Gfv.30256/2019/6 – Kúria

(1)bekezdése értelmében az

1. évi IV. törvény (rPtk.) rendelkezéseit kell alkalmazni az elévülés megítélése körében.
2. CLXXVII. tv.
3. §

(1),

1. IV. tv.
2. § b),
3. §

(1), 525. §

(1)bekezdés e) pont A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.256/2019/

1. A tanács tagjai: . Farkas Attila a tanács elnöke . Bajnok István előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kálmán Éva Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagyné dr. Kálmán Éva ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Nagy Gábor ügyintéző: dr. Nagy Gábor László ügyvéd László Ügyvédi Iroda A per tárgya: kölcsön és járulékai megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 7.Pf.21.368/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Dunakeszi Járásbíróság 7.P.20.279/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes jogelődje
4. január 27-én Lendületplusz folyószámlahitel szerződést kötött a F Kft.-vel (a továbbiakban: adós), amely szerint a bank 25.000.000 forint összegű hitelkeretet tart az adós rendelkezésére, és azt kölcsönként folyósítja. A hitel lejárata
5. január
6. napja, és a felperes jogelődje vállalta, hogy a hitelt az adós pénzforgalmi bankszámláján a hitel-megnyitási feltételek teljesülésétől a hitel lejáratának napjáig tartja az [2] [3] [4] [5] [6] adós rendelkezésére. A hitel biztosítékaként az alperes
7. január 27-én készfizető kezességi szerződést kötött a felperessel a hitelszerződésből az adóst terhelő tartozásért, majd
8. január 29-én a G Zrt. szintén az adósnak a hitelszerződésből eredő tartozása 80%-áért. A folyószámlahitel szerződés II.
9. pontja szerint a hiteldíj kamatból, a G Zrt. kezességvállalási díjából és kezelési költségből áll. A kamat mértéke változó, azt a mindenkor érvényes hirdetmény alapján az O Nyrt. állapítja meg. A szerződéskötéskor hatályos hirdetmény szerint a kamat egyhavi BUBOR + 4%/év volt. A kezességvállalási díj a szerződési összeg 80%-ának az 1,7%-a/év, a kezelési költség mértéke változó, a szerződéskötéskor hatályos hirdetmény szerint annak éves mértéke 1,5 %, a felmondáskor hatályos hirdetmény szerint 2% volt. A szerződés II.1.1.2) pontja és II.1.3) pontja szerint a kamatot és a kezelési költséget havonta kellett megfizetni, ami a szerződés II.
10. pontja szerint úgy történik, hogy a bank az esedékes hiteldíj összegével megterheli az adós pénzforgalmi számláját, aki köteles gondoskodni arról, hogy az esedékesség napján a szerződés szerinti hiteldíj megfizetéséhez szükséges fedezet a pénzforgalmi bankszámláján rendelkezésre álljon. A szerződés II.4 pontja szerint a szerződésből eredő késedelmes teljesítés esetén a bank jogosult az ügyleti kamat + 6% mértékű késedelmi kamat felszámítására. A szerződés III. pontja rögzíti a hitel biztosítékait, mely szerint a hitelező volt jogosult kiválasztani, hogy milyen sorrendben kívánja a biztosítékok közül követelését kielégíteni. A hitel biztosítékai között rögzítésre került az alperes mint magánszemély készfizető kezességvállalása és a G Zrt. korlátozott kezességvállalása. A folyószámlahitel szerződés IV. pontja és a hitelszerződés részét képező szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzat II. pontja szerint az O Nyrt. a hitelszerződés kamataival és költségeivel abban az esetben is jogosult az adós számláját megterhelni, ha ezzel a bankszámla egyenlege negatív lesz. A szerződés IV.9 pontja - utalva a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
12. §-ában foglaltakra - rögzíti az O Nyrt. azonnali hatályú felmondási jogát, továbbá azt, hogy súlyos szerződésszegésnek minősül többek között a szerződés II.1 és II.2 pontjában meghatározott kamat- és költségfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása. A bank az adósnak havonta küldte meg a bankszámla-kivonatot, amely rögzítette a folyószámlahitel szerződés alapján igénybe vett kölcsönöket és a hitelkeret mértékét, hogy a bank havonta mekkora összegű kamattal és költséggel terhelte meg az adós folyószámláját. Amennyiben a nyilvántartás tartozást mutatott, úgy a bankszámlakivonat a tartozás napját is feltüntette és a tartozás rendezésére történő felszólítást is tartalmazott. Az O Nyrt.
13. december 27-én a számlaszerződést és a folyószámlahitel-keretszerződését felmondta. A felmondás indokolása szerint az adós folyószámlahitel-keret túllépése
14. december 27- [7] [8] [9] én 1.246.128 forint, és mivel az adós a bank korábbi levelének keltétől számított 30 napon belül nem rendezte a tartozását, a számlaszerződéshez kapcsolódó Üzletszabályzat fedezethiányról, illetve a szerződés szerinti lejárt és ki nem egyenlített fizetési kötelezettségeiről, valamint a folyószámlahitel kölcsönügyleten alapuló tartozások szerződésszerű kiegyenlítéséről szóló pontjára hivatkozva azt azonnali felmondásnak tekinti. A felmondást az adós
15. január 12-én vette át, és az O Nyrt. a felmondást az alperessel, mint kezessel is közölte, amit az
16. január
17. napját vett át. A hitelszerződés alapján a bank felé ezután teljesítés nem történt, ezért megkísérelte a kezességi szerződés alapján igényét érvényesíteni a G Zrt-vel szemben, aki azt
18. február 9-én visszautasította. Az adóssal szemben -
19. január 11-én előterjesztett kérelem alapján -
20. június 13-án felszámolási eljárás indult, amelyben a felperes jogelődje hitelezői igénybejelentéssel élt, amit az adós felszámolója határidőben érkezettként nyilvántartásba vett. Az adós felszámolási eljárása befejeződött és
21. március 4-én a cégnyilvántartásból törölték. Az O Nyrt. a felperesre engedményezte a folyószámlahitel szerződésből
22. október
23. napján fennálló 25.000.000 forint tőke és járulékai összegű követelést. A felperes
24. június 19-én kelt, az alperes által
25. július
26. napján átvett levelében felszólította az alperest a perbeli szerződésből eredő tartozás 8 napon belüli megfizetésére azzal, hogy annak elmulasztása esetén a követelés behajtása érdekében szükséges lépéseket meg fogja tenni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében a folyószámlahitel szerződés felmondása következtében esetékessé vált 25.000.000 forint tőke, ezen összeg után
27. október
28. napjáig járó 6.951.399,-Ft ügyleti kamat, 9.360.800,-Ft késedelmi kamat és 1.123.962,-Ft költség, valamint a tőke után
29. október
30. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15,28% késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest az rPtk.
31. §

(1)bekezdése, 274. §

(2)bekezdése, 276. §

(1)bekezdése,

1. §-a,
2. §-a,
3. §-a és
4. §-a alapján. [11] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az rPtk.
5. §

(2)bekezdése alapján érvénytelenségi kifogást terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a kezességi szerződés jóerkölcsbe ütközik, mert a felperesi jogelőd a folyószámlahitel szerződést „egy kft-vel, kötötte, és ennek a korlátolt felelősségnek a megkerülésére törekedett, amikor magánszemély kezest a teljes vagyonával mögöttes felelőssé állíttatott, figyelemmel arra is, hogy a másik kezest be sem perelte.” A felmondás jogszerűségét is vitatta, álláspontja szerint arra rendeltetésellenesen és visszaélésszerűen került sor. A felmondást megelőzően nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, a felmondás olyan okot jelölt meg, ami a rendkívüli felmondási okok között nem szerepel, arra az üzletszabályzat csak a „rendes felmondás jogát” engedte. A felmondáskor az abban megjelölt összeg helyett az adós tartozása mindössze 761.927 forint volt, ezért a felmondás összegszerűségében és jogalapjában sem volt jogszerű, így az nem szüntette meg a folyószámlahitel szerződést sem. [12] Elévülési kifogást is előterjesztett, mert álláspontja szerint az elévülést megszakító jognyilatkozatokra már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. §

(1)bekezdésében foglaltakra. Az első- és másodfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes nem igazolta, hogy a felmondást megelőzően kelt fizetési felszólításait az adósnak kézbesítették volna, ezért a felperesi jogelőd az rPtk.

1. §-ának b) pontja szerint elmulasztotta azon jogosulti nyilatkozatot, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a perbeli hitelszerződés alapján az adós teljesíteni tudjon. A felmondás szerződési feltételt nem jelölt meg, és az abban feltüntetett összeg sem egyezik a bankszámlakivonatban szereplő tartozás mértékével, ezért a felmondás jogellenes volt. A felperes keresetét a felmondásra alapította, ezért az elsőfokú bíróság a követelés egyéb okból történő lejárata és az alperes elévülési kifogása tárgyában nem foglalt állást. [14] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 42.436.161 forintot, valamint 25.000.000 forint után
2. október 30-ától a kifizetés napjáig járó évi 15,28% kamatát. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperesi jogelődnek a perbeli szerződés IV.9 pontjára, és az rPtk.
3. §

(1)bekezdés e) pontjára alapított azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, amely alapján a szerződésből eredő tartozás egy összegben esedékessé vált. Az alperes kezességvállalására tekintettel a felmondás alperessel történt közlésével az alperes tartozása is esedékessé vált. [15] A törvényszék rögzítette, a folyószámlahitel szerződés [(II.1.1.2) és II.1.3.) pontjai] szerint az adósnak a kamatot és kezelési költséget havonta kellett fizetnie, és az alperes sem vitatta, hogy a folyószámlahitel szerződés felmondásakor az adósnak 761.927 forint összegű kamat- és költségtartozása állt fenn. Az alperes által sem vitatott bankszámlakivonatok szerint az adósnak az egyéves futamidő alatt folyamatos kamat- és költségtartozása volt, és

1. júliustól fizetési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget, számláján nem biztosította a havonta esedékessé váló hiteldíj törlesztéséhez szükséges fedezetet. Az adós a szerződésben vállalta a havonta esedékessé váló kamat és költség megfizetését és felhatalmazást adott a banknak arra is, hogy ezekkel az összegekkel akkor is megterhelje a folyószámláját, ha annak az egyenlege ebből kifolyólag negatív lesz. Az adós tehát fizetési felszólítás hiányában is tudomással bírt hiteldíj-tartozásáról, hiszen a hitelkeretet kimerítette, ugyanakkor a havonta esedékes hiteldíjat nem fizette, számláján a törlesztéshez szükséges fedezetet nem biztosította. Az alperes sem vitatta, hogy az adós havonta megkapta a felperes által is csatolt bankszámla-kivonatokat, az adósnak ezekből is tudomást kellett szereznie a fennálló tartozásáról. A bankszámla-kivonatok tájékoztatást tartalmaztak az aktuálisan fennálló tartozás összegéről, a késedelmes napok számáról és felszólítást is tartalmaznak a fennálló tartozás rendezésére. [16] A perbeli szerződés rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy a bank azonnali hatályú felmondásában rögzített folyószámla hitelkeret túllépés az adós által fizetendő hiteldíj-tartozást jelentette. A bank felmondásában azt is rögzítette, hogy az adós tartozását 30 napon belül nem rendezte, a szerződés és annak részét képező üzletszabályzat rendelkezéseire utalással azt is megjelölte, hogy az azonnali hatályú felmondás indoka az adós fizetési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása, amely a felek jogviszonyában súlyos szerződésszegésnek minősül. [17] A perbeli szerződés szerint ha az adós nem tett eleget a törlesztési kötelezettségének, az a szerződés felmondására alapot adó súlyos szerződésszegésnek minősül. A BH2017.
2. számon közzétett eseti határozatra hivatkozással a törvényszék kifejtette, ilyen esetben a felmondásra okot adó esemény a törlesztés elmaradása, ezért ha az bekövetkezett, a felmondás jogszerű lesz attól függetlenül, hogy felszólító levél, illetve a felmondás a hátralék összegét a ténylegesnél valamivel magasabb összegben jelölte meg. [18] Az elévülési kifogással kapcsolatban a törvényszék rámutatott, hogy a követelés alperessel szembeni elévülése a felmondás vele történt közlésével, azaz
3. január
4. napján kezdődött. A felperes által csatolt fizetési felszólítást az alperes
5. július 11-én vette át, amely az rPtk.
6. §

(1)bekezdése szerinti 5 éves elévülést rPtk. 327.§

(1)bekezdése alapján megszakította, tekintettel arra, hogy a Ptké. 50. §

(1)bekezdése alapján a perbeli jogviszonyban az elévülés megítélésére az rPtk. rendelkezéseit kellett alkalmazni [19] Az alperesnek a kezességvállalási szerződés jóerkölcsbe ütközésére alapított érvénytelenségi kifogásával kapcsolatban kifejtette, az üzleti életben általában bevett gyakorlat a gazdasági társaságokkal kötött kölcsön- és bankhitel-szerződések esetében az ügyvezető kezességvállalása, amely önmagában - mint szerződéses biztosíték - nem ütközik a jóerkölcsbe, és a jogszabály megkerülését sem eredményezi. A gazdasági társaság és ügyvezetője ugyanis szabadon dönthette el, hogy a felperes jogelődjével ilyen feltételek mellett kíván-e szerződést kötni. A perbeli szerződés III.

1. pontja rögzíti, hogy a felperes jogelődje jogosult kiválasztani, hogy milyen sorrendben kívánja a biztosítékok közül követelését kielégíteni, ezért a felperes a G Zrt. teljesítésétől függetlenül jogosult a követelését az alperessel mint készfizető kezessel szemben érvényesíteni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította a jogerős ítélet az rPtk.
2. §-ába,
3. §

(1)bekezdésébe, 209/A. §

(2)bekezdésében, 321. §

(1)bekezdésébe, 5. §

(1)bekezdésébe,

1. §-ába, a Ptké.
2. §

(1)bekezdésébe, a Ptk. 6:22-23 §-aiba, 6:

1. §-ába, a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
3. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [21] Kifejtette, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-537/12. és C116/13. számú eseti döntéséből az következik, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az általa is hivatkozott rPtk. 525. §

(1)bekezdés e) pontjára is tekintettel az adósnak a felmondás pillanatában mely súlyos szerződésszegése áll fenn. Ugyanakkor a felperes egyáltalán nem tett arra vonatkozó előadást, hogy egy 25 milliós folyószámlahitel-szerződéses, megújított jogviszonyban mennyiben súlyos szerződésszegés 700 ezer forint körüli díjfizetési tartozás megléte. [22] Az alperes álláspontja szerint, a folyószámlahitel szerződés azonnali hatályú felmondási okot tartalmazó IV.9. pontja tisztességtelen, ezért semmis szerződési feltétel az rPtk. 209/A. §

(2)bekezdése alapján. E szerződési feltétel egyensúlytalan, mert az adósra nézve az rPtk.-hoz képest szigorúbb felmondási okot fogalmaz meg. Hivatkozott az EUB C-537/

1. számú - a fogyasztói szerződés felmondásával kapcsolatos elvárásait rögzítő - ítéletére, amelyből álláspontja szerint az is levezethető, hogy a felmondást a hitelező részéről „fizetési felszólításnak” kell megelőznie. A felmondási ok tisztességtelensége körében hivatkozott továbbá a Kúria közérdekű perben hozott Gfv.VII.30.112/2015/
2. számú ítéletére is. [23] Utalt arra, hogy a felmondás abban az esetben sem lenne jogszerű, ha az alapjául megjelölt szerződési feltétel nem lenne tisztességtelen. A felmondási nyilatkozat ugyanis nem tartalmazza a felmondás okának pontos megjelölését, azaz az adós fizetési késedelemmel érintett tartozásának összegét. Ennek hiányában az adós nem lehetett abban a helyzetben, hogy a felmondás megalapozottságát ellenőrizze vagy annak hátrányos következményeit elhárítsa. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.823/2015/
3. számú határozatára, amely szerint a felmondás csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha a jogosult a szerződés alapján fennálló, követelhető tartozások összegét a felszólító levelekben és a felmondásban helyesen tünteti fel. Nem jogszerű a felmondás, amely valótlan, a hitelezőt meg nem illető kintlévőségi adatokat tartalmazó felszólításon alapul. Ebben a körben hivatkozott továbbá az EBD2015.P.
4. és a BH 2014.7.
5. számon közzétett határozatokra is. [24] Rámutatott, hogy téves a másodfokú bíróságnak a BH 2017.
6. számon közzétett eseti döntésre alapított megállapítása, ugyanis e jogesetben a Kúria a „törlesztési kötelezettség” elmaradását tekintette a szerződés felmondására alapot adó súlyos szerződésszegésnek. A perbeli jogviszonyban azonban az adósnak még nem volt törlesztési kötelezettsége, a díjfizetési kötelezettség elmaradása pedig nem minősülhet azonnali felmondási indoknak. [25] A felperes a perben nem tudta bizonyítani egyetlen fizetési felhívásnak sem az adós általi átvételét, az rPtk.
7. §

(1)bekezdése ugyanakkor az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához megköveteli, hogy az a másik félhez megérkezzék. [26] A jogerős ítélet a Ptké.

1. §-ának értelmezése alapján tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli követelés elévülésére az rPtk. szabályait kell alkalmazni. A hitelszerződés felmondására
2. december 27-én került sor, az egyébként a határozott idő lejártával
3. január 17-én meg is szűnt. „Egy már fenn álló kölcsönszerződésből fakadt kötelemnek a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényei és jognyilatkozatai vonatkozásában is egyértelműen a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.” Ebből következően a Ptk. hatálybalépésekor már nem fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre így az elévülés bekövetkeztére, elévülést megszakító jognyilatkozatokra - már a Ptk.-t kell alkalmazni. A rPtk. rendelkezéseivel szemben a Ptk. 6:
4. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az elévülést a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése szakítja meg, a fizetési felszólítás már nem. A felperes fizetési meghagyás iránti kérelmét

1. február 9-én nyújtotta be a közjegyzőhöz, keresetlevele
2. április 4-én érkezett meg az elsőfokú bírósághoz, ebből következően a követelés elévült. Az elévüléssel kapcsolatos álláspontja alátámasztására hivatkozott az ÍH 2019.
3. számon közzétett eseti döntésre is. [27] A kezességvállalási szerződés jóerkölcsbe ütközése körében kifejtette, a törvényszék alaptalanul hivatkozott arra, hogy a korlátolt felelősség burkolt korlátlanná alakítása megegyezik a társadalom értékítéletével. A felperes ebben a körben is általános szerződési feltételt alkalmazott, és enélkül nem volt hajlandó szerződést kötni az adóssal. Az adós emiatt kényszerhelyzetben volt, mert a működése finanszírozásához szüksége volt a folyószámlahitel-keretre, azonban nem volt olyan jogalakító helyzetben, hogy enélkül a szerződési feltétel nélkül megköthette volna a szerződést. Emellett a felperes magatartása is jóerkölcsbe ütközik, ugyanis a G Zrt.-vel szemben nem indított semmilyen eljárását, nem követelte a kezesség beváltását. [28] Eljárási szabálysértésként az rPp.
4. §

(1)bekezdésére hivatkozással kifejtette, a jogerős ítélet iratellenes és okszerűtlen megállapításokat tartalmaz, amikor a felmondás értékelése körében a folyószámlahitel szerződés II.1.1.

1. és II.1.
2. pontjaira utalással „konkrét üzletszabályzati hivatkozás nélkül” megállapítja a felmondás tartalmát. A csatolt üzletszabályzat II.3.
3. pontja alapján ugyanakkor csak rendes felmondásnak lett volna helye, azonnali felmondásnak nem, és a felmondás eltérő összeget (1.246.128 Ft) tartalmaz, hiszen az adósnak ekkor csupán 761.927 Ft összegű tartozása volt. A rendkívüli felmondásban szereplő ok nem minősül súlyos szerződésszegésnek sem. [29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. [31] Az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a folyószámlahitel szerződés IV/

1. pontjának tisztességtelenségen alapuló semmisségére. Ez a szerződés ugyanis nem minősül az rPtk.
2. § e) pontja szerinti fogyasztói szerződésnek, hiszen azt az adós kifejezetten üzletszerű gazdasági tevékenysége körében történő felhasználás céljából kötötte. Emiatt erre a szerződésre nem alkalmazhatóak az rPtk.-nak a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó szabályai, így az rPtk. 209/A. §

(2)bekezdése sem, továbbá az EUB fogyasztói szerződésekkel kapcsolatosan meghozott, és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntései sem irányadók. Az alperes a folyószámlahitel szerződésnek a kizárólag a felülvizsgálati kérelemben vitatott kikötését az rPtk.

1. §-ának és
2. §-ának megfelelően nem támadta meg, arra kifogásként sem hivatkozott. [32] A jogerős ítélet ezért helytállóan indult ki abból, hogy a folyószámlahitel szerződés felmondásának jogszerűségét a szerződésben, és az annak részét képező üzletszabályzatban foglaltak alapján kellett megítélni. Ennek körében nem iratellenesen, hanem a becsatolt okiratok tartalmának megfelelően állapította meg, hogy a folyószámlahitel szerződés egyedi részének IV.
3. pontja szabályozza a bank azonnali hatályú felmondási jogát, és a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakkal ellentétben kifejezetten súlyos szerződésszegésnek minősíti az adós fizetési kötelezettségeinek az elmulasztását, aminek a szerződési szabályok diszpozitiv jellegéből következően nem volt akadálya. [33] Az rPtk.
4. §-ból, és a folyószámlahitel szerződés rendelkezéseiből sem következik, hogy a banknak a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztására alapított azonnali hatályú felmondása esetén előzetesen írásban kellett volna felhívni teljesítésre az adóst. Ennek körében az alperes az üzletszabályzat II.3.
5. pontjára alaptalanul hivatkozott, mert az a bankszámlaszerződés, és nem a folyószámlahitel szerződés felmondására vonatkozó kikötés, és a felperes a kereseti követelését ez utóbbira alapította. Tekintettel pedig arra, hogy a perbeli folyószámlahitel szerződés határozott időre jött létre a felek között, vagyis a lejárat szerepel a szerződésben, ezért e szerződésnek a bank általi rendes felmondása nem is értelmezhető. Ekként az üzletszabályzat IV.
6. pontjának megfelelően a hitel(kölcsön)nyújtás általánostól eltérő feltételeit a vonatkozó konkrét hitel-(kölcsön)szerződések tartalmazzák. Ezek a felmondásra vonatkozó feltételek pedig az egyedi szerződés IV.
7. pontjában találhatók, amely szabályok az azonnali hatályú felmondáshoz nem követelik meg az előzetes írásbeli felszólítást. [34] A jogerős ítélet emellett helytállóan állapította meg, hogy az alperes azt nem tette vitássá, hogy az adós havonta megkapta a felperes által is becsatolt bankszámlakivonatokat, melyek tájékoztatást tartalmaznak az aktuális tartozás összegéről, és felszólítást is a fennálló tartozás rendezésére, ekként azok előzetes írásbeli felszólításnak tekinthetők. Ebből következően az rPtk.
8. § b) pontja szerinti jogosulti késedelem sem áll fenn. [35] Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet, hogy a nem vitás tényállás szerint az adósnak a felmondáskor a folyószámlahitel szerződésben rendkívüli felmondási okként megjelölt hiteldíjtartozása állt fenn a felperesi jogelőddel szemben, ezért a felmondásra jogszerűen került sor, függetlenül attól, hogy a felmondás a hátralék összegét az alperes által elismert (és a felperesi jogelőd által megküldött aktuális bankszámlakivonatból megállapítható) összegnél magasabb összegben jelölte meg. Ennek körében az adós fizetési késedelme bekövetkeztének van jelentősége, hiszen ez ad alapot a felmondásra, így érdektelen az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott körülmény, hogy a fizetési késedelem a hitelszerződésből eredő milyen tartozás, törlesztőrészlet vagy hiteldíjtartozás miatt következett be. [36] A másodfokú bíróság a kifejtettek alapján a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértése nélkül állapította meg, hogy az rPtk.
9. §

(1)bekezdés e) pontjára alapított azonnali hatályú felmondás megfelelt a szerződésben foglalt előírásoknak, az valós tények és jogszerű indokok alapján történt. A felmondás a jogerős ítéletben helytállóan kifejtettek szerint azonosítható módon tartalmazta a felmondás indokát is, ami a fennálló hiteldíjtartozás, az adós fizetési kötelezettségének az elmulasztása volt. [37] Maradéktalanul egyetértett a Kúria a jogerős ítéletben kifejtettekkel abban is, hogy a perbeli kezességi szerződés az alperes által hivatkozott okokból nem ütközik a jóerkölcsbe, és jogszabály megkerülésére sem irányult. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szemben pedig a Kúria rámutat, hogy annak megkötésére nem az általános szerződési feltételek alapján, hanem önálló kezességi szerződésben került sor, amit önálló okirat tartalmaz. [38] Az adós fizetési kötelezettsége a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött folyószámlahitel szerződés, illetve annak azonnali hatályú felmondása alapján állt fenn, az alperes kezességi szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége szintén a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződésből eredt, azaz a felperes követelése a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekből eredt. Ebből következően a Ptk. hatálybalépése után küldött írásbeli fizetési felszólítás is fennálló kötelemre vonatkozik, így a Ptké. 50. §

(1)bekezdése értelmében az így megtett jognyilatkozatra az rPtk. rendelkezéseit kell alkalmazni, a jogerős ítélet helytálló megállapítása szerint. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntés a felülvizsgálati érveléssel szemben ugyanezt az álláspontot fejti ki. Mindez pedig azt jelenti, hogy az rPtk. 327. §

(1)bekezdése értelmében a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülés megszakadását eredményezte, ezért az alperes elévülési kifogása alaptalanságát a jogerős ítélet szintén jogszabálysértés nélkül állapította meg. [39] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [40] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes köteles a felperes jogi képviseleti díjból álló felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdés szerint. Ennek összegét a Kúria a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(2),

(5)valamint

(6)bekezdései, valamint a 4/A. §

(1)bekezdése alapján a pertárgyérték és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan mérlegeléssel - áfával növelten - határozta meg. [41] Az alperes köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, és 25.000.000 forint összegű pertárgyérték alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §

(1)bekezdése, 74. §

(3)bekezdése és a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése alapján. [42] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. január
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: