szerkesztettségben kell előadja. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [23] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [24] Előrebocsátja a Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy felülbírálati jogkörét az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a hatvannapos határidőben érkezett perorvoslati kérelemben - a következőkben kifejtettek szerint érdemi vizsgálatra alkalmas tartalommal - megjelölt jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja. Az rPp. 272. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében miként azokat az 1/

1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. Az rPp.
2. §-át
3. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló
4. évi CXVII. törvény
5. §-a és
6. §-a eredményeként a
7. október 31-e után jogerőre emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek kötelező tartalmi eleme - egyebek mellett - a megsértett jogszabályhely megjelölése, amelyet - az 1/
8. (II. 15.) PK vélemény
9. pontjához fűzött indokolásból kitűnően konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [25] A Kúria utal arra is, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, nem a jogerősen lezárt per folytatása. A felülvizsgálati eljárás tárgya a felülvizsgálni kért jogerős ítélet [rPp.
10. §

(2)bekezdés], ebből következően a felülvizsgálati kérelemnek - az előzőekben ismertetett tartalommal a jogerős ítéletben kifejtettekkel szemben kell érvelést tartalmaznia. Nem felel meg ennek az elvárásnak, amennyiben a felülvizsgálati eljárást kezdeményező fél perorvoslati kérelmében csupán visszautal a peres eljárás korábbi szakaszaiban előterjesztett beadványaira, fellebbezésére vagy egyéb előkészítő iratára. [26] Megjegyzi a Kúria, hogy az rPp. 272. §

(3)bekezdése értelmében egyedül akkor térhet el a felülvizsgálati kérelemben tévesen megjelölt konkrét jogszabályhelyektől az állított jogszabálysértések vizsgálata során, ha e körben nyilvánvaló, azonosítható elírás történt, vagyis ha a jogszabálysértés tényének megfelelő szöveges előadása alapján meg lehet állapítani, hogy a kérelem előterjesztője a kérelemben tévesen írtak helyett milyen jogszabályhely megsértésére kívánt valójában hivatkozni. Jelen ügyben e szabály alkalmazására nem volt mód. [27] Mindebből következően tartalmi hiányossága miatt, a felperes által szövegesen előadott jogszabálysértéshez igazodó, megsértettnek állított konkrét jogszabályhely megjelölése nélkül nem vizsgálhatta érdemben a Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatkozását a szubjektív jogellenességre, a bíróság tisztességtelen eljárására, a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatástól való eltérésre. [28] Nem vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a kártérítés anyagi jogi szabályai megsértésére vonatkozó részét sem. A felperes ugyanis e körben valójában nem ezeknek az anyagi jogi szabályoknak a téves alkalmazását vagy alkalmazásuk mellőzését sérelmezte, hanem ezzel összefüggésben is az rPp. 141. §

(6)bekezdésének megsértésére, valamint megalapozatlanságra, tehát eljárási szabálysértésekre hivatkozott. A megalapozatlanságra történt hivatkozáshoz kapcsolódóan azonban az álláspontja szerint megsértett konkrét perrendi szabályt nem jelölte meg, ezért ez a hivatkozása sem volt érdemben vizsgálható. [29] Érdemben vizsgálható volt a felülvizsgálati kérelem hivatkozása az rPp. 141. §

(6)bekezdésének, valamint a

1. §-ának megsértésére. [30] Az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül alkalmazták az rPp.
2. §

(6)bekezdését, az első fokon megismételt eljárásban a felperes kellő tartalmú - a hiányzó nyilatkozat tartalmi megjelölésén túl a mulasztás jogkövetkezményeire is kiterjedő - felhívása után. A Kúria a jogerős ítéletben kifejtett indokokkal egyetértett, azok megismétlése nélkül csupán arra mutat rá, hogy a kérdéses, az elsőfokú bíróság idéző végzésében foglalt felhívás nem vált hatálytalanná a kitűzött tárgyalás későbbi, de a tárgyalást megelőző elhalasztása (beállítása) miatt. A bíróságnak az egyszer már közölt felhívást nem kell ismételten megtennie a felek felé. Megállapítható volt ezen felül, hogy a másodfokú bíróság felülvizsgált ítéletének indokolásában foglalkozott az idetartozó bizonyítékok értékelésével, a felperes kereseti tényelőadása szerint. Kitért a felek közti szerződés megkötésével és megszűnésével felmerült kiadásként megjelölt tételekre (beruházási költség, csatlakozási díj, bérleti díj támogatás, visszáru értéke), azokat összevetette a perbeli szerződés megszűnésére vonatkozó szabályozással, figyelemmel volt a visszatérítési kötelezettségre, valamint a kávézó továbbműködtetésének tényére is. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet ebben a részében - a bizonyítékok értékelésén keresztül [rPp. 206. §] - nem támadta, ennélfogva a másodfokú bíróság vonatkozó megállapításai a felülvizsgálati eljárás korábban ismertetett korlátai miatt nem voltak felülvizsgálhatóak. [31] A felülvizsgálati kérelemnek az eljárás korábbi szakaszában született elsőfokú ítélet elleni fellebbezési kérelmen való túlterjeszkedésben megjelölt hivatkozásával összefüggésben elsőként azt rögzíti a Kúria, hogy nem volt megállapítható az előadott eljárási szabálysértés lényeges kihatása az ügy érdemi elbírálására az rPp. 275. §

(3)bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés szerint. A fellebbezés teljes átszármaztató hatályából következően a törvényszék jogszabálysértés nélkül, az rPp. 253. §

(3)bekezdésének megfelelően foglalt állást az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményéről, a felek nyilatkozatainak perjogi összevetéséről és értékeléséről [EBH2006. 1526]. A másodfokú bíróság eljárásával erre figyelemmel nem volt megállapítható sem az rPp. 3. §

(2)bekezdésének, sem pedig az rPp. 213. §

(1)bekezdésének,

1. §-ának megsértése. [32] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [33] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperes áfával növelt ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét, valamint az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket [rPp. 270. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés,

1. évi XCIII. törvény
2. §

(1)bekezdés, 74. §

(3)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés]. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései, 4/A. §

(1)bekezdése alapján határozta meg. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: